Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-21 / 138. szám

Szombat, 1947 junius 21. DfiLMAGYARORSZÁG Mi a véleménye a szegedi dolgozóknak a Sulyok-párti zavargásokról Egy parasztfiú tapasztalatai Vidékről kerültem Szegedre, hogy tanuljak és a tanultakat a falumban tovább adjam. Igy kerültem el én is hélfőn délután a templomba és a körmeneten meghirdetett szabadságpárti gyűlésre. Felmentem az emeleti előadóterembe, ahol ekkor már szinte ugy nyüzsgött a talka-barka tömeg. Csakhamar elvegyültem a nagy emberáradatban, ahol nem is arra menlem amerre akartam, hanem arra, amerre a tömeg vitt magával. Egyet azonban már előre tapasztaltam, mégpedig azt, hogy mindenki nyugtalan és idegeskedve várja a fejleményeket. Nem mondom ugyanez volt a helyzet nálam is. A tömeg nagyon vegyes volt, igen sok volt a jólöltözött uri kinézésű ember, kik jobbjukon 'tartották a férfifrizurára nyirt feleségeiket, kiknek körmei és a szájaszéle, mint mezőn a pipacs virfott. De voltax olyanok is, akik Jcopott ruhában, kopaszlra nyirt fővel, munkából hazatérve kerültek be a gyűlésre, hogy meghallgassák a demokráciánk kritizál óit. A nyugialanság és idegesség még fokozódott, amikor egy pergebajuszu képviselő szólásra emelkedett fel a mikrofon előtt és bejelentette, hogy a 3 éves tervről kiván beszélni, de ez csak Ígéret maradt mindvégig. A feszült egyenruhás amerikaiak, újságírók, akik a gyűlésre megjelentek, magas, kényelmes kakasülőn ülve tartottak szemlét a bentlévők felett. Ujjaik gyorsan mozogtak a kis noteszuk lelett, készitellék a tudósítást az amerikai kapitalisták számára bizonyítékul, hqgy mennyire tüntet a magyar nép egy neofasiszta párt mellett. Gondol Láz, itt jő fogás lesz, pláne, Iia a gyűlésbe belekerül Trumann neve, a közönség majd éljenezni fog és a levegőben uszó zsebkendőket le fogják vétetni és elküldik a kinai ipari munkásnak, hogy győződjön meg arrtöl, hogy az ő elvük a legmegfelelőbb ezen a világon. Erre azonban nem került sor, mert Trumann helyett Sztálin, Rákosi, Szakasits meg Dinnyés neve került előtérbe, amit a közönség egy része egyre jobban éljenzett. Közben egy tojás is elindult a Végzetes útjára és a szónokok feje felett a falnak vágódolt. Erre föl a dolgozó nép egyre inkább kezdett bele a demokratikus szólamokba, hogy munkás-paraszt szövetség, vesszen Sulyok, stb. De ezt már nem tudta idegekkel elvjselni a karzaton ülő fasiszta S-gárdista csoport sem, hogy a népakarat nyilvánuljon meg a saját gyűlésükön. Botokkal, meg székekkei rontottak a demokrácia éltetőinek. Ezután érthető, a támadást védekezés váltotta fel, az amerikai fényképészek pedig vasalt zsebkendő helyett, repülő székeket, tojásokat és tükordarabokat vettek le, most már csak azl bánhatják, hogy nem hoztak hangfelvevőgépet, ami bizonyította volna azt az egész világ előtt, hogy kit szeret jobban a magyar nép a fasizmust-e, vagy a demokráciát. (Szabó Péter) Kőműves: Békesség, meg munka kei! nekünk Kőművesek dolgoznak a belvárosi iskola utcai szakaszán. A háború nyomait takarítják el és hozzák1 rendbe a falakat. Csattog á kalapács a vésőkön, finom habarcs simul a falakra. Megszólítunk egy munkást, aki éppen a bejárat lépcsőjén dolgozik nagy buzgalommal. — Lelkes József vagyok — mutatkozik be, amikor megmondjuk nevünket. Beszélgetni kezdünk vele,, majd Töviseden a Sulyok-párt szegedi botrányára tereljük a szót. A véleménye kánt érdeklődünk. Nem is kell azonban sokat érdeklődnünk, mert nyomban kifakad: — Nem bánom én akárkicsodák is maguk, de megmondom, hogy nem volt szép, amit ött azok a szabadságpártiak csinállak. Mert miért kellett bántani, kérem, azokat a kommunistákat? Én ugyan nem vagyok kommunista, de mégsem tartottam ezt szép dolognak. Megnyugtatjuk, hogy igy gondoljuk mi is, mire elgondolkodva folytatja tovább: — Nincs is szükség, kérem, arra a pártra. Ha éppen nem értenek egyet a baloldali pártokkal, hát egyesüljenek a jobbérzésü kisgazdapártiakkal és együtt vigyék előre az ország sorsál. Ne kavarják mindig az országot. Nem rell nekünk mindig ez a Lázongás. Munka kell nekünk, meg kenyér inkább. Nem zavarjuk tovább hát mi sem a munkát EÍnucsuzunk. Lelkes József tovább folytalja a kopácsolást., végzi a maga újjáépítő munkáját Búcsúzóban még újból hozzáteszi: — Békesség, meg munka kell nekünk. Másképp nem élünk rneg. Városi altisztek: Mi el sem mentünk Kezet szorítunk és tovább megyünk, hogy mások véleményét is megtudjuk. Két óra tájban érünk a városházára. A hivatalnokok éppen most indulnak hazafelé. Négy altiszttel találkozunk a folyosón: Vecsernyés János, Pálmai Béla, Süli István, meg az öreg Lajos bácsi, a Gyurjárt Lajos. Az egésznapi szaladgálástól fáradtak ők is, meg különmunka is akad mindig délutánra is. Ruhagondjaik miatt panaszkodnak. Bizony rájuk férne már egy-egy uj öltöny, de kicsi a fizetés és a város sem tud egyelőre ujat adni nekik. Szóbakerül ezzel kapcsolatban a Sulyok-párt gyűlése, amelyet nagyon is jólöltözött, többezer forintos fizetésű urak irányítottak, hogy elámítsák a szegény népet és a saját malmukra hajtsák a vizet. — Mi el se mentünk oda — mondja egyikük. — Úgyse hisszük el, amit: mondanak — Inkább a munkáspártok gyűléseire járunk .— teszik hozzá. — Mi nem a széthúzást akarjuk, hanem becsületes munkaoért szeretnénk és jobban élni. Emitt meg csak mindig a sok izgatást, lázitást lehet hallani. A munkáspártok gyűlésére elmegyünk, amikor meg a szabadságpártiak beszélnek, inkábi) dolgozunk otthon, hogy mindannyiunk helyzetén segítsünk. -— Jobban is teszik — mondjuk mi .is —, mert ezzel is a hároméves tervet segítik elő, amely az egész ország javát szolgálja. Ebben aztán megegyeznek ők is, mi meg 'azzal a jóérzéssel megyünk tovább, hogy az ország dolgozói népe világosan látja a Sulyok-párt mesterkedéseit, álnok kísérletezéseit és ha akadnak is, akik megtévednek ügyes szavaik hajlatára, mégis annál többen vannak, akik munkájukkal a magyar demokráciát akarják szolgálni. Algyői gondolt A dohánygyári munkásokkal és a felsővárosi kőművesekkel megyünk lei Algyőre. A vidám énekszól'végigszalad a községben. A község lakói már tudják: jönnek a szegedi falujáró kommunisták. Az ütmen ti palánkokon itt-ott sz®"1 badságpárti feliratokkal taláfkozunk. A községben elmondják, hogy itt is próbálkoznak egynéhányan a demokrácia ellen uszítani, de kevés sikerrel, mert az öntudatos paraszti dólgozók tudják, hogy Sulyokéit nem barátjai a szegénv földművelőknek. A felsővárosi kőművesek az iskola kerítését javítják ki. Aljfélmeztelenre vetkőzóit dolgozók kőzött A Détmagyatország hadiíogotyszotgálata Csütörtökön este Focsániból újabb hadifogolycsoport érkezett Debrecenbe. Közöljük a szegedi és szegedkörnyéki hazatérő hadifoglyok névsorát: Kuknics Jenő Tömörkény, Kálmán Ferenc Juhász Gyula utca 14., Molnár Márton Pacsirta utca 1.. Papp Imre Szentmihályteiek, Bárány József György Szegvár, Zsoli Lajos Mindszent, Velinger Ferenc Alkony utca, Gombos András Felsőkőzpont, Farűgó László József Újszeged, Benedek Károly Zákány utca 13., Faragó Sándor Kossuthutca 14., Urviczky József Sövényháza-Baksi szőlő., Kovács László Kőhalmi-utca, Gyula Ottó Párisikörűt 38., Szekeres Szilveszter Szentmihálytelek, Puszta János ősz utca 38., Báli Lajos Szeged, Király Illés Szeged, Marton Ferenc Dorozsmai u. 60., Tóth Sándor Mindszent, Nyári Jiózsef Dorozsma, Balla Mátyás Szeged, Varga Sándor Zákány utca 19., Gera János Kdátélek,. Nagy János Szeged Bérkiskertek 14., Zerci Sándor Mindszent, Tóth István Szeged-Feliértó 131., Kabai Mihály Szeged. Szabó Lajos Nagyn-.ágocs, Atházi Dezső Csongrád-tanya, Tóth István Szeged-Kécskéstelep. A Délmagyarország hadifogolyszolgálata értesítést kapott, hogy ma, szombaton hajnalban fél 4 órakór 110 hadifogoly érkezik Debrecenből Szegedre a nagyállomásra. Hazatérő hadifoglyaink a mai napot már családjuk körében tölthetik. fi szegény-parasztságért! Ismeretes, hogy a Magyar Kommunista Párt nehéz küzdelmet folytatott annak érdekében, hogy a sízegényparaszlság számára engedjék el a bcszolgáltatási kötelezettséget. A gabonabeszolgáltatás eltörése érdekében a MKP időről-időre mindig felemelte szavát. Rákosi Mátyás elv-. társ angyalföldi nagy beszédében mutatott rá ennek a kérdésnek1 a fontosságára és ügyben megigórte, hogy ha elérjük aj hat mázsás átlagtermést, akkor megszűnik a beszolgáltatás. A szegényparasztság érdekében folytatott következetes harc eredményre lis vfczetett. A MagyarKommunista Párt fellépése következtében a Gazdasági Főtanács — amint a lapunk más helyén (meljártuk — a 15 holdon aluli gazdák számára megszüntette a gabonabeszolgáltatási kötelezettséget teljes mértékben. Ez a most elért eredmény Ismét döntő hizonyitéka annak, hogy a MKP komolyan gondolja a munkás-parasztszövetséget. Komolyan igyekszik megvédeni a dolgozók érdekeit, nemcsak a nélkülöző munkásokét és szel'emi dolgozókét, de a szegényparasztságét is. Mindezt mindenkor tettekkel is kész bizonyítani és! m;indent elkövet annak érdekében, hogy akik áldozatos munkájukkal építik az országot, kellő elismerésben részesüljenek. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a parasztság is megtalálja! a maga számítását a magyar demokráciában és hisszük, hogy a beszolgáltatások részleges eltörlése, a gabonárak felemelése és az őrlési dij leszá'litása megnöveli a parasztság kedvét. Ezen az uton biztosan haladunk a kitűzött cél: a virágzó mezőgazdaság felé. ifnp-áifnápftli varrógépek, rádiók, fllkairészek, gramofonIIGl Gil|lall)f>f gramofonok részletre is. lemezek, gumik Javítások jótállással Péry Ede R.-T. Kls-uíca 3 szám ott látjuk az iskola igazgatóját Horváth Ferencet, aki ingujjra vetkőzve segit a téglahordásban. Mire a délután elérkezik, a felsővárosi kőművesek husz méter kerítést építettek. Horváth iskolaigazgató elégedetten nézi végig a dolgQS kezek munkájának eredményét. - — Egyetlen párttól sem kaptunk oly sokat, — mondja — mint a Kommunista Párttól. Nem tudom eléggé kifejezni hálámat a falujáróknak. Viszonzásul megígérem, igyekszem minél több demokratái nevelni itt az iskolában. Beszélgetünk, a község gazdáival. Elmondják, hogy az utóbbi időben olyan hirek terjedtek el, mintha a cséplési dijat a kormány órabérben akarná megállapítani. Megnyugtatjuk a gazdákat, hogy ilyen rendelkezésről egyálta'án nincs szó. Minden arató és cséplőmunkás terményben kapja meg a járandóságát. Az algyői gazdák közül sokan sérelmezik, hogy a szegedi Ármentesitő Társulat nem engedi meg a a töltésen való közlekedést és igy kerülővel tudnak csak kimenni a földjükre. Kérik a társulatot, hogy száraz időben engedje meg a töitésén a kocsival való fuvarozást. A községben csodálkozással hallották, hogy Gyunits István, akiről annak idején a Délmagyarország megirta, hogy mint Algyő közellátási előadója 240 mázsa korpát panamázott el, most Hódmezővásárhelyen közellátási fe'íügyelő, korábbi felfüggesztése ellenére. Végig sétálunk1 a határban. A fekete földeken mindenülj szépen növekedik a buza. örömmel látjuk, hogy sok helyen elkezdték a gyümölcsfák ültetését is. Algyő gazdái már elindultak a belterjes' gazdálkodás utján. Már estefelé jár az idő, amikor elbucsuzunk a községtől. Az algyőiek szeretettel búcsúznak el a )szegedi kommunista falujáróktól, akik újból hitet tettek az igazi munkás-paraszt szövetség jnellett. f—• « karátos arany karira jejygyűrűk, sportkörük, i—:t Ezüst evőszerek 6 és 12 személyre való diszes tokban, raktárról azonnal szállítható, feltűnő olcsó árban, öra-, ékszerjavitás FISCHER írás, ékszerész* Szeged, Klauzál-tér S, Kecskeméten paraszt!6iskolát állítottak fel A demokratikus Magyarországon mindenkinek lehetővé yáltk a tanulás. Vonatkozik ez különösen azokra, akik nehéz anyagi körülményeik miatt nem tudják magukat továbbképezni. A mult rendszer urainak nem volt érdeke, hogy a falu ifjúsága továbbtanulhasson. Erről a hiányról kívánt gondoskodni a kormányzat a parasztfőiskola felállításával. A parasztfőiskola alkalmazkodik a falusi munkákhoz s ezért a tanítási idő minden év október 15-én kezdődik és május 31-ig tart. Tandijat nem kell fizetni. Az első évfolyamra 18—30 év közötti parasztszármazásu egyének jelentkezhetnem, akik elvégezték £ népiskola vagy az általános Iskola hat osztályát. Ezek felvételi vizsgát tesznek. A parasztfőiskola sikeres elvégzése a szövetkezeti és mezőgazdasági érdekképviseleti szaklisztviselői állás elnyerésére képesít. Ezenkivül utána mezőgazdasági középiskolai érettségi vizsgál is lehet tenni. A parasztfőiskola cimc: Magyar Állami Parasztfőiskola, Kecskemél. Junius hó 22-én, vasárnap nagy népünnepély téren