Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-10 / 128. szám

2 DÉLMAGYA ll ORSZÁG Kedd, Í947 juatiis. 10 jelszó: iNem a tőkéseknek, hanem a népnek akarjuk épiteni ezt az országot*, — és üröminél állapíthatjuk meg azt, Hogy a magyar riolgo/ó nép munkájúnak meg vannak az eredményei. Ma már senki nem kételkedhet abban, begy Magyarország szilárd léptekkel, végérvényesen -ráfért a gazdasági felemelkedés útjára. A dolgozó magyar parasztság hősies, önfeláldozó munkája azt mutatja, hogy a parasztság bízik a rendszerben, bízók a-demokráciában és nekünk az a véleményünk, hogy inog kell hajoljon az ország cz előtt a becsületes, dolgos parasztság előtt. (A tömeg lelkesen éltette a munkás-paraszt egységet'.) Tisztelt nagygyűlés! Mindebből •megállnpilható, íiogy olt, ahol az ország építése a munkások, parasztok, értelmiségiek, a városi kisemberek kezébe van leiéve, ott nincs baj. Ott lelkes alkotó munka folyik, olt erősödik az "ország gazdasága és ott a demokrácia is erősödik. A munkás, paraszt, magyar dolgozó értelmiség összefogásának erejéből jön a fejlődés, jön a javulás, és cz az erő igyekszik mind szfebbé, boldogabbá tenni a dolgozó magyarok életét. Mialatt azonban folyik nz ország újjáépítése. a nép ellenségei azon dolgoznák, hogy amit a nép rettenetes nehézségek közöli elért és amit a nép felépített, azt lerombolják, tt.e velük! — zúgja a tömeg! Me* kell niftudánónt a/t, ha a nép ellenségének nem felt volna olvau komoly befolyása a kormány munkájára, mint amilyen volt. ugy ma már gazdaságilag jobban állanánk, ma már a nép jobban élne. N'e gondolja senki, hogy az infláció, a drágaság, a munkanélküliség mind véletlen jelenség. Ezt niind a magyar nép ellenségei, aZ összeesküvők, a lökésékkel együtt idézték és idézik elő, azért, hogy növeljék a magyar demokrácia gazdasági nehézségeit, hogy elégedetlenséget szítsanak a dolgozó nép közölt • a demokráciával szemben. Ezért az ő jelszavuk az minél rosszabb a demokráciának, annál jobb nekünk, összeesküvőknek*. Ezt azonban mi* megfordítjuk: «Minél rosszabb az összeesküvőknek, annál jobb nz országnak és nékünk*. (Nagy taps!) Az összeesküvők négy irányban indultak rohamra a magyar demokrácia ellen, támadták a magyar demokráciát belpolitikai, gazdasági, külpolitikai és katonai vonalokon. Nagy Ferenc és Vargha Béla szégyenletes árulása és szökése után kezdtünk csok rádöbbenni arra, hogy milyen kómoly, milyen sokoldalú és milyen veszélyes összeesküvés volt a magyarköztársaság ellen. Gondoljunk csak arra, hogy összeesküvő volt $ miniszterelnök, összeesküvő volt a nemzetgyűlés elnöke és összeesküvő- volt a Kisgazdapárt főtitkára, akiből.mellesleg a Kisgazdapárt az 1 ÍM5-ös választások után az összeesküvők belügyminisztert akartak csinálni. Szerencséje a népnek és a magyar "demokráciának, hogy nem Kovács Béla, hanem Ttajk László (a tömeg hosszasan éltette a belügyminisztert), lett a belügyminiszter, alti lerántotta a leplet az összeesküvésről és nagy érdemeket szerzett a magyar demokrá cia megszilárdításáért folyó harcok ban. Az ország függetlensége nem vásári portéka Tisztelt Nagygyűlés! Ne felejtsük cl, hogy az. összeesküvők cinkosai voltak a washingtoni követünk, Szegedi-Masszák, svájci, követünk: Gordon Ferenc volt pénzügyminiszter, párisi követünk: Auer Pál és ankarai kövétünk. Andaházi-Kasnya Béla, aki a magyar államot meg is lopta pár millióval. Ezek az urak lemondtak és megtagadták a magyar kormány felszólítását, hogy hazajöjjenek. Azért nem akarnak hazajönni, meri ezek a követségek nem a magyar demokrácia igazi küikép>Welel voltak, hanem a íetiinl horthysta világ iigynükcf. F.zek szervezték rheg a külföldi reakciós lapok támadásait a magyar demokrácia ellen, ök szállították a rémhíreket, a hazug birokét a külföldi reakciós sajtónak ős ezek segítségével rágalomhadjáralot inditoltak a magyar nép. a magyar demokrácia ellen. A magyar nép kiküldte ezeket az urakat külföldre, hogy becsületesen képviseljék az itthon dolgozó magyar népet, azonban ezek az urak nem ezt tették, hanem összefogtak a magyar demokrácia külföldi ellenségeivel és azokkal karöltve támadták a magyar demokráciát. Dc meg kell. hogy mondjuk, ai összeesküvők célja nemcsak az volt, hogy megdöntsék a magyar köztársaságét és visszaállítsák újra a letűnt uri világot, hanem az fa, hogy áruba bocsássák Magyarország függetlenség,ét. Najry Ferenc, Varga Béla és a többi összeesküvő külföldi reakciós körökkel szövetkeztek, hogy megnyerjék ezeket a külföldi reakciósokat sötét céljuk elérésérc. Mi volt a terv. amit közösen akarlak végrehajtani? A terv az volt, hogy adnak majd Magyarországnak bizonyos kölcsönt és enilek fejében joga lesz a külföldi kölcsönzőnek beleszólni Magyarország belügyeibe, éllentfrizni a magyar i/énzügyi politikát, ellenőrizni iparunkat és ellenőrizni hadseregünk átszervezését és végső fokon hadseregünk irányítását kezükbe venni. Nagy Fcroncék ebhc az alkuba belementek. Nekik nein az ország függetlenségének a megőrzése volt a céljuk. Az «"> Számukra nem a magyar "függetlenség biztosítása a legfőbb, a legszentebb törvény, hanem a regi uri világ Visszaállítása és annak érdekében hajlandók voltak az országot eladni külföldi imperialistáknak. (Le velük — kiállják kórusban.) Azt hiszem, nem Kell kiliangsiilvoyui, hogv Magyarország függetlensége nem vásári portéka, a/t nem lehet piacra vinni és nem lehel áruba bocsátani. Legalább is ami bennünket, kommunistákat és szociáldemokratákat illet, nii kijelentjük, hogyamigmi vagyunk, addig senkinek nein fog sikerülni eladni az országot csillogó aranyért, vagy ropogós dollárért. Kölcsönöket mi szívesen fogadunk és becsületesen is teljesíteni fogjuk az ebből származó pénzügyi kötelezettségeinket, de szabadságunkat senkinek! sem,milyen pénzért nem adjuk el. 'Hatalmas taps, éljenzés szakította félbe Farkas elvtárs beszámolóját.) Vegyék tudomásul azok, akik még mindig az ország eladásával 'foglalkoznak és vegyék tndomásül végre a vevők is, mi magyarok büszke nemzet vagyunk és szabadságunkért nem egyszer ontotta n magyar nép vérét. Szabadságharcaink a történelem folyamán elbuktak, de végre a magyar nép ezer év ulán újra szabad lett. Mi a Szovjetunió ' dicsőséges hadseregétől (éljen a Szovjetunió — kiáltották^ egy emberként) kaptuk vissza szabadsagunkat, de mi be fogjuk bizonyítani, hogy mi igenis szabad nemzet vagyunk. szereljük szabadságunkat és szeretjük önállóságunkat. Jól tudjuk, hogy csak független ország és szabad nemzet kap Elismerést és boldog életet. Ebből a felismerésünkből mi soha egy jóílányit senkinek nem engedünk, bármilyen duzzadt erszénnyel is jönnek hozzánk. Ki az Igazi hazafi ? Most igen Gsztelt nagygyűlés — mondotta — ezeknek az eseményeknek tükrében látható világosan, hogy ki áz igazi hazafi, ki szereti hazáját, lá szereti népét. Emlékezzünk csak az 1945-ös választásók előtti hetekre, amikor a "Kisgazdapárt képviselői azt mondották, icSnk mi vagyunk a magyarok* ós ők magVarkodtak. De most végre és szerencsére lehullott az álarc. Itt állanak ezek a hateafiak a magyar nép előtt igazi arcukkal és mindenki láthatja, ho«y ezek a hazaárulók és mi, a két munkáspárt vezetői és tagjai azok, akik védik az ország függetlenségét és akik kiemelik az drszSgót a romokból. Azok. akik igy dolgoznák, azok az, igazi hazafiak. Mi vagyunk a hsmíiak és ők az árulók. A nép a Dinnyés-kormány mögött áü Ezután megemlékezett a napokban küvők nyílt harcot ajsajtak birobfianlezajlott belpolitikai változásokról, a tani az egyház és a demokrácia kő kormány "átalakulásáról ^s hz ezzel* kapcsolatosan elterjedt hazug híresztelésekről. amelyeknek célja az, nogy megrí ásszá líAi paraszti tömegeket és el idegenítsék a parasztságot a demokráciától. A nép muriciiiiII nagv lelkesedéssel fogaóla a beállott változásokat és nem tul/uuk, ha kijelentjük, hogty a magyar dolgozó néni óriási tiiblisége a Dinnyés-kormány mögött áll támogatja. A magyar riép érzi, tiogy a reakció komoly vereséget szenvedett és iijra csatát nyert a nép és csatát nyert a demokrácia. — Ki szeretnék térni a külföldi sajtó véleményére a magyar eseményekkel kapcsolatosan — folytatta Farkas elvtárs—. A dollárimperializmus lapja Amerikában arról ir, elérkezett annak az ideje, hogy ellenállási mozgalmat kell szervezni Magyarországon és az ellenállókát bátorítani kell. Ki ellen akar a dollárimperializmus 'lapja Magyarországon ellenállást szervezni? Milyen elenálláát akar itt bátorítani? (Sulyokókat zúgja rá ,4 tömeg). Igen. Sulyokékat és a magyar reakciót. Amit ir és ahogy a lap beszél, ebből meg lehet állapítani azt, hogy a dollárimperializmus itt polgárháborúi akar szítaná. Görögországot, a görög helyzetet akarják átültetni Magyarországra. Hát mi megmondhatjuk az uraknak nz Óceánon tul, hogy "Magyarországi!öl nem lesz "Görögország és na valaki P! fog bukni, az a magyar reifkció lesz. A dólfárimpcriafizmus beavatkozási politikája a demokratikus brszágok belügyeibe megbukott már végérvényesén Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és óz a politika meg fog bukni Magyarországon is. (Hatalmas éljenzés, taps és ütemesen éltelik éííkosit.) A továbbiakban az egyház és állani viszonyáról szólott. — Ma már megzött, hogy ezt a harcot is "elhasználhassak a reakció megerősítéséire. A magyar demokrácia nem egyházellenes és ha mégis bajok vannak a demokrácia és az ggyház között, ugy; nem a demokrácia hibájából. Mi az* hisszük, íiosy a magyar demokr.áciá két "és féléves működése, tapasztalata alapján a katolikus egyház verető papjai kell, hogy megváltoztassák magatartásukat a magyar demokráciával szemben. Hal a katolikus egyház a demokrácia minden feltétel nélküli támogatásának útjára férne, ugy I fnagyar demokrácia nem fukarkodna támogatásával az egyház felé. Az egyház feladata, hogy a békét, szeretetei és megtérést hirdesse. Eljön Bnnafc az ideje is, hogy a demokrácia és a* egyház békességben élnek mujd egymással. — AZ -nj kormányra — mondotta — sürgős feladatok várnak. As első és legfontosabb feladat, hogy le kéli törni az árakat. jTtgy van, ugy van.} Olcsó ruhákat, cipőt kell adm a munkásoknak, a dolgozó népnek és erős kézzel kell 'torkon ragadni a spekulánsokat. árdrágítókat, hogy elmenjen a kedvük az árdrágítástól. A parasztság helyzetén is javítani kel) Szűkíteni kell és végül meg kell szüntetni az agrárollót. Emelni kelT .a munkások és értelmiségiek1 életszínvonalát. Kelt tio^y * mániás, st érlelmfségl a béréből és FtoeM-sébiR minél! több és !ől>& irnl, rmfeál, ripát és élelmet fiMfjjan vásárnlná és; kei! rortdéut: a MriRref és írzetédrtef, ha»r atMrérif jfw«*#n stórakozisra 's. Ha elindítjuk a 3 éves tervet, ugy lehet biztosítani sikerét, ha végrö j nem jelszó, hanem törvény 3QSZ abból, hogy fizessenek végre s gazdagok !« Úgy van, ugy van, kiáltja át sokezres tömeg.) A vagyondézsma, a háborús nyereségek igénybevételéről szokva kijelentem, hogy pénz van .1 állapítható tény, hogy Nagy Fcréncék gazdagoknál és annak telóntélyes réa fakultatív hiloktatás kérdését tudatosan vetették fel, hogy megbontsák az ország rendjét és növeljék a nép elégedetlenségét. Aljas játék volt a vallás kérdésének felhasználása az összeesküvés érdekéljen, ezzel gyengítették a demokráciát, növelték, szították a vallási harcokat. Mi még akkor nein láttunk ilyen tisztán, mint most. de akkor is csak azért csatlakozott a kél munkáspárt a Kisgazdapárt javaslatához, mert Nagy Ferenc megnyugtatott bennünket, hogy a katolikus egyház püspöki kara nem emelt kifogást a szabad vallásoktatás ellen, különösen akkor nem. ha az állam továbbra is folyósítja az évi 68 millió forintot az egyliáz javára. Mindebből látható, hogy az "osszeesszéf vegye igénybe az állam, hogy felépítsük gyorsabban az országot és mert a mi véleményünk az, hogy fizessenek végre a gazdagok, vetett© fel Rákosi elvtárs (ütemesen eltették Rákosit) az angyalföldi beszédében a nagybankok államosítását. ilrtetei úlliipTjuk int?., .a tél munkáspárt kft/t etfé* iriridt kiéit belül létre jiíu a im©{)áilITapmkás a bankok áílaitixwfltás* kérttésében és ktt/űs erőw! Fórunk harcohr és d«d:g<n»Ji avKaH én>íiéf»en, hogy ne MEenyHaFaa idő múlva, hanem au^ws.cíwK ll-éw íVTamositsnk a bankokat:. .'Éljen Rákosi, éljen Szakasrls, zúgja a tömeg.) Választások a magyar összefogás jegyében Mindazok után. ami lórféní, ha újra a nép elé kell menni, a nép láthatta .hogy (dk dolgoznak az ország ellen. A nép 1915 november l-e óla tapasztalhatta, hogy ki a barátja és ki az ellensége, ezért most fel kell szólítani a népet, nogy döntsön újra és döntsön arról, hogy előre akarja-e vinni az országot a felemelés utján a magyar jólét felé, vagy eladják az országol . Mi azt szerelnénk, hogy a választások a magyar összefogás jegyében történjenek meg. Fogjon össze a magyar munkás, paraszt, értelmiség, a városi kisemberek és erősítsék az uj választáson a magyar demokráciát, amely nj korszak "felé viszi sokat szenvedett nemzetünket, egy olyan korszák felé, ogy olyan élet felé, ah'oT s amelyben mindenki, aki dolgozik. aki becsületes ember, szdfiödon,. félelem nélkül élhet és dolnozhat, amelyben mindenki megtalálja azt, amire szüksége van, ahol gyermekeink mosolyogva és énekelve járjál! keresztül-kasul az országot, ahol aa asszonyok! nem rettegnek és félnek attól, hogy újra háborúba viszik férjüket és gyermeküket. IIven ffletéí akarunk és ha a magyar nép is ezt akarja, akkor helyesen fog dönteni — fejezte be Farkas élvtárs_szűnni nem akaró lelkes tapsok' és éljenZések közt beszédét. Czibula Antal városi tiszti főügyész zárószavai után az Internacionálé eléneklésével ért véget azt iinpozú-s nagygyűlés. Hiányos konyhájáf felszerelem Hungária EdínyháK^^ Zomáacedénv. háztartasi cikkek, evőeszközök Te icí<r »:s ÜSS