Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-01 / 122. szám

Vasárnap, 194.7 junius í. DÉLMAGYARORSZÁG A föidbiriokrelormot a belterjes ' Araikor az ország már kles-loVa kilábolt a háború és a gazdasági őszszeoritlásból, teljes nagyságában jelenik; meg elöltünk azi uj és imftiár reálisan megvalósítható feladat: újjáépíteni az országot, behozni és jóvátenni a lehető legrövidebb idő alatt legalább egy részét annak, amit a reakciós és fasiszta kormányok elmulasztották és elvétették. Korszerű fejlődés útjára lépni, hogy jobb, emberibb életet tudjunk biztosítani a magyar népnek. Szociális és gazdasági Újjáépítés Az Országnak gdzdásági, szociális és kulturális újjáépítése csak egységesen irányított munkával, csak hoszszabblejáralu, az államhatalom által végrehajtott terv keretei közölt lehetséges. Az újjáépítés hatalmas munkáját gyors ütemben és nagy, esetleg végzetessé válható zökkenők nélkül csak ugy lehel elvégezni, ha e célból aí összes rendelkezésre álló eszközökét és erőfol-Tásokat minden mellék^ szempont, minden széthúzás és szervezetlenség kiküszöbölésével, következetesen és előre meghaíározott program szeiMnt használjuk fel. fifezőgazdasági termelésünket sürgősen reformálnunk kell A demokratikus agrárátalakulás terén a földreform elhatározó lépés ugyan. Tudnunk kell azonban, hogy a földreform népi, demokratikus rendszerben is csak akkor lehet "és lesz maradandó alkotás, akkor tud' csak megszilárdulni a kisbirtokrendszeren nyugvó termelés, ha nyomon követi az agrárátalakulás második lépése, a mezőgazdasági termelés reformja, a sokoldalú, belterjes gazdálkodásra való áttérés. ~ 1 > A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó szakemberek megállapították, hogy csak igen korlátolt mennyiségben áll rffég termelés alá vonható — eddig még meg nem munkált — föld rendelkezésünkre. A többtermelés érdekéhen egy lehetőség marad, a termésátlag fokozása. Ha* multat vizsgáljuk, azt látjuk "a legtöbb termény már negyven évvel ezelőtt elérte a mai szinvonalat a holdáhkéntí termésátlagok tekntetéhén, s azóta a legnagyobb mértékben mozdulatlanság tapasztalható. Ezt mutatja az alább következő kis táblázat is: .Átlagos termés holdánkinf és q-ban: Buza Árpa Tengeri Burgonya 1876 4.74 5.04 6.32 21.48 1900 6.54 6.98 8.41 46.09 1915 7.r3 7.84 9.87 47.98 1931 7.50 7.— 8 90 37.70 A 3 éves terv mózőgazdásági része virágzó mezőgazdaság és jómódú parasztság megteremtésének vonalán halad. A gép most már nem ellensége a parasztságnak, mint a "múltban volt, amikor kenyerétől foszlottá meg, hanem segítő .barátja, küzdőtársa a természettel fo'ytatott nehéz harcban. A többlermeiés mellett fokozott jelentősége lesz a minőségi termelésnek. Jövedelmezővé teszi a termelést, ami kétségkívül elősegiti a parasztság vagyonosodását. ^ Tervszerű gazdálkodás minden akadályt legyőz A földbözjullatott törpe- és kisparasztság a .föld megmunkálásánál és a talajerő pótlásánál minden jószándék és fáradozás ellenére, sok esel ben csak félmunkát tud végezni, gazdasági és szállitóeszközök, munka és erőgépek hiányában. A 3 éves terv gyökérében változtatja meg ezt a helyzetet. A terv szerint az első évben 900, a második évbenévben 3600, a harmadik évben 4500 uj Iraktor kerül a mezőgazdasági géptelepeken keresztül használatba. A traktorok üzembehelyezése által az első évben 3ÍV}.000, a módik évben 2 millió 160.Ö00, a harmadik évben pedig összesen "4 millió 400.000 hold traktor többié t-szántasl fogúnk elérni. Ez a helyzet g'yüVeríhen változtatja meg a már negyven éve nem fejlődő ' és inkább visszaeső tendenciát hintaló termésátlagot. Részletezve a tervet, a termelés újjászervezésénél három főszempontra kelt tekintettel fennünk. Az első a termelés beíterjesebbó tétele, ami állal jobban használható jki. a földreform folytán megsokasodott kisparaszti üzemek nagyobb termelőképessége. A belterjes mezőgazdaságra való áttérést segíti élő az öntözés kiterjesztése 30.000 holdról 160.000 "holdra. A második szempont a mezőgazdasági termelés gépesítésének nagyfokú elősegítése. A gépesítés a termelékenység növelését, a parasztság életszínvonalának erőteljes emelkedését jelenti, mert a gép, mint az ember segítőtársa könnyít a robotoKönyvnapok junius 3-4-5. ÜGYELJEN A NEVRE t t I jés a Budapesten legnagyobb közkedveltségnek örvendő, Szegeden első Jzben megjelenő kitűnő Pátria minőségi borok áz Ipari Vásáron az iskolaudvar bejáratánál lévő pavilonban' kaphatók. FELTÉTLEN ÍZLELJE MEG? fe&Ei lás terhén. A gépesléshez; kapcsolódik a mélyhűtőknek, silóknak kifejlesztése a kisvasutaktól kezdve a különleges vasúti kocsikig és hajókig. A harmadik szempont a magyar mezőgazdaság újjászervezése tekintetlel a külföldi piacokon elkövetkező versenyre, ami ugyancsak .szükségessé leszi a gabonavetésterület biZonyosfoku csökkentését, ezzel szemben az ipari és kapásnővények termőterületének kiszélesítését és lermésliöZamánák növelését. , Van hát kivezető ut a magyar nyomorúságból, csak a jó sorrendet és az Igazi sarokpontot kell megkeresni, ahonnan azután a.mozdítás, indítás mégkezdődhessen. Ez a sarokpont a bélterjes állattenyésztéshez igazodó nagyarányú átlagos terméshozam emelése. Tökéletes és tudományos alapossággal elkészült 3 éves terv áll a rendelkezésünkre a problémák megoldására. Már nem kell több, csak a terveket törvénybe iktatni és a nagybankokat állami kezelésbe venni, hogy dél ki tűzéseink végrehajtása elé senki se gördíthessen akadályt. Dániel György. A magyar könyv napija i947-ben Kilencvenhat iró és kötíö kóuyvéve! jelentkeznek a magyar könyvkiadók az idei könyvnapra. A saánn elég tekintélyes és egymagában is biztató jele a békének, az irodaim,i. élet kialakulásának. í Ha végigpillantunk a könyv-, i- :név| jegyzékén feltűnik, hogy a keltemé! nyek és szépirodalmi munkák mellett. [ tekintélyes számban jelentkeznek az ismerétterjesztő és tudományos munkák is a könyvpiacon. Ezek a könyvek jórészt politikai és irodalmi kér, déseket tárgyalnak. Főbbek - között i Rákos i Mátyás harcos beszédeit a Szikra gyűjtötte egybe, Lukiács György az irodalom és demokrácia viszonyával foglalkozik. A reg|ényitók! között számos ma élő hót' találunk. Déry Tibor a ^Befejezetlen mondák ! cimü könyvét jelenteti meg a Hungária könyvkiadó, Nagy István »Erdélyi. uL-ját a Szikra adja az olvasóknak. A. megjelent versesköteteik javarészt élő költők adják: Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Vas István, Fodor József és a többiek. Az! 1947-es könyvnap a demokrácia' kultúrpolitikájának komoly eredménye. A nehéz gazdásági helyzet, a papirhiányokozta akadályokat elhárítva a magyar irók, művészek és tudósok junius első napjaibán büszkén állhatnak az olvasó elé. <flOÍ Dr. Szebenyi Endre: Az állami célok megvalósításában A ^cözigatgatdsn a k | 8SZÜ f( 6 f Í ¥ B H B Í A háromnapos jogászkongreszszuson országunk kiváló szaktekintélyei gyűllek egybe, hogy magasszinvonalu előadásokon vitassák meg a jogrend demokratizálását, illetve a demokrácia jogviszonyait. De nemcsak az egyetem aulájában, hanem a társasétkezéseken is jogászvilágunk egy-egy reprezentánsa szólalt fel, akik közül nagyjelentőségű beszéd1 nyomán felkerestük dr. Szebenyi Endre belügyminisztériumi osztályfőnököt és konkrét kérdésekre nyilatkozatát kértük. Di". Szebenyi Endrét családi kapcsolatok fűzik Szegedhez s a kongresszusi elfoglaltságon kivül hivatalos látogatásokat is bonyolit le. így nagy elfoglaltságára tekintettel három kérdést tehettünk fel. Természetcsen ezt se kényelmes karosszékben egymással szembeülve, hanem két utja közt kisérve, lépcsőzve, utcai postaládára támaszkodva tettük "fel első kérdésünket. — Milyen szerepe lesz a jövőben a rendőrségnek, bíróságnak és közigazgatásnak? — — Az állami szervek és intézmények — válaszolja dr. Szebenyi — a felszabadulás óta természetesen egységes szempontok érvényesítése felé haladnak. Az egységes szempontok érvényesítése azt jelenti, hogy az állami celjok megvalósításában a bíróságnak, rendőrségnek és a teljes közigazgatásnak egyaránt részt kell venni. Különösen próbája lesz a megfelelő működésnek a 3 éves terv megvalósítása. Minden valóban demokratikus állam a kitűzött célok érdekében yalamennyi erőt mozgósít és ez a mozgósítás vitátlan, tervszerű keretet kiván. A közigazgatás feladata lesz minden pontoir az állami cselekvést végihez vinni. Ehhez járul a rendőrség fokozódó közbiztonsági és elhárító munkája, a bíróság pedig szankciók alkalmazásával biztosítani fogja a munka , závartalanságát. Ehhez a munkához minden dolgozó, „munkás,, paraszt és értelmiség összefogására egyaránt szükség van. Különösen helyesnek tartom éppen Szegeden felhívni a figyelmet az értelmiség munkájának 'döntő jelentőségére. — Hogy képzeli el a jövő jogszolgáltatását? — — A jövő jogszolgáltatásában a szakképzett és laikus elemeknek a megfelelő,, egymást kiegészítő működését elengedhetetlennek tartom. Itt mind a két tényezőn egyformán döntő munka suíya van. A jogalkotó feladata az, hogy a két tényező együttműködésének a helyes szervezeti formáját kialakítsa. A helyes szervezeti formában a laikus elem politikai törekvése va szakbírónak nem akadályozója, hanem támasza. A szakbíró következetes munkája pedig a laikus elemeknek nem elnyomója, hanem szempontjainak feítárója és keresztülvivője. A jogszolgáltatás lényegéhez tartozik a határozottság, gyorsaság és ezen belül a vitáknak minél .gyorsabb lezárása. Megvalósítása ugyancsak elsősorban jogalkotási kérdés. A kongresszus harmadik és utolsó napja lévén, harmadik kérdésünk természetesen a kongreszszussal függ össze. _ — Milyen benyomásokkal távozik a kongresszusról? — A kongresszus legfontosabb feladatát elérte. A különböző pártállási! és világszemlétetü, demokratikusan gondolkozó jogászokat megismertette egymással és közelebb hozta. Nem egy lényeges kérdés körül sok félreértést eloszlatott és ezzel alapot nyújtott éppen egy lényeges "értelmiségi réteg tervszerű munkájához — válaszolja b'ucsuzóul már a tuloldakróf s mire körültekintünk, elnyelte az utca for-_ gataga. Lu> II. Pesti Magyar Kereskedelmi EM alapíttatott 1841. évben. Szegedi fIó k|£ Szeged, Vörösmarty-utca 7. Telefon: 363, 805. Ügyfeleit a legelőnyösebb fejtételek alkalmazásával ssttJgálja ki.