Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-24 / 140. szám

Kedd, 1947 junius 24. DÉLMAGYARORSZlö Nagyszámú hallgatóság előtt j Á , q i b f* r ij I f p b gazdag és értékes műsorral J ^' O / n C7 / 1/ / t un az értelmiségi napok Szegeden Az MKP szegedi értelmiségi csoportja állal rendezett értelmiségi napok végetértek. Két napon átfelőadások Iningzottak el, amelyeket művészi hangversenyék, szabadtéri műsoros-estek tettek színessé. Az előadásokon olt láttuk a szegedi értelmiség színe-javát. A szegedi ér­telmiségi napok sikere bizonyítja, hogy a haladó értelmiség felis­merte: a Magyar Kommunista Párt a szellemi dolgozók pártja is és harcos feladatának tekinti a pedagógusok, az orvosok, a köz­lisztviselők életszínvonalának fokozatos felemelését. A szegedi ér­telmiségi napok megcáfolták azokat az alaptalan vádakat Is, ame­lyeik! a Kommunista Pártoé értelmiségi-ellenesnek minősítették. III Szegedén a haladó értelmiségiek pártkülönbségre való tekintet nél­kül résztvetlek a két nap alatt rendezett ertékes előadásokon, ame­lyen az értelmiség vezetői beszéllek. A szegedi értelmiségi napok léhát nagy mértékben elősegitetlék az MKP és a haladó értelmiség jóviszonyának kiépítését. / Dr. Molnár Enh: fl ngpj demo!íráciáíjaii a jogászok Is az uj rend harcos katonái lesznek Vasárnap délelőlt dr. Molnár Erik népjóléti miniszter tartott előadást »A magyar jog fejlődése «-ről az egye­tem aulájában. Dr. Sztodolnik László, a törvényszék elnöke üdvözölte a népjóléti minisztert, majd megnyi­totta az előadást. A zsúfolásig meglelt auLában a kö­zönség lelkes tapsai közt emelkedett szólásra ar. Molnár Erik. Bevezető­ben vázolta a magyar jog kialakulását és történelél. irpádházi királyaink idejében az egész államjogrcnd köz­pontjában a tulajdon védelme állott, de az akkori jogrend osztáiyrend volt és első feladatának az uri tulajdon védelmét tekintette, mig a dolgozókat hosszú időkig jobbágysorsban hagyta. A nagybirtokosok érdekcsoportot al­kottak, az oszlályérdek volt az irány­adó és a szegény jobbágyság nem küzdhetett jogaiért. Ez a feudális ál­lam a felfegyverzett nagybirtokosok állama volt, tulajdonképpeni jogren­det azonban nem voltak képesek léte­síteni. A király és a főurak szemben­állottak egymással és a törvényeket nem tudlak egymással betartatni. A hatalom döntötte el századró-századra, hogy kit milyen jog illet meg. Igy fejlődött ki a XVI. századra a rendi állam és a rendi kormányzat. Werbőczy jogkönyvéneií; tanúsága szerint az államhatalmat a Szentkoro­nára ruházták át és ennélfogva a megkoronázott király lelt az állam tulajdonosa. Az államhatalom leliát a Szentkoronához volt kötve, amely csak a hatalom jelképe volt s hozzánőtt maga a hatalom is. Ez nem volt más, mint a társadalmi fétisizmus egyik jele. Magyarországon tehát rendi jog­rend'nem" volt. Jogigényeket ugyan ko­difikálhatott Werbőczy, de az igazi jogrend hiányzott, inert az államhata­lom szétforgácsolódott a király és a nemesek között. Csak a XVI1L szá­zadban összpontosult ez a két erő, a király, illetve a császár kezében. 1848-ban tért a fejlődés a polgári forradalom útjára. Ez csak a kezde­tet és jiein a befejezést jelentette. •1848 megterelelle Magyarországon a polgári jogrend alapjait, de ugyanak­kor a polgári forradalom beíejezet­lensége alman nyilvánult meg, hogy n gazdasági és politikai éleiben mesz­szemenő feudális csökevények ma­radtak vissza. Majd vázolta a miniszter a jog Szerepét a polgári és népi demokráciá­ban, amelyek közt a magyar demokrá­ciának választania kell. — Az em­berek jogi egyenlősége a polgári de­mokráciában a gazdasági egyenlőtlen­ség következtében tartalom nélküli forma csupán. Az anyagi fölény a politikai élclDen is csak a nagytőke pártjainak biztosítja a hatalom bir­tokát a munkások pártjaival szem­ben. Ezzel szemben n népi demokráciá­ban megszűnik a tőkések korlátlan uralma a termelőeszközökkel. A ma­gyar népi demokrácia egyik elsőrendű mészelludomány es a társadalom cimü előadását larlolta meg va­sárnap délelőtt az értelmiségi na pok keretében. Dr. Alexils elvtárs előadásában rámutatott arra, hogy a különböző természettudományi felfedezéseket döntő módon befolyásolják a tár­sadalmi változások, amelyek sok­szor kényszerítően hatva, terem­tik meg a felfedezések előfeltéte­leit. Állilásának igazodására számo példát hozott a történelemből. Az egyp tömi aknái például fejtett csil­lagászatot találhatunk. Ez nem vé­letlen. Archimedés ismerte a gőz feszítőerejét* mé^is csak a XX. szá­zad elejéli konstruálják megj a' gőz­gépet. Azt lehel tehát tapasztalni, hogy bizonyos időben bizonyos problémák törvényszerűén vetőd­nek fel. Dr. Alexils államtitkár a társa­dalmi fejlődés determinációját sorra bizohyitotta a matematika, a filozófia, a zene, irodalom és a képzőművészet terén. Előadása vé­feladata az volt, hogy a legfon­tosabb termelőeszközöket kivegye a nagybirtokosok kezéből. A lovábbi fej­lődés odavezetett, hogy a legfonto­sabb termelési ágakat államosítottuk, vagy állami kezelésbe vettük. A népi demokráciában a döntő anyagi hata­lom ninds többé a tőkések kezében és természetszerűleg ezzel maga az ái-'8en rámutatott arra, hogy egy tu­lahatalom, a politikai matatom sincs I domány addig szolgálja az embert, többé a tőkések kezében, hanem azt ameddig spekulatív elmélkedéssé a dolgozó nép, a munkások, parasztok, nem változik, és értelmiségiek oirtokolják. i . , . , » , . . , , , ... A hosszas tapssal fogadott elo­A nepi denioMclaban a jósnak adás ,ut"án dr. Berky ilmrekiz állami Uíbbé nem az a cclfa, hogy bw- leánygimnázium igazgatója és dr. losilsa a kizsákniánywlú niagán­tulajdoni rendszeri, "hanem az, hogy bizlostlsa a dolgozó kisem­berek magántulajdonai. A népi demokráciában a jog átválto­zik a haladás eszközévé, a törvény­hozók, bírák, ügyészek ügyvédek — akik a múltban egy elnyomó, ki­váltságos kisebbség szolgálói voltak most a népi demokráciában egy olyan uj rend liarcos katonáivá vaitoznak, amely biztosítja a társadalom fejlő­' dósét, a kuliurát, a jó demokráciát, a társadalom minden egyes tagja számára — fejezte be szűnni nem akaró tjpsok közt magasszinvonalu előadását a miniszter, amelyért dr. Sztodolnik László törvényszéki elnök mondott köszönetet. Dr. AUxits Byörgy előtáása A zertekonzervatórium előadóter­mét zsúfolásig töltötte meg jjz ér­deklődő közönség. Dr. Alexils György kultuszállamlilkár »A ler­CLAUDETTE COLBERT ragyogó vígjátéka NINCS IDŐM SZERELEMRE! A hét uralkodó filmeseményel Mopex-film. Legközelebb a belvárosiban Kalmár László egyetemi lanár szó­lallak fel. * i A rendkívüli értékes és tartalmas előadást magas színvonalú hang­verseny Lövette. i)r. Bárányi Já­nos zongoraművész Chopin g-moll balladáját adta elő, .színes bi'lön­téssel, nagy lendülettel és virtuoz­tással, héven kifejezve a chopini romantikát. Csuka Béla gordonka­művész Glazounow Chant du Mé­nestrel és Bocherini Rondóját ját­szotta sok elmélyedéssel és finom­sággal. Szerdahelyi László Hubay: Wortune és Ries: Perpetummobile kompozíciókat interpretálta sok melegséggel és virtuóz könnyedség­gel. A közönség a város ezen promi­nens művészeinek előadásáért na­gyon hálás volt és őket melegen ünnepelte. Tábortűz, bábszínház, hangverseny az ujszegedi parkban A MKP által rendezett értelmi­ségi napok műsora délután folyta­tódott az ujszegedi parkban. Pon­tosan öt órai kezdettel kezdődtek meg a pergő műsorszámok. Ekkor már feketéllett a nagyrét az ember­tömegtől. Kora délutántól több­ezren hullámzottak fel és aíá. Dél­után különösen a gyerekek zsiva­lya verte fel a rét csendjét. Sel'tei­né Frank Lili gyermekin íivészei. bábszínház, Rózsa Miklós a szegedi Nemzeti Szinház tagja cs bűvész­mutatványok szórakoztatták az ap­róságokát és felnőtteket. A MKP értelmiségi csoportja* mintegy 1400 adag fagylaltot osztott ki a gyer­mekeknek. Este fél 7 után a szegedi Állami Nemzeti Szinház művészei közül Gyólai Viki, Horli Hilda. Lánczi Éva. Petrovics Erzsébet, Bágyoni Géza „Sárközi Sándor. Seres Jó­zsef és Szekrény .Ferenc könnyű műsorszámai következtek. Zongo­rán kisért: Halász Kálmán. Kilenc órakor két tábortűz lángja lobbant fel és a Móricz Zsigmond népi kollégium népes énekkara énekelt nagy sikerrel népdalokat. Az ének­CsUtörtöktö) kart Sóós Ibolya vezényelte. Ezulán a nagy népszerűségnek örvendő rendőrzenekar követke­zelt. Sokan hiányolták Varga Le­helt a népszerű karnagyot, de a műsorszámok után az őt helyette! sitő Kerekes Pál karnagy is sok tapsot aratott. A szegedi rendőr­zenekar ezen a rövid hangverse­nyén is komoly fejlődésről tett ta­núságot. Már jóval elmúlt tiz óra is, amikor Ferencz Anikó a Szege­di Nemzeti Szinház tagja kuruc nótái felcsendültek. Utána a hon­védség jazz-zenekarának hangula­tos számai következtek. A fogyni nem aWtiró tömeg a késő éjszakai órákig vidám hangulatban volt együtt az ujszegedi parkban. írigépef, számológépel legmagasabb Szenes! Irodagép Vállalat, Széchenyi-tér 7 Telefon 6—41. a kutya ugat a karaván halad — Rákosi Mátyás elvtárs népsze­rűsége egyre nagyobb lesz a magyar nép széles tömegeiben. A parasztság, az üzemek mun­kásai, a közalkalmazottak, a ha­ladó értelmiség küldöttei sorban keresik fel és kérik meg ügyes bajos dolgaik elintézésére. Rá­kosi elvtárs és a kommunista párt pedig ahol tud* segit. • Természetesen sokaknak nem tetszik ez a népszerűség. Ezek Szálasi és Nagy Ferenc után Su­lyok Dezsőt szeretnék inkább népszerűsíteni. Mivel ezt nem te­hetik, ugy segitenek magukon hogy gyalázzák azt* aki a nép barátja. A B-listás tisztek,, levi­tézlőtt földbirtokosok és béren­ceik az utóbbi időben a legsze­menszedett hazugságokat terjesz­tik falun és városon. Egy ilyen rémhír már Eet hetó kering Szegedén is. Azt mondják a sut­togok, hogv Rákosi Mátyás mái­nem él sokáig* mert egyik vi­déki utján hasbalőtték. Egy hét múlva ez a hir már ugy tért vissza, hogy kézigránátot dobtak az autójára és súlyosan megsebe­sült. Igy terjedi a rémhír1/ a való­ság viszont az, hogy Rákosi elv­társ legutóbb Debrecenben fo­gadta személyesen a hazaérkéző hadifoglyokat. Mi kommunisták mosolygunk ezeken a hireken. A suttogóknak csak annyit üze­nünk, hogy kár erőlködni. A' ku­tya ugat, a káraván halad... —ooo— SULYOK és a Pázmánv-kollégisfák A közelmúltban Szegeden lezaj­lott botrányos Sulyok-párti gyűlés szálainak kibogozásánál egyre" több diák kerül a vádlottak közé. Ezek­nek a diákoknak múltját közeleDb­ről megvizsgálva túlságosan nem is csodálkozunk tetteiken, annit jobban megdöbbentett azonban ben­nünket a szegedi Pázmány Péter kollégisták magatartása. A szegedi Pázmány Péter kollégium a Ma­gyar Kollégiumi Egyesület (MAKE) kötelékébe tartozik "és célja állító­lag a munkás- és parasztszárma­zJísu fiatalok továbbtanulásának biztosítása lenne. Ezzel szemben sajnos sorozatosan kénytelenek vagyunk ennek ellenkezőjét tapasz­talni. Igy például az emlékezetes gyűlés alkalmával a kollégisták nagyrészét ott láttuk a Sulyok­pártiak között lelkesedni és neki­vörösödött arccal kiabálni velük együtt a reakciós jelszavakat. Elsősorban a szegedi Kisgazda­párt vezetőségének figyelmét sze­retnénk erre a sajnálatos, sőt meg­botránkoztató esetre felhívni, mi­vel a kollégium közvetlenül a Kis­gazdapárt hatáskörébe tartozik. Valószínűen a Kisgazdapárt demo­kratikus vezetői s§m nézik jószem­mel, hogy az a kollégium, amely a kultuszminisztériumtól is jelen­tős anyagi támogatásban részesül és élvezi a Kisgazdapárt támoga­tását is, ilyen demokráciaellenes, fasiszta megnyilvánuló sokon vé­gjén részt. Feltétlenül szükséges­nék tartjuk ennek az ügynek leg­sürgősebb és legerélyeseob kivizs­gálását és ezzel kapcsolatban végre a szegedi Pázmány Péter kollé­giumnak valóban " demokratikus szellemű átszervezését. Hisszük, liogy igazain demokratikus érzésű és gondolkodású vezetőség odaálLi­tásaval sikerülne ezt a fontos kér­dést megoldani, egyben pedig a kollégium szellemét" ugy megvál­toztatni, hogy a népi kollégiumok­hoz hasonlóan támogatója és erő­sítője legyen a demokratikus, népi Magyarországnak. a Széchenyi Filmszínházban A Magyar Rádió országoshirü csalogánya Karácsonyi Margit személyes fellépése a Icggyönvörübb magyar dalo­kat énekli cigányzene kísérel mellett. Korzó-Moziban csütörtöktől

Next

/
Thumbnails
Contents