Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-22 / 139. szám

6 DBLMAG?AROISZZB Vasárnap, 1947 junius 22. SPORT A mai sportműsor: Vasutas-stadion: G órakor Szeged­Győri ETO NB j. mérkőzés. 4 óra: "Tisza—MIÍ-UMTE barátságos, 2 óra SzAK ifi—Kisteleki TE barátságos. Délelőtt 9 órakor délkerületi női és ifjúsági atlétikai bajnokság. IIunyadi-lér: 2 órai kezdettel mun­kás ifjúsági labdarugó villámtorna az SzMTE, MK-UMTE—SzFIE csapatai között. Iladleslparanrsiioksú» épülőiében: Délelőtt 9 órai kezdettel országos ju­nior női tőrverseny. Sáudori'alva: Sándorfalvi MaDISz— somogyitelepi MaDISz mezítlábas mér­kőzés. Tápc: Tápai LE—Mátyás-tér barát­ságos mezítlábas mérkőzés. Ady-lér: reggel 8 árakor Kossuth FC--dorozsinai MaDISz mezítlábas bajnoki. -oo­Szegedi sporttükör Az ország második legnagyobb vá rosában élünk. Ehtiez merten a sport­egyesülelek száma is nagy. A nagy­számú sportegyesületünkben azonban túlnyomórészt csak a labdarúgást űzik. Két kezünkön megszámolhatjuk azokat az egyesületeket, amelyikben " a demokratikus társadalmi berendez­kedésünk állal megkövetelt sport­munka, egészséges tömegsport folyik. Ez a lény azt mulatja, nogy kevés sportegyesületünk vezetősége vett tu­domást arról, hogy politikailag és gazdaságilag megváltozott a helyzet Anyagi erő és jó felszerelés nélkül ezek a vezetők és az egyesületekbe tömörült sportolók nem tudják elkép­zelni a jó sportmunkát. Természetes, hogv nem érlek el ilyen értelemben A magyar színjátszás válsága Irta: Benkő Miklós, a Szegedi Állami Nemzeti Szinház tagja az ifjúságnál. Két irányzat vívja har­cát, melyben nein kétséges, hogy az egészséges lestnevelés: a lömegsporl győzedelmeskedik. A hareoan lassan-lassan élesen megkülönböztethetők az egyik és a másik oldal harcosai. Bizonyíték erre Szilágyi Imre tragikus végzete és bi­zonyíték ujabban a Sándor-gyerek esete. A SzAK vezetősége és játéko­sai talán tanulnak Szilágyi tragédiá­jából és megszűnik az az egészség­telen szellem, amely a piros-feketéket a kiesés szélére vitte. Reméljük a győri ETO ellen ezt kézzelfoghatóan bebizonyítják a SzAK játékosai. Sándor cselében pedig határozottan leszegezzük a következőket: Nem kö­zömbös, hogy városunk ad-e válogatott játékost a jugoszlávok elleni csa­patba. Valakinek felelnie kell azért, mert Sándor nem ulazott fel a fő­városba, hogy tudását bebizonyítsa. Fenn lantjuk ezt a véleményünket Ínég akkor is, ha a szövetségi [kapitány hivatalos inegnivója nem érkezeit meg időben Szegedre. Ne a papa utazzon fel a fővárosba forinttizezrekről tár­gyalni, hanem küldje fel a szegedi aíszövetség Sándort futballozni. El­végre itt elsősorban sportról és nem pénzről van szó. A pénz megszállottjaival és az ál­szakértőkkel szemben két egészséges példái mulatunk. Ma, vasárnap foly­tatódik a Vasutas-stadionban a Del­kerület női és ifjúsági allélikai baj­noksága. Gyula, Békéscsaba, Békés es Szeged fiataljai indulnak tömegesen ezen a versenyen az egészséges tö­megsport szellemében, azért, hogy sportoljanak és a lehetőségek szerint győzzenek. Péter-Pálkor Sándorfalván is az ifjúság találkozik. A MaDISz ál­tal megrendezésre kerülő Szeged 'kí­ros bajnokságán tizenegy mezítlábas futballcsapat, ifjúsági úszók, kerékpá­rosok és atléták indulnak, hogy a kenyérünnejfet méltóképpen megüljék. Mindehhez nem kell a pénz. Csupán annyira Van szükség, hogy szakértő és a sportol igazán szerelő emberek végezzék el a munkájukat becsüle­tcsen. Ez a helyes ut. Ezen kell haladni a szegedi sportnak. Az Alföld legnagyobb táblaüreg és üvegáru nagykereskedés, "SES Körösi Géza Mérey u. 9. Telefon: 5-07 i. A válság okait először művészi vo nalon kell keresnünk. Megállapíthat­juk, hogy megfogyatkozott a jó rende­zők, műszaki szakemberek, vezetők énekesek, zenészek, színészek és se­géderők, stb. sora. Az első beszaka­dás 1938-cal kezdődött, amikor az úgynevezett egyensúlyi törvények oly rövid idő alatt kényszeritettek kii magyar színjátszásból egy nagy ré­teget, hogy azok utánpótlásáról nem lehetett n természetes nevelés utján gondoskodni és igy hirtelen, zömében csak selejtes anyag kerülhetett fel színre. De a rövidcsen kitört háború színházi konjunktúrát hozott és e fel­lendülésben csaknem elkendőződött r sok hiba. Ezt a konjunktúrát sokszo rosan fizette meg a magyar színé­szet, mert jött a második beszakadás ami ismét számtalan embert vitt el sorainkból elesettekben, elhurcoltak­ban, nyugatra menekültekben, hábo­rús bűnösökben, sőt igen sok kiváló színész lulkorai halálát is okozták nehéz életkörülmények. Megint fel­töltődlek hirtelen a mégritkult: sorok. Volt sok esel, hogy jól, de sokszor láthattuk azt a képet, hogy mig akikor a tehetségtelen cm Derek keresztleve­let lobogtatva harcolták ki a meg nem érdemelt pozíciókat, később ugyan­ezt telték sokan különböző párliga­zolványokkal a zsebükben: »pártom számaránya ezt igy követeli!*, stb. hangoskodtak a proleklorok. Igen, fel­töltődtek a helyek, de most nincs színházi konjunktura és újy egészen más lelt a helyzet. A szineszszakszer­vezelnek csaknem ötezres a taglét­száma és van talán ezernyolcszáz munkahely. (Számadataim nem ponto­sak, amiért bocsánatot kérek, de nagy­jából helytállóak.) Mindig azt hall­juk, hogy X. Y- nem járt sziniiskolát, mégis milyen kiváló színész. Ez igaz. de cz a néhány kivétel csak erősíti azt a szabályt, amely azt mondja, hogy vannak minden mesterségnek alapvető mesterségbeli fogásai, ame­lyeket mégis csak tudni 'kell és a lanonoévek alatt kell megtanulni. Hiányzik pillanatnyilag az elmúlt évek egészséges utánpótlása, hiszen a szineszképzés is nehezen indulha­tott meg, sőt az az u. n. városi réteg, amely eddig a szinészutánpótlás zö­mét "adta, most tehetőssége fogytán már úgysem szolgálhat alapul. Mindez természetesen vonatkozik az összes színházi posztokra. Anyagi vonalon vizsgálódva meg­állapíthatjuk, hogy nincsenek komo­lyan számba vehet* vállalkozó igazga­tók. A tőkések nem látnak bőséges üzleti lehetőséget és igy még a né­hány hozzáértő igazgatóis tőkehiány­ban" szenved. Arról ne is beszéljünk, hogy csaknem minden színházi vál­lalkozó abban a régi tőkés mentalitás­ban él, hogy a szinház csak üzlet, a művészi célkitűzés, nevelés, stb. csak huszadrangu ügy. Bár az eddigiekből is konklúzióként megállapíthatnám, hogy ezért nincs közönség, de nein teszem, mert tudom, hogy egyéb okok is közrejátszanak. A közelmult színházlátogatóit a közép­osztály szállitotla. Sokan elpusztultak, soknak csökkent az életnívója, de a (zömnél az a baj, hogy a régi mondani­valókat áhitozza és ezt jobban meg­kapja az amerikai filmekben. Egyéb­ként is a mozi, mint mechanizált üzem, olcsóbb helyárkalkulációs lehe­tőségeivel szinte tömegvonzási alapon is magához csábítja a közönség nagy­részét. A munkásság azelőtt silány béréből csak moziba mehetett, azt szokta meg és onnan elcsábítani csak a saját jiraliüluuilL.tá rgya I ó <1 a rabok kai, vagy okosan tálalt művészivel* propagandával és Tőként komoly gyar gazdasági, politikai és társa dalmi erők alapján jöhet létre. Mint ilyen, magyar földön termett, magyar viszonyokhoz szabott szocializmus lesz*. Es ez a legilletékesebben, leg baloldalibb helyről jött kijelentés sajnos, nem volt elég ahhoz, hogy végre a magyar irók is értsenek bc lőle és témakörükben a magyar életet nyugodtan vegyék bonckés alá, tárják fel a problémákat, fessenek megol­dást, hajoljanak a magyar ryjunkásság, parasztság é)a «-hH+H*l'0 értelmiség cél­kitűzései felé szavukkal. Biztassák oktassák őket saját életűk témaköré­ben. Jő üzlet is lesz, ezt mondta néhányunk előtt itt Szegeden nem is olyan régen a kultuszminiszter ur mert oz a réteg lesz rövidesen a szilt házlátogatÓT Ennek Lesz péazste_ -örömmTT"regisztrálható az a tény, hogy a kultuszminisztérium a liárom állami színházon kivül már ez év szeptemberétől kezdve több fővárosi és vidéki színháznak szubvenciót ad Ugy tudjuk, hogy ezt feltételekhez kötik, de lényeges, hogy e feltételek között szerepeljen az, hogy minden szubvencionált vállalkozót egy gaz­dasági és egy művészi irányitóval el­lenőriztessen. Ez a két hely minden színháznál betöltött volt. Most ezt ne a vállalkozó töltse be, hanem a kul­tuszlárca felelős, hozzáértő, tisztakezü szakemberekkel. Nem is kell sok sze­mély hozzá, inert sajnos egyelőre ke­vés a szubvencionált szinház. igy könnyen találnak megfelelő , szemé­ly eke't. Avatkozzék bele a színházak műsor­politikájába, írja elő száza iCkszerüen arryagi áldozatokkal leheLriviváltkép­pen emialt várna nagy feladat a ma­gyar irólcra. Nem elég a néphez ma­gyarul szólni, hiána fordítunk idegen­ből kiváló és mai irányú darabokat, merL az igazi vonzást a magyar élet problémái gyakorolhatják csak. A szín­pad az élet' tűkre, de legyen a ma­gyar élet tükre, főként a mai és aZ eljövendő magyar élet tükre. Minden népnek sajátosak a problémái. Azt mondotta Rákosi Mátyás, hogy: a mi távolabDi célunk a magyar földön ter­melt szocializmus és »ez a szocializ­mus, bár magáévá teszi a nemzetközi tapasztalatok egész tárházát, csak a magyar társadalmi fejlődés, a ma­az előadandó egyes műfajokat és a felállítandó dramaturgiai tanáccsal ha­lároztasson meg egy bő darabkeretet, amelyből a szinház választhat művé­szi és egyéb lehetőségei szerint. Ezen darabokat szerepezéssel, kottákkal együtt sokszorositlassa. Állíttasson fel egy általa szunvencionállés ellenőrzött színházi ügynökséget, ahol az üzle­ticsség mellőzésével bonyolítsák le a színhazak műsor és szerep-kotta anyag­ellátását. Az eddig már működő ügy­nökségeknek tillsái meg, hogy a bir­tokukban levő darabok előadási jo­íűt u. n. kapcsolással kössék meg. ezen ügynökségek anyagkölcsönzési költségeit állapíttassák ' meg és rög­zítsék. Mindez csak ideiglenes intéz­kedés, mert az életre hívandó »altruista ügynökség* konkurrenciájával úgyis letöri majd a magánkezeket. A szineszszakszervezet u. n. külön­leges vizsgákkal felveit tagjait rostál­áfc át. Ez a rosta mélyebbre nyúljon, e egészen a >,kamarai időkig*. Lássák, mit is tanultak e tagok és egyáltalán müködtek-e azóta? A művészi vezetőknek az IcgVcn az utasítása, hogy a szerződtetések­nél csak művészi szempontjaik legye­nek. Nehéz kérdéshez nyúlok hozzá, de tiszta lelkiismerettel állokk amelló az elv mellé, hogy hagyjuk a multat. Aki megérdemelte, azt megbüntették. Ha lezárták, még ül; ha hallgatásra Ítélték, még hallgat, de ha letelt a szilenciuma, ne vitázzunk a szerződ­tetésén, mert már egyszer megkapta büntetését. Ha többet érdemelt, miért nem büntették meg jobban? Ha te­hetséges, állítsák arra a művészi helyre, amit a tehetségével kiérde­mel. Persze jól tudom, hogy n demo­krácia éber kell hogy legyen, de ez is megoldható. Az üzemi bizottságok tagjai között mindig fognak találni olyan politikai beállítottságú szemé­lyekel, akikre a fokozottabb politikai l>eállitottságu személyeket, akikre a fokozottabb politikai ellenőrzés jogát ráruházva ellenőriztetnető a tagok : és az összesség demokratikus piagatar­tása. Ez csak törvényhozási kérdés, de rövid pton is .megoldható. A mű­vészi vonalhoz inkább állítsunk jó művészt, mint jó törtetőt és ismétlem, mindez semmi veszélyt nem rejt ma­gában kellő ellenőrzés mellett. A szubvencionált színházakat ka­tegóriák szerint kötelezzék, főként új­donságok bemutatásánál, a megfelelő próbaidő betartására. Az u. n. össze­tanulási időt szezonkezdés előtt szab­ják meg. Igy a hevenyészett, össze­tákolt előadásoknak rögtön véget vet­hetnek. Megszigorítandó a színészek, stb. munkafegyelme. Szabaduljanak meg azoktól, akiknek csak ürügy a szinész­kedés, akik könnyű megélhetést, csil­fogást-villogást keresnek e pályában. Ez nem pálya, ez hivatás! Ezt csakl teljes lélekkel lehel szolgálni. Itt nem lehet valaki alkoholista, korhely, kártyás, világfi démon, stb., csak egy lehet: megszállottja a hivatásának! Különösen most nem, amikor egv uj világot építünk. Még a nem szubven­cionált társulatok ellenőrzését is ha­tályosabbá kell tenni váratlanul óda­érkező bizottságok utján, ami fő­ként a szakszervezet kötelessége kell hogy legyen. E tlémakörl>en is sok jó tanács kerül majd még elő és természetes, feltét­lenül szükséges egy szükebbkörü bi­zottság e leendők megvitatására, va­lamint a 3 éves terv keretében a tu­lajdonképpeni leendők precizirozását csak ugy képzelhetjük el, ha művészi, műszaki és gazdasági szakértők meg­fontolásai alapján kidolgozott és óra­műre beállított tervvel kezünkben fo­gunk a munkához. (A II. közlemény lapunk következő vasárnapi szaiíftlban jelenik meg.) MEGIIIYö. A Délmagyarországi Nyers­terménykereskedők Szövetkezete (a Szegedi Nyersbőr, Gyapjú- és Toll­kereskedők Árubcszerző Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezete jogutódja) 1917 junius 30-án délután 4 órakor Szegeden, a DIKSz-székházban, Lech­ncr-tér 6. szám alatt közgyűlést tart, melyre t. Tagjait meghívja az Igaz­gatóság. — Tárgysorozat: 1. Az igaz­gatóság jelentése" 1945 május 14-től 1946 december 31-ig terjedő időre. 2. Az 1790/1947. M. E. sz. rendelet értelmében készitelt 1947 január 1-i megnyitó-mérleg bemutatása, az igaz­gatóságnak és i'elügyelőbizollságnak a megnyitó-mérleggel 'kapcsolatos javas­latának, illetve jelentésének előter­jesztése. 3. Az alapszabályok 11. §-ának módosítása (az üzletrészek fo­rintértékben való meghatározása). Az 1947 január 1-i megnyitó-mérleg, az igazgatósági jelentések, a felügyelőbi­zottsági jelentés a közgyűlés nelyén, a DIKSz irodában, tagjaink betekin­tésére rendelkezésre áll. A Szeged és szeged vidéki Paprtba­lermelök és Kfkészttők Termeld és Ertéke-silo Szövetkezete közli, hogy a junius 23-i, a forintmérleg-rendelet értelmében összehívott közgyűlését — minthogy a városi törvényhatósági közgyűlés el lett halasztva — az ere­detileg meglürdetett helyen a város­háza közgyűlési termében ugyancsak , unius "23-án délelőtt 11 órakor fogja megtartani. Paprfkabeválté. Weiszfeiler Testvérek SZEGED Rövid-, fűszer-, vegyiárukban és cukorkákban gazdagon fel­szerelt raktárral állunk viszont­eladó kereskedőink rendelke­zésére. Junius hó 22-én, vasárnap nagy népünnepély i téren A Szegedi Képzőművészek Szabadszervezete mély fájda­lommal jelenti, hogy PAROBEK ALAIOS festőművész életének 51. évében súlyos be­tegségben junius 20-án este visszaadta lelkét az Egek Urá­nak. Temetése junius 22-én dél­után 5 órakor lesz a rőkusi temetőben. Dolgozók Színháza XI. előadása jlinius 27-én, pénteken esfe fél 8 órakor feg> ek a M. K. P. központjában Arany János u. 2, sz. alatt kaphatók Szorocsinczi vásár

Next

/
Thumbnails
Contents