Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-13 / 107. szám

t 4 ^ ditiAeTAimiiic Az épitő munka utja A dolgozók életszínvonalának emelése érdekében a nemzeti jövedelem elosztásába az államnak kell beleszólni . Emlékezetes gyűlése volt tavaly május 9-én a Magyar Kommunista Pártnak Angyalföldön. Rákori Mátyás beszélt a dolgozókhoz. Először hallotta az ország népe felelős államférfi szájától, hogy augusztus elsejére véget vetünk liz infláció tobzódásának, megteremtjük tf jé pénzt. Egy évvel később Rákosi Mátyás ugyanazon a helyen Ismét a/, ország előtt állá dőiitő feladatokról beszélt nz ország újjáépítéséi és felvirágzását szolgáló feladatokról és é/ek megoldásáról. A Kommunista Párt gazdaságpolitikájának veztető elve; a dolgozók jólétének: emelése. Ezt szolgálta n stabilizáció is. A jó, pénz helyreállította a gazaasugi élet normális rendjét és ezzel kiemelte a dolgozókat az infláció zűrzavarából és nyomorúságából. A stabilizáció azonban csak rendkívül alnesóny életszinvonalat tudott biztosítani. Ahhoz, liogy az életszínvonal komoly javulását érjük el, bele ikcll nyalnunk a nemzeti jövedelem eloszlásába. Az újjáépítés terheit az inflációban csakúgy, mint a slabi-Lizálás első háromnégyed évében a dolgozók viselték. Ez bizonyos fokig elkerülhetetlen rossz volt, mert sem ai mtiáríő alatt, sem az Inflációt közvetlenül kővető időben uefh volt móri a nagy vagyonok és nagy jövedelmek megállapítására. Mos! már van lehetőségünk arra, hogv ezen változtassunk és ezzel a lelnfősséggel élni ls akarunk. Vagyonadó és jövedelem többletadó . Ebben az irániban megtörténtek az első, kezdő lépések. X vagyonadó és a jövedeletnlöbbleladó most kerül behajlásra és a tehetősebb rétegekre hárítja áz újjáépítési terhek egy részét. Figyelőre csak kis részét. X megkezdett utón jelentős lépésekkel tovább kell mennünk. Rákosi Mátyás megmnlalla, ml ezen a téren á legsürgősebb tennivaló. Erélyes kézzel kell belenyúlnánk az áralakulásba. Nein nyugodhatunk bele abba, hogy ha a dolgozók valami csekély béremelést elérnek, a többlelet egy újra jelentkező drágulási bullám ismét kivegye a kezükből. Rajta kell tartanunk szemünket az .Anyag és Arliivníal munkáján, mért ez a hivatal már sokszor bebizonyította, hogy nem a stabilizálás és nem tolta, hogyonem a stabilizálás és nem a dolgozok érdekét szolgálja. A hároméves terv a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálja A dolgozók felemelésének leghatásosabb eszköze azonban országépitő, 3 éves nemzetgazdasági tervünk. Ennek sikerét kell minden erőnkkel biztosítanunk. A 3 éves terv a termelés nagyméretű emelésének terve. De nem feledkezünk meg arról, hogy a Termelés emelése inagábauvéve még nem biztosítéka az életszínvonal emelésének. Volt már példa Magyarországon a "termelés emelkedésére ugy, liogv nőtt a lökések haszna, de pein változolI a munkások kercsetesele. Most is vannak, akik azt "bizonyítgatják, liogy a termelés emeléléséhez szükséges eszközöket csak á dolgozók rovására teremthetjük elő. Mi ait akarjuk, hogy a szükséges eszközöket elsősorban onnan vegyük cl, ahol a Icgiöhb van belőIIük. Ezclrl a 3 éves terv előkészítésére először is vají.voiidézsinál kell kivetni. * A háborús és inflációs nyereségeket 75 százalékig terjedő mértékben el keli venni azoktól, akik gyarapodtak, mig az ország nyomorgóit. De ezen túlmenően vagyoiidézsiiiát kell kivetni az 50.000 forinton felüli vagyonokra. természetesen alacsonyabb mértékben a kisebb és erősebb mértékben a nagyobb vagyonokra. A termelési terv biztosítására ellenőriztetni keli a nagybankokat A 3 éves terv azonban megkövetel máslermészetü pénzügyi rendszabályokat is. A termelés irányítása —' a termelésbe fektetett tőkék irányítása. A termelési terv nem reális, lia pénzügyi lebonyolítása nincs biztosittva. Tervszerű termelés egyúttal tervszerű tőkeeloszlást és felhasználást jelent. A tőkék elosztásának irányító szervei pedig a bankók. Nem véletlen, hogy mindazokban az országokban, ahol tervgazdálkodás folyik — nemcsak a Szovjetunióban, liancm Lengyeloiszágban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában is — á bankok államosítva vaunak. Ezzel szemben nálunk, nincs államosítva még a Nemzeti Bank, a pénzkibocsájtás szabályozója, a bankok központi irányítószérve sóm. Aniíá e/ a "helyzet fennáll, addig nálunk hiányzik a tervgazdálkodás egyik leglényegesebb feltétele. Államosítani kell tehát a Nemzeti Bankot és ezen kivül a legnagyobb bankok államosításából még kell teremteni egy nagy állami bankot a 3 éves terv pénzügyi lebonyolításának biztosítására. Aki a 3 éves terv sikerét a dolgozók életszinvpnálának emelését akarja, annak akarnia kell a nagybankok államosítását is. A Kommunista. Párt e követelés felállításával levönta a tanulságot a külföldi országok és a magunk gazdasági életének tapasztalataiból. Mint ahogy tavaly feltárta és kiharcolta a stabilizálás feltételeit, ugy most fellái-ja a 3 éves terv sikerének fellételelt és felvesű "érliik a harcot. Mint tavaly, ugy az idén is mutatja az építőmunka útját. A hároméves terv tárgya ásai A 3 éves gazdasági terv kidolgozására kiküldött pártközi értekezlet részleteitón is jóváhagyta a munkáspártok egyeztetett pénzügyi tervét, beleértve a nagy vagyonok megadóztatásának előirányzatát. A kommunista párt képviselői abbéi a céltól, hogy a financiális műveletek egységes irányítása és a Intelek olcsó kamattételek mellett való folyósítása tehetővé váljék, a Magyar Nemzeti Bank államosítását és egy állami tervbank felállitását javasolták. A pártközi értekezlet ezt a kérdést a koalíciós pártolt egy szűkebb bizottsága elé utalta. A mezőgazdasági és ipari beruházások kérdésében — egy-két részlettől eltekintve — megegyezés jött léire. A kisebb eltéréseket az árbizottságok egyeztetik. A pártközi értekezlet legközelebbi ülését május 13-án, kedden délután tártja meg. Május 15-től Teherán a Maiirt Széchenyi filmszínházban (Szeged, május 12.) A Ddlmagvarország jnunkalársa körsétát telt a piacokon. Több dolgozó panaszszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy megfizethetetlenek azok az árak,, melyeket a piacokon kell fizetni. Felderítő utunkon megállapítottuk, hogy magasak az árak. Ez különösen a burgonya terén mutatkozik. Általában 2 forintért kelt a burgonyának kilója. Nem ritkaság azonban, hogy 2.20 forintot kérnek az árusok egy kilóért. A tejtermékekről sem mondhatjuk el, hogy olcsók. Ezeket nem egyszer áron felül bocsájlják áruba. A rendőrség gazdasági rendészeti osztályának közegei állandóan ellenőrzik a piacokat és sorban állítják elő azokat, akik az áru túllépéseket elkövetik. Az előállítottak ellen „az áru elkobzása mellett eljárás'is indul. Megtekintettük a koesibeállókat is. Az a kifogás merült fel, hogy a burgonyának azért olyan ma^yjs az "ára, mert a beátlókban már a kpra reggeli órákban megjelennek a kereskedők, akik Budapestről és a környező városokból jönnek Szegedre és felvásárolják a burgonyái. A rendőrség embereivel 'együtt a kora reggeli órákban személyesen állapíthattuk meg, hogy előfordulnak ilyen esetek. Igaz, hogy egyetlen budapesti kereskedővel sem találkoztunk. Legfeljebb hódmezővásárhelyi akadt közöttük. Mivel 30 kilóméteren belül nem szükséges szállítási engedély, a kereskedők vásárolnak "Szegeden. Ila ezl el akarjuk kerülni, ugy az illetékes szerveknek oda kell hatni, hogy titsák meg piaci napokon a környező városokból érkező kereskedőknek a vásárlást. A burgonyakérdési mindenesetre napirendre kell tűzni, mert tanúi voltunk annak, hogy mesterségesen idézik elő az áremelkedést. Ilyen Kedd, 1947 május 13. Kél 6»e közlekedési miniszter Gerő Ernő elvtárs Vasárnap két esztendeje velte át a közlekedésügy i minisztérium vezetését Gerő l rnő elvtárs. Minisztériumának tisztviselői ez ólkatommai meleg ünneplésben részesitetLék a hídépítő minisztert*. "Varga Lajos kisgazdapárti államtitkár üdvözölte elsőnek Gerő Ernőt, kiemelve azt a hatalmas munkát, amelyet az újjáépítésben végzett. Meghatolt szavakkal válaszol! a meleg ünneplésre Gerő elvtárs: — Aki nálunk dolgozik — mondotta — büszkén vallhatja magáról, hogy a közlekedési minisztérium dolgozója. Olyan munkaközösség alakult ki közöttünk. amelynek egyetle.íí célja a nemzet felemelése, az újjáépítés. A minisztérium eredményei ennek n közösségi munkának köszönhetők. fin mindig csak azt néztem, hogy ki mennyit hajlandó dolgozni a demokratikus Magvarországért. — Az eddig elért sikerek azonban nem lesznek bennünket elbizakodottá. Tudjuk, hogy ezeknél sokkal nagyobbak az előliünk álló feladatok, amelyeket ugyanolyan szellemben és munkával kell megvalósítanunk. A rövid ünnepség után Gerő elvtárs barátságosan elbeszélgetett munkatársaival. Figyelemmel hallgatta a Margit-h id újjáépítéséről szóló beszámolót. Jellemző a Tiidépitő miniszterre, liogy még ezen az évfordulón is elébe helyezte a munkát az ünneplésnek. • • • • többek között a Marx-téri példa. Itt termelők és piaci árusok együtt árulnak. Csak a termelőknek volna szabad helyt adni S Marx-téren, inert előfordul számtalanszor, hogv a termelőtől a piaci árus megvásárolja az árut és pár lépéssel odább az 1.40-es burgonyát "2 forintért hozza* forgalomba. Amint az árasok értesültek a gazdasági rendőrség embereinek jelenlétéről, azonnal kijavították az ártáblákat 2-rftl 1.80 forintra. Sok árus hivatkozott arra, hogy szabad a burgonya ára, igy nyugodtan lehet 2 forintot kérni kilójáért. A rendelkezések téves magyarázatából származik ez, mert a méltányos hasznot meghaladó árat nem kérhetnek az árusok. Érdekes jelenség, hogy egy élelmes kereskedő Budapesten 1.25 forint, ért vásárolta a burgonya kilóját és yasulon szállitatta le Szegedre. Itt 1.50 forintos áron árusítja. Budapesten olcs,óbb a burgonya, mint Szegeden, a termőhelyén. A gazdasági rendőrség eljárási inditott Dudás Jánosné, Simon József somogyttelepi, Papdi Mihály Bánomkertsor 12, özv. Szűcs Ferencné Alföldi utca 15 és Szilágyi Miliálynó Tompa-utca 7. szám alatti lakosok élten, akik valamennyien a méltányos hasznot túlhaladó "áron árusították a burgonyát. Eljárás indult Imre Sándorné, Kárász-utca G. szám alatti lakos ellen is, mert a tejföl literjét 5 forintért árusította. Újdonsággal is szolgált a piac. Megjelent és a méregdrága ár ellenére el is fogyott az ugorka és he gyes zöldpaprika. Az ugorkából 10 deka 2.50 forint, a zölpaprikának pedig darabja 1 forint volt. Itt-otl már karalábéi is láttunk. A cseresznye csomója reggel még 80* délhon pedig 40 fillér vojt. ^DrTíáRirT^rtrTíáT^le^iŐTak,or. 18-Íu áéÍelW,in^rSÍS^SSr!SeK betyárokkal a TIS^i-SZALLó HANGVERSENYTERMÉBEN művészeti budapesti művészek felléptével. • Közreműködnek: í Éva a budapesti Nemzeti Szinház tagja, Raskó Magda, Fodor János, a budapesti m. áll. Operaház szó löénckesei, Csinády Dóra, a budapesti m. áll. Operaház szóló-t áncasnője, Jternáfh Gabi operaénekes. Zongorán kisér.- Érsek Márta. * " , i Jegyelővétel: A Szent István Társulat, Délmagyarország kiadóhivatalában, Villamoshang, Széchenyi-tér. Helyára!k: eslte 4 forinttól, délelőtt 2 forinttól. KENŐOL4J Petroleum—Gázolaj • VUCUUM UIL COMPflNY R.-T. íerakata Telep : Tisza pályaudvar, telefon: 7-77.„ Iroda: ltalcsl Zs»ln«zliy-utca Itt, teleion: 6—59. Budapesten olcsóbb a burgonya mint Szegeden A környékbeli városok kereskedői hordják el az élelmiszeri Szegedről