Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-10 / 105. szám

seombfrt, 1947 május 10. O0LHAVFA«aXllXa 3 Erre nincs pénz ? Hatvan halálraítélt asszony végez hősi munkát az ujszegedi kendergyár egyik üzemében Órákon ál marja a por a torkukat, tüdejüket, sarat köpnek és a könnyek pocsolyás patakként folynak te porlepte arcukról A gyárnak nincs pénze porszívó készülékekre és védőszerekre (Szeged, május 9.) Nagynevű fővárosi, vagy külföldi rendégek, ha kisvárosba érkeznek, megmutatják nekik a város nevezetességeit, a főutcái, a lőteret és egyébb hírességeket. Igy van ez Öregeden is. Szivesen eldiesekiszünk a Dóm-terünkkel, Nemzeti SzLnliázunkkal, a Széchenyi-térrel ós Kárász-utcával, esetleg még a várrom <1lŐ.tti tlszaparli részlettel. Dicsekszünk, mutogatunk, koinolv hajlamot árulunk el azírAnyban, liogy megfeledkezünk a Csillag-]térről, a Csca-ejM'ssorró.1, Somogyitcjcpről. Ez a tagadbatatdan igazság jutott eszünkbe az ujszegedfi Kendergyár egyik üzemében. Az újjáépített szövő- és erőmütelcp, a Tiszáitól kiemelt gépek mind-mind szép, dicsekvésrc méltó eredmények, üröm nézni ezeket az alkotósokat, szivesen hallgat mindenki részleteket a nagy munka lefolyásáról. Büszkék is rá a munkás, mérnök, vezetőség egyaránt. Nem ugy a gyártelep kevésbé dédelgetett "külvárosára*, a Kendergyárra. Látogató, vendég; csak ritkán téved erre. A kísérők nem szivesen időznek itt, nincs mivel dicsekedni. Legfeljebb az ajtóban állva mondanak néhány s/.ót és már viszik is tovább a kíváncsi idegent. Pedig érdemes ebbe a AÍnzáxamrának is beillő munkahelyre betekinteni és kissé elidőzni. Azért írjuk, hogy kissé, mert sokáig még a legerősebb szervezetű ember sem birja ki első alkalommal A haUalmas teremben imbolygó alakok gyors mozdulatokkal vég'zik munkájukat. Első pillanatban nem lehet megállapítani, hogy a terem túlsó felében nők, vagy férfigk dolgoznak-e. Sürü, füsfszerii por takar él embert ós gépel egyaránt. Mindent beiep a por... Pof, finom, bársonyos por a levegőben. Lerakodik, szürke takaróival borítja be, a gépeket. A munkások, vékony, rosszminőségü ruháján keresztül beszívódik a bőrükbe. Minden védös/er nélkül érákon át szívják magukba a pori, torkukat, tüdejüket marja, szélszedi mini a rozsda a vasat. Kívül és belül rágja, felörli testüket, mint a lassauüiö méreg. Hatvan ember, néhány kivételével mind nő, lassú pusztulásra ítélve, mintha élve lennének koporsóba zárva. Hál lehetséges az, hogy nők, anyák, ilyen pokolban éljék le életük nagyobbik részét? Lehetséges, A gépek incHett mindenütt nők állnak, férfimunkát végeznek. Naponta 60— 80—100 kg kendert tilolnak ki egyenkint. ' : Félelmetesek ezek áz asszonyok, ahogy dolgozva, mint egyetlen szürke tlömeg összeolvadnak anyaggal, géppel. Gyors mozdulatokat végeznek, kiadnak magukból mindent, a munkaidő leteltével inint szürke bábuk majdnem összeroskadnak. Az arcukat egyformán élettelenné teszi a por. Nem lehet megállapítani, hogy fiatalasszonnyal, vagy idősebb nénivel állunk-c szembe. Csak a szemük fényének ragyogása árulja el az élő embert. A tekintetükből, bánatos törődőttség látszik. Ha megszólalnak, folytonosan csak a porról beszélnek. Borzalmas ez. Valamelyikük elkeseredésében elsírja magát és arcán, mint pocsolyás patak peregnek le a könnyek. Ha k'köpnck, sarai köpnek. Egyiz-másik köhög. Érzik, tudják, liogy a tüdejükből, s testükből szívja ki az- egészséget, az életet, minden munkanapon a por. Hétfőn, amikor egy pihenő nap után bemennek, az első órákban ugy támolyognak, ininlha részegek lennének. A fejük kóvályog, megszédíti őket a por. — Miért nincs ítt jóformán semmi portalanítás, egészségügyi berendezés? — kérdezzük. Kórusban felelnek: — Állandóan követeljük, de mindig azt felelik, flincs rá pénz. Meg kell menteni a lassú halaitól a munkasokat l Nincsen pénz arra, hogy pehéz fizikai munkát végző nőknek elviselhetőbbé tegyék a munkát! Hogy többgyermekes édesanyákat, mnnkáscsaládokat a pusztulástól, a legborzalmasabb népbetegségektől megmentsenek. Akik felelősek, inert valakinek felelősnek kell fenni ezért a koporsónak is beillő munkahelyért, még soha nem gondolta'k arra, hogy nehéz goridokkal bajlódó családok boldogságát lopják meg. Azok a munkásnők, akik ítt dolgoznak, munkaidő uLán hazatérve anyai szeretelüknek még morzsáját is alig tudják nyújtani gyermekeik részéré. A karjuk az egésznapos munkától ugy kimerül, liogy képtelenek megölelni, vagy megsimogatni kisgyermeküket. Köhögnek, állandóan betegek, félve merik csak megcsókolni magzatjukalt. Sovány, rosszülfáplált gyermekek pokoli pofban őrlődő édesanyjukkal együtt fájdalmas arccal, könnyes szemmel kérdik, mire van pénz, ha orra sincs, hogv egy kicsit elviselhetőbbé tegyék helyzetüket? A lassn halált jelentő szürke porban hős asszonyok dolgoznak, csodál inüvelitek, tüdejüknek, egészségüknek a fclmórzsólódása közben. Z s á r n a i Gyuláné a legidősebb munjkiís, a legjobb minőségi munkát végzi, B e 1 o v n i Lajosné, T r i s c h le r Ferencné a legtöbbet lermélnek. A lassan ölő méreglőr nem hagyják magukat földreteperni. Sárosí Ilona a napi kimerítő munka után még sokaL olvas, állandóan képezi magát. Van rá eset, hogy este tiz órától reggel négyig is olvas, fanul. Munkásnők, emberek, többet, jobbal akarnak, mint ami vau. Nincsen különleges és nagy igényük. Kicsit' könnyebben szeretnének élni, jobb munkaviszonyok melleit dolgozni. Igazságos követélésük beleütközik, megtörik a rideg válaszon: »Nincs pénzt* Vájjon mikor lesz? „,. A Magyar Kommunista Párt Nagyszegedi Végrehajtó Bizottságának a politikai pártokhoz és társadalmi egyesületekhez a fogadalmi templom ügyében A Magyar Kommnnisla Párt Nagyszegedi Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban mozgalmat kezdeményezett a szegedi fogadalmi templom sérült tornyának „kijavítása erdekében. Ezt a kezdetnenyezést helyesléssel és rokonszenvvel fogadia Szeged társadalma. Annál nagyobb volt meglepetésünk, hogy a sajtóban meglett felhívásunk, melyben a politikai pártokai és társadalmi egyesületeket szolitoltuk fel hasonló kezdeményezésre, nem járt kellő eredmennyel. Tudomásunk van arról, hogy Ortutav Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kilátásba helyezte 300.0M1 forint kiutalását a javítási költségekre. Ezen összeg kiutalását azonban ezidőszerint még számos gátló körülmény akadályozza. Ugy a megsérült torony katasztrófálls helyzete, mint a katoli kus "hivők egyhangu kivánsága egyaránt kényszerítően szabja meg részünkre a sürgős cselekvés szükségességéi. Tisztában vagyunk azzal, liogy esupán társadalmi akcióval fogadalmi templomunk sérüléseit kijavítani nem lehet, de bizonyosak vagyunk abban is, "hogy a társadalom széles rétegeinek megmozgatásával jelentős haladást tudunk elérni a javítási ipunkálatok megkezdése felé. • Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével felhívjuk a Szegeden működő összes politikai pártokat és társadalmi egyesülelekel, bogy kezdeményezzenek hasonló akciókat, vagy csatlakozzanak az általunk felvetett társadalmi megmozdulások szervezéséhez. Bízunk abban, hogy ezen nemes indítékú elgondolásunkat megértve, azt magukévá teszik és annak eredményeként megszületik Szeged város valamennyi parijának, társadalmi egyesületének, az összes társadalmi rétegeknek összefogása fogadalmi templomunk kijavítása érdekében. Várjuk a fentiekre vonatkozó szíves válaszukat Szegeden, 1047. évi május hó 0-án tisztelettel: A Magyar Kommün isi a Párl Nagyszegedi Végrehajló Bizottsága nevében: A győzelem napján meg keli emlékeznünk arról, menynyi' áldozatta! adózóit a szovjelncp, hogy Európa népe ur Hitler rabláncán éljenek és a/, európai civilizációt ne pusztítsa el a hillcrizijiu*. Minden kemény szónál, súlyos Ufeje/i'suél többel mondanak a néinef-vgovjet háború adalaL Ebben a háborúban 7 millió szovjetember esett el. Javarészt nem a fronton. A megszállt szevjetteriiletekröl elhurcolt férfi, aszs/ony és "vermek, a hadifogságban tömegével lemészárolt szovjetikalona enne* a 7 milliónak nagyobb része. V megszálló nemet esapalok és esaiHósaiik 1710 iszovjelvárost, löbh mint 70.000 községet és falvai piiszfüolfak el részben vagy teljesen. Hatmillió épületet döntöttek roinha s rkáHul 25 millió embert fos?toltak meg hajlékától: annyit, nrist Magyarország -és Itornánia egész lakossága együttvéve. A német támadás és megszállás által okozott közvetlen anyagi kár 128 milliárd dollár. Ha ehhez hozz:í szám Újuk az"l a kárt, amely a szovjefnépet a háborús kiadások és a fentje!és csökkenése révén érték. akkor a Szovjetuniónak a német liáboru 357 milliárd dollár kárt okozott. • Ezek a számok bizonyítják, milyen példátlanul nagylelkű vol a szovjelkorniány, amikor Németországtól jóvátétel fejéhen rsak 10 milliárd dollár* köveiéit. A győzelem napján az, egész világ demokratikusan, becsületesen gondolkodó része a legmélyebb hálával és inegbeesüléssse! fordul a szovjet nép felé, amely a legnagyobb áldozatokkal, a legnagyobb erőfeszítéssel, a legnagyobb nélkülözést vállalva mentette meg az emberisége* a világuralomra törő némef fasizmustól. Újjáépítési kiállítás Szegeden (Szeged, május 9.) Mirit ismeretes, a magyar városok újjáépítési Versenyt rendeznek. A verseny keretén belül Szegeden juníus 1. és 8. közöli kiállítást rendez Szeged városa, melyben bemutalják a nagyközönségnek az eddig, elért eredményeket és a további munkaprogramot. Dénes Leó polgármester a kiállítással kapcsolatban meghívta Fischer Józsefet, a fővárosi közmunkák tanácsának elnökéi, előadás tartására a kiállítás alkalmával. Fischer József elfogad la a meghivást. A kiállítás és az előadás pontos terminusát később állapítja pieg a város vezetősége. Tombácz Imre 9. k., elnök, nemzetgyűlési képviselő. Dr. Zöld Sándor s titkár, nemzetgyűlési képviselő. BIZTOS HALUL n polo>khknak FRANKL. „ , , . ... féle Poloska-halál Nemcsak a poloskát, hanem petéit Is bizlussn elpusztítja. 1 deci -4 forint FRANKL- gyógyszertár Szent Oyorgy-tér Apolló illatszertár írógépet, számológépet legmagasabb *á°2roiok Szenes! Irodagép Vállalat, 5zéchenyi-tér 7 Telefon 6—41. Fizess elő a Délmagyarországra! Aszfaltjavitásokat végei Landesberg BOCSKAY UTCA 10