Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-10 / 105. szám

m ^ ^ Vasárnap rádióműsor, kisiparos és kiske Világ proletárjai egyesüljelek! szeged, 1947 május 10, szi«t«fr'ití.*fa' ns. sz. hiradó ára: 40 fillér MMAGYABOBSZAG 4A uiAGYAÜ KOMMUNISTA PART OELM AGYARORSZÁGI N Rákosi Mátyás; 99Fizess@ü@Ei a gazdagok! A Magyar Kommunista Párt javasolja, hogy a háborús és inflációs nyereségehet 75 százalékban vegyék igénybe az újjáépítés céljaira és a gazdagok vagyondézsmát fizessenek A hároméves terv érdekében államosítani kell a Nemzeti Bankot és a nagybankokat ! ü Kisgazdapárt hanyag és felelőtlen móúm tflzfe napirendre a szabad vallásoktatás kérdését (Budapest, május 10) Rákosi Mátyás pontosan egy évvel ezelőtt beszédet mondott Angyalföld dolgozói .előtt s bejelentette augusztus 1-ét, mini a stabilizáció napját. Pénteken, május 9-én. ennek a valóra váltott ígéretnek évfordulóján, liárom hónappal a hároméves lerv megkezdése .-elölt ugyancsak Angyalföld dolgozóihoz beszélt. A Láng-gépgyár Váci-utL -sporttelepét zsúfolásig megtöltötték a -dolgozók, akik a mikrofon elé lépő Rákosi Mátyást szütini nem akaró lelkesedéssel, éljenzéssei fogadiák. Mcravetz László, a Magyar Kommunista. Párt Xlir. kerületi titkára nyitotta meg a3 ülést, majd Rákost lépett a mikrofon eii. Hogyan szü|e?et< meg a |6 fonni? — Angyaltöld dolgozó népe, kedves elvtársakI Köszönöm a szives fogadtatást és az ajándékokat. Rajta leszek, hogv jninl a múltban, a .jövőbei. is megfeleljek azoknak a vára1ko-fisoknak, amelyeket a magyar dolgozták hozzam fűznek. A mai nagygyűlésünket annak a napnak évfordulójára tűztük ki, amikor ugyanezen a iielyen bejeleníettem, hogy 1916 augusztus l-re megteremtjük a jó pénzt, értékálló formtot. Megnéztem a Szabad Nép 1916 május 10-i számát, amely közli az itt tartott beszédemet. Az első, ami szemembe ötJött: a lap ára 2 nfilíia pengő, [négy nappal később 5 millió pengő, egv hét múlva már rá volt írva, 30 (millió pengő. Mikor ezekre a számokra pillantottam, eszembe jutott a pénzromlás kesei üsége és az is, milyen kételkedéssel fogadták a Magyar Kommunista Pártnak azt az igérelét, hogy -arn'ús után jé pénzünk lesz. Megnéztem az akkori lapokat, hogyan válaszoltak arra a tervünkre, mely a jó pénzt augusztus l-re meg akarta teremteni. Meg keli mondanom, hogy ezek a válaszok egyáltalán nem voltak bátorítóak, ellenkezőleg, igyekeztek a nehézségeket aláhúzni. Kételkedéseiket minden formában kifejezésre juttatták és rámutattak azokra a feliéteíekre, amelyek nélkül teljesen kilátástalan a stabilizáció kísérlete. Felsorolta itt Rákosi elvtárs, hogy ít Kis Újság és a Független Kisgazdapárt többi lapjai milyen cikkekben igyekeztek elgáncsolni a stabilizációt, amelynek megteremtését lehetetlennek minősítették. Rákosi Mátyás ezután igy folytatta beszédé'/: — A magyar nép szerencséjére a Magyar Kommunista Párt nem engedve magát befolyásolni az aggotfaímaskoünMól és sötélentáJtáktöl. Nc;;i várt külföldi kölcsönre, haneiu ismerve a magyar munkás szorgalmát, a magyar paraszt földszerctelét . és szakértelmét (Szűnni nem akaró taps és éljenzés. A közönség lelkesen éltette a munkás-paraszt egységet.), la kisiparosok, kiskereskedők, áz értelmiségiek vágyát, hogy minél előbb véget vessünk a pénzromlás gyötrelmeinek, ha tetszik, huszárvágással is nekiállt a feladat megoldásinak. Fz többek közt rohammunka is volt íi szó legszorosabb, értelmében. A part legjobb erői dolgoztak éjjel, nappal a stabilizáció sikeréért. A magyarság erőibe vetett hit volt a stabilizáció legfőbb tényezője. Mindazok az előfeltételei, amelyekhez mi a ja pénz megteremtését kötöttük, megalapozottaknak bizonyullak. A mi kiindulási pontunk áz volt. hogy az elmúlt esztendő eléri a béketermelésnek hetven-hetvenöt százalékát s akkor egyensúlyba tudjuk hozni az államháztartást. "Augusztus elsejével kezdődött gazdasági év állami kiadásainak nyolcvan százalékát adókkal és egyéb jövedelmekkel fedeztük és a maradékot kölesönökkel és más pénzmüveletekkel egészítettük ki. Ami a termelést illeti, elértük azt a fokot, amit erre az évre -tervbe vettünk. A szénbányászat, hála a széncsata bányász hőseinek (Éljenek a bányászoki), ma nuír nincs messze az 1938-as színvonaltól, az acél- és vasgyártás is közel jár az 1938-as termeléshez, a textilgyártás legfontosabb része, a painűtfeldolgozó szintén nincs messze az 1938-as tenne léstől. Ami az államháztartás egyensúlyát illeti, kiadásaink nyolcvanhárom százalékát különböző adókkal és egyéb állami bevételekkel fedeztük. Amiif 'újjáépítettünk és termeltünk, aiinak 99*5 százaléka a magyar munka, a magyar szorgalom gyümölcse és eredménye. Ruhát, cipő! a dolgozóknak!* — Nem csoda, ha a stabilizáció megteremtése a külföld előtt is a 1< : agvonb elismerést váltotta ki. Ezért elsősorban a dolgozó tömegeknek kellett áldozatot hozni, a inunjkásság, tisztviselők beleegyez lek abba. liogy az 1938-as életszínvonal felével is megelégedtek, csakhogy megszabaduljanak a pénzromlás csapásától. A dolgozó parasztság is életszínvonalának alapos megesökkenésével járult liozzá a jó pénz megteremtéséhez. Ahogy múlnak a gondok s eltávolodott a pénzromlás keserűségének emléke, jelentkezett a jogos "követelés, hogy kezdjünk liozzá az életszínvonal megjavításához. E* a követelés teljesen jogos és teljesíteni kell. Sokan vannak azonban, akik a magyar népet még mindig azon a szinten akarják tartani, mint az infláció megindításakor. Ma az a helyzet liogy a dolgozó a béréből és "fizetéséből ugy ahogv be tudja szerezni élelmiszcrszükségletét, ami a dolgozók egy részénél nagy gondot jelent, rna része van a spekulációnak" Ls (Le velük!) és annak a körülménynek, hogy az árak ellenőrzését ugy fát szik az erre illetékesek megint lazán kezelik. itt az ideje, liogy ehhez a kérdéshez njra kemény kézzel hozzányu'janh. — Meg kell értenie mindenkinek, liogy a magyar dolgozók, akikhez nemcsak az ipari munkások, hanem a tisztviselők, kisiparosok, kiskereskedők. a parasztság, zömét is számitani lehel, most mar nem elégszik meg többé a puszta élelemmel. Á magyar dolgozónak mosl már több kelf. elsősorban ruhára, cipőre van szükségük (Ugy vari, ugy van! Hatalmas taps) és jelentkeznek a kulturális igények is. könyv, mozi1 és hasonlóak. Meg kel! állapítani, hogy'a dolgozók zömenem tud ma ruhái, cipőt vásárolni magának s ez a kérdés szinte megoldhatatlannak látszik többgyermekes családoknál. A magyar gazdaság továbbfejlesztésének döntő feltélele, hogy a dolgozók ruhához és cipőhöz jussanak. A gazdasági élet további erősítésének döntő alapfeltétele, hogy a termelés ezentúl tervszerűen menjen, hogy a termelt javak oda iránvittassanak, ahol rajuk az újjáépítés "továbbmenete és a nemzetgazdaság érdekében szükség van. Tártunk, a Magyar Kommunista Párt (Ütemesen éltették Rákosii és a Kommunista. Pártot.) ezt a helyzetet a stabilizáció második hónapjában látta. Mi tavaly szeptember végén, a harmadik kongresszuson felvetettük a tervgazdaság szükségességét, de nemcsak felvetetttük. hanem munkába is vettük. A Kommunista Párt szakértői Gerő elvtárssal az élén (Éljen Gerőlf decemberre ki is dolgozták a hároméves terv főbb vonalait, ebbe belevontuk a legjonb szakértőket, a Gazdasági Főtanács szakértőit, Vass Zoltán elvtársat és az idén könyvalakban kihoztuk hároméves tervünket. F.nnefc a tervnek döntő része, hogy három esztendőn belül duplájára kívánjuk emelni a magyar dolgozó nép életszínvonalút. A terv szerint saját erőnkből, minden küliöídt segítség nélkül három esztendő alatt be tudjuk gyógyítani a háboruütötte sebeket ís a termelést a békebeli tőié tudjuk emelni. A mi tervünk ulán elkészült a Szociáldemoftráta Párt terve is (Itt a munkásegységei éltetlék ütemesen.) Ezlt a két tervet egyeztettük, bevettük a Nemzeti Parasztpárt toiveit, de a gyors megvalósítását megnehezítette* hogy a Független KAsga/dapd-1 nem kész/telt minden kérdést felölelő tervel. A Kis Újság Ugyrfn március 23-án közölte, hogy elkészült a Kisgazdapárt hároméves "térve, azonban uünd a mai napig se nyomtatásban, se egyébként nem "jutott ez nyilVánosságra, tehát fel keli tételeznünk, hogy ilyen nincs is. Nagyon sajnálatos, hogy a Független K'sgaj.dapártbari vaunak olyan elemes, akik nem jü szemmel néiZiBs a hároméves terv megvalósítását és ezzel együtt hazánk gazdasági megerősödését Ezért mi külön örömmel üdvözöltük a Kisgazdapárt felhívását, amely lcözli, liogy" teljes politikai és közéleti súlyával bekapcsolódik a "hároméves terv közös munkájúba. Jobb későn, mini soha és reméljük, hogy ez a kívánságunk nemcsak papíron marad, de meg is valósul. Háborús és inflációs nyereségek igénybevételéi és vagyondézsmát javasolunk — A hároméves lerv megoldásához igen jelentékeny összegek kellenek, ezekét: rendes adózással előteremteni nem tudjuk. Mozgósítanunk kell tehát azokat az erőforrásokat, amelyekhez eddig "még nem ny ültünk. Az újjáépítés eddigi terheit szinte kivétel nélkül a városi és falusi dolgozók viselték. Ez az egyoldalú közteherviselés tovább nem tartható fenn, változtatni kelf ezen a téren, mégpedig gyorsan és alaposan. A hároméves lerv gazdasági előfeltétele, hogy megadóztassuk végre a jómódnál; rétegét és valóra váljék, amit régen hangoztattunk: fizessenek a gazdagok! (Ugy van, ugy van! Fizessenek Sulyokékl) Gondoskodnunk kell arról, hogy hazánk újjáépítésébe végre bevonjuk a gazdaságilag legerősebbeket, hog a dolgozók gyenge válláról az ö v*" Wlukra hárítsuk ál a terheket. Pártunk ezérí azt javasolta, hogy vegyék számba mindazokat a háborús és inflációs nyereségekel, amelyek 1939 óla élőálltak és ezeket a nyereségeket növekvő, Í

trogcessziv arányban, 75 százáéiban az újjáépítés céljaira vegyék ,igénybe. Az újjáépítés gazdasági megadóztatására azonkívül javasoltak, hogy a gazdagok fizessenek vagyondézsmát. (Ugy van. ugy varil) A .vagyondézsmát a 15 holdnál kisebb földdel rendelkező gazdák ne fizessék, úgyszintén a kiskereskedők és kisiparosok se. akiknek vagyona az 50.000 forintot meg nem haladja. A háborús és inflációs nyereségek megadóztatását minden dolgozó" csak a legnagyobb megelégedéssel fogadhatja, hasonlóképpen nem lesz kifogása a gazdagok fokozottabb megadóztatása ellen sem. A háborút és annak puszii tilsait nem a szegény munkásemberek idézték elő, hanem.' a gazdagok és ezért méltányos és helyes, liogv fiz»ssenek végre. Tudom, "hogy ez a követelés nem fog mindenül t osztatlan örömet és lelkesedésit kiváltani. Bár a Kisgazdapárt azl jósolta, a stabilizációval ei^ünnelí az újgazdagok, mint a reggeli köd, ez nem következett be s ma is tömve van a belváros és a lokálok olyan elemekkeí, akiknek jövedelme ma Is jelentékeny részben háborús és spekulációs eredetű. A tizedik hónapban levő stabilizáció tapasztalatait az is mutatja, hogy nem lehet meggyorsítani gazdasági életünk talpraállitását, 'ha tűrjük a nagybankoknak azt a harácsolását, mely lehetetlenné teszi a kisiparos és kiskereskedő^ továbbá a kisgazdák' számára* hogyi