Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-07 / 102. szám

&BLai£e.YA«U*9IXtt Váratlan látogatás egy városszéli általános iskolában Ahol a tanítók bizony üres hassal, de lelkesen „éneklik a himnuszt" „Bizunh abban, hogy a demokrácia hamarosan könnyít súlyos anyagi helyzetünkön Szerda:, 1947 május 7. , << (Szeged, május 5.) KI nem riadt még fel éjszakai álmából verejtékezve arra, hogy áz iskolapadban ül, a tanár lapozgatja a noteszt, a neve körül jár, most, most felszólít; pattanásig feszült idegekkel remegünk — mert ugye nem készültünk — s végre felébredünk. Mi legalább is ilyén izguló.s légkörijén nevelkedtünk, nem sok kontaktus volt tanár és dják között. A demokrácia uj iskolatípust létesített rossz álmunk ulán felkerestük azt az iskolát, ahol az uj, haladószellem üpedigógiai elvek alapján nevelnek: az általános iskolát, Takács Miklós, a Szilléri-uti általános iskola igazgatója keserűen panaszolja, az értelmiségi réteg menynyire visszahúzódik a külvárosi általános iskoláktól s a hasonló belvárosi iskolába járatja gyermekeit. Iskolájában 100 diák tanul s ennek 90 százaléka proletárcsaládból került ki. A munkáscsaládok gyermekeit pedig i'ókozotlabb gonddal nevelik, mert az egész hap dolgozó szülők nem érnek rá otthon foglalkozni velük s ezt. a hiányt is a lanitúk pótolják, akik önfeláldozóbb munkát fejtenek ki a külvárosi iskolákban. Az alsóbb osztályokban a régi tanítók tanitanak osztályrenüszer szerint, a felső négyben pedig szaktanárok adják elő a száktárgyakat, mint fizika, matematika, idegen nyelvek stb. • Egy isztályban bét tankönyv Beültünk két osztályba is, figyelni, hogyan tanulnák ma a diákok,, milyen az összhang nevelőikkel. Répás Ilona tanítónő a IV. osztályban má-jus 1-röl irat dolgozatot, de rövid 10 perc alatt egészségtanból, fizikából, matematikából és történelemből Is brillíroztak az egyszerű munkáscsaládok gyermekei. Maróti Mária, egy szerelőmunkás kisleánya, nehéz számtani feladatot old meg pillanatok alatt, Cíínhercslk* Piroska, egy lemezgyár! munkáscsalád nevelt gyermeke pe«Fg örökké jelentkezik s cnájns 1-i dolgozatában az 1889-lki párisi nuinkáslUnfelésf méltatja a proletariátus szempontjából. Kiss Gvuláné a VI. osztályban földrajzórál tart. Mint a IV-ben, itt sincs Nagy, Kiss, vagy Kovács, csak Pista, Juci, Erzsike s a gyermekek itt is majd kiesnek a padból, mind felelni akar és mind tud is. Az első padban sértődött arccal legyint Kopasz Laci, egy limársegéd kisfia, szólítgatjuk, duzzog, végre kitör »már megint nem én felelek*. Pedig mennyi nehézségekkel kell megküzdeniük a tudásért. A falt térképen esak elmosódott körvonalak,, a felelök kézben tartanak egy kölcsönkért kéziatlaszt. A szülők képtelenek könyveket vásárolni, jó, ha egy osztályban két tankönyv forog közkézen. Sóknak füzete sincs s az Iskola képtelen minden gyermeket ellátni. Valamikor a város adott tanszersegélyt de ez most elmaradt, mint ahogy befejeződött a 139 gyermek ebédeltetés! akciója is — fedezet hiányában. „Minden reményünk az MKF-ban, onnan várunk segítséget" Takács Miklós igazgató réggeltői késő estig dolgozik, futkos, kér különböző segélyeket, hogy a rászorulói kisdiákok életét könnyebbé tegye. Munkatársai is önfeláldozóan végzik munkájukat, pedig sokszor éhes gyomorral. — Nem nagy kívánság — mondja — de az én iskolámból még ogyelleji tanítónak se telt a/, idén egy főzet speiílífra. Sokszor rántottlevés a vasárnapi ebédünk is. Minden reményűnk a Magyar Kommunista Pártban van, ahol igéretel kaptánk, bog.v statusunkat tovább Javítják. Az alsóbb fizetési osztályokban megtörtént u rendezés, de most már általános 'javítást várunk. A mi foglalkozásunk nemcsak kereseti forrás, hanem hivatás is és bizony gyakran gondolunk Szabó Dezső hires mondására-' »nehéz üres hassal himnuszt énekelni*. Bízunk azonban abban, hogy a demokrácia hamarosan segit a pedagógusok sulvos anvngi helvzctén. B a k o n c z a y László t anitói a z Úttörő tanfolyamot végezte el sikerrel, a téli hidegben fűtetlen termekben nem tudta az amúgy is átfázott kicsiket benttartani, do a nágy nyári közös strandolással megszervezi az Úttörő gárdát is. Lassan lépünk ki az általános iskola kapuján s Elgondolkoztunk, ha bennünket is igy oktatlak volna már az elemi iskolában, a pedagógus kar számára nem lenne ma probléma egy főzet spenót megvásárlása s jóvátétel helyett ujabb és ujabb iskolákat építhetnénk, mig ma örülnünk kell, hogy "egy leromboltat újjáépít gyermekei szebb jövőjéért nz eddig elnyomott munjqísság. Dora Masslnl: Büszke vagyok arra, hogy aktiv tagja lehetek a Román Kommunista Pártnak A román királyi Operaház nagynevű művésznője a Dolgozók Színházában végignézte a Carmen előadását (Szeged, május 6) A Dolgozók Színháza Carmen előadásán lelkesen tapsol az igazgatói páholyban egy dekoratív megjelenesü asszony, Dora M a s s i n I, a keddi Tosca * előadás címszereplője. Kíváncsiak voltunk, lud-c arról a román királyi Operaház nagynevű művésznője, liogy ezt a forró, virágerdős hangulatot a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére rendezett Dolgozók Színháza fizikai, munkásságánál érte el nz operatársulat. A román kulturhét keretében Szegeden is vendégszereplő román operacsillag barátságosan mulat helyet maga mellett, mikor válaszol: — A bukaresti Opera is csinál ilyen munkáselőadásokat, de nem az Operában, mert az kicsinek bizonyul a munkásliömegek befogadására. A művészek csakúgy, mint itt, ahogyan ma láttam, nagyon megelégedettek a munkásközőnséggel és 'nagyon szívesen játszanak nekik. A mi munkásaink minden kulturális megmozdulásban vezető szerepet visznek. Nálunk fejlett pártéletet él minden dolgozó. Én magam is akl'v tágja vagyok a Román Komtminbtá Pártnak Akar On 161 vacsorázni? Jöjjön hozzám vásárolni! Naponta friss felvágottak, tejtermék, keayér legjobb, legolcsóbban Ungár élelmlszercsarnohöan Mikszáth KlUmAi^ utca I »». V asaf, asárul, arganá! ásároljunk Jól olcsón Hid-utca. mezőgazdasági gépek, permetezőpépek, tűzhelyek, háztartást cikkek, kocsivasalások, stb. Telefon: Vasárut W argánál ásároliunk 2-53. A Szegedi Egyetemi Énekkar hangversenyt rendez a Tisza-szálló nagytermében május 15-én a külföldi útját megelőzően, amely előkészítője a szomszédos népek közötti baráti mei — mondja büszkén a románok nagy művésznője s elragodö mosollyal feszi hozzá —, fiam pedig — s itt rámutat a kíséretéből el nem mozduló kisportolt, jóképű fiatalemberre. — tevékeny részi vesz a kommunista ifjúság szervezésében. Romániában az ilyen fiatalemberek még nem párttagok ugyan, de sokat dolgoznak a Kommunista Párt ifjúsági szervezetében, igy a fiam a román niunkástfjusághan vezető szerepet visz s egyúttal Románja ifjúság;' nszoliajnoka Is — teszi hozza büszkén. Jogos büszkeséggel kértünk,' véleményt a szegedi operacgyüttesről, aincly látnatólag igen jó benyomást telt a művésznőre. — A mi országaink régi zenekultúrával rendelkeznek, a pesti Operát már ismerem, de mégis csodálkoztam, hogy a szegedi opera társulni ilyen magas nivóu mozog. Semmi különbség a pesti és szegedi közt. Ezt elsősorban Vaszy igazgatónak tudom be s boldog vagyok, hogy ilyen kiváló dirigens és zenész irányítása alatt énekelhetek Elcsodálkoztam, milyen pazar erőkből álí a társulat. Sima rítt y n a k nagyon szép a tenorja, nagy jövőt jósolok neki, f r d y külön klaszszis. — Volt-e valami különleges benyomása a demokrácia Magyarországában? — kérdezzük, búcsuzöul. — Többen jöttünk Romániából a Román Müvészhét keretében s nagyon meg voltunk hatva, amikor fogadásunkkor megláttuk, hogy r»ináu zászlót lenget a széf. Igen jól .esett mindannyiunknak a meleg baráti fogadtatás. így keli 'barátikoznunk, ezzel nyerhetjük meg egymás szereletét és megbecsülését, aminek hiánya a múltban, sajnos, elválasztotta a kel országol. Kedvenc operája nincs, kérdésünkre kicsit eltűnődik: — Talán az Otnello, Tosca, Pillangókisasszony, nem tudnék választani, minden szerepet mélységesen átélek s mindig azt szeretem, amit éppen játszom. Mosolyogva búcsúzik a román királyi "Operaház kedvenc művésze, aki mint politikus örül a román-magyar barátságnak, a lelkes szegedi közönségnek, a jó partnereknek, Groza Romániáján afkfs boldog, hogy a Kommunista Párt tevékeny tagja lehet. (I. f.) Tovább! Uj hang, új szin jeleni meg a magyar sajtó egyre, erőteljesedé frontján: a »Tovább< cimen Losonc z y Géza főszerkesztésében hetilap indult meg Budapesten. A harmincas évek végén, ugyanilyen címmel Debrecenben látott napvilágot a Márciusi Front orgánuma, melynek dr. Zöld Sándor nemzetgyűlési képviselő, a MKP nagyszegedi végronajtóliizoUságának titkára volt a szerkesztője. kiég jól emlékszünk ra, micsoda riadalmat keltett első megjelenése a/ országban. További — mondotta akkor ez a lap a lassan már itt is, oit is csoportosuló haladó magyar erők felé. főleg az észrevehetően radikalizálódó ifjúság felé. További — kiállja most is, uj megjelenésekór mindazoknak, akik a haladás és a magyarság össze forrasztásán fáradoznak párlkülönbség nélkül. A »Tovább- első száma qztigéri, hogy a magyar családok lapja kíván lenni, tanítva és szórakoztatva rangos színvonalon és nemek eszközökkel. Főszerkesztője I.osonczy Géza, aki annakidején ínég diákfővel dolgozott a debreceni • Tovább* szerkesztői között, biztos garancia arranézve, hogy a hetilap éiután is betölti majd l'óntos hivatását. A »Tovább« egyik legjelentősebb cikkéről, Révai József külpolitikai fejtegetéseiről máris sokat beszél a közvélemény, ugyanígy sókat vitatkoznak Illyés Gyulának az irodalmi realizmusról irt jegyzeteiről. A Londonból most hazatérő Pálóczi Horváth György, mint a »Tovább* felelős szerkesztője mutatkozik be Anglia igazi arcáról rajzolt mesteri jwtréjávál. Haraszti Sándort, Darvas Szilárdot, Vásárhelyi MikTó st és Gádor Bélát találjuk még az uj szám első számában, amely ezenkívül megkezdte Tersánszky J. Jenő vidám regényéllék köztősét. Tovább'... — mondta liz évvel ezelőtt a márciusi fiatalok lápja a kétkedők, habozók felé, Tovább!... — kiállja most már férfias hangon mindazoknak, akik szeretnének a félúton megállni s kényelmességbői ntftn látják: mekkora akadályokat kell még leküzdenünk, hogy az ut végére érjünk. További:.. — kiáltjuk mi is az 'olvasókkal együtt az uj lap felé, köszöntő és serkentő szavunkkal, liogy á megkezdett uton haladjanak bűrtran tovább, mindig több és löbb igénnye'l a magyar jövő és a szellem igazi értékei iránt. SZÍNHÁZ U mÜVÉSZET A szegedi unmkássxtnJAtazók budapesti sikere A szegedi gázgyár kullurgárdája — amely az ősszel Budapesten megrendezett országos kullurversenyen első helyet vivőit ki magának — Szombaton este a Shell-gyári kulturbizottság meghívására Csepelen vendégszerepelt. A nagyszerűen megválasztott darabokból összéállitott műsor keretélxm a színpadi irodalom különböző fajaiban bizonyították be a szegedi szereplők rátermettségüket s felkészültségüket, amelyet a nagyszámú fővárosi közönség őszinte és meleg ünnepléssel ismertek el. Az egész estét*betöltő műsoron: líans Sachs: Szatócs batyu ja * (klasszikus komédia), Zilaiiy Lajos: »Szénapadlás« (parhszt-vlgjáték), Breinik Antal: •Lázadás* (dVáma) és Csehov: »HáZtüznöző* (vígjáték)" szerepelt. A szegedi szereplők- Barek Kató, Hársné Balfa Böske, akit a Shell-gyár külön Is meghívóit vendégszereplésre, Kiss Mária, Gaál Albert, Jurka József, Várnai Vilmos, ifj. Babinszki János, Jenei József, Matuska István( Bárkányi Márton, Orosz Mthály, id. Babinszki János, "Katz Jenő a rendező intencióját hűen követve vitték si- _ kerre a darabokat. A Shell-gyár szives és bőséges vendéglátásban részesítette a szegedieket. ^