Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-22 / 90. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! siesea, mt ara: 40 Hllór DELMAG I HA*1A* iommpw1ita fait p élm a9t akqkizáoi map1lapq Nagy-Szeged dolgozóihoz! Munkások! ParatztokI Értelmiségiek! Polgárok! Közeledik a május l-e, az al­kotó munka, a világ dolgozói­nak nagy ünnepe. "Ezen a napot jvlizcdek óta a világ minden tá­ján szünetel a munka. A gyárak, •iöltlelí, Irodák dolgozói pihen­ack, ünnepelnek, ünneplik a lor­nelésben elért eredményeket, a ,naladást. Erőt gyűjtenek továb­bi erőfeszítéseikhez, nagy fel­adatok megoldásához, a munka, .alkotás folytatásához. A második világháború befe­jezése óla harmadízben nyílik alkalom a magyar dolgozó nép részére május 1. szabad megün­neplésére. A dolgozók a tettek­ben megnyilvánuló igaz hazafi­ság .büszke öntudatával készül­nek 1947 május 1-ének ünnepé­be. Két év hatalmas erőfeszíté­sei, az újjáépítésben elért ered­ményeink a világ legelső nemző­iéi közé emelik a magyar dol­gozókat. Van mit ünnepelnünk. AZ Ipari munkások a lehetetlen­nel dacolva olyan munkát vé­geztek. amilyennel rajtunk kivüi nem sok ország munkásosztálya dicsekedhet. Parasztságunk a magyar nép történelmében még eddig nem tapasztalt erőfeszí­téssel járult hozzá demokráciánk 'gazdasági és politikai megerő­södéséhez. Nem maradt el mun­kában a két nagy testi dolgozó osztály mögött az értelmiségiek, a tisztviselők dolgos csapata sem. A műhelyben a kisiparosok, az üzletben a kiskereskedők is meg­jtették a magukét." Együtt küzdöli a munka frontján minden ma­.éíyor dolgozó réteg. Eredménye­ink mindnyájunk munkájának a -ziyomán jött létre. Május 1-én •együtt kelt tehát ünnepelnie min­den dolgozó rétegnek. A munka ünnepén bitet le­szünk a világ népeinek békés együttműködése mellett. A kör­nyoző és távolabbi országok dol­gozóibój, haladó gondolkodóiból ugyanaz az akarat tör fel, mint a magyar népből: békében élni, nyugalomban alkotni. Békés munkával biztosítani a dolgo­zók anyagi, politikai, kulturális, erkölcsi felemelkedését. A népek közötti zavartalan együttműkö­dést. A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt. a Nem­zeti Parasztpárt szegedi vezető­séget. a szegedi Szakmaközi Bi­zottság felhívással fordult Nagy­Szeged dolgozóihoz, munkások­hoz, parasztokhoz, értelmiségiek­hez, tisztviselőkhöz, kisiparosok­hoz. kiskereskedőkhöz, készülje­nek fel 1947 május l-e méltó megünneplésére. Magvar Kommunista Párt Nagyszegcdi Végrehajtó Bizottsága Szociáldemokrata Párt Szegedi Végrehajtó Bizottsága Szegedi Parasztpárt szegedi szervezele [•Szegedi Szakmaközi Bizottság. Gerő Ernő: A hároméves terv során hathónaponként emeljük a dolgozók reálbérét „A kormányzat feladata, hogy hadifoglyainkat teljes számban mielőbb hazahozassa" (Debrecen, április 2!.) Ge r ő Er­nő közlekedésügyi miniszter va­sárnap Debrecenbe érkezett, ahol résztvett a magyar vasutforgalmi rt .autóbuszüzemének avatási ün­nepségén, délután pedig felszólalt a vasutasok, és postások által ren­dezett nagygyűlésen. Beszédében többek között a következőket mon­dotta: — Most, hogy a hónapokon ke­resztül elhúzódó belpolitikai vál­ság £ pártok közötti megegyezés­sel 'végetért, minden erőnkkel és elszántságunkkal hozzá kell fog­nunk az előttünk álló nagy felada­tok megoldásához. A hároméves terv központi célkitűzése a mun­kások, a parasztok, a közalkalma­zottak, a magánalkalmazottak, a kisiparosok és kiskereskedők, ál­talában r kisemberek millióinak az életszínvonalát felemelni a hábo­rú előtti színvonalra, sőt azt még meg js javítani. A terv szerint a bérekbői. és fizetésekből élők reálbérének nyolcvan százalékkal kell emelkedni a három év alatt s az emelkedési hathónaponkint lépcsőzetesen kívánjuk elérni. A reálbérek emelkedése mellell ha­talmas szociális és kulturális pro­gramot akarunk megvalósítani. Há­rom esztendő alatt 6—6.5 milliárd I forintot szándékozunk beruházni. ! Az összeg nagysága eléggé szem­j beszökő, ha tudjuk.. hogy a jelen­! legi pénzforgalmunk 1200 millió : forint mindössze. — A magyar dolgozó, sziklaszi­lárd akarata megfelelő demokra­tikus vezetés alalt megteremtette a stabilizáció csodáját és képes lesz_ ujabb csodálatos eredmények' elérésére is. Az utóbbi hónapokban az összeesküvés felgöngyölítésével a reakció súlyos vereséget szen­vedett Magyarországon. A reakció most demokratikus álarcban lép fel, kiadja magát a dolgozók vé­delmezőjének. — Természetesen sok sürgősen megoldandó kérdésünk van. Igy a badiloglyok s hadirokkantak ügyé­nek rendezése. V kormányzat feladata, hogy költséget nem kiméivé, min­dent elkövessen, hogy hadifog­lyaink teljes számban, mielőbb hazatérjenek. A miniszter beszédét a nagygyű­lés közönsége lelkes tetszéssel fo­gadta. Az angolszászok elismerik a Szovjetunió jóvátételi követeléseinek jogosságát (Moszkva, április 21) Minden jel arra mutat, hogv a JtólíiűymLoiszterek tanácsának moszkvai ülésszaka napo­kon belül 'befejeződik. A külügymi­niszterek gyorsan le akarják' tárgyalni az osztrák szerződés 59 pontját és ezért vasíírnap délelőtt i- üléseztek. A több mint hathetes ülésezés semmi­féle eredményt nem tud felmutatni, mégis a négy küldöttség körében nyoma Sincs a boriilátásnak. Az a benyomás, hogv- ha a jóvátételi ügyben a ÍYmj'elnnió jogosnak elissnert igényeit kfelégi­tik, az összes többi kérdésben meg­alkuvás és egyezssé" lesz elérhető. Angol-amerikai részről elvbí >i elisme­rik. hogy a Szovjetuniónak szüksége van a folyó német termelésből való jóvátételre, mégsem akarnak hozzájá­rulni, mert a folyó termelésbűi a né­met behozatalt akarják fedezni. Való­szinü. hogy az ellenzésnek nemcsak ilyen kézenfekvő gazdasági, hanem ki nem mondott politikai okai is vannak. A moszkvai értekezletet az jelle­mezte, hogy a tárgyaló felek heieken keresztül li.jra meg újra elmondották álláspontjukat anélkül, liogv egymás­hoz közelebb jutottak volna! Majd leg­közelebb — ez az értekezlethez leg­közelebb álló körökben legtöbbet is­mételt kifejezés. Noha általában az április 25. Körüli befejezésről beszél­nek, a legközelebbi ülésszak helyére vonatkozóan határozott javaslat még nem történt. Meghalt a dán király (Koppenhága, április 21) A, dán ki­rály vasárnap este meghalt Az anya­királynénak és az uj királynak az*az óhaja, hogy a király halála a leheti? legki se i)b mértékl>en érintse a dán nép mindennapi életét. Ezért ugy ha-1 lároztak, hogy hivatalosan nem tar­tanak nemzeti gyászt. A temetés idő­pontját még nem tűzték ki. Az uj király hétfőn délelőtt kiált­ványt olvasott fel a kormány ragjai előtt, utána megtörtént beiktatása. Hz állam felvásárolja a tenyészállatokat az uj gazdák részére Sürgősen be kell gerjeszteni a szántási hitelek igény­jogosultjait (Budapest, április 21) A földmű­velésügyi miniszter akciót iuditott a takarmány hiány miatt eladásra felkí­nált tenyesz szarvasmarháknak állami hitellel való felvásárlására és azoknak az újonnan földhözjultaloltak között való szétosztására. Aki az akcióban részesedni kiván, kötele:, a lakóhe/y szerinti illetékes községi előíiáróság­Í al az alábbiakat igazoltatni: 1 Hány atasztrális hold földön gazdálkodik. 2. Újonnan fóídhözjultatolt-e vagy sem. 3. Mennyi takarmánya van. 4. Az igénylés indokolását, amáaé! fcí kell tüntetni a kérelmező állatál­lományát is. A földművelésügyi minisztériumnak tudomására •jutott, hogv a községi lermelőbizottsúgok a szántási hitelre igényjogosultakat sok esetben kése­delmesen hozzák javaslatba. A föld­művelésügyi minisztérium fclliivja a községi és* városi termelési bizottsá­jgokat. hogy a szántási hitelkeret meg­állapítása dián az igényjogosultakai haladéktalanul "hozzák javaslatba és tárgyalásaikat semmi szin alatt ne ha­lasszák el. Ujgazdák közelharca Csengelén a nagygazdákkaf (Szeged, április 21.) A csengelei ujgazdák igen súlyos helyzetben van­nak, mert sem állatállományuk, séta motorikus erő nem áll a rendelkezé­sükre, hogy földjüket megműveljek. A kőra tavasszal 120 forintért szán­tották a földek holdját Csengőién. A szegedi központi termelési bizott­ság megígérte az ujgazdáknak, hogy két traktort küld a faluba. Az árak erre rohamosan esni kezdetek. 90. 80, majd 40 forintért szántanak most Csengelén. A reakciós nágygazdák |a traktor ígéretére is megijedtek, hogy kereset nélkül maradnak és igy leg­alább a szegedi igérel hasznöthajtó lelt. Sok a panúsz az űjgazdaknál. A fiatal vetésekre a régi és inb­űos gazdák ráeresztik állatállo­mányukat, eztdeig hiába instan­ciázlak, érdekükben nem történt se-nmtt. Sürgős intézkedésre van sYükség, kü­lönben az elkeseredett kisemberek maguk szerzik meg sérelmeikre a jog­orvoslatot. Mi lesz az algyői uf mentén levő nadrágszij­parcellákhal? (Szeged, április 21) Amikor 1940-ben a kormányzat megépítette a Szeged— Algyő belonutat, 254 kisembernek a földjét sajátították ki. Mind a mai napig azonban ncin kaptak kúrtata­nilást a szegény kisemberek. Kivétet nélkül valamennyinek "nadrágszíj­parcellája van, a kisajátított földob nem terem semmi és bürokratikus okokból még ma is fizetik ez után a föld után az adót és a be szolgál taiást. Súlyos károkat szenvednek u kisemberek, akik végiginstanciázták az összes hivatalokat, de bajukon senki sem segített. Hétfőn délelőtt az ér­dekeltek nagyobb küldöttsége felke­reste Tombácz Imre nemzetgyű­lési képviselőt, akinek elmondták tza­jukat. Tombácz Imre alaposan tanul­mányozta a kérdést és ígéretet tett, liogv utánajár a kisemberek panaszá­nak . f ,

Next

/
Thumbnails
Contents