Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-19 / 88. szám

40 fillér ^iiág proletárjai egyesüljetek! szeged, 1947 április 19, szombat, tv. évi. 8 MMAGYAROM ima9ya1 iqiimglilya pa1t a ÉLM aflt A9 0riz aol mapilapjt Munkái! Kenyerei! A háboríts és inflációs jövedelmek súlyos megadóztatását kövefelték a szegedi munkanélküliek nagygyűlésén Az elkeseredett hangulatban lezajfoit nagygyűlés határozati javaslatban terjeszd elő követelését a miniszter e nőkhöz (Sreged, április 18.) A városnak '-egyik legégetőbb problémája f kő­. zel háromezer, családtagjaival együtt pedig hatezer munkanélküli . helyzete. A szegcdi munkanélkü­liek megsegítésért irányuló akciók windefldeig csak kisebb pillanat­nyi .eredményre vezettek, ü< ked­vező megoldásra mlnitárideig nera találtak. Ezért a szegedi szakszer­vezeti bizottság.;? két munkáspárt­tal közős megbeszélésre hivtaósz-j nak, hanem a nagytőkéseknek és j társ:óknak kedvezett. Ennek a po­litikának volt azután következmé­nye a két világháború is, amely­be akarata ellenére hajtották bele a magyarságot és ezen belül a munkásságot. Ennek a katasztrófá­val végződő háborúnak következ­ménye a mai munkanélküliség is. Munkát,'kenyeret követel a határozati javaslat •V munkanélküliek általános helyes­lései, tapssal fogadták ezt a felszó­lalás,. is. majd egyhangúan elfogad­ták a kővetkező határozati javaslatot: Mi. .jelenleg munkanélküli dolgo­zók a'nuilt népellenes rendszer feg­mostohábban kezeit társadalmi rétege .. t voltunk Az uri vezetők legelőször holnapra, rónnünket szakítottak ki családi kór­mi WÜM •••• tönkre tették és neheziii a helyzetet ruhába öltöztetve a különböző fron­^ ..___„ Éppen ezért — mondotta — a szc Szeged munkanélküliejit, hogy munkanélküliséget máról holnapra, megbeszélje a kivezető utat eb- nem lehel megoldani. Országunkat | nyezetünkböl és bőí a nehéz helyzetből. az i hogy a lauiikásság egv része iué* jiiüh­hürr; a h|»t«r, ka «• .cngyt> Pénteken kora délután hatalmas embertömeg . gyülekezett a szak- j szervezeti székház udvarán és ró- ( vid idő alalt szinte, teljesen meg-, lö'i if. a nagy udvart', sőt v > emeleti folyosókon is állták era­berek. Elsőnek Gyó lai István saJakszervezeti titkár szóit a mun­Vamiküli Iqmeghez. Rámutatott n Be a kell nyúlni a háborús vagyonok kasszájába A felcsattanó tapsvihar után B um b Andor munkanélküli széit munkanél­küli társaihoz­tokra, igaztalan ügyük Védelmében. A liáboru béfejezteveí az infláció dig nem isnMrTfol osztályhelyzc- szörnvü lobzó^i közepette. a 'mi i*t i*.t,»*u IfevvéíbiVk Wr éle lfchelosegeiiik szűkültek össze a léi és demagóg beszéltnek kist . . ... , _ , . inkább. Csak akkor Búinak «v.. fgJ^ban. >">dnyajan nagy. megken*­-- ... . *• . nyebbuléssel .fogadtuk nok urlioz és követelünk határozott, gyors 'intézkedést. Tudjuk, hogy » munkanélküliség kérdésének megol­dása nem könnyű feladat, de az éheeÖ, nyomorgó, családok ezreinek érdeke parancsolélag irja elő, hogy sürgő­sen teljesítsék követeléseinket, me­lyek a következők: 1. A háboríts é.\ •inflációi, jővetfef­mek szágorn megadó/lalása, 2. A/ 1000 lóriidon felSB jövedel­mek kii lön adóztatása. 3. Az építkezés azetinaü megfndf­tása. 4. Kötelezze a kormány a tőkéseket üzemeik megindítására, illetve a ter­melés kiszélesítéséi"?. 5. A termelést szabotáló tőkések gyárainak áfíaai: kezelésbe vele e. 6. A hároméves ferv kormánypro­grammá létele és a terv gyakorlati laeg-valösHásáiiafc azonnali elkezdése. 7. A kormány tegyen lépéseket a külföldi bérmunka megszervezésére, hogy ezáltal is emelkedjék a munká­sok létszáma. Bármilyen nagy probléma is a mun­kanélküliség kérdésének leküzdése, ha a kormány költő erélyt és batárö­zottságol tanúsít, teljesíthetők a mun­kanélküliek jogos követelései. Nem kérünk alamizsnát senkitől, dolgozni akanuik, adják meg hozzá a lehető­ségei.* . A gyüiés végén Bumb Andor ismer­tette. liogy melyek azok a gvárak, amelyek hajlandók voltak néhány munkást alkalmazni. A Daák-késgyáÍ! és a Ros maiin-gyár ötőt-ötöt. A gőz­f lir^eí mc i<5/1amu5i* lívrof n ?ny- fürész és ládagyár tízet, á lemezgyár szü- 25-01, a felsővárosi cipőgyár fizet, & asaní gázgyár harmincai. v iilaiöOslársasá* nTcm«cv,wu> Ku iv. - ® M- tizet. Ezenkívül a gyufag niánvolö tőkések és a woHrital) rwPok 6líl munka nélkül tengődünk, építkezések soréin alkalmai spekulánsok ellen. " Rendkívül sulvos és kétségbeejtő a matosan munkásokat. helyzete minden önhibáján kivüi mun- -- A többit államosítsák. a forint munkásság egységes lesz ésW®*- Várakorásunkban hamarosan: g; egyesükként lép |cl a kksák- csalódnunk kellelt, mert hosszú hó- Özet. — Rájöttünk arra — mondotta nagy nhhnoslársaség a gyufagyárnál az alkalmazóiak folya­sgueejio a matosan ínunkasokat. helyzete minden önhibáján kivüi mun- — A többit államosítsák, majd lesK kát tanná vált társunknak, de különö- akkor munkaalkalom! — kiabálták itt SCÜ azoknak, akiknek családjukat is is. ott is erre, majd a munkanélküli. Bumb Andornak ezeknol a szava: el kellene tartani. Végső kétségbe- nagygyűlés példás rendben, munkáé­nál hatalmas éljenzésben, tapsban tört: esésünkben fordulunk a miniszterei-' fegyelmezettséggel oszlott szét ki a tömeg, majd igy folytai ia. — Ezek a háborgs vagyonszerzők,j lelkesedés közepette —, csak ugv 1u- nagytőkések azonban nem igyekeznék ílunk magunkon segíteni, ha harcba- csatlakozni az újjáépítéshez és át­szállónk azért a darab kenvérért.' ami térni a békés termelésre, nem ipar­•jár nekünk és ehhez segilsógüí hív- kodnak a munkanélküli tömegekert fjük a magyar munkásság szervezetet:.^ ezáltal országunk jólétéért, a de­mokráciáért velünk együttműködni. I — Csak majd. ha odaütünk! — vágta rá egy elkeseredett hang. — Ha mi összetartunk és nem hagyjuk magunkat fejmorzsolni — folytatta —, akkor biztos vagyok beüne, hogy az eredmény nem marad el. Végül a munkanélküliek nevében felkérte a szakszervezeteket és a munkaközvetítőt, hogy mindenkor a legigazságosabban, vegezzék az eilie­4 h^íálrnilck H^f^oland magy„ á szakszervezeteket és a munkáspár­tokat. Ennek az eddigi összefogásnak r.ivár meg is van a niaga eredménye, ötszáz munkás' osztottak be végce is­mét munkára és reméljük, hogy ez a szám minél előbb növekszik. Orszá­gom viszonylatban azonban a munka­„nélküliséget a kormányzat tudja csak megoldani, mégpedig csak ugy ha jó mélyen belenyúl abba a sxáha, ahol a háboríts és kon janktnrális vagyonok pihennek. íyezéseket. A íőUéseket áitiisák az ujjáépiiés szolgálatába! Sürgősen felUI kelt vizsgálni a háborús és inflációs vagyonokat. Ezt a törekvést természetesen most is azok akadályozzák, akik a liáboru Bicub Andor beszédét szűnni nem akaró laps fogadta és hasonló Ielke­"' " " ette sedés közepette kezdte beszédét B é­_ rár Demeter is a Magyar Kommu­nista Párt nevében. Kifejtelte, hogy a jelenlegi nagy munkanélküliségnerh uj jeiensé" és főként nem a demo­krácia hibája. Ugvaniíyen, sőt na­„.,,.! ,K m..nlfa„^rirV'.ítc/.n w/»H „- lieiKUI SVraKlIíiUli 1U1 il lUUHKitSUSÍIiUV f^^ frefí- rti -raert csfk en­ok- pedig az, bogy j íí^^ci. a tőkések spekulálnak a vag'yo-, mondjon az inflációs idők alatt szer­nukhal és nem hajlandók az uj- zétt vagyonáról .és azt az ujfaépités Felróbbantottak egy szigetet Megsemmisült a német fasizmus tengerészeti támaszpontja (Kondon, április 18.) A szövet­séges hatalmak határozata folytán megSemniisitették Helgoiand szigc tét, amely a náci Nérhetország északi tengerészeti támaszpontja volt és amelynek nagyarányú ka­tonai berendezései veszélyeztetik a világbékét. Csütörtökön este az angol hadi­tengerészet és a volt német hadi­tengerészei tagjai megtették az utolsó előkészületet a helgolandi robbantáshoz. A robbantás a szi­gettől 15 kilométerre veszteglő ha­jóról gombnyomással történik. Ki alatt és napjainkban ás jól éltek és | lene inásik haló is a közelben tar­élnek. Éppen ezért a magyar munkás- tózkoáik. fedélzetén katonai szak osztály piírtkidönbségre való tekintet jjAéplfés szolgálalába állitanL Példa erre éppen az uj szegedi ken­élergyár, ahol hónapok óta állnak azök • 'a gépek, amelyeket a munkásság óriási erőfeszítések árán emelt k» á Tiszából. Ezek üzemneállitásávaí 3— 400 munkást is tudnának foglalkoz­tatni — V magyar biu-zsoázia, a* tőkések végre számoljanak le azzal — mon­dotta —, hogy olyan rendszert terem­tenek itt, ebben az országban, amely­ben a munkás újra elveszti emberi méltóságát és amelyben a munkás Újra nem a saját akarata szeAil cse­lekszik, hanem ahogyan ezeknek az uraknak tetszik. " . szolgálatáig állítva legalább átmenő tileg megszüntesse a munkanélküli­séget. Ismét dörgő tapsok csattantak fef, utána pedig "a Szociáldemokrata Párt nevében szólt Jenei Sándor. — Ugy hiszem, ez a nagy-gyűlés — amelyet valóban az hozott össze, hogy gazdasági életünkben súlyos bajok vannak —, intő jeí 'mindenki szá­mára — mondotta. — Azzaf 'a kérés­sel fordulok a nagygyűléshez, hogy iózanuf "gondolkodjék " a dolgok fe­lett és ne engedje .félrevezetni magát a divatos suttogópropagmidátóí. Le­gyenek tisztában helyzetükkel és tá­ér tőkkel'"és tudósokkal, hogy a rob­bantással' kapcsolatban megfigyelé­seket tegyenek. A megfigyelések­től értékes adatokat remélnek a földkérek szerkezetéről az euró­pai kontinens felett. A szigetet egyébként nem' robbantják fel tel­jesen, kikötője megmarad s azt a halászok a jövőben is használhat­ják. A sziget - megmaradt részén strandokat és szórakozóhelyeket létesítenek. (Helgoiand, április 18.) A Reuter­iroda különtudósitója jelenti: Az összesen K700 tonnányi ma­gas hatásfokú robbanóanyag szétszaggatta a buvárnaszád­buvóhelyeket, a földalatti fo­lyosókat és a parti ágyúállá­sokat. A robbanás idején az egész föld tak a földrengést jelző műszerek­nél, hogy tanulmányozzák a rob­banásnak a földkerekségre gyako. rolt hatását. Az angol rádió a hely­színről mikrofonon át továbbítot­ta a robbanás mórajait a világnak A helyszíni közvetítő szerint a sziget eltűnt. Abban'a pilla­natban, araidon a robbanó­anyag szikrát fogott, óriási ter­méskőhöz hasonló állagú osz­lopok emelkedtek ki a tenger­ből, mindmegannyi felhőkar­coló. Nyomban ezután két helyen óriási felhők jelentek meg, mérhetetlen nagyságú gomba formájában, mint a bikini sziget fölött az atombom­ba robbanásakor. Hat perccel a robbanás után ez a felhő több mint 2500 méter magas, 1500 mé. ter széles és 1500 méter hosszú volt. mogassúk a munkásintézményeket, kerekségén a tudósok készen áll­Továbbra sem fetanik meg a Holnap (Budapest, április 18.) A »Hol­nap* cimü napilap valószínűleg nem fog megjelenni. A lap és tft szakszervezetek között megindult tárgyalások teljesen holtpontra ju­tottak és nincs remény arra, hogj­az ellentéteket át lehessen hidalni Sulyok Dezső egyébként ma dél* előtt kihallgatáson jelent megmar' köztársasági elnöknél. J

Next

/
Thumbnails
Contents