Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-17 / 86. szám

Csütörtök. 1947 ápriljs 17. 3 fl kisiparosok és kiskereskedők társadalombiztosítása Irta: Szeberénvt Alfréd. A kisiparosok és kiskereskedők több évtizedes küzdelmeinek eredmé­nyeképpen kerül a közeljövőben nyil­vánosságra a népjóléti miniszter ren­delete, amely a kisiparosok és kiske­reskedőd kötelező társadalombiztosi­tásál rendeli el. Ezzel a rendelettel a fejlődés uj periódusába lépő társattalmi rétegek világosan láthatják, hogy a társada­lombiztosítást. amit a reakciós kor­mányzatok évtizedekig megtagadtak tőlük, a demokrácia kormánya már a harmadik esztendőben — amint ez [gazdaságilag lehetővé vált —, lör­vénybeiktal és bekapcsolja őket Is a társadalombiztosítás áldásos kere­teibe. Ennek a rendeletnek óriási jelentő­sége van a kisiparosok és kiskereske­dők számára, inert megszünteti azt az .állapotot, liogy ha ő vagy csa­ládja megbetegszik, teljesen magára­hagyatva küszködik sorsával, és ninos intézmény, ami segítségére siessen. Eddig az volt a helyzet: ha a kisipa­ros megbetegedett, nem volt semmi­lyen szerv sem, amely orvossal, kór­házzal, gyógyszerrel látta volna el. Ennek következménye sok esetben az lett, hogy anyagilag tönkrement, mun­kával szerzett Ms vagyonát betegsége alatt felélte, amikor már nem tudta az orvost és a gyógyszert megfizetni, orvos és gyógyszer nélkül pusztult el. Ezt a helyzetet változtatja meg gyö­keresen a kiadandó rendelet. Most mái' a kisiparos és kiskereskedő köz­vetlenül érzi a társadalom szolidari­tását és látja, hogy nem kiközösi­töttje a Memokratikus államrendnek. A miniszter rendelete intézkedik a családtagokról is, valamint a kisipa­rosokrosok és kiskereskedők rokkant­sági én öregségi biztosításáról. Az egész társadalom elíitt közismert, ha a kisiparos egy becsületben eltöltött munkásélet után kiöregedett, ha ki­esett a munkaszerszám kezéből, a legritkább esetben volt abban a hely­zetben, hogy hátralévő éveit nyugod­tan, inség nélkül élhette le. A kapita­lista rendszerben kevés kisiparos volt olyan szerencsés, hogy sikerült any­nyil gyűjtenie, hogy félretehetett volna arra az időre, amikor már nem tyd dolgozni. Nézzük meg, hogy a társadalombiz­tosítás á rendelettervezet szerint mit nyújt a biztosítottaknak és hozzátar­tozóknak: 1.) Ingyen orvosi kezelést a bizto­sított és családtagjaik részére. 2.) Ingyen gyógyszert, kisebb gyó­gyászati segédeszközökét. 3.) Eercselképtelenséggel járó meg­betegedés esetén a biztosított tag táp­pénzben részesül. A kóiházban apoll biztosított családtagjai fel-táppénzt kapnak, szükség esetén szanatóriumi kezelést, gyógyfürdőt, stb. Öregségi, özvqgyi, árvaság, rokkant­ság esetére való biztosítás: 1.J A biztosított tag részére öreg­ségi vagy rokkantsági járadék. 2. Biztosított tag özvegye özvegyi járulékot kap. 3.) Biztosított tag árvája vagy fél­árvája árvajáradékban részesül. 4.) Mindén öregségi vagy rokkant­sági járadékos orvosi gyógykezelésben és gyógyszerellátási segélyben része­sül. 5.) Temetkezési segély a biztosított vagy hozzátartozó elhalálozása ese­tén. Tehát mint látjuk a demokrácia el­ismerte a kisiparosok és kiskereske­dők jogos követeléséi a társadalom­biztosítással kapcsolatban, ami any­nyira észszerű, hogy egykönnyen nem Is érthető, hogy íréért nem valósítot­ták meg már évtizedékkel ezélőtt. A kisiparosok hosszú, szívós küzdelmei a társadalombiztosításba való bekap­csolásáért mindeddig eredménytelen maradt, azért, mert szemben állott az uralkodó osztály érdekével. Szem­ben állott azért, mert a Üsiparosság­saak a társadalombiztosításba Yaló be­kapcsolása egyúttal a kisiparosok gaz­dasági és társadalmi megerősödését is jelentette volna ez pedig nem volt érdeke a reakciós kapitalista rend­szernek. A kisiparosok bekapcsolása a társadalombiztosításba azzal járt volna, hogy biztosságérzete, függet­lenségé, öntudata megnő, mert nincs kitéve égy betegség esetén a teljes tönkremenésnek. Azonkívül, és ez volt a 'döntő: a társadalombiztosítás i'évén a nemzet­fenntartó két hatalmas dolgozó réteg, a két természetes szövetséges, a kis­iparos és az ipari munkásság "köze­lebb került volna egymáshoz és kö­zös frontot alkotott volna a "közös el­lenség, a reakciós kapitalizmus ellen. Ettől pedig ugy féltek a mult rend­szer urai, mint az örclög a tömjénfüst­től. A demokrácia megmutatta, högy a kisiparosokat és kereskedőket a dol­gozók, az országépitők közé sorolja és ezért gondoskodni kiván róluk ép­pen ugv, mint a nemzet más dolgozó rétegeiről. Most a kisiparosokon és kiskereskedőkön a sor, "hogy a de­mokrácia mellé álljanak, erősítsék po­litikai és gazdasági küzdelmeiben, hogy megvalósíthassa a legrövidebb időn belüli azt a szabad, demokratikus Magyarországot, amely minden hasz­nos tagjának jólétet és gazdasági biz­tonságot a*d. ! Molotov négyhatalmi szerződést javasolt Németország lefegyverzésére Truman viszont zárlat elrendelését javasolta az Amerikával barátságtalan viszonyban lévő államok hajószáliifmányaira (Moszkva, április 16.) A külügy* miniszterek tanácsa kedd délután folytatta Németország denülitari­zálásnak kérdéséről folyó Vitát, B i d a u 11 francia külügyminiszter szerint a szovjet küldöttség által javasolt módosítások nem jelente-2 nek lényeges eltérést az amerikai tervezettől1 s reméli, hogy ebben a kérdésben hamarosan megegyezés­re jutnak..Mars hall külügymi­niszter elvetette a javasolt módosí­tásokat. Szerinte Molotov kiegé­szítései teljesen eltérnek az eredeti US A-i avaslat céljától és lényegé­től. Marshállnak az a véleménye, hogy ezekkel a kiegészítésekkel a békeszerződés végleges formábaöni lésénél kell fogla kozni. Azt mon­dotta Marshall a továbbiakban, bogy a Szovjetuniónak a német agresszió ellen kötött szerződései­nek egyike sem foglal magában olyan kikötéseket, mint amilyene­ket a szovjetunió a négyhatalmi szövetségi szerződés tervezetébe be akar illeszteni. Moiotov: 100 évre bizlosifani kell Európa béké|ét leknek szóló hajószállltíná­nyofera. »Ha valaha ujabbb háború fenye­getne — mondotta Truman —, tör­hetetlen .volna, hogy kötve legyünk fennálló törvényeinkkel és támo­Megiegyzéseikre Moiotov vála­szolt. Kijelentette: ha a tervezett szerződés nem tartalmaz intézke­déseket a Ruhrvidékkel, karlelek, trösztök és monopóliumokkal kap­csolatban,, akkor nem nyújt teljes biztosí­tékot a nemzetközi béke és biztonság megóvására, pedigl felfogásunk szerint 101) évre biztosítani kellene Európa bé­kéjét. Az amerikai javaslat Németország megszállásának a megszüntetései csak a lefegyverzéstől és demili­tarizálástól akarja függővé tenni A szovjet -javaslat szerint a né­met megszállás megszüntetésének feltétele a demokratizálás végre­hajtása, a jóvátétel és -egyéb a szövetségesekkel fennálló német kötelezettségek teljesítése. Molotov ezután helyeselte a francia dele­gáció javaslatát, hogy a legköze­lebbi külügyminiszteri értekezlet vizsgálja meg a négyhalalmi szer­ződés tervezetét. A maga részé­ről errevonatkozóan a következő indítványt tette: a külügyminiszterek tanácsa mondja ki, hogy szükségesnek tartja a négyhatalmi szerző­dés létrehozását Németország lefegyverzésére és demilitari­zálására a német agresszió meggállása érdekében. A külön bizottság vizsgálja meg az amerikai tervezetet, a szovjet­javaslatokat, a francia álláspontot és minden más esetleges javasla­tot, a munkájáról tegyen jelentest a külügyminiszterek legközelebb összeülő, értekezletének. A külön­bizottság a krimi és potsdami ha­tározatok szem előtt tartásával vé­gezze m (inkáját. Molotov hajlan­dónak mutatkozott, bogy a szer­ződéstervezetet visszaadják a szak­értői bizottságnak, Bevin és Mar­shall azonban élesen szembefor­dultak vele. Truman fenyegető válasza az angol* szovjet tárgyalásra Truman elnök az USA semle­gességi törvényének gyökeres meg­változtatását javasolttá. Ez azt je­lenti — Truman indítványa sze­rint —* he gy zárlatot rendelhetnek el az Egyesült Államokkal barátság­talan viszonyban lévő nemze­gatást nyújtsunk bármiféle hata­lomnak, mely később megtámad­hatnávaz Egyesült Államokat. Nyilvánvaló, hogy ez az angoi­szovjet tárgyalásokon előterjesztett szovjet javaslatra a válasz. A ja­vaslat tudniillik kötelezné Nagy­britanniát és a Szovjetuniót, hogy összefogjanak minden olyan akció ellen, amely a szerződő felek bár­melyikére közvetve vagy közvetle­nül ellenségesnek tekinthető. Sztálin fogadta fttarshallt S z t á 1 i n generalisszimusz fo­gadta Mars hall külügyminisz­tert. Az egy és háromnegyed órás tárgyalásról(semrni hir nem szivár­gott.'ki. A tárgyalás okát szakértők abban vélik látni, bogy Marshall az eddigi tárgyalások után idősze­rűnek tartolta, bogy érveit Sztálin elé' tárja. llndszenthy és Sigray gróf birtokán akarták őrizetbe venni a demokratikus államférfiakat a Folly-féle összeesküvők (Budapest, április 16) A népbiróság külön ötös tanácsa szerdán kezdte tárgyalni Folly Gábor volt újság­író ós társainak háborús és népelle­nes bűnügyét. A vádírat szerint Folly Gábor volt újságíró és Valtay-Vajkay Zsolt elektrotech­nikus min! vezetők társaikkal polgári és katonai szervezetet állítottak fel még 1945-ben az­zal a céllal, hogy az orosz had­erő mögött partizántevékeiiységet lejlenek ki, terrorcselekményeket hajtanak vegye és propagandát indítanak a Szovjet ellen. A szervezéskor azt a mesét találták ki, hogy a mozgatom mögött Vörös János volt honvédelmi miniszter áll. Felállitotláií a II. Rákóczi lövész­zászlóaljat és ugy akartak fegyve­rekhez jutni, hogy orosz katonákat támadnak raeg és fegyverüket elve­szik. Robbanóanyagokat, kézigránáto­kat és fegyvereicet szereztek, ezeket elásták, hogy alkalmas időben ren­delkezésre álljanak. Tervbevették a magyar fővárosban felállítandó orosz katonai emlékmüvek felrobbantását is. Ez a szervezkedés már 1945-ben meg­indult és 1946 márciusában kapcso­lódott. abba bele Vattay-Vajkay Zsolt. Ettől kezdve a szervezkedés ujabb célokat tű­zött ki maga elé, mégpedig első­sorban a köztársasági állam forma megdöntését és a királyság vfsz­szaallilását. Mindözeken kivüi eí "akarták fogni a vezető állam­férfiakat is. és azok őrizelbevéte­Iét Sígray Antal gróf és Mind­szenlhy hercegprímás somogyme­gyel birtokára tervezték. Az internáltak kiszabadításával és a jugoszláv Míbajlovics tábornokkal a főváros ellen akartak támadásra in­dulni. A vádlottak csaknem kivétel nélkül beismerték bűnösségüket. Valószínűen ma, csütörtökön sor kerül a tanuk kihallgatására is KORZÓBAN ma ősbemutató! Az év egyetlen nagy magyar film-vígjátéka. Budapestet megelőzően Szegeden kerül bemutatásról CSORTOS GYULA utolsó filmje A többi főszerepekben: DÉRI SÁRI, EGRY MARIA, RILICSI és VASZARY PIRI EGY POFON EGY CSÖK Csupa humor és végnélküli kacagások! Pompás kíállilás! Nagyszerű muzsika és táncok! Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor. Elővételi pénztár délelőtt 11—12. — Pénztár nyitás dél­után az előadások kezdete előtt fél érával. Tel.: 624.

Next

/
Thumbnails
Contents