Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-16 / 85. szám

Szerda, 1947 április 16. 0 HL' • A V Y'A' • U • 91X 0 Rákosi Mátyás nagy beszéde MKP országos pártértekezletén „A magyar nép békét, nyugalmat akar" A megerősödött és tekintélyében megnőtt Magyar Kommunista Párt további teendői (Budapest, április 15.) A megyei és járási vezetők'második országos értekezletén Rákosi Mátyás elvtárs, pártunk főtitkára nagy beszédet mondott, amelyben vázolta a párt közeljövőben elvégzendő teendőit. Az értekezlet résztvevői tomboló lelkesedéssel, hosszasan ünnepei­lék az emelvényre lépő Rákosi Má­tyást, aki a többek között a követ­kezőkel mondotta: — A demokrácia megerősítésé­nek egyik legfontosabb alapja — kezdte 'beszédét — az ország gaz­dasági megerősítése. Ha visszate­kintünk az elmúlt esztendőre, ak­kor világos, hogy helyes volt pár­tunknak az az elhatározása, ami­kor tavaly ilyenkor legjobb erőit a pénzromlás megállítására moz­gósította. Minden ellenkező jóslat­tal szemben a stabilizáció immár háromnegyed éve erőteljesen áll Ugyanolyan helyes volt most-eb­ben a helyzetben a párt gazda­sági és politikai .erőit a hároméves terv kidolgozására és megvalósítá­sára központosítani. Nem tudjuk tovább fejleszteni a demokrácia gazdasági alapjait, ha nem visszük bele a legnagyobb tervszerűséget. Augusztus elsején meg is kezdődik a hároméves lerv végrehajtása. — Pártunk gazdasági téren vég­zett jó munkája megváltoztatta a magyar nép előtt a huszonöt éven ál ragalmazott kommunista képét. A magyar nép hozzászokott ahhoz, hogy a kommunista az. aki országos méretekben is az első sorban ált a gazdasági kérdések meg­oldásánál, aki legjobban tudja, nemcsak politikailag a kiveze­tő utat, hanem a gazdasági étet nehézségeit is megoldani. — Persze vannak "nehézségek is, amelyeket azonban megoldunk. Ilyen például a munkanélküliség leküzdése és a gabonaárak eme­lése.. Augusztus l-re uj koiiekiiv szerződés — Ami a munkásságot illeti, au­gusztus elsejére el kell késziteni az uj Kollektiv szerződést. Ebben fel kell használnunk a stabi izáció óta eltelt egy esztendő tapaszta­latait és ennek alapján kijavítani az előző évi kollektív szerződés hi­báit. Fel kell emelni az egyes el­maradt kategóriák bérét és gon­doskodnunk kell az összmunkás­ság életszínvonalának emelésérőt. A hároméves terv feladata ebben a vonatkozásban az, hogy évente kétszer legyen megfelelő reálbér­emelés. Ez azt jelenti, hogy nem­csak pénzben' emeljük a béreket, hanem gondoskodunk róla, hogy az igy felemelt bérekért többet is tudjon, va dolgozót vásárolni. Ehhez természetesen az is kell, hogy a termelés émelkedjék.' — A hároméves tervet ugy ké­szítettük él, hogy azt a magunk erejével végre tudjuk hajtani. Ha kapunk megfelelő külföldi köl­csönt, azzal természetesen meg­gyorsul, vagy- kibővül a terv vég­rehajtása, de tudnunk kell, hogy a külföldi kölcsönhöz rendsze­rint külföldi politikai befo­lyás is járul.­Megnőtt a Kommunista Párt tekintélye ' Áttérve a belpolitikára, Rákosi elvtárs a következőket mondotta: — Az összeesküvésnek a mi szá­munkra az a jelentősége volt, hogy lelepleztük a reakciót, a ma­gyar fasizmus terveit. Ezen belül lelep eztük azt a sze­repet, .amelyet a Kisgazdapártba furakodott reakció játszott a párt politikájában. Az összeesküvés le­leplezése után a reakciós eleinek, vagy kiszorultak a Kisgazdapárt­ból, vagy gyöngült a befolyásuk Ugyanakkor előrenyomullak a Kisgazda­párton belül a demokratikus elemek. A magyar demokrácia szempont­iából az összeesküvés legnagyobb jelentősége kétségtelenül az, liogy erősítette a munkáspártban a munkásegység és egységfront szükségességének érzéséi. Végül kétségkívül megnőtt a Kom­munista Párt tekintélye, mert min­denki látja, hogy mi következetes demokraták vágyunk, hogy a kom munisták — elsősorban Rajk elv­társ — sikeres, komoly, eredmé­nyes munkát végeztek. Itt vannak a járási körzeti titkáraink, mind­nyájan elmondják, hogy az össze esküvés óta — hogy ugymondjam — (megpuhult a tala j, megkönnyeb bedett a?, a légkör, amelyben dol­goznak. Ez magában véve is óriási tényező. — Ennek nyomán megnöveke dett pártunk vonzóereje. Ez ab­ban is megnyilvánul, hogy az ösz­szeesküvés felfedezése után ország szerte. — Budapesten csakúgy, mint vidéken — jelentékenyen megszaporodott a pártunkba be­lépők száma. Mutatkozik abban is. hogy a kispolgárság, kisiparosok és kiskereskedők közölt is meg­nőtt a Kommunista Párt befő lyása. A demokratikus pártokká; a reakció elien — Az összeesküvés egy másik hatása az lett, hogy a reakciós erők átcsoportosultak. Egy részük á Kisgazdapártból átment a Sulyok­pártba. Az elmúlt helek alapján, a Kommunista Pártnak világosan kell látnia, hogy a Sulyok-párt egyéb reakciós erők mellett egyre nagyobb ve­szélyt jelent a magyar demo­• kráriára. A magyar kommunistáknak vilá­gosan kell tudniokjhogy a Sulyok­féle fasiszta párt olyan fasiszta párt, amilyen a demokrácia mai viszonyai között a legalitás batá­nárt vagy mozgalom formájá­ban legálisan, vagy illegá isan többé fel ne üthesse" a fejét. Embereknek kell lennünk - A válság, amelybe elsősorban az összeesküvés döntötte az orszá­gol, a mult hónapban egv meg­egyezéssel .végetért. De mi ismer-1 ;jük a magyar reakciót és tudjuk nem fog belenyugodni vereségébe és nem fogja engedni, hogy nyu­godtan, békésen építsük a demo­kráciát és teremtsünk jólétet az újra fog kezdődni az elten tá mártás s nekünk magyar kom­munistáknak ébereknek keli lennünk, hogy idejében visz­szaverhessük. Természetes, hogy a Kisgazdapár­ton belül vannak elemek, akik az egyezményt állni akarják. A köz­pontban éppúgy, mint vidéken. Ezeknek az elemeknek a hékevá­gvára és prra a szándékára, hogy az egyezményt állják és demokra­tikus irányba vigyék a fejlődést, appelálni kell és segíteni is ke'l őket. A mi feladatunk tehát támo­gatni a Kisgazdapárton belül a demokratákat és velük együtt vin­ni a harcot a Baloldali Blokk többi pártjával, a Sulyok-párt ellen. * — Mi szereinők legjobban, ha megszűnnének a válságok, nem volnának szakadatlanul ezek a krí­zisek és építhetnénk, de nem hagy­nak bennünket békében dolgozni. Pedig a magyar nép csakúgy, mint az egész háborusujtotta világ, nyu­galmat akar. országban. Bizonyos, hogy El kell méíyifeni a munkásegységet utolsó fillérig képviseljék. Kü'ön Külön hangsúlyozta a továb­biakban Rákosi elvtárs a munkás­egység jelentőségét. — Ennek de­monstárálására — folytatta — na­gyon jő alkalom? lesz a május c'se­je. Mi azt akarjuk, hogy május elseje necsak imponáló seregszem­éje 'legyen a dolgozók erejének, íanem ezen tulmenőleg népünne­pély, néptüntetés legyen, amelyen résztvegyen az egész demokratikus dolgozó nép,, falun, vidéken, külö­nösen a parasztok, sőt lehetőleg kisgazdaparasztok is. Éppen azért, mert nagy harcok eíőtt ál­lunk, el kell ruééyiteni a megértést a munkásegység iránt. Még mindig vannak a mi sorainkban is, akik nem értik meg ennek a jelentősé­gét, történelmi szerepét. Ezen a téren még sok tennivalónk van és szeretnők, ha az(.elvtársak*b7t meg­szívlelnék. Leleplezni az antikommunistákat Ezután hangsúlyozta Rákosi elv­társ, hogy a kommunistáknak az üzemekben tovább kell folvtalniok a harcot a stabilizáció megvédésé­éri, de ugyanakkor gondoskodniok kell arról, liogyja dolgozók-minden jogos és a stabilizáció keretein be­iül megvalósítható követelését az kiemelte, hogy mindenütt le keh leplezni az antikommunizmus jel­szavát, azt az állítást, amikor va­laki azt mondja, hogy én demo­krata vagyok, csak éppen a kom­munistákat nem állhatom. Meg kell mutatni, "hogy.^ kezdetén a fasiszták is igy csinálták, ez a leg­elterjedtebb fegyver, de a mai vi­szonyok között nem lehet í'endes, becsiiletés, öntudatos demokrata az, aki egyben ahtikommunista. Azután Rákosi elvtárs a párt szervezeti kérdéseire tért át. Ki­emelte, hogy a párt erősítése ne mechanikus (agnövelés legyen, ha­nem elsősorban, a párt befolyásá­nak növelése. Ehhez pedig a leg­jpbb módszer, a kommunista pél­daadás, hogyha mi a nem kom­munistát saját egyéni példájukkal meggyőzzük arról, hogy(a Kommu­nista Párt jobb, szervezettebb, fe­gyelmezettebb, mint a többi párt. Ha ezt a munkát jól elvégezzük, akkor ezen keresztül az egész nem­zet, a munkások, parasztok és ha-t lado értelmiség pártja leszünk, az egész nemzet pártja és az országot szilárd, népi demokratikus alapo­kon fogjuk felvirágoztatni — fe­jezte be beszédét percekig tartó tomboló lelkes taps közben Rákosi elvtárs. Pünkösdkor Szegeden rendezik meg az első vidéki országos jogászgyülést Budapesti kiküldöttekkel megkezdődött a gyűlés előkészítése Megválasztották az előkészitő bizottság tagjait (Szeged, április 15) A Magyar Jo- A megbeszélésen megalakították a vándorgyűlés előkészitő bizottságát és ennek tiszteletbeli elnöke dr. Pálfy György főispán Tett, elnöke pedig dr. Schneller Károly, a jogi kar dékánja. Társelnökök: Dénes Leó polgármes­ter, dr. Caibuía Antal tiszti főügyész, gászegyesület a*haladó magyar jogász­ság reprezentatív szervezete céljául tűzte ki eddigi nagyjelentőségű mun­kaprogramjába a vidéki jogászság be­kapcsolását is. Ezért elhatározták, hogy az ügyvédi kamara elnöke és id. dr. Mecsér József, az ítélőtábla elnöke. Ajc" eÍ8®"uy«i? VándorjívüléVi"sze-' 'J41"* Jogászpro­gedeu tartják meg mégpedig má- ,fess/0.l> ak* a szegedi vándorgyűlés a vidéki városokban rendszere­sen vándorgyűléseket tartanak, i rain belül létezhetik. Súlyosbítja jelentőségét, hogy szövetségesei változatlanul olt vannak a Kisgaz­dapárton belül is. Ezt mindenki Ludja, aki naponta bejár a parla­mentbe és láttuk1 ezt a Holnap kér­désében is, amikor a. Holnap ki­nyomásának ügyében még^ a Kis­gazdapárt hivatalos lapja is in­kább Sulyok mellé, mint a mun­kásság mellé állott. A Sulyok-párt I ellen a Kisgazdapárt demokrati­i kus erőivel és a többi demokrati­kus párttal, elsősorban a Szociál­demokrata Párttal együtt kell folytatnunk a harcot. Gondoskodni fogunk róla, hogy Magyarországon a fasizmus jus 24-én és 25-én, Pünkösd előtti szombaton és Pünkösd vasárnapján. A szegedi várdorgyülés előkészitesére a Magyal' Jogászegyesü­léi Budapesten előkészitő bizottságot alakított dr. Kerekess István, a ma­gyar Kúria ein ötének és dr. Szladits Károly egyetemi tanár vezetésével. A budapesti központ részéről hétfőn Szegedre érkezett dr. Móra Mihály, a Kúria emőki tanácsosa, a jogász­egyesület ügyvezető titkára es dr. Reczei László miniszteri osztályfőnök, a tájékoztatásügyi minisztérium el­nöki osztályának vezetője. Hétfőn dél­után a központi egyetemen a város és az egyetem jogászainak társaságá­ban tájékoztatót adtak a vándorgyűlés programjáról. A tájékoztatón megje­lent Dénes Leó polgármester, dr. Antalffy György h. polgármester, dr. Donászy Kálmán kullurtanácsnok, va­lamint di". Sztodolnik László, a tör­vényszék elnöke, dr. Nyés Tivadar fő­államügyész, dr. Ráday László, a já­rásbíróság elnöke, ifi. Mccsér József vezető államügyész és a szegedi jo­gászélet több kiválósága fesszor, közvetlen megrendezését végzi." Az előadások a központi egyetem aulájában lesznek. Az első napon dr. Harrer Ferenc elnöklésével dr. Szé­kely Miklós népjóléti államtitkár tart előadást »A demokrácia közigazgatá­sának vezető eszméi* cimmeí. Ugyan­csak pünkösd előtti szombaton tart előadást dr. Vinczenty Gusztáv, a bu­dapesti Ítélőtábla helyettes elnöke »A jogalkalmazás feladatai a demokrá­ciában*. Pünkösd vasániapján dr. Beck Salamon >A pénzromlás kihatásai a jogrendszerben* cimmeí tart előadást. A szegedi jogász vándorgyűlésre több országos birü budapesti jogász érkezik még Szegedre. A vendégeket a város, az egyetem és az ügyvédi ka­mara látja vendégül. 'Előreláthatóan felszólalnak még dT. Szebenyi Endre, dr. Bojtha Béla és dr. Valentiny Ágos­ton is A szegedi vándorgyűlés alkal­mával egyben megalakul a Magyar Jogászegyesület szegedi tagozata * is. amely a jövőben rendszeres munkát kiván kifejteni és állandó kapcsolatot teremt Szeged elméleti és gyakorlati jogászai, valamint az ország egész jo­[ gSs*tá£sadaímának tagjaival.

Next

/
Thumbnails
Contents