Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-10 / 80. szám

Világ proletárjai egyesiljeíeK Szeged, 1947 ápril ilis ifl., csütörtök, IV. évi. 8Í 'iz. Üra: 40 fillér • i. Nap-nao után elégedetlen, foltos., kopott ruhájú •emberek álldogálnak a városháza előtt és nap-nap után keresik -fel küldöttségileg a város vezetőit, hogy nehéz helyzetükről panasz­kodjanak. Szeged munkanélkülijei ezek, akik munkát, munkaalkalma­kat kérnek, követelnek maguknak, hogv kenyeret adhassanak éhező családjuknak, apró gyermekeik­nek, feleségüknek. Legtöbbjüknek felesége, családja is ott ál'ra város­háza előtt és szorongva várja, hogy hátha nagyobb sikerrel . járnak, mint előzd napon. Közel hétezer éhező, munkára váró embert érint ez a kérdés. Legutóbb — amint beszámoltunk róla — a szegedi szakszervezeti bizottság értekezletet hívott össze, hogy közelebb vigye a megoldás­hoz gazdasági életünknek, de ezen tul egész társadalmi berendezke­désünknek ezt a legégetőbb, leg­sürgetőbb problémáját. Erre az ér­tekezletre a munkanélküliek meg­bízottam' és a szakszervezeti ve­zetőkön kivül meghívták a síNgedi -gyárak, üzemek vezetőit, igazga­tóit is. A szakszervezetek részéről itt komolyan figyelmeztették a gyá­rosokat és vállalkozókat, hogy he­gyenek segítségükre a munkanél­küliség ügyének megoldásában. Ez csak olyan módon válhat lehetsé­gessé, ha minél több munkást al­kalmaznak és igy minél kevesebb­re apasztják a munkanélküliek nagy táborát. Ez talán pillanatnyi­lag áldozatokat követel a gyárak részéről és az is lehet, hogy na­gyobb terhet kellene ezáltaf a gyá­raknak vállalniok. Ez az áldozat azonban a munkások termelőmun­kája révéi} — biztosak vagyunk benne —, hogy szép eredménnyel térül meg, ezenfelül pedig az igy végzett munkatöbblet az ország többtermelése szempontjából je­lentős távlatokat, nyithat nwg. A gyárak kapacitásának növelése mindentől függetlenül is elsőren­dű újjáépítési érdeke az országnak. Ha ez pillanatnyilag á'dozatokat is jelent, akkor is vállalnia kell ezt az üzemeknek és be kell látniok, hogy nemcsak a parasztoknak, munkásoknak és a velük küzdő ér­telmiségieknek kell mindig áldoza­tot hozni. A mai rendkívül nehéz gazdasági viszonyok mindenkire egyaránt terheket rónak és ezeket éppen azoknak kell leginkább vál­lalniok, akik mégis csak jobban meg tudnak birkózni vele. A szegedi gyárosok kevés kivé­tellel azonban ugy'álszik nem ér­tették meg, vagy nem akarják meg­érteni, hogy milyen súlyos köteles­ségek hárulnak rájuk, mert csak egészen kis számban alkalmaztak ujabb munkásokat. Ennek köszön­. nelő, hogy azóta is állandóan tu­multuózus jelenetek játszódnak le a városházán és az elkeseredettség egyre nő azok ellen, akik speku­láns érdekeik miatt nem akarják meglátni a nyomorgók bajait, nem akarnak^ felfigyelni panaszaikra. A • város vezetősége a polgármester­rel az élen minden lehetőt e'kö­vetett eddig js, hogy segítsen a munkanélkülieken és ameddig a kiutalt pénzösszeg megengedte, kü­lönböző közmunkaalkalmak terem­ésével enyhítette időről-időre a íehéz* helyzetet. A város szerénv eszközei azonban nem elegendők ennek a kérdésnek megoldására, ézert mind a magánvállalkozók­nak, mind pedig y kormánynak — elsősorban a kormány szegedi képviselőjének: a főispánnak — kell közbelépnie, hogy valamilyen módon* megoldódjék a munkanél­küliek nyomasztó helyzete. A mun­kások enni akarnak, de' nem akar­nak ingyen élősködni, ezért mim­kát követelnek. Joggal* követelnek munkát, kenyeret a dolgozók, hi­szen tisztában vannak azzal, hogy a demokratikus^ Magyarországon csak a zt illetheti nagyobb darab kenyér, vagy egyáltalán kényét, aki meg .j.s 'dolgozik érte. Ezért köve­telnek munkaalkalmakat és biznak benne, hogy a demokratikus, népi Magyarország meg is teremti szá­mukra, mert ez az ország — hitük és a'mi hitünk szerint is — nem a • tőkéseknek, hanem a népnek épül. Az illetékeseken a sor, hogy ez a nyomorgó, éhező tábor ne inógjon meg hitében. p^ pedig csak ugy válik lehetővé, ha a ma­gántőke, a nagyvállalatok nemcsak a nemzeti jövedelem lefölözéséből hanem a nemzeti áldozatvállalás­ból is .kiveszik az őket megillető részt. Truman hajmeresztő javaslata azt ;elenii, hogy Amerika beleavatkozik minden ország hef politikájába Az amerikai népnek drága muiaftsáq lesz az a rendőri szerep, amire Truman vá laikozott A Newyork Times szerint Görögország ma rendőrállam (Newyork, április 9.) Az ameri­kai rádió jelenti, hogy a szenátus kedden kezdte meg Triunan ehiök segélyprogramjának tárgyadását, * (Washington, április 9.) Az az esztelen kísérlet, — mondotta ked­den este Joiin&on demokrata sze­nátor rádión, közvetített beszéde­ben —, hogy mi tartsuk fenn az egész világon a rendet, az ameri­kai népnek évente 10—15 millió dollárjába fog kerülni. A szenátor erősen támadta Truman balkáni politikáját. Hajmeresztő javaslatnak mon­dotta Triunan programját, a melynek lényege szerinte az. hogy Amerika beavatkozzék a vifág minden inás országának politikájába, hogy megakadá­lyozza a kommunizmust. . (Newyork, április 9.) Az. ameri­kai rádió behatóan ismerteti hzt a cikksorozatot, amely a New­york Times hasábjain jelent meg athéni tudósítója tollából. A cikkek feltűnést keltő megállapo­dásokat közöltek a jelenleg Görög­országban uralkodó viszonyokról. A görögországi helyzet — állapítja meg ri tudósító — kívülről nézve talán demokráciának nevezhető, de ez a külső látszat nagyon is csal. Más vonatkozásban Görögországot rendőrállamnak is lehetne nevezni, minthogy azok a szabadságjogok, ame­lyek p demokrácia tartozékai, fel vannak függesztve. F.zt abból lehet megállapítani — hangzik a tudósítás —, hogy a je­lenlegi kormány sokszáz politikai ellenfelét közigazgatási uton, .műi­den birói eljárás mellőzésével az Égei-tenger szigeteire deportálták. Senki sem nyilváníthat szaba­don a hatalommal ePenkerő véleményt anélkül, hogy ma­gát és szabadságát veszélyez­tető közigazgatási eljárásnak ki ne tenné. A göröjg Kommunista Párt például , nincsen betilt- a, de tisztségviselői­I nek minden pillanatban életüket kell félteniök. (Moszkva, április 9.) Jól értesült amerikai körök — mint a mosz­kvai rádió Washingtonból jelenti — Truman kölcsön javaslatával kapsolatban ugy tudják, hogy Tö­rökország amerikai tankokat és más fegyvereket kap a kölcsön­nyújtás keretéhen. Egyes értesülé­sek szerint Tőrökország az Olasz­országban és Németországban lévő amerikai fegyverekből és hadi­anyagokból kap 100 millió dollár értékben. Az UfságirószövetSég is elitéli a , Holnap" demokrácfaellenes magatarfását (Budapest, április 9) A Magvai- Új­ságírók Országos Szövetségének vá­lasztmánya szerdai ülésén foglalko­zott a Holnap nyomdaszemélyzetének munkabeszüntetés! ügyével. A vá­lasztmány -megállapította, hogy jogi szempontból a nyomdászoknak elvi­tathatatlan efnberi joguk vau arra, hogy megtagadják olyan jivomdai ter­mék előállítását, amely'súlyosan'sérti emberi önérzetüket és következetesen támadásban részesiti a nyomdászok szakszervezetét. Tartalmilag megálla­pította a választmány, hogy' a "Hol­nap eddigi magatartása valóban nem kivánatojs a demokrácia szempontjából és igy a Holnap irányzatának esetle­ges győzelme súlyos veszedelmet je­lentene a demokrácia, a szabadság­jogok és ezek között természetesen a I sajtószabadság számára is. A Magyar j Újságírók Országos Szövetségének vá­lasztmánya tehát sem jogi, sem tar­talmi szempontból nem látja a sajtó j szabadságának- sérelmét a Holnap i nyomdai személyzetének munkabe­! szüntetésében. Bensőséges ünnepségen találkoztak . a délszláv és magyar írók (Budapest, április 9.) A Magyar írók Szövetsége a Magyar-Juga­szláv Társaság meghívására Bu­dapestre érkezett jugoszláv írók tiszteletére jugoszláv irodalmi es­tet rendezett Vilma királynő-uti székházában. Az esten megjelent Tildy £oltánné elnökasszony, Rá­kosi Mátyás miniszterelnökhelyet­tes, Ortutay Gyula, Mihályffv "Er­nő, Veres Péter miniszterek, va­lamint a magyar Írótársadalom szí­ne-java. Az irodalmi estet Tildy Zoltánné nyitotta meg.' • A Magyar írók Szövetsége ne­vében Gergely Sándor üdvözölte a jugoszláv- vendégeket, akiknek ne­vében Popovics Jovan sí ólait fel. Utána Illyés Gyula a meghívott jugoszláv Írókról festett irói arc­képet. Végül Ortutax Gyula valíás­és közoktatásügyi miniszter üdvö­zölte a jugoszláv irókat. A iieüize'gyiilés üJése (Budapest, április 9) A nemzetgyű­lés húsvéti vakáció után szerdán "is­mét összeült. Varga Béla elnök nvi­totta meg az ülést, ahol folytatták a felhatalmazási javaslat vitáját. A szerdai napon terjesztette a nemzetgyűlés elé Rónai Sándor ke­reskedelem- és szavetkezétügyi mi­niszter a szövetkezeti!gyí törvényja­vaslatot újbóli tárgyalás céljából. A javaslatra a nemzetgyűlés kimondta a sürgősséget, igy csütörtökön azt már ' tárgyalni fogja.­" Az igazságügyminiszter Genfbe érkezett (Bern, április 9) Mint a svájci rá­dió jelenti, Ries István igazságügy­miniszter Genfbe érkezett. A minisz­ter svájci tartózkodása során felke­resi Zűrieket és Bernt is. Kinevezték Olaszország budapesti követét (Róma, április 9) Az otasz külügy­minisztérium szerdán közölte, hogy a" magyar kormány hozzájárult Giárgio Benzouinak Olaszország budapesti kö­vetévé való kinevezéséhez. Benzoní Olaszország párisi ügyvivője volt a béketárgyalások idején' Az olasz kül­ügyminisztérium ugyancsak közölte, hogy Albérlő Rossil Bukarestbe, Oino Secco Suardot Carcasha nevezték k| olasz követté. (

Next

/
Thumbnails
Contents