Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-09 / 79. szám

Ot?IM4GTAKOKS14Q S5JK3! SZeFdá, 1947 április. 9. SZOVJET Georgia - AMERIKAI Georgia a köznevelés tükrékhea Irta: Gönczi Klára. Napokban találkoztam pedágőgu barátnőmmel, aki valamikor csak a szellem magaslatán élt és az anyagi hiányőkat főlényes mosollyal intézte el, most nehéz sóhajtással mondja nekem — Tudod szörnyű ez á pénzte lenség, sehogysem jövök ki a fize lésemből. Csak elnézem a kirakatok ban csábító dolgokat, elképzelhetetlen hog^ én azokhoz hozzájussak. Látod ide egyszerűsödtem, szürke hétköz napi goiíaök iöllenek he, áz öltözkö dés, meg a helevő falat problémája ugrál az agy velőm előli. Pedig mennyi irányban kell dolgoznom, energiát ter­melnem. Mikor olt ülök a lanári asz tálnál, harminc csillogó szempár-kér dőn és várón tekint felém, érzem mennyit kell adnom ezeknek a gyér mekeknek magamból, az eredmények bői, amiket leszűrtem, nem azért hogy ők ne járják végig az utal csak hogy el ne tévedjenek és a he­lyes ulat járják. Mintha mind az én gyermekem lenne, ismerem őket az életüket, végiglátogattam őket ott­honukban, kit pincelakásban, kit ned ves külvárosi szobában, kii modern komfortos palotában. De közős ne­vezőre jutunk olt a lanteremben, ahol most egy 113'gy szociális világközös ségel építünk. A névelői munka nagy­szerű lehetőségeit érzem, hittel val­lom, hogy nekünk pedagógusoknak van a legnagyobb szerepünk a jövő embertípus kialakításában. Olyan fa nalikus rgjongás hat át, a tárgyam szereiele és az emberszeretet és .. egyszerre hz't érzem, bogv ehes va­gyok, hogy üres kenyér az uzsonnám, pénzemből nem telik vajra és a ci­pőm inlpa lyukas. S miközben igy gyötrődöm, rájöt­tem arra, liogy okosabb ha az ember a saját meddő problémáinak haszta­lan boncolgatása Helyett inkább a vi­lág dolgai felé íórditja figyelmét. Hallgasd meg, elmesélem neked, mi­lyen érdekes dolgokat fedeztem föl külföldi lapok tanulmányozása köz­ben. Kezembe került az Illustrated cimü londoni képes hetilap március 15-iki száma, Carl-Adam Nycop, a stock­holmi Expressen cimü napilap szer­kesztője képes tudósítást közöl benne oroszországi állapotokról. A cikkben megragadta a figyelmemet, hogy Szov­jetoroszországban milyen hatalmas arányban fejlődik az iskoláztatás, ugy közép, mint felsőfokon. Az iskolák buzognak az élettől és aktivitástól. Oroszország gigantikus méretezésű új­jáépítési programját különlegesen képzett polgárainak milliói hajtják végre. Georgia szovjet szövetséges tag­állam lakossainak száma 3,200.000, -1200 iskolája vau, éhből 1000 köz,ép­foaii iskola. A forradalom előtt csak 28 ilyen tipusu iskolája volt. Közép­fokú oktatásba 080,000 tanuló része­sül. Nyolc egyeteme van, melyekben 23000 diák nyer magasabbfoku kikép­zési. A cikkel a svéd újságíró, azzal az. elgondolással fejezi be, hogy ha a Szovjet megmarad az ideológia, kultúra és technika ügyének ilyen aránvu felkarolása utján, akkor né­hány nemzedék múlva az eredmény sejthető. Véletlenül, ugyancsak valamelyik nap nézegettem a Rcaders Diegesl cimü amerikai folyóirat februári szá­mát. Ebben az Egyesült Államokban lévő, ugyancsak Georgia nevü tag­állam Iskolaállapotáról találtam érde­kes és jellemző közleményt. A cikk azzal a mottóval kezdődik, hogy a haladás azon múlik, Hogyan lehet a tanítók éhbérét emelni és ezáltal az iskolaügyet megmenteni. George Tho­inas tani tó levelel intézett az állam iskolafelügyelőjéhez, melyben beje­lenti, hogy Cinilúi állásáról léniáiul, miután ilyen minőségben csak lieli 8 dollárt keres, s az a szándéka, hogy elmegy vasulépilő pálya­munkásnak, meri itl napi 7 dol­lár jövedelemhez jut. Kiderülj hogy fenti tanító levelét az elmúlt másrél év alatt körülbelül 6700 hasonló szándékú kartársának bejelentése előzte meg. A tanítóság­nak súlyos megélhetési viszonyok ál­lal kényszeritett pánikszerű menekü­lése jólképzelt pedagógusokban óriási hiányt okozott, mely már az iskolák sorozatos becsukásához vezetett. A szü­lik .aggodalommal tekintik az iskola ata­lás "katasztrofális helyzetét, mert nem látják biztosítva gyermekeik szellemi fejlődését. Tényként megállapítható, hogy az amerikai Georgiából mene­külnek a magasabb iskolai képzett­séggel bíró emberek. A Cipőtisztító gyermek is megkeres annyit, mint egy kezdő tanító. A kél Georgia közötti különbségen valóban érdemes elgondolkozni, Ha az ember világlúvlatokban fi gyei és elmélkedik, szinte hihetetlen dolgo­kat vesz észre. A kél Georgia szim­bolizálja az USA és IJSSR, a nyu­gati és keleti kuliura ellentétes hala­dási irányát. Az amerikai Georgia, ahol nincs meg az összetartó erő, mely a kö­zösségi érzésen kérésziül képes arra, hogy a 'haladás, a jövő számára va­lami maradandót, valami nagyot al­kosson, nincs meg az egység, nem lelkesiti az embereket a közös cél, csak egyedül a pénz, az eddig bál­ványként tisztelt, de már hanyatlás nak induló nyugati kulturát tükrözi S ezzel szemben mit látunk Szovjet­Georgia példájából Keleten? Egy íiata! kulturáju, életerős nép épiti a maga országát, teremti meg iskoláit, mű­veli az embereit, fejleszti a tudást, a megújhodó keleti kultura terme keny virágzását táljuk, a számadá tok éles reflektorfénnyel világítanak rá arra a fejlődésre, mely Oroszor szagból elindulva a haladás, a szo­cializmus győzelmét fogja kivívni az. egész világon. Re fog bizonyosodni hogy csak a szocaüsta állam képes arra, hogy a legszélesebb népréte­gek felemélése utján igazi erős, ha talmas kulim-közösséget létesítsen melyért mindnyájunknak érdemes dol­gozni-és harcolni, még lemondások áldozatok árán is. Mikor a két Gcprgia példájára gon dőlök, a keleten felkelő nap bibor fényében olyan biztatóan csillog fe­léri] a jövő, hogy elfelejtem apróbb nélkülözéseimet, a közösség nagy le helőségei mellett eltűnnek az én pa­rányi problémáim. A demokratikus Magyarország hamarosan megoldja majd a jJédagógusok anyagi problé­máit és rálér arra az iára, amely a szociális és kulturális fejlődés felé vezet. » Magyar-jugoszláv barátkozás (Szeged, április 8.! Mint már je­lentettük, április 13-án délután 5 órai kezdettel tártja a Magyar-Ju­goszláv Társaság szegedi csoportja tisztújító közgyűlését a városháza közgyűlési termében, amelyen Jii­goszláviát hat író képviseli. A dél szláv írók magyarnyelvű e'őadást is tartanak. Popovics Jován: Petőfi a szerb irodalpmban cimen tarlja megelő­adását, mig Makszimovics Deszen­ka és Leszkovár Franc verseikből adnak elő. Ezenkibvül a Szegedi Állami Nemzeti Színház, művészei tolmácsolnak dá'szláv irodalmi müveket. Pániéi György: Egy sza- házban. badságharc elindul cimen Tito Ju­goszláviájának hősi szabadsághnr cál ismerteti. A tisztújító közgyű­lésen képviselteti magát a buda­pesti jugoszláv követség, is. Ezen­kívül Szegedre jön még április 13­án Miroszláv Krlezsa és Iyranvec Mirkő. Szeged közönségének hamarosan alkalma ész a belgrádi Opera leg­jobb szólistáit is' megismerni, amennyiben a Bohéméletben ven­dégszerepel Anita Mezctova (szop­rán), Sztanoje Jankovies (bariton) és Alekszander Marinkovics (tenór) Szegedi Állami Nemzeti Szín­Haíálának tizedik évfordulóján Juhász Gyula emlékének áldozott Szeged (Szeged, április 8.) >Mégis győzök n ha már nem élekU jutottak eszünkbe vasárnap Juhász Gyula ke­serű sorai, amikor a szegedi Juhász Gyula Társaság a tragikus háláin de még tragikusabb életű nagy magyar költőnk lüflálának évfordulóját ünne­pelte. Az éleiében mindenkilől elha­gyat olt, verseiért néhány cigarettával kifizetett költőről most bensőséges ün­nepségek keretében emlékezett meg Szeged népe. Délben a Belvárosi-te­metőben Magyar László, a Társaság elnöke mondott megemlékező szava­kat és koszorúzta meg a költő sírját. Koszorút helyezett a sirra közvetlen szavak kíséretében Dénes Leó pol­gármester is a város, Vaszy Viktor a Szegedi Állami Nemzeti Szinhúz, Papdi György pedig a Szociáldemo­krata Párt nevében. Gátliy Pál, a Nemzeti Színház tagja Dönászy Kál­mán Juhász Gyulához irt verséi sza­valta, Étsy Emilia a Budapestről Sze­gedre jött népszerű volt szegedi drá­mai művésznő Juhász Gyula- Testa­mentum' cimü köITeményét adta elő. Szomorúan állapítottuk meg, hogy a középiskolás diákságnak még az ön­képzőkörei sem képviseltették magu­kat. egyetemistákat sem igen láttunk, nem ugy, mint a legutóbbi diáktün­tetés oktalan temetői látogatásakor. Ugyanezt tapasztaltuk délután is a városháza közgyűlési termében egyéb­ként nagyszámú érdeklődő közönség Juhász Gyula Szeged és az Alföld magyarsága nélkül elképzelhetetlen, mert benne ez a város és ennek ma­gyar lelke talált müvészi-lirai meg­nyilatkozást. Dr. Madácsy László han­gulatos előadásban beszélt »Az isme­retlen Juhász Gyuláról*. Juhászt,mint szegedi újságírót mulatla .be a hall­gatóságnak, rávilágítva azokra a ha ladó és emberi eszmékre, amelyek ezen a pályán vezetfék Is sohasem feledtették vele. hogy az élet nem önmagáért, hanem másokért való. Do­rogi Imre festőművész a költő és a képzőművészet viszonyáról széli. Több érdekes ]>éldával alátámasztva fej­tette ki, hogy talán nincs is még egv olyan magyar költő, akinek any­nyi festői kép lenne verseiben, mint Juhász Gyulának. . Lehotay Árpád élénk tclszés mellett olvasta feí Ma­gyar Lászlónak Juhász Gyula életé­ből irt kis történetét és Juhásznak Étsy Emiliához! irt versét szavalta. Nagy hatást kelleti még néhány Ju­liász. Gyula vers Étsy. Emilia előadá­sában, de hozzá hasonló sikerrel sze­repeltek a nagy költő verseivel Maj­lálh Mária és Versényi Ida, a Nem­zeti Színház tagjai is. S. Papp Júlia operaénekesnő Juhász*—Vaszy dalo­kat énekelt VaszV Viktor zongoralu'sé­retével. Ezek közül különösen a nem­régen megzenésített »Tápai Krisztus* .váltotta ki a ktizönség tetszését. A megjelentek mindannyian meleg előtt lezajlott műsoros felolvasó ülé-. ünneplésben részesítették az előndő­sen. Itt Magyar László elriöki meg­nyitója után Halasy Nagy József egye­temi tanár »Juhász Gyula a szegedi költő* cimmeí tartott előadást és eb­ben különösen azt hangsúlyozta, hogyl kat, szereplőket, dé különösen Ju­hász Gyulának a közönség soraiban helyei foglaló meghatolt özvegy édes­anyját: az annyiszor megénekelt »ked­vesfrf. Az állami nehézipar bemutatkozása Szegidei Az állami gépgyárak és aztík, ame­íyek rövid idővel ezelőtt kerültek ál­lami kezelésbe, a körűiméinek ked­vező alakulása folytán ugy látszik Szegeden mutatkoznak be először a nyilvánosságnak. Tarján Tibor ipar­ügyi miniszteri biztos közbenjárására ugyanis azt az ígéretet Icapta a Sze­gedi Ipari Vásár rendezősége, hogy az Államosított Nehézipari Központ* reprezentatív kiállítással vesz részt a szegedi vásáron. Mondanunk sem kell, hogy ez a 'lény egymagában is olyan jelentőséget ad a szegedi vá­sárnak, amely nemcsak felűlmn]ja az. eddigi vásárokat, hanem teljesen uj jelleggel bővíti azt ki. A nehézipari gyárak értesülésünk szerint traktorokat, mezőgazdasági gépeket állítanák ki, de bemutatják mindazokat a készítményeket, ame­lyekre 1)0 vannak rendezkedve és ami­ket szériában gyártanak. A vásár rendezőségének elgondo­lása szerint ezeket a kiállításra kerülő tárgyakat az Ipartestüleltel szemben­levő Baross (Gábor gimnázium udva­rán és a vele szomszédos egykori a két te-lket egymással összeköti és nyári mozi telkén heívezi el, miután a célnak megfelelően rendbehozatja. Ez az elrendezés azonban még nem végleges, mert a nehézipari központ egyik vezető tisztviselője a közeli na­pokban Szegedre 'érkezik a kiállítás részleteinek letárgyalása Céljából. Leszerelt kisgazdapárti népbiró a vádlottak padián Demokrácia-ellenes hírverésért hal hónapi börtönre itéltéb , ^Szeged, április 8.) Még a inult évben a Kisgazdapart népbirója­kónt szerepelt a tárgyalótermekben Katona Lajos szegedi gyárimun­kás, kedden a Kiss Dezső-tanács előtt vádlollként védekezett, éppen ugy, mint népbiró korában — a vádlottak érdekében. Nem felélt meg .a volt népbirónak az uj de­mokrácia. A vádlott szerint »Itt nincs sajtószabadság, csak a zsi­dók Írhatnak mindent, más nem mondhatja meg az igazat*. Ellen­ben ő igazat adott az elmúlt rend* szer zsidóüldözéseinek;. A kihaff­gatotl Zeisler Imréné és Htjn­csinszky Ferenc igazolták a vád­iratban foglaltakat. Katona Lajos ugyanis egy Kommunista Párt ál­tal vendéglőben rendezett gyíxfé­sen mint közbeszóló izgatott a de­mokrácia ellen. A népbiróság bű­nösnek mondta ki a nemrég még hasonló bűncselekményekért bí­ráskodó vádlottat és halhónapi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesz­tésre ítélte. Dr. Bózsó Béla nép­ügyész súlyosbításért fel'ebbezett. SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ SZEGED TELEFON 490 Csütörtöktöl Csak felnőtteknek Szegeden először Ördög emberben Lélegzetáüitólag Izgalmas uj amerikai filmremek Főszereplők: Spencer Tracy Ingrid Bargmann Luna Turner A film rendkivüli hossza miatt ac előadások fél 4, 6 és fél 9 órakor kezdődnek

Next

/
Thumbnails
Contents