Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-06 / 78. szám

Vasárnap, 1917 április G. DELMAGYA10RSZÍC. 9 Kinek adjuk a művészetet? Irta: Csuka Béla. igebbi A művészet mindenkiéi címen tou,'kariban arra emlékeztettük olvaSóLikal, bogy u szellemi örömöknek s így a művészet szépségeinek élvcZ" !ért is joga va,n minden embernek; «» nem jelöltük taeg közelebbi részletes módját annak, hogy ez miképpen érvényesíthető. Tárjuk szét az akkor kinyitott kaput, nézzünk szembe á problémával és igyekezzünk becsületesen kutatni, mí a tennivaló ezen u téren, hogym tehetjük közkinccsé a művészetet, hogy az ugy a művészet fejlődését, mint az emberiség javát egyaránt előmozdítsa. A világ mai válsága a művészetet is válságba sodorta. Háborúk sorozata, politikai harcok, világnézeti és hatalmi ellenlétek az élet anyagi és szellemi síkjain a művészeteket séin kímélhették meg. A régi köztnóhdás, hogy »fegyverek zajában hallgatnak a múzsák: megdőlt ugyan, mert még az örökös bombatámadások alatt is nem egy kiváló mestermü látott >;napvilágé U az óvóhelyek misztikus homályában, de kétségtelen, "hogy a bombák és egyéb , testőt-lelket emésztő harci eszközök hatását a múzsák is [megérzik, s a művészet nem hal meg ugyan a háborúságok ideje ála®, de feltétlenül gyengélkedő, beteg, akire vigyáznunk akit szeretettel gondoznunk kell. A művészet szenvedett tehát a háború brutalitásainak hatása alatt, de emellett pillanatig sem szűnt meg teljesíteni hivatását az emberi lélek felemelése, megnemesitése, vigasztalása és örőmá'iándékokkal való elhalmozása érdekében. Vájjon1 ugyanakkor mi is megtesszuk-e kölelességünkel a művészettel szemben? ' Nem Tesszük meg — s éppen ez az. amirőt beszélni akarunk. Kétszáz évvel ezelőtt és még réidőkben fejedelmi udvarok, hercegek, kiskirályok, anyagi és szellemi hatalmasságok pártolták és teilesztetlék a Tnüvészeteket. Nehéz volna eldönteni ma, hogy ebben a müvészetpárlolásban mennyi volt az. önzés, a hiúságnak és fiatalomnak fitogtatása, a művészetnek egyéni célokra való kisajátítása —, és mennyi emellett a valódi segítő, pártoló készség. Annyi bizonyos, hogy hosszú évszázadokon keresztül a művészet fejlődése csaknem kizáróan mecénások segítségére szorult!, s Tiogy közkinccsé váljék, arról sokáig szó sem lehetett. A világ demokratikus fejlődése először a polgári középosztály számára nyitotta meg később a művészetek csarnokát. Ami addig ffejédelrni fényűzés volt, lassankint az értelmiség ünnepi örömévé válik s a 19. század nemcsák a technikai vívmányoknak az élet kényelmét fokozó hatását élvezi, hanem örül elsősorban a szellemi vívmányoknak, annak, hogy a villanyfény nagyobb világosságában a szellemi felvilágosodottsagot, a szellemi és lQlkí javak helyesebb és méltányosabb eloszlását ünnepelheti. A 20 század' első fele szinte szakadatlan liáboruk jegyében zajlik. Akármi a véleményünk arról, van-e értelme a problémák liáboru utján történő elintézésének, vagy nem, egyel nem tagadha liink, ugyanis, hogy az egész világot belső láz emészti s hogy az .emberiség fájdalmas vajúdásának fellétlenül iij világ megszületését kcjl eredményeznie. Igazságtalanságok megszüntetését, hazugságok feltárását s mindenekelőtt az ember testi, szeTlémi és lelki értékeinek méltányos eloszlása. Szerezzünk érvényt a szeretet szellemének, osszuk meg javainkat szenvedő és nélkülöző embertársainkkal s megszűnik a társadalmi osztályok, népfajok és felekezetek harcos szembenállásának gyűlölködő indulata. Nyissuk ki szellemi értékeink birodalmának kapuit mindenki előtt s ne csak kenyeret adjunk az éhező kezébe, de a tudományok és művészetek borát is mindazoknak. , akik arra szomjaznak. A fempiom kapuja állandóan nyitva áll minden hivő számára, tárjuk ki • éppígy a művészet csarnokát is. hogy minél többen részesülhessenek áldásaiban, mert zr- miként »a munkás méltó az ő bérére s — 'a 20. század világot formáló koltójábíin izzadó, küzködő ember méltó arra az örömre és vigasztalásra, amit a művészetből mérilbet. A művészet is válságba jutott. Az elmúlt világháborúkig a polgárság értelmiségi része volt a művésze te& legerősebb pártfogója. Ma cz a társadalmi osztályelvesztette sulVálTeL. szegényedett, a maga erejéből nem tud felemelkedni és a művészet pártplását illetőleg régi hivatását betölteni. Az uj gazdagok nem a par excellence 'értelmiséghez tartoznak, viszont a dolgozók, a munkásosztály csak most kezd magához térni és kulturális igényéinek kielégítése után orientálódni. A társadalmi egyensúly felbillenése természetesen a művészetre is érezteti hatását. 'Általános panasz,, hogy ma a festők és szobrászok kiváfó müveit alig vásárolják, hangversenyek és színházi előadások pedig csaknem üres nézőtér előtt zajlanak Je Ez mindenképpenű művészet pusztulására vezet, ha néni gondoskodunk olyan megoldásról, ami összhangba hozná a művészek érdekeit a művészetre szomjas, de abban anyagi nehézségek miatt részesülni nem tudó társadalmi rétegek érdekeivel. Mert eltekintve attól, hogy a művésznek meg kell kapnia munkájának anyagi ellenértékét, de lelkileg is feltétlenül szüksége van olyan közönségre, amely éppoly szorgalmasan látoga'tja a tárlatokat, mint amilyen lelkesedéssel tölti meg a termeket, hogy fül tanuja legyen egy-egy hangversenyen vagy színházban történő művészi megnyilatkozásnak. Milyen siralmas és kiábrándító, ha ürességtől kongó tereinben ásit a részvéllenség —, éppúgy lehangolja Í. művészt, mint amennyire inspirálja mind ennek ellenkezője, a közönség lelkes részvétele. Ha őszintén akarjuk a művészet értékeinek igazságos elosztását, akkor könnyen megtaláljuk a helyes módszerét annak, hogyan hangolhatjuk össze a művészet érdekeit (tehát á művész anyagi megbecsülését és a művészetek iránti tisztelet kérdéséü a dolgozók, vagyis a társadalom fizikai és szellemi munkásainak kulturális érdekeivel. Tegyük elérhetővé a művészi élvezetet mindenki számára, alkalmazzuk a helyárakat mai életünk általános szegénységéhez és; amiképpen nem feledkezünk meg a fizikai munkásokról, éppúgy gondos4| ködjunk az értelmiség és az ifjúság szükségleteiről is. Az ifjúságot különösen szivünkbe kell zárnunk, mert ő a jövő záloga, s az újjáépítés és jóvátétel égészen az 5 kezében van. Bőségesen gyümölcsözik tehát mindaz, amit néki iTvujtunk. Bármint oldjuk meg a problémát, egyre vigyázzunk: ne engedjük, hogy a mult búnei kisértsenek; ne türjük, hogy kontárok vagy üzérek önző érdekei ""ékelődjenek a művészet ajándékai és annak lelkes barátai közé. Minden nemzeti erői most a 3 éves terv szolgálatába kell állítani Irta: Róna Béla, Szeged pénzügyi tanácsnoka A stabilizáció. komoly, nagy és átfogó sikerét a külföldi vélemények tükrözik legjobban vissza. Tnljutva ezen az első komoly, nagy lépésen, mely a gazdasági anarchiából kivezetett bennünket, a Magyar Kommunista Párt "elérkezettnek „látta az időt, hogy gazdasági életünket .megszilárdítva, biztos gazdasági alapokra helyezze az ország életét. Nem véletlen, hogy az a párt vette a kezébe újból a 'kezdeményezést, amely.á fhagyar demokrácia eddigi fordulópontjain a felszabadulás után, az államélet alapjainak lerakásánál, a földreformnál, az újjáépítés megindításánál, a stabilizációnál a kezdeményező szerepet töltötte be és mutatta az egész nemzet szamára a helyes utat. Pártunk nemcsak harcolni, de építeni is tud. A 3 éves terv végrehajtásával véget vetünk annak a korszaknak, hogy- s zéles rétegek koldusként éljenek és végső célja, hogy nagy néptömegek magasabb életszínvonalát biztosítsa. Gyorsítani akarjuk a "termelést, hogy minél gyorsabban felszámoljuk a liáboru és a fasiszta korszak nyomasztó gazdasági következményeit. Magasabb életszínvonalat fogunk biztosítani a 3 éves terv végrehajtásával a munkásoknak, a köz- és magánalkalmazottaknak, tanitóknak, orvosoknak, nyugdijasoknak és a rokkantak és hadisegélyesek helyzetén is segiteni fogunk. A mezőgazdaságra vonatkozóan a 3 éves terv végrehajtása bór n-ngy erőfeszítést követel, nagy nehézségekbe ütközik -f és ha évszázados elmaradottságát egyik napról a másikra behozni néni is tudjuk — a 3 (éves terv végrehajtása alatt hatalmas ugrás| teszünk előre. A termelés emelőd mellett kiemeljön. a parasztot, a falu dolgozó népét elmaradottságából, hogy ne kelljen látástól vakulásig, dolgoznia'!' Kulturális fejlődését elősegítjük és gondoskodik a terv arról, liogv a kultura és a technika minden vívmánya a falu dolgozó nőpéhez eljusson. A cél az, hogy a munkás, a paraszt és az értelmiség érezze, hogy az a nagy erőfeszítés, mellyel az utolsó ' két évben hozzájárult a háborús szenvedések éltüutetéséhez, — nem volt hiábavaló és munkája eredményéi a 3 éves terv végrehajtása utón életszínvonalának emelkedésévei élvezhesse. A gazdasági terv felöle'i a bányászat, kohászat, az ipari termelés, „a mezőgazdaság minden kérdését, lerongyolt közífekedésünk jrj-> játeremtését, építkezéssel rombadöntött hazánk újjáépítését. A 3 éves gazdasági terv, melyhez a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is hozzájárult már,, olyan óriási feladatot ró a dolgozókra, annyira átfogja az egész magyar gazdasági életet, hogy ez túlnő egy párt feladatán, az egész magyar dolgozó népre, a dolgozók széles tömegeinek támogatására van szükség annak sikeres végrehajtására. Ha ilven óriási erőfeszítést akarunk Fenni, véglegesen le kell szá molnunk a munkánkat hátráltató és gátló reakcióval, békét, rendet és nyugalmat akarunk — szembeit az ellentétet szitokká^ a demokrácia ellenségeivel. Nem felel meg a lényeknek,.hogv tervünk csak külföldi segitséggeí vihető keresztül. A történelem folyamán ismételten bebizonyosodott népünk alkotó ereje,, munkakészsége és ez a legfőbb biztosíték arra, hogy 3 eves gazdasági tervünk a nép akaratából és a nép javára valósággá váljon. „VILLflMOSHflWG SZEGED" Mag** LAULY és LADÁNYI villanyszerelőmesterek. Rádió, hangerősítő, mikrofon, hangszóró, elektrotechnikai készülékek, villamossági berendezések, motorok, elektromos erőátvitelek, üzemi berendezések szaküzeme. Tervezés, készítés, eladás: Pontos, precíz mnnka! Szolid árakl Itt a tavasz! A sör egészségére válik! Igyon Aranyászok sört és Porter sört, Kőbányai Polgári Serfőző Orion Bőrgyár Ht Szeged, Háló u. 8. Telefon: 3-62. . / ..- _ . . —~ békebeli minőségű söreit Szegedi főraktár: Margit utca 23. — Telefon: 1-55 PESTI MAGYAR KERESKEDELMI Alapíttatott 1841 évben FIOKJ Szeged, Vörösmarthy-u- 7. szám. Telefon: 363, 895. Betéteket előnyösen gyümölcsöztet. Kölcsönöket olcsón folyásit. A Mezőgazdasági Közraktárak rl. szegedi telepére beraktározott árúkat megelőlegez. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. Magyarország minden jelentősebb városban rendelkezik bankérdekeltséggel.