Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-27 / 95. szám

Vasárnap, 1947 április 27. 001 txe Rákosi Mátyás egyórás kihallgatáson fogadta a szegedi birói kar küldöttségét A küldöttség egyik visszatért tagja elragadtatással nyillalhozik a szívélyes és közvetlen fogadtatásról Rákosi elvtárs támogatj a a birák statusrendezési kívánságát Az Alföld legnagyobb táblaüveg és üvegáru nagykereskedés, 4V« Körösi Géza Mérey u. 9. Telefon: 5-02 (Szeged, április 26.) Szombaton ségesnefc tartom a külön birói stá­hire futott a bíróságon, hogy a tust. birói és ügyészi külön státus, va- A küldöttség tudomására hozta lamint, a képesítési pókli( ügyében a miniszterelnökhelyettesnek, a Pesten járt küldöttség, egyik tag szegedi MKP és sajtóorgánuma, a |a megérkezett s két akta közt lü- Délmagyarország jnilyen hathatós győz ságaihoz eljuttatott memorandum készítése során lemondott túlóradí­járól Ujabb és ujabb érkezők faggat­ják tovább a küldöttség,visszatéri tagját, aki leszögezi, a birói és ügyészi kar küldötteinek benyo­mását: Rákosiban látja a bírót és ügyészi bar legnagyobb erős­ségét, mert ő a lellek embere. sekre válaszolni, a hallgatóság fc- zelt, mikor a státusrendezési meg­szült figyelemmel kiséri a lejkes indokoló és az ország „összes biró­bcszámolót. — és megérkézlünk a Ma- j gyar Kommunista Párt Akadémia- _ •• »« • fl< . , , ssfEmelkedő keresetet a munkasoknak! az órák óta váró küldöttséggel, lia-j Irta- Köri Béla. nem RáHosi Mátyás miniszterei- i nökhelyettes, a párt országos fő- | 1946 augusztus elsejével életbeié- még számos egyéb körülményre, iíü­Utkára, aki a. legel foglaltabb embe- peti a staiuüzáciió. A iorintliérek a rek egyike Magyarországon, a ki- békebeli életszínvonal 50 százalékát tűzött időben nyomban fogadott biztosították a dojgorékuak azzal, bennünket és közel egy óra liosz- hogy ez fokozatosan emelkedik majd. szat tárgyalt velünk. ! i oob Szakmában, jgy pl. a texül­A küldöttség dr. Zöld Sándor szakmában is, a stabilizáció után nem­nemzetgyülési képviselő vezetésé- sokára bevezették az akkord-béreket vei bevonul, mi megálltunk s dr Illyés Tivadar íőáHamügyész­helyettes ismertetni kívánta a kül­döttség célját, mire "Rákosi min­den hivatalos merevséget eloszlató szlvélyességgel hellyel kínálta a küldöttségéi és a kihallgatás ün­nepélyessége azonnal baráti, köz­vetlen eszmecserévé enyhült. — Rákosi bűbájos^ lenyűgöző ember. Pontosan tudta, miről van szó és kérésünk meghallgatása után kijelentette, hogy a birói és ügyészi kar kívánsága jogos és • mindent meg kell és meg fog ten­ni ugy a saját, mint a MKP nevé­ben a siker érdekében. Megjegyez­te még, hogy a kérés teljesítése ugyan nemcsak a Kommunista j Párttól függ, mert hiszen koalició van. A közvetlen tárgyalásra jel- , lemző, hogy mindenki előadhatta a mondókáját, sőt egyéni bajairól is beszámolhatott. A miniszterelnök­helyettes volt az, aki felvetette, hogy amely a termelés megfelelő emelke­dése melleit több keresetet biztosított a munkásság részére. Sok szakmában azonban nem történt semmi változás, ma is ugyanolyan bérekért dolgodnak, mint tavaly augusztusban. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy az élelmiszer árak szokásos tavaszi idénydrágu­lása lerontotta a dolgozók reálbérét. Rákosi elvtárs a Magyar Kommu­nista Párt funkcionáriusainak II. or­szágos értekezletén azt mondotta: »A stabilizációs szempontokra tekintettel kell lenni, de amit emellett ki lehet, azt az utolsó fillérig ki keli vere­kedni a munkásság részére.* Ma a szakszervezetek vezetőségei­ben dolgozó és üzemi bizottságokban lévő elvtársak legfontosabb feladatuk­nak tekintik, hogy megtalálják azokat augusztus Inig folyósítani kell a képesítési pótlékot ls. Java­solta, hogy konkrét kalkulá­ciót készítsünk országos vi­szonylatban a képesítési pót­lékról s juttassuk e! a Gazda­sági Főtanácsé.©/. Kifejtette aztán előttünk, hogy a hároméves terv keretében milyen életszínvonal emelés vár a dolgo­módokat, amikkel a munkásság helyzetén javitaui lehet, A megsegítést kétségtelenül leg­jobban az akkordbérek bevezeté­sével lehet elérni. Az elinult időben több szegedi faipari és bőripari üzembe vezették be az emelkedő teljesítménybért, jelenleg a gázgyárban s a ruházati iparban van bevezetés alatt. Az akkordbérek bevezetése nem egyszerű dolog. A termelési bizottságra, szakszervezetre, üzemi bizottságra egyaránt nagy feladatot ró, csak ezek­nek együttes munkájával lehet sikeres eredményt elérni. A legjobb eredmé­zókra. Az első évben előirányzott j nyckel ojt érik el, ahol magukat a fizetésemelés 30 százalékos élet- i dolgozó munkásokat is bevonják az nivó emelkedést jelent. Itt ismét í előkészítésbe. Ma mái- bebizonyoso­kitért a birói és ügyészi külön stá- 1 dott tény, hogy az emelkedő teljesit­tusra és képesítési pótlékra vonat- ; ménybéreket mindenhol be lehet ve­kozó kérés jogosságára, mert mint zetni Tények százai bizonyítják, hogy mondolta, a lerongyolódott hiró- ' sikerrel alkalmazzák, olyan üzakmák­ság nem Ítélkezhet hatalmas va- ] ban és üzemekben is, ahol azelőtt gyonjogi perekben, majd moso-1 SOha akkordban nem dolgoztak. Emejte lyogva igy folytatta: [a munkások Keresetéi, s megerősítette — Jól ismerem a bíróságot, hi­szen a múltban jómagam is sokat foglalkoztattam a birói kart, per­sze, mint vádlott és tudom, hogy milyen felelősséggel jár az Ítél­kezés. Egyenlő elbánást kívánunk létesíteni a közalkalmazottak illet­ményei tekintetében —- folytatta Rákosi államminisztev —, mint­hogy azonban a birói képesítés a legmagasabb és munkájuk is a leg­fe!el6sséajeljesebbvfeltétlenül szűk­írógépet, számológépet legmagasabb őrötök Szenesi Irodagép Vállalat, 5zíchenyi-tír 7 Telefon 6-41. a munkafegyelmet. A lemezgyárban rövid Mteje, hegy bevezették az akkordbéreket. A munkások közül sokan ellenezték, ma azt mondják: már régen be kellett volna vezetni. Nem volt könnyű itt bevezetni az akkordrendszert. Azelőtt akkordban nem! dolgoztak, a gyár 1942-ben épült, tehát 1938-as termelési adatok nem álltak rendelkezésükre. Az úgyneve­zett »normSt* ugyanis általában a 38-as teljesítmény 65—75 százalékban állapítják meg. Ezt vették 100 száza­lékos teljesítménynek, s az ezen felül teljesített munkát százalékolták. Az üzem vagy szakma sajátságos viszonyait tekintetbe kell venni a tel­jesítmény megállapításánál, amejy ki­terjed a felhasználandó nyersanyagra, a gépek termelési kapacitására. s lön kell tekintetbe venni az egyes más-más munkán dolgozó csoportok munkáját. Egye,s esetekben a csopor­tok kollektív munkája után állapitják meg a teljesítménybért, más mun kákmíi, ahol az lehetséges, egyéni teljesítményen alapul a kiszámítás. A lemezgyárban a munkások nagy­része kollektív munka alapján kapja meg a teljesítmény bérét, csupán a javító munkán, s hasonló munkakör ben foglalkoztatott munkásoknál ve szik az egyéni teljesítményt alapul. A fő termelőgépeknek a hámoré­nak, présnek, éloilóuak, széiezüiiek termeléséi vették alapul, ehhez kap csoióduak a tönbi gépek, s igy együt­tesen számítják,ki a termelés emelke­dését, amivel párhuzamosan emelke­dik a 'munkások keresete ís. Ai abkorriberek bevezetési' ez­alatt a rövid idő alatt ls már ki­tűnő eredményeket horolt. .Meg­javult a inunkamarai, a termelés 40 százalékkal emelkedett. A munkások, akik azelőtt 60 forin­tot kereslek heteként, most megkeresik a 80—90 forintot, aki azelőtt 40—45 forintot keresett, most megkeresi a 60—65 forint­ját. Sokan azt mondották, olyan üzem­ben, mint pl. a Gázgyár, lehetetlen az akkordbérekel beve­zetni. Az elvtársaink most bizonyítják be, hogy még ilyen üzemben, is lehet alapot lalálni, amelyen el lehet in­dulni. A teljesítménybérek kiszámítása most folyik. Iit elsősorban az elhasz­nált szénmennyiséget veszik alapul Megállapítják, hogy egy munkás egy mázsa szenet normális körülmények között hiány óra alatt használ el í retortákban. Ez adja meg a normál Természetesen ez még nem elég, az elhasznált szén után megfelelő gáz­mennyiségei kell kihozni, s ennek a gázmennyiségnek az előirt 3600 ka­lóriaértékkel kell b irnia. A gyakor latban még komplikáltabb a kiszúrni tás. A Gázgyár ugyanis háromféle szenet haszhál: komlóit, pécsi mosolt porszenet és külföldi darabosszenet Ezeknek a szénfaj táknák különböző a felhasználhatósága, különböző a gázo­sítási lehetősége, s ilyenformán mind egyik skénfajtánál külön méréseket kell alkalmazni, nogy a mormát* ki lehessen pontosan számítani. Más munkáknál alkalmazott munkásoknak mint pl. a lakatosoknál vagy szénra­kodóknál az egyéni teljesítményt ve­szik klapnK, E héten elkészülnek Házgyári elv­társaink a teljesítménybérek ki­számításával s ezzel példát mu­tatnak arra, hegy a stabilizációs szempontok figyelembevételével ís leliet mindenütt javítani a munkásság helyzetén. Véget vetnek annak az> állapotnak hogy a stabilizáció .1). hónapjában mindig vannak szakmák és mun­sKategöriák. akiknek bére a íorint bevezetése óta nem emelkedett. *lia egy ijyen üzemben, mint a gázgyár, : anol csak Komplikált mérésekkel le­het megállapítani a teljesítményt be lehet vezetni az akkordbéreket, akkor semmi akadálya annak, hogy ezt mindenütt meghonosítsák. A Déluiagyarországi Cipőgyárba!* két hete vezették be az akkordbére­ket. Az életbeléptetett leljesilméuy­rendszer még kisebb-nagyobb javítá­sokra szorul, de máris megállapít­ható, hogy emelte a munkások kere­setét. Ebben a szakmában >tradíciója* van az akkordbérekuek, dc ez a tra­díció nem járult hozzá semmivel, hogy az akkordot simán és gyor­san be lehessen vezetni. A munkások ugyanis még nagyon jói emiékeznek rá, hogy stopperórával mérték le u % kihajloll munkateljesítményüket, ez­után állapították meg a bérekel, s ha a végietekig meghajszolt mun­kás több termelést ért oi, aminek révén a keresetének emelkedni kel­lelt volna, röglön bekövetkezett az ak­kordbérek leszállítása. Ilyenformán nein csodálkozhatunk azon, hogy a munkások idegenkedéssel fogadlak a teljesítménybér bevezetéséi. Ma már tapasztalataik alapján tudják, nogy ez számukra kedvezőbb kereseti lehe­tőséget biztosit anélkül, hogy agyon kellene magukat hajszolniok. Itt a cipőgyárban az egyéni telje­sítményt veziik alapul. A bevezetés óta a munkások keresete 25—30 szá­zalékkal emelkedett. Az egyéni tel­jesítmény adminisztrálása és a bé­rek kiszámítása i'ókorétt munkát je­lent a tisztviselők részére, de mint mondják, szívesen csinálják, mert tudják, hogy az ő fizetésük emelése is csak a többtermeléssel vált lehetővé. A ruházati ipar női * rabsága ban a közeljevőben kerül sor a telje­sítménybérek bevezetésérc A ruhá­zati munkások szakszervezetének ve­zetősége most ezen "fáradozik. Ebben a szakmában az akkord bevezetése egyszefünb dolog. Itt ugyanis minden munkadarabnak meg van állapítva a ma£á elkészítési ideje. Számba veszik, hogy a műhelyben hány darab ké­szült egy héten, mennyi munkaidővel és a megállapított elkészítési idő és elvégzési idő közötti különbséget a munkások százalékosan és arányosan elöszlva egymás között kapják meg. A női szabóság után sojr kerül a férfi­szabóságra is. A többi kisipari szakmákban is van lehetőség az akkordbérek bevezeté­sére, könnyebb is bevezetni, mert rendszerint némi segédlettel önállóan készítik el az egyes munkadarabokat, gátló tényezőként a nagyarányú mun­kaliiűny szdbepel. Az elneikedö teljesítménybérek be­vezetése felelősségteljes munkát ró­nak elvtársainkra, igen nagy körülte­kintést, szakludást igényel, de hogy megéri a fáradságot, bizonyítják azok a munkások, akik boldogan viszik haza állandóan emelkedő keresetüket, amiért mind többet és többel tudnak maguknak vásárdlni. Nem kell ma félnlök a dolgozók- - ­nak, az akkordbérek bevezetése nem jelent fokozottabb kizsákmányolást. A szakzervezétek ereje s a munkás­pártoknak az államhatalomban elfog­lalt pozíciója biztosítékok erre. Ellen­kezőleg, ennek célja a dolgozók jólé­tének emelése. 1000 drb használt Pulpos hordó eladó Mátay Andor. Ittllia uica 7.

Next

/
Thumbnails
Contents