Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-27 / 95. szám

Világ proletárjai egyesüljetek Szeaed, 1947 áprlils 27., vasárnap, IV DttMAGYARQ Éra: 40 f Iliét Üdvözöljük a MaDISz nagyszegedi érteliezlelét A magyar fiatalság széles tömcfocit a Horthy-idők militarista szellemű nevelése hosszú éveken keresztül kényszeritette a lélekölő Keventéskedés táborába. Még iól emlékszünk arra a számtalan szenvedéssel járó »nevelésre«, időtrabió gyakorlatozásra, amely végül is .nyugatra hurcoltatta az ifjúság jnagyrészét. A felszabadulás ettől a szenvedéstől is megmentette a [magyar ifjúságot. A fiatalok azonban ' érezték. h?gy szüksége van olyan szervezetre, amelyben társadalmi különbség nélkül összefog minden magyar ifjú és amelyet mindannyian' valóban sajátjuknak érezhetnek. Igv aladult meg két évvel ezelőtt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, hogy betöltse azt a hivatást, amelyet nemcsak a magyar ifjúság, de az egész . magyar nép várt ettől a szervezettől Azóta sok értékes tevékenység, sok elvégzett munka jelzi a MaDISz-fialalok útját. Két év bizony a mai körülmények között taeui kis idő és különösen nem kis fidő egy hatalmas ifjúsági szervezet eletében. Az akadályok, nehézségek .egész tömegével kellett meftharcolniok nemcsak anyagi téren, hanem szellemi vonatkozásban is. rAz elmúlt 25 év reakciós nevelési rendszerével kellett szembcszáUlttiok, hogy öntudatos, világos eszű, ;baladószellemü fiatalokat neveije©ek, a demokratikus Magyarország számára. A magyar ifjúság, legjobbjai meg is értették ezt a törekvést és fegyelmezett csapatban sorakoztak fel a városokban, falvakban. iskolákból, gyárakból, üzemekből és tanyai otthonokból a JMaDISz zászlaja alá. Most ez a munka uj állomásához érkezett. A JMaDISz nagyszegedi szervezete ugyanis ma tartja első megyei értekezletét "Szegeden, hogy kemény bírálat alá vegye eddigi munkáját és kijelölje a további tennivalókat. Értekezletre ülnek tehát össze ina a szegedi és szegedkörnyéki fiatalok legkiválóbb tagjai. Értekezletre ülnek össze a falu dolgozó fiatal parasztjai, a rohammunkások, a MaDISz bányászbrigádjaiaak volt tagjai, az iskolák haladó, szellemű diákjai. Együtt beszélili meg jnunkásitjak, parasztfiatalok és diákok egy eg£sz napon keresztül mindazt' a sok feladatot, amely vár reájuk a boldogabb, demokratikus magyar élet kialakításában. Együttes megbeszélésükön., a pro"""clérnák közös megtárgyalásával, -egymás munkájának közvetlenebb megismerésé/el akarnak erőt meríteni a további küzdelemhez, a további nagy teltek elvégzéséhez Ez a konferencia most ujabb bizonyítéka a MaDISz erejének, a belőle folyó eredmények pedigujabb bizonyítékai lesznek a demokratikus fiatalság alkotókedvének, alkotni akarásának és alkotni tudá•sának. Mindezen tul a niái időkben még külön jelentősége is van ennek a konferenciának. Az egész magyar tfjliság ugyanis ebben az évben fogott hozzá, hogy méltó keretek között ünnepelje meg az 1848-as magyar, szabadságharc századik •évfordulóját. Komoly és jelentős programot dolgoztak ki-az elkövetkező centenpáriumi évre és ennek a komoly feladatnak megvalósításához már az idén hozzá kellett fogni. A centennáriumi munkának még egyelőre nagyon az elején vagyunk. A MaDISz ifjúsága azonban az első perctől kezdve hatalmas lelkesedéssel és munkakedvvel kapcsolódott bele ebbe a mozgalomba is, úgyhogy máris valamennyi ifjúsági szervezet közül a legszebb eredményeket tudja felmutatni. Ez a mai konferencia adja meg ehhez a munkához is az igazi lendületet és szab pontos irányt errevonatkozóan is a MaDISz-szervezétek "további munkájához. A Délmagyarország nevében szeretettel köszöntjük a MaDISz megyei értekezletének minden egyes résztvevőjét. Azt kívánjuk, hogy ez az értekezlet Petőfi, Kqssuth és ft 48-as szabadságharcosok szellemében indítsa el az egész magyar ifjúságot és tegye jobbá a 48-as gondolat jegyében a magyar ifjúság jövőjét. Bizunk benne, hogy a konferencián elhangzott szavak mi-1 nél előbb cselekvő tetté válnak és .a MaDISz eddigi eredményes munkájához hasonlóan követendő például szolgálnak majd minden magyar ifjú számára. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk hasznos munkát a MaDISzkonfercncia résztvevőinek és kíván juk,. hogy valóban egységbe, demokratikus, haladószellemü egységbe kovácsolják a magyar ifjúságot! Porgalombahe'ye^ésének századik évforduló én Újjáépül a budapesti Lánchíd Megalakul! a Lánchidat u]|áépiSö bizottság — Tildy Zoitán és Gerö Ernő beszéde az alakúié ülésen (Budapest, április 26) • Szombaton délben a köztársasági elnöki palotában Tildy Zoltán köztársasági elnök fővédnökségével megalakult a Lánc-hid újjáépítésének 48-as bizott-i sága. Az alakuló ülésen megjelelitek Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai és több más közéleti személyiség. Tildy Zoltán köztársasági elnök megnyitó beszédében többek között ezeket mondotta: — Az a gondolat hozott össze ma bennünket hogy e'ső hidunkat,- Izé' ehenyi István alkotását, a Lánc-hidat, amelyre amugyis megterhelt költségvetésünk nem "tudott idejekorán fedezetet találni, .kíséreljük meg a magyar társadalom erejével, és áldozatkészségével újjáépíteni, hogy ha élőbb nem, a híd megnyitásának százados évfordulóján ezt á történelmi alkotást újra átadhassuk a maga hivatásának. Ezután a Lánc-hid újjáépítésének 48-as bizottságát megalakultnak jelentette ki és kérte, hogy .bízzák a főtitkárságot Gerő Ernő közlekedésügyi miniszterre, akit világszerte hídépítő miniszternek neveznek. Az alakuló ülés egyhangúlag magáévá tette a köztársasági elnök indítványát, rnajd Gerő Ernő közlekedésügyi minisiíer adott tájékoztatót. — Széchenyi Lánc-hidja — mondotta — 65 évig szolgált eredeti formában. akkor megújították, nagvobb teherbírásúvá építették át és ebben a formájában még 100—150 évig állhatott volna, de alig hároin évtized elteltével bűnös kezek többi dunai hidjainkkal együtt elpusztították. A magyar nép ner^. nyugodhat bele abba, hogy Széchenyi Lánc-hídja ne legyen. Újjá keh építeni a Lánc-hidat és 1949 november 20-ra* a híd forgalombahelyezésének 100. évfordulójára át kell adni ismét a forgalomnak. Legalább 30 ezer forintra van szükségünk, hogy a hidat megépíthessük. Énhez kell a társadalmi akció megszervezése, is és kérem, a 48-as bizottság adjon felhatalmazást, hogy egy srélesebb, 1848 tagból álló bizottságot alakíthassunk azzal a feladattal, hogy kezében tartsa a lánehid újjáépítését szolgáló gyűjtés megszervezését. A bizottság a felhatalmazást megadta. A Művészeti Tanács 3 éves ferve Színházi olimpiászt rendeznek Szegeden Szeged lesz a vidáki szinházku fura központja — Felélesztik és továbbfejlesztik a szabadtéri játékokai (Szeged, április 26) A tervgazdálkodás a nemzet egész életérc óriási jelentőséggel bír. A művészet is mérhetetlenül sokat nyer az irányított gazdálkodással. Miután az állam Szegeden állította feí vidéki viszonylatban az első Nemzeti Színházat, az Országos Müvészeli Tanács foglalkozott a szinház továbbfejlesztésének kérdésével. Az Országos Művészeti Tanács kidolgozta a nároméves tervét és ezen keresztül Szeged színházi kulturáfa előtt óriási fejlődési lehetőség nyílt meg. A ferv sierinl az elkövetkezendő hárotn évben az állam további színházakat nem állítana fel, hanem a Szegedi AÍIainf Nemzett Színházat tájszfnházzá fejlesztené tovább. Ez azt jelentené, hogy a Szegedi Nemzeti Szinház együttese Vándortársulattal bővülne, amely a környék összes színházait látná él műsorral. Szuiliázmüvészeti szempontból Szeged a hároméves terv keretén belli! valósággal a vidéki sainé*zel központjává fejlődne. Ezen túlmenően ,az Országos Művészeti Tanács foglalkozott a centenáris ünnepsóggekkel. A Tanács ugy határozott, hogy Szegeden sszinházi olimpiászlx rendeznének, melyen már bfzíosilotiák a jugoszláviai és romániai operák és haliétól, részvételét. Több zenekari hangverseny is szerepel a müsortervezeten. Ez" a kezdeményezés azt jelentené, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok nemcsak a régi nivén folytatódnának, hanein annak kereteit messze tul is haladnák és nemzetközi művészi jelentőséggé nőnének- ki. Értesülésünk szerint a Művészeti Tanács tárgyalásai máris igen komoly eredményeket mutatnak fel, úgyannyira, hogy már az 'dén Is sző lehel valamilyen fVM-ir.áhan a hangversenyek megtartásáról. Értesülésünk szerint a Szovjetunió ís érdeklődőt! a miivészi megmozdulások iránt és szó van róla, hogy nagy szomszédunk Is bekapcsolódóik' a művészi megmozdulásba. A színházi és zenekari nemzetközi találkozókon kivüi az Országos Művészeti Tanács elképzelései szerint a szomszédos államokkal közös képzőművészeti kiállításokat rendeznének Szegeden. Szegednek ilyen módon való bekapcsolása a hároméves tervbe óriási jelentőséggel birna, mert a magyar idegenforgalom központjába kerülne. Magyar-Szovjet Művelődési Hét az Ipari vásárop Orluiay Gyula a vásár fariama alatt Szegedre látogat (Szeged, ápri'.is 26.) Az idei Szegedi Vásár iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. A vásár előkészítése már javában folyik. Legutóbb Dénes Leó polgármester, Ligeti Jenő, a vásár rendezőbizottságának tagja és Fodor Imre, a Magyar-Szovjet Művelődési' Társaság yezetőségi tagja tar tolt megbeszélést. Elhatározták, hogy a vásárral egyidőben Magyar-Szovjet Művelődési Hetet rendeznek. A művelődési hét keretében mezőgazdasági, képzőművészeti, bélyegés ifjúsági kiállításokat rendeznek. A Szegedi Nemzeti Szinház is ünnepi előadásokat tart ezen a héten. Ezenkívül szabadtéri előadást rendeznek a Dóm-téren, melyet szabadtéri filmelőadás követ a Stefánia-kertben. Űrnapján Ortutay Gyula kultuszminiszier akadályoztatása esetén Illés Béla vagy Bolgár Károly neves irók egyikét kérik fel előadás tartására. Ezek még csak körvonalai a vásárral egyidejűleg szervezés alatt álló művelődési hétnek. A műsor részletes kidolgozására csak ezután kerül sor. Bizonyos, hogy a Magyar-Szovjet Művelődési Hét nagyban emeli g Szegedi Vásár sikerét.