Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-24 / 92. szám

HVL-sAcr.ivirirBsis --—"Í i i iiiiiiiiiiMii i+wrnrarrriMrroi Csütörtök, 1947 április 24. 1 kormány tervet dolgoz ki a munkanélküliség megszüntetésére Csongrád- és Békésmegye vezetői Nagy Ferenc m?nísz?ere?nökné$ (Budapest,, április 23.) Szerdán délelőtt Csongrád éa Békés vármegye főispánjai és. alispánjai, továbbá Hódmezővásárhely vezetősége küldöttségileg jelent meg Nagy Ferenc miniszterelnöknél: Hódmezővásárhely ^ polgármestere ismertette a küldöttség kívánságait. Rámutatott arra, hogy igen sok munkanélküli kubikos és épitőmunkás van a megyékben és Hódmezővásárhelyen és a nagyszámú munkanélküli most még nem tud keresethez jutni a 1 munkálatoknál. mezőgazdasági Nagy Ferenc miniszterelnök nagy megértéssel fogadta a küldöttség jglőterjesztését. Hangsúlyozta, hogv általában a munkanélküliség gnyhitése érdeléében a kormány' minden lehetőt elkövet és részben már megtett és most a konkrét kéréssel kapcsolatban is kiidolgozzák azt a szükséges tervet, amely.a stabilizáció figyelembevételével a legmeszsZcbbmenően biztosítani tudja a két vármegye és Hódmezővásárhely munkanélküliéinek a foglaüíozlatásál. Sürgősnek tartja ezt a kérdést Nagy. /"Ferenc miniszterelnök és már" a csütörtöki minisztertanács is' foglalkozik. a munkanélküliség enyhítésének kérdésével, konkrét kívánságokkal és remélhetőleg meg fogja piálni azokat áz intézkedéseke!, amelyek a munkanélküliség enyhitését vonják maguk btán. émgAti-em on#p # lium Trtó: dr. Antal PáL A felszabadulás után a földreform során minduntalan merültek fel panaszok, főleg a szöllősgazdák részéről, hogy aránytalanul magas a rézgáíic ára. Abban az időiben még csere világot éltünk a pengőinfláció raiaft és bizony 'előfordult, hogy J. kg. réjzgálicért 5—8 liter bort is elkért a kereskedő. Igaz, hogy akkor a gyártás még nem indult meg, úgyhogy a rézgáíic eladás legnagyobbrészt meglévő készletek piacrahozásából állt, kisrésze pedig romániai, többnyire csempészbehozatalból, de akkor is érthetetlen volt ennek a közszükségleti növényvédekező szerpek megfizethetetlen ára. Az ujjáépités soi-án a forintstabiUzáció óta lényegesen megváltozott ez a helyzet, mert ma már a gyárak a békebeli ár paritásnak megfelelően cca 2 liter bor áráért tudják forgalomba hozni a rézgálicöt. A jelenlegi rézgáíic ára felette van ii gyárt árnak, mert minden kg. rézgálicöt még külön 9p fillér, úgynevezett termelési járulók terhel. Ez azonban kormányzati intézkedés volt, inert ezzél a 90 fillér kg-kénti rezgálic termelési járulékkal a mütrágyaárakat lehetett lényegesén mérsékelni. Háború előtt, békében, általában 50 kg. búza ara felelt meg 1 mázsa m'ü'trágyának (szuperfoszfát) jelenleg pedig csak a gyári előállítási ár négyszereséért, tehát cca. 2 mázsa búzáért lehet kapni 1 mázsa műtrágyát (szuperfoszfátot);. A modem szántóföldi termelés feltétlenül megkívánja a minél kiterjedtebb és alaposabb műtrágyázást, ennek azonban előfeltétele,, hogy a műtrágya 'ára beleférjen a mezőgazdasági termény árába. A jelenlegi helyzetben a műtrágya termelési költsége-' fcet és igy h műtrágya árát csökkenteni nem lehet, mert műtrágya nyersanyag tekintetében behozatalra szorulunk, éppen eziért volt szükséges, hogy egy másik, mezőgazdaságban általánosan elterjedt tömegcikket terheljünk meg dlyan összeggel, amivel a műtrágya árát lényegesen mérsékelni lehet. Bár jelenleg a műtrágya árával a békebeli nívót nem értük el, ezért volt szükséges, hogy a rézgálicöt ínég szorosabb állami ellenőrzés alá vegyétUtóbb a Gazdasági Főtanács foglalzott a rézgáíic monöpoliummal és elvben hozzájárult ahhoz, hogy a rézgáíic épp olyan állami monopolium legyen, mint pl. a szesz. A ,rézgáíic tobpopoliumot többoldalról lehet vizsgálat tárgyává tenni. Nézzük meg ézt a kérdést közelebbről. Mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy nincs szói arról, hogy a rézgá'licgyártó gyárakat és üzemeket, államosítsák, csupán a rézgáíic forgalombahozatalát kötik külön engedélyhez. Ez aniiyit jelent, hogy a rézgáíic előállításával foglalkozó érdeketségek ilyen külön engedély alapján továbbra is gyárthatnak és minden valószínűség szerint gyártanak is rézgálicöt, azonban forgalombahozatalát már. az állam1 végzi, tehát a gyár a továbbiakban a rézgáíic gyártását a rézgájic monopolium keretében bérmunka fejében látja el, "a rézigálicgyártásból származó igen tekintélyes nyereség pedig az államkincstárt fogja illetni. Feltevődik itt a kérdés, hogy valóban 'olyan nagy haszonnal járt-e a rézgálicgyárlás. Az országnak évente ezer vagon íézgSlicra van. szükség, az ehhez szükséges • réznyersanyag, ccá. vagon, amelynek értéke a jelenlegi rézárak mellett 13.5 idillié forint. '• A rfegfáJicgyártáslioz szükséges mellékaUyagok, pl. kénsav, stb., valamint a gyári rezsi és 12 százalék haszon, továbbá munkabér, kitesz 6.5 millió forintot, a kettő együtt kereken 20 millió forint, tehát ezer vagon rézgáíic legyártása ab gyár, 20 millió forintot jelent. Ezzel szemben ezer vagon rézgálicnak eladási ára, ha a rézgáíic kg-kint 3 forintban állapittatik meg, 30 millió forint. Lényegileg tehát kereken 10 millió förlnl_ különbözet mutatkozik a rézgáíic gyári és eladási ára között, ami eddig természetesem a gyárakat, illetve a nagytőkéseke t gazdagitatta. Ezek szerint tehát feltétlenül várható, hogy a jövőben a rézgáíic ára olcsóbb lesz, ezáltal a parasztságot és főleg az • ujbirlokosokat lehet majd rézgájiccal ellátni, emellett a rézgáíic monopólium az államnak is tekintélyes bevételt fog biztosítani, amelylyel az állami kiadásokat, lehet majd csökkenteni, ez azután végső fokon kihat az adóra is, mert amennyibén az államháztartás egyensúlya biztosítva lesz. feltétlenül csökkenni fognak az adóterhek is. b Meg kell mjg az t is emliteni, hogy a rézgálicmónopóliumól indokolttá leszi még az is, hogy a rézgálicgyárLás minden fázisa legnagyobbrészt állami üzemekben történik, csupán az a folyamat, auiikor a rezet kénsavval vegyitik, történt olyan üzemekben, amelyek eddig magánkézben voltak. Tehát indokolatlan egy olyan termelési ágat a népi demokráciában magánkéz szabad spekulációjára bizni, am'elyhez minden lényeges • nyersanyagot az állami üzem adott. Május t-én már nem (esz koronás címer a középületeken A főispán elrendelte a régi címer haladéktalan eltávolítását (Szeged, április 22.) Megírtuk, hogy a szegedi dohánygyár munkássága légutóbbi -szakszervezeti ülésén határozatot* hozott és ebben a koronás címerek eltávolítását követelték a közintézmények falairól. A szegedi szakszervezeti bizottság „nyomban beadvánnyal is fordult a főispánhoz, intézkedjék, hogy május elsején, a dolgozók nagy ünnepén* már ne legyen a városban egyetlen koronás cimer sem. A főispán ennek alapján átiratban fordult valamennyi szegedi közintézményhez, hatósághoz,, hogy távolítsák el körbélyegzőjükbői, vagy hivatali székházukról, helyiségükről a koronás cirnert és csak a köztársasági magyar címerthasználják. Megbonthatatlan munhásegységet! 5 Szegedi Miami Nemzeti Szinház heti műsora: Csütörtök, április 24., este 7 órakor: Parasztbecsület — Coppélia. Munkáselőadás I. SZEGED közkedvelt SZÓRAKOZÓ HELYE étterem és kávéház RAFFAY Társas összejövetelekre külön termek QjTYJflZZ iSzinitailavafó ünnepély lesz aftendergyarban (Szeged, április 23.) A Szegedi Kénderfonógyár Rt. átépítette és modernizálta kullurtermét. A kis házi színpad egészen korszerű és teljes szinpSdi hatásokat tehet elérni. Szombaton, április 26-án délután 4 órakor bensőséges szinpadavató ünnepélyt tart az üzem. A szinpaclavató ünnepély műsora á következő: Himnusz, előadja a igyár fúvós zenekara, vezényel Tóth András. Megnyitóbeszéd, elmondja: dr. Tömörkény László vezérigazgató. Agócsi—.-Endrődi: Jelige, előadja a gyári dalárda, vezényel dr. EndrŐdi. Ferenc. Agócsi elvtárs, a népszerű és lelkes fafujáró uj pldálrói mutatkozik be ezalkalommal, mint dalszöveg iró. Scheu 'Jenő: Munka dala, előadja a gyári dalárda. József Attila: Mama, szavalja dy. Prónai Gáborné. Darvas 4József »Szakadék;: cimü drámájából két jelenet. Előadják:* Kovács Emil, Nagygyörgy1 Mária, Szőts Sándor, Waltner Mihály, Bordács Elemér, Méray. Tibor: A föld, szavalja: Jároly Jenőné. Petőfi: Szabadsághoz, szavalja: Nagygyörgy Mária, Agócsi Béla két Schumann-dalt énekéi dr. F.ndrődi Ferenc, zongarakiséretével. Bárdos Lajos magyar dalegyvelegét'..a gyári dalárda adja elő dr. Ehdrődi vezényletével. . Csokonai Vitéz Mihály: özvegy Knrnyóné és a két szeíeburdiak. Előadják: Besskó Lujza,. Virág László,, Kovács Imre, Berényi József, Waltner Mihály, •Medgyesi Panni, Bosnyákovics Dezső, Békési Margit, Bordács Eszter és Teschner Tibiké. Végül az Internacionálé. Az összekötő szöveget mondja: dr. Bedő Imre. Tervesceí a fizetéses szabadság uiabb szabályozására (Szeged, április 22.) Az iparügyi miniszter megkiildötte a kereskedelmi és iparkamarához véleménynyilvánítás végett azt a rendelettervezetet,' amely a fizetéses* szabadság tárgyában ujabb rendezést kíván. A régi törvény a fizetéses szabadság legrövidebb tartamát 6 napban határozta meg, amely időpontot most kormányrendelettel 12 napra fognak felemelni. A rendelettervezet a korábbi intézkedésekkel szemben nemcsak a szabadság időtartama, hanem az esetleges szolgálati idő megszakítások esetére is további előnyöket állapit meg a munkavállalók javára. A tervezet szerint egyévi folytonos szolgálat után 12 munkanap fizetéses szabadságjár, amely minden további 2 szolgálati évvel egy-egy munkanappal emelkedik. llymódon a fizetéses szabadság legmagasabb kötelező tartama — 19 szolgálati év,.után.— 21 munkanap. Lehetővé kivánjst tenni a rendelét azt is, hogy az üzemi bizottság meghallgatása után a miniszter közérdekből megengedhesse egyes munkahelyeken a fizetéses szabadság megváltását A kamara a tervezetet érdekeltségével részletesen ismertetni fogja és a kialakult álláspont alapján adja meg a miniszter részére javaslatát. Hí ipari Vásár felefonszáiüa délelőtt ll 6lakor ffílmelőadás a Széchenyi Moziban* Jegyek kaphatók a Szént István és Szikra könyvkereskedésekben, a Délmagyarország kiadóhivatalában és a Széchenyi Mozi pénztáránál. A teljes bevételt fogadalmi templomunk tornyának kijavítására fordltjuk!