Délmagyarország, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-08 / 56. szám

KammlsSa falujárák is, mi különbség van a jobboldal politikai demagógiája, rémhírter­jesztése és a kommunisták által képviselt népi igazságok között. Nyugodt lelkiismerettel álltjuk, liogy a kommunista falujárók a hasznos segítség mellett politikai utmutatást, tisztánlátást nyújtanak a tanyák és'falvak népének. Szemünkre vetik, hogy nincs más célja falujárásunknak, mint agitálni. Erre a sokszor hangozta­tott rágalomra maguk a segítség­ben részesített parasztok adták és adják meg ajfeleletet, amikor meg­köszönik munkánkat, vagy ahogy ellenfeleink mondják,; »á£itáción­kal«. Ha valaki annyira szük látó­körű és elfogidl lenne* hogy nem lát mást a kommunista falujárók tevékenységében, mint agilációt, akkor annak azt feleljük, mi igy agitálunk, de ha ez agitáció, ak­kor kövessék példánkat a többi pártok is. Sokféle ^akadály, gáncsoskodás, gúnyolódás ellenére .toszegedi kom­munista szervezetekben egymás­után alakulnak ujabb' és ujabb fa­lujáró csoportok. Egyre,(többen .is­merik fel, milyen nagy szükség van a síegényparasztság tettekben jelentkező megsegítésére.' Semmi­féle gúnyolódás, vagy cselszövés nem tudja munkájában megakasz­tani azokat a kommunista falu­járókat, akiket a tél kemény hide­ge edzett még hűségesebb harco­saivá a ínagyarjíipari munkások és parasztok kommunista pártjának. A tapasztalatok, a kedvezőbb tavaszi időjárás uj, minden eddiginél na­gyobb lendületet ad eddig is oly ragyogó eredménnyel végzett mun­kájuknak. Kommunista falujárók! Haladja­tok tovább: előre a megkezdett ulon. a parasztság jnegsegite.se, a reak­ciós demagógia leküzdése utján. Munkátokkal példát szolgáltattok mindenkinek, barátnak 'és ellen­ségnek, hogyan kell kevés szóval, tettekkel a szegedkörnyéki tanyák és falvak parasztságát az anyagi megerősödés, politikai és kulturá­lis felemelkedés ufjára vezetni. Komócsin Zoltán ü ffisgaidapárf merev állásponttá fcovetkeztéta a belpolitikai válság elmélyült Kedden folvfatfák a kibontakozási tárgyalásokat A pártközi értekezlet, az összees­küvés likvidálásával kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott. A Kis­gazdapárt merev álláspontja minit e kérdés változatlanul holtponton van, ami lényegében a válság el­mélyülését jelenti. A Baloídaü Blokk pártjai a keddi pártközi ér­tekezletre várják a Kisgazdapárt állásfoglalását. Amennyiben ez az állásfoglalás nem ö'égiti ki a ma­gyar demokrácia érdekeit és nem tartalmaz megfelelő szervezkedé­si rendszabályokat az összeeskii-; vés likvidálásáról, ugy a pSrlközi ; értekezlet meghiúsultnak tekinthe- j tő. Ezért a jövő hét a belpolitikai1 élet legkritikusabb pontját fogja jelenteni. V Baloldali Blokk a vá;rság .pro­blémáinak megvitatására szomba­ton délelőtt a Szociáldemokrata Párt főtitkárságán ülést tart. Kedvezőbb helyzetbe jutottak az állami kezelésbe jutott vállalatok dolgozói ( Budapest, március 7.) A nehéz­ipari központ a nagyvállalatok ál­lami kézbe vétele során erélyes tisztogatást indított meg. A Weiss Manfréd-müvektől, a Magyar Va­gon és Gépgyár tói I több vezetótiszt­viselől eltávolítottak. A nehézipari központ megindí­totta a szükséges/lépéseket, hogy a MÁVAG "alkalmazottai az elmúlt évben felállított úgynevezett álla­mi üzemi státusba/kerüljenek, ahol eddig csak aéMÁV és a posta'alkal­mazottai voltak. Az állami üzemi státus körülbelül teljes folcozatnyi emelkedést jelent valamennyi MÁVAG tisztviselő számára es csaknem azonos a magánalkalma- j zotli fizetéssel. Az érvényben lévő ; 50 százalék jutalékot a NIK 100 i százalékra kívánja felemelni. András Sándor Horthyt támogatta és mégsem érzi magát bűnösnek Érdekes fejlemények a demokrácia és köztársaság­ellenes összeesküvés népbirósági tárgyalásán zösség 2 Horthy-rendszerrel szem­ben állt, azonban bizonyos szem­pontokban támogatta. — A Magyar Közösséggel mikor került összeköttetésbe? í — 1946. szeptemberében kerül­tem kontaktusba vele. Előbb Do­náthlal, majd Szentmiklósival ta­lálkoztam. Az első találkozás al­kalmával egyéni dolgokról beszél­gettünk. majd 1946"nyarán Donáth újból felkeresett és egy katonai szervezet szükségességéről beszélt nekem, anélkül, hogy fészletesn körvonalazta volna, hogy miről van szó. A szervezkedés céljáról nem is volt tudomásom. András a tárgyalás folyamán részletes vallomást tett, a toldatot ti fővezérségről és a hadparancsról. András Sándor vádlott előadja* hogy Tombor honvédelmi minisz­ter halála után Jaczkólól megbí­zást kapott* keresse őt fel lakásán, ahol véderő bizottsági kérdésről lesz szó. Itt Bartha minisztert tá­éjkoztatták honvédségi kérdések­ről és Bartha miniszter közvetlen környezetének kiválasztásáról volt szó minisztersége esetére. Emlé­kezetem szerint Jaczkó) vázolta,, hogy mi a célja a megbeszélésnek és utána a miniszter ahta elő, hogy milyen személyeket képzel a kör­nyezetében. Ezután a népbirák'tettek fel kér­déseket a vádlotthoz s főlcg_azt vitatták, hogyan vállalhatott a kor­mányzói proklamáció uián ifgibb felelősségteljes beosztást és ho­gyan lehetséges az, hogy bár min­dig németellenesnek mondja ma­gát, mégis egészen 1945 január 15­ig jésztvfclt az oroszok elleni harc­ban. András azzal védekezik, hogy bentmaradt a budapesti ostrom­gyűrű ben és nem vonult el Német­országba. Ezután elnök a pénteki tárgya­lást félbeszakította és folytatását szombat reggelre tűzte ki. a SzovfeSunló legfelsőbb fanácsának tagjai kedden érkeznek Lendonba (London, március 7.) A Iordkancef­lár csütörtökön bejelentette, liogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a brit parlament meghívására Angliába látogató küldöttsége a jövő kedden érkezik meg Londonba. Bevin Varsóba érkezeit (Varsó, március 7.) A moszkvai értekezletre utazó Bevin Varsóban néh ány órára megszakította az útját. Rövid nyilatkozatot Inondott a var­sói rádiónak: Lengyelország és Anglia között erős baráti érzések vannak. Nem felejtjük el soha 1939. év ese­ményeit és azt sém, liogy együtt harcoltunk, együtt győztünk. Lassan egy éve* lyogy a város ipari munkásai először kilátogat­tak a szegedkörnyéki, tanyákra és falvakra a parasztság közé. Jól em­lékszünk níég: a kis csoportok ví­gan. nólaszóval tartottak a kitűzött cél felé. Már napokkal előbb ter­vezgettek. Útközben egymást la­nitgattAk.. hogyan szerettessék, meg magukat Legtöbbjük magától ér­tetődőnek. természetesnek találta* hogy a falusi parasztsággal köz­vetlen kapcsolatot kell teremteni, közelebbről megismerni és a vá­rosi dolgozókat is megismertetni. sok ipari jrnunkás közül, akik el­kezdték a falvakat járni, talán egyetlen egy sem volt, aki az első látogatás után ne kereste volna az alkalmat, hogy elmélyítse kapcso­latait a parasztság körében. A köz­vetlenül látott, halíotr paraszti ba­jok, problémák közelebb hozták a problémákban nem szűkölködő .ipari munkásokat' a paraszti ré­tegekhez. A maguk, gondjai melleit szivesen vállalták a paraszti gon­dok-bajok megosztását, amennyi­re erejükből tellett, — elintézését. A szegedi kommunisták falujá­rásának nem remélt fordulatot adott a Kommunista Párt októberi III. kongresszusa. A kongresszus után a'fővárosi kommunista mun­kások példájára Szegeden Is egy­másután alakultak olyan csopor­tok. amelyek a tanácsadáson, szó­beli segítségen tul.. Jcézzelfoghaló módon hasznos munkával bizonyí­tották az iparilmunkásság segiíeni­akarásál a szegényparasztsággal szemben. Az edény, szerszám, ci­pő, ruhajavitó kommunista mun­kások híre futótűzként terjedt el a szegedi tanyavilágban cs környező helyeken. Számtalan helyrőllérkez­tek a pártközpontba hirek, kéré­sek azokról a helyekről, ahol még javítási munkákat végző falüiárók nem voltak, de1 a hírüket hallották. A januári kemény hideg, nagy szélvihar sem akadályozta meg a szegedi kommunista falu járókat a munkájuk folytatásában. A falujárással egyre örvendete­sebben fejlődő munkás-paraszt­szövetséget csak további jelentős formában erősi'eite azita tény, hogy' az ipari munkások" mellett a kom­munista értelmiségiek, orvosok is bekapcsolódtak a falutparasztságát segitő munkába. Elismerés és di­cséret illeti a szegedi orvosoknak azt a kommunista élcsapatát, ame­lyik egyetlen pihenőnapját felál­dozva. az iparijmunkásokkal együtt résztveti az eddigi falujárásokban. Kezdetben különösen a reakció részéről, de egyes demokratikus pártok vezetői szájából is, gúnyo­lódást, lekicsinylést hallottunk a »fazékfoIlozó« kommunisták mun­kájává! kapcsolatban. Ez a kicsi­nyes élcelődés, vagy ijedt párlfél­tékenység nem izgatta különöseb­„ben a falujáró kommunistákat. Amikor a kezdet nehézségein tul vagyunk és egyre hatalmasabb, szélesebb népmozgalommá fejlődik a falujárás, tárgyilagos figyelője ennek az akciónak kénytelen elis­merni, hogy anyagi jelentőségen tul nem lehet leértékelni annak hasznos politikai jelentőségét. A falu járók munkáján keresztül a parasztság megismerte és különb­séget tud most már tenni, kik az igazi barátai és kik azok, akik csak szájukon viselik á paraszti nyomorúságot. De mccic r!o azt (Budapest, március 7.) Az ösz­szeesküvők bünperének 5. folyta­tólagos tárgyalását pénteken reg­gel Jankó Péter tanácselnök nyi­totta meg. Af tárgyaláson a bűn per negyedrendű vádlottjának, András Sándor volt vezérőrnagynak ki­hallgatásával kezdődött. Előzőleg Szentmiklósi védőjének kérésére elrendelték Szentmiklósi elmeállapotának megvizsgálását. András az elnöknek arra a kér­désére, hogy bűnösnek érzi-c ma­gát. Nem«-mel válaszolt s ami­kor az elnök megkérdezte, miért nem érzi magát/bűnösnek, kjjelen-! telte: Mert cselekedetem nem irá­nyult a demokratikus államrend felbontására. — Mi volt a Magyar Közösség ideológiája? — A magyar fajta boldogulása és a Duna-völgyébení a vezelő sze­repre való törekvés.'A (Magyart Kö­zösség a magyar fajhoz tartozó­nak az apai ágon két magyarnevü őssel rendelkezőket tart* ha ugyan­akkor magyarnak vallják magu­kat. A továbbiak során András megvallotta, hogy a Magyar Kö­A foSdnilivelésiigvi tárca költségvetését tárgyalta a nemzetgyűlés (Budapest, március 7.) A nem­zetgyűlés pénteki ülését Varga Bé­la elnök nyitotta meg. Napirend szerint következett a földmüvelés­ügyi tárca költségvetésének foly­tatólagos vitája. Több felszólalás után Bárányos Karoly földmüvelésügyi miniszter mondotta el költségvetési beszé­dét. ' j

Next

/
Thumbnails
Contents