Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-16 / 39. szám

4 DKLMAGYAK0B8Z2B VASÁRNAP, 1947 FEBRUÁR 16. Harc a kontárok ellen A jogosulatlan iparűzés kérdés* A jogosulatlan iparűzés (kontárság) régóta fájó sebe a kézműves párosságnak. Ujabban a jogosulatlan iparűzés nemcsak a szoros értelemben vett ipari étet terén, jelentkezik, hanem gyakran találkozunk vele a kereskedelmi forgalom terén is, A jogosulatlan iparűzés lutisaibaa nemcsak az érdekelt iparos és kereskedő rétegeket érinti, hanem közvetve pézügyi kérdés is, tekintettel arra* tiogy. a jogosulatlan ipariíző nemcsak elviselhetetlen versenyt okoz az iparos és kereskedő verseny! ársaknak, hanem károsítja a kincstárt is, minthogy a jogosulatlan iparüzö (kontár) rendszerint kikerüli az adóztató hatóság figyelmét, minthogy az adózók közhivatali nyilvántartásának alapja rendszerint az iparűzés clotel tételéül szolgáló iparjogosítvány, antivel a jogosulatlan tparüző nem ren* delkczjk A jogosulatlan iparűzés kisebb-nagyobb mértékben mindig jelentkezik. Nehéz gazdasági viszonyok között a jogsoulatlan iparüzők szánta nagyobb éa napjainkban azért is nagyobb Számban vannak jogosulatlan iparűzők, mert a kötött gazdálkodásban az iparjogositványhoz rendkívül neti£, jutni, tekintettel arra, hogy kereskedésre csak a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előzetes engedélye alapján szolgáltatnak ki iparjogosítványt, egyes kereskedelmi szakmákra ipar jogosítványt egyáltalán nem adnak ki, az ipari foglalkozásoké nál pedig a rendeletben megállapított ipari foglalkozásokra iparjogosítványt ui' yanesak az ipariigyi miniszter engedélyével lehet kiadni. A jogosula'lan iparűzés leghatásosabb eUenszere a közgazdasági helyzet általános javulása. Addig is azonban az iparjogosítvánnya 1 bíró iparüzők az iparjogosítvány nélkül dolgozó jogosulatlan ipariizőket egzisztenciájuk védelme érdekében üldözni kívánják. A jogosulatlan iparűzés üldözésének eszköze; részben pénzügyi, részben büntetőjogi természetűek. Pénzügyi természetit a küzdelem akkor, amikot" a jogosulatlan iparűzőt a pénzügyi hatóságoknál féljejentik abból a célból, hogy az adóztató hatóság a jogosulatlan iparüzöt adóztassa meg. Ugy az egyenesndók, mint a forgalmi adók területén ugyanis jogszabály az, hogy az adókötelezettségnek nem előfeltétele az iparjogosítvány birtoklása, tehát aki ipart űz, vagy kereskedik, iparjogosítvány nélkül, azt meg leéli adóztatni tekintet nélkül arra, hogy az illetőnek nincsen ipar jogosítványa. Büntetőjogi természetű eszközökről a tuürtető törvény könyv gondoskodik. A törvények s rendeletek egész sora intézkedik, a kontárok szigorú megbüntetéséről és «i hatóságok és a rendőri közegek kötelességévé teszi, hojgyha jogosulatlan iparűzést észlelnek, a feljelentést az 1tebékes rendőri bíróságokhoz azonnal juttassák el- Bárki, aki jogosulatlan iparűzésről tudomást szerez, a legközelebbi rendőrőrszem igénybevételével is megteheti a feljelentést. A rendőri büntető eljárás folyamán az illetékes ipartestületet, mint szakképviselőt a tárgyalásra meg kell ide/ni, az ipartestülettel az eljárás folyamán hozott határozatokat minden esetben közlik. A jogosulatlan iparűzés elkövetésére szolgáló tárgyak a kihágása büntető törvénykönyv 25. §-a alapján elkobozhatok. Jogosulatlan kereskedés esetén pedig" az eljárás során az árukészlet lefoglalható és a büntető Ítéletben az egész árukészlet elkobozható. Kereskedés jogosulatlan gyakorlásának megakadályozása tárgyában óz Ideiglenes Nenizteti Kormány 4570 1945. M. E. szám alalt rendeletet adottt ki (1. Magyar Közlöny 1945. évi 73. sz.), amely szerint kereskedés gyakorlását csak az iparjogosítvány kézhezvétele után szabad meg kezdeni, Aki jogosulatlan kereskedést folytat, 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő, azt az á1Xtf amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni és a kihágás elkövetőjével szemben a büntetőjogi felelősségrevonáson felü, rendőrhatósági őrizel alá helyezésének (internálásnak) is heiye van. Az iparügyi miniszter hasonló tárgyú rendetetet nem adott ki, de a fentebb ismertelett rendeletek szerint az internáláson kivül a jogosulatlan iparűző ellen az összes többi megtorlást eszközök rendelkezésre állanak. A kézmövesáparosságnak áltaálnos kívánsága az, hogy mikéit Ausztriában 1925 óta alkalntözásbatt is van, azt a megrendelőt, aki tudva jogosulatlan iparüzővei dolgoztat, ugyancsak kihágási eljárás alá lehessen vonni. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ezirányban az iparügyi miniszterhez előterjesztéssel fordult. A jogosulatlan iparűzők kikutatása terén a hatóságoknak igen nagy segítségére lehetnek maguk az érdekelt iparüzők. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sok panasz ellenére a visszaélések esetenkénti feljelentése aránylag ritka. Ennek oka az, hogy az egyének uejn szívesen vállalják a feljelentéssel járó ódiumot. Ezért célszerű, ha az érdekelt iparüzők a fel jelentést a helyi érdekképviseletek utján teszik meg. Az érdekelt kézművesiparosok helyesen teszik azt, ha az ipartestületi szakosztályokban a jogosulat.an iparűzés eseteinek felkutatására megszervezik az úgynevezett koníárclknőrök intézményét, A jelenlegi jogszabályok szerint azonban nincs törvényes alap arra, hogy az ily megbízatásokkal ellátott egyének a hatóságoktól bárminő igazoló okmányt nyerjen©k és bárminő ionokká ruháztassanak fel. Könnyű a parasztnak... Irta: Savanya Mihály gazdálkodó Könnyű a parasztnolc, nem keli azt fél.érti, meg van annak mindene... üft haiijuk, valahányszor városi emberek, akármelyik társadalmi rétegbe® táiioznwk is, belemelegszenek a mwgéihetéiiül szóló vitába. A üélmagyarországban ugyan olvastam már több ö;yan cikket, amely méltányolja a parv.irtság emberfeletti fáradozását, üe hogy a városi közönség, lőles pedig azok, akik gyakran hangoztatják, hogy; könnyű u paríwtetoak... némi rágalmuk legyen a paraszti sorsról és a magamfajta kisgazdálkodó szörnyű ;erheirői, engedjék, meg, hogy közöljem a következőket: A tavalyi esztendő szokatlan szárazsága íönki-etette a parasz. termésének felet, Ez azt jelenti, hogy egy hold l'öldön mmdöbazc ö mázza búzája termett Ebből 12 százalékot kivesz a cséplőgép, 2 mázsát udo és beszolgáltatás címén, ad le a lei jelölt kereskedőnek. A fennmaradó 2 és fél mázsából még. le keli vonni egy mázsát az elvetett vetőmagra és amikor 150 kg, búzáját elviszi őröltetni, a malmos dézsnra fejében annak negyeckeszét elveszi. Igaz, hogy ezt 38 forintos áron kifizetik (2 förin„ asákolési és raktározási költséget is levon a kereskedő), deainig az állam négyszeresen szoroz a forinttal, a parasztság terményét alig kétszeresen állapítják meg. Számos olyan gazda van, aki az utolsó szemig beszállította búzáját adóba és az őszi vetés idején se államtól kaptak vetőmagot — 76 forintéri. Ugyanazt a búzát, amelyet a gazdálkodó 38 forint értékben adott ei. — 1>j hiszen a beszolgáltatást és a dézsmát készpénzben kifizetik — vethetné közbe, valaki. Igén ám, de hol van az a 30—40 forint egy pár cipőhöz, amit egy mázsa gabonáért kapott me® békeidőben? Tudom, mindenkinek rosszul megy a sora, hiszen háború volt és pusztulás országszerte, do legnehezebb munkája és legbizonytalanabb sorsa mégis a parasztnak van, aki látástól vaktdásig 'olt é erejtékezik a mézSk&Ú, ki yian szolgáltatva az Időjárás- szeszélyednek és termeli az ország kenyerét. Nincs ideje tanulni, művelődni és talán még azt isern tudja, hogy az ő munkájára épül az ország, az egész nemzet élete. Ugy érezzük sokszor, hogy teljesen magúnkra vagyunk hagyatva és ha vénségünkro kiesik a iwvpa a kezünkből, ugyan ki törődik vdüók. Nem akarom szembeállítaná az ipari munka értékét a mezőgazdaságú val, de azt hiszem, bátran követelhetem, hogy becsüljék meg jobban a paraszt munkáját és az állami igyekezzék megtalálni ass egyensúlyt a két dolgozó réteg termelésének értékelésénél. Mi is élharcosai vagyunk a® újjáépítésnek és éppen ezért le keli venni a váltunkról a tehernek egyrészét, mert különben öszfezeroppanunk és annak az országi látja majd a kárát. És nü mondják folytonosan, hogy „könnyű a parasztnak...'. mer5 nem könnyű, nagyon is nehéz. I Eddig tart Savanya Mihály gazdálkodónak valóban szép, értékes és nagyon értelmes cikke, amit a Délmagjiar országnak beküldött, mert amint ] így támogetja a aainfcá* e tehetséges növendékeket ? A Szegedi Nemzeti Színház, mikor az ősszel közötte tagjai névsorát, az akadémia három ösztöndíjas növendéke is szerepelt a szerződtetett művészek között. Szeged sziiiházbajáró közönsége elégedetten vette tudomásul, hogy a Szegedi Nemzeti Színház is részt vesz és részt kér ujabb szincszgeneráció neveléséből. A színház többízben szerepeltette a három ösztöndíjas növendéket v9 egyöntetű volt a szakértők és a közönség megállapítása, hogy három tehetséges fiatalról van szó, akik előtt szép művészi1 pálya áll. A növendékek a szánház blankettáján szerződtek a Nemzeti Színházhoz, havi 300 forintos fizetéssel és terv szerint az operabarátok társasága vállába volna a növendékek illetményeit. Egy ideiig kisebb-nagyobb zökkenőkkel ki is utalták számukra a fizetést. Az operabarátok egyesületének megalakítására megindult kisérlet azonban csődött mondott és a növendékek most itt állnak a Nemzeti Színház szerződésével, fel is lépnek, de fizetést nem kapnak. Fellépésenként kapnak ugyan 4, azaz négy forint jelenléti díjat, de ez nem fizetés. Á > Három a kislányban/ ketten is szerééinek szép sikerrel a növendékek közül, napi négy forint jelenléti díjért. Furcsa és érdekes helyzet alakult ki. Szerződésük van a növendékeknek, de fizetésük nincs. Ezzel szemben, mikor szerepelnék, annyi jelenléti díjat kapnak, mint a rendes fizetéssel rendelkező színészek. Ezzel szemben van a színháznak több elv311 szerződtetett tagja, aki eddig egyszer, vagy még annyiszor sem szerepelt és még is húzza a fizetését. Nem fér össze a demokrácia erkölcsi felfogásával, hogy valakinek szolgálatait, képességeit és munkaerejét ingyen vegyék igénybe. Ha a színház vezetősége fiatal tehetségeket akar támogatni, ami nagyon helyes, ne így tegye azt, hanem gondoskodjék arról, hogy az ösztöndíjas növendékek ne nyomorogjanak, l.ehet, hogy a színház adminisztrációja erre meg arra hivatkozva meg tudja indokolni eljárását, de ez a magyarázat nem elégíti ki sem a növendékeket, sem a szociális érzéssel bíró közönséget. Fizessen a szinhíz l Tudjuk, hogy a® ország döigozo né-1 azt mellékelt levelében irja: ,.Azért vápének ellátására szükség van beszolgáltatásra, de nem hisszük, hogy a közellátás megszervezése és a különféléi állami közvetítőszervek költségei akkora összeget emésszenek fel, ami a 76 forintos és 38 forintos vételár különbözetéből származik, fia igen, akkor tűi van méretezve « kózeilátári adminisztráció. Arnny; bizonyos, hogy a beszolgáltatást nagyon saorgtámazzák és tnindenki ismeri az errevonatkozó szigorú intézkedéseket « rendeleteket. Persze nemcsak búzát vet a paraszt, vain' neki kukorica, burgonya és fnás terméke is. De ennek a más terményekkel bevet, tt főidnek is buza> adó .a van. Bz az alap és ha- mást akar adni, annak értékét a búzáéhoz számítják át Ha például kukoricát ad ie, közel három máBsát tesz lá holdanként májusi morzsoliból és' ezen felül van még a daráitatási dézsma. A paiasztnaik öt hold közüL egy semmi hasznot sem hoz, mert a®í, ha csak egy lova van is, az teljesen feléli takarmányban. Az ilyen takarmányíöld után is tiszta búzával kelt ráfizetni a gazdának. lasztottam a Délmagyarországot, mert ez Szegeden az egyetlen lap, amely nyíltan és becsületesen, kiáll az igazság 'mellett". Leközöltük Savanya Mihály cikkét, amely meggyőzően vázolja fél a magyar parasztság kemény sorsát és mérlegeli a súlyos terheket, amik a gazdák vállát nyomják. Mindez igaz és mindez nem jól van így. Nemcsak Savanya Mihály látja ezt. hanem jól tndÍ

a a Magyar Kommunista Párt is, mely teljes erejével küzd azért, hogy a kisparasztság és a középgazdálkodók terhein könnyítsen- Programmunk egyik alapvető pontja: „boldog parasztságot és virágzó mezőgazdaságot." Ezért küzdünk a közéle! minden frontján és támogatjuk az llfOSz és a FEKOSz paraszti szervezeteit, am.clyek hivatva vannak az uj gazdák és kisbirtokosok érdekeinek védelmezésére. Ha Savanya Mihály cikkében kétségtelenül megnyilvánuló képességeit nemcsak arra használná, hogy a gazdatársadalom nehéz helyzetét feltárja és a .,könnyű a parasztnak" kezdetű igaztalan s könynyelmű szólásmondást megcáfolja, ha nem a megoldás, a könnyítés módjai felett is töprengene, úgy ö is arra az egyetlen lehető következtetésre jutna, in int mi: a szervezettség ereiével és az ipari munkássággal, az értelmiséggel összefogva kell a parasztnak küzdeni azért, hogy igaza legyen annak a ma még rosszmájú mondásnak és valóban könnyű és szép legyen a parasztság, a munkásság és az értelmiség sorsa a demokratikus Magyarországon. — Műsoros tsodéijtlán az MKP róktui szervezetéhsa. Vasárnap délután 5 órai kezdettel vidám műsoros teadélutánt rendez Kossuth Lajos-rugáruti székházunkban. Mindenkit örömmel látunk I Elsflrerdii zene! Éjfélig tánc t Fűrészeli fenyő épülelfa, deszka, * léc, sárléc, és széldeszka legolcsóbb napi árakon minden mennyiségben beszerezhető: Lippai Imre és Fial Gőzfürész Rt. fűrésztelepén, Felsőtiszapart 31—33. A Magyar Kommunista Fáit a SzociálcUmokiafa Fámat közösen február 16-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel kisiparos nagygyfilé&t art az iparkamara nagyiétméber. fciőrdó a kommunista párt részétől Jésaf Ferer.c budapesli lötv. h. biz. tag. Kisiparosok jelenjetek meg tömegesen