Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-15 / 38. szám

üi§ prnímtm WiSÍ!!«ti«§ Símé. M7 február IS. szombat, ÍV. évf. 38. «, JimiiwiiTin»»wai iiiiiiiiB—iwmiimiiwmwiiimhírni——nnnnn mii ii i ii«iiiwi«iiriiiiiiiiiiíirrr)ii ittiiiii iHniniiiiiiiiniiiii«nwniiinn irs: 40 fiilés?* DELMAGYARORSZAG 4^fAflTA» KOMMUNISTA ?A|T & í h M A ü Y AII0 g 3 Z A QI NAPILAPJA Kisiparos sgységaf! Safegjedí i liisiparostóirsadalmának "minden tagja nagy érdeklődéssel te­kint a közeljövőben megtartandó ipartestületi választások elé. A Kis­gazdapárt Szegedi politikai bizottsága azonban lehetetik 11 követeléseivel a legnagyobb nehézségeket gördíti az egészséges megegyezés elé. Az eddigi tárgyalásokon ugyanis mindenáron bi­zonyos arányszámot követeltek ma­guknak a vezetésben. Először SO szá­zalékot kértek, maid lejjebb adták és jnost mindenáron 60 százalékot sze­relnének biztosítani maguknak. A Kis­épzdapártoak ez a százalékos követelése •íiíndenesetre nagyon hasonlít a Jelep­feett összeesküvők arányosítást ter­vére és kövcíeléseire. Egyébként is idejét multa állásfog­lalás a vezetőség jelölésében a 60 szá­zalékos többség biztosítani akarása. Ezt az arányszámot ugyanis ők a ta­"valyi választások után kialakult hely­zetkép alapján állították fel, holptt minden becsületes kisiparos tisztában van azzal, hogy a tavalyi választások puccsszerűen történtek, mert hiszen a demokratikus kisiparosok nagyrésze nem is volt ott jelen. így azután sike­rülhetett Farkas elnök vezetésével olyan elnökséget választani, akik leg­csak a pártérdekeknek fejeltek neg, de magatartásukkal bebizonyí­tották, hogy csak a saját érdebeiket tartiák szemelőtt, ezenkívül nem is igen -értenek az ügyek helyes intézé­séhez. A szegedi kisiparosság súlyos helyzete nagyrészt éppen az ö veze­tésüknek tudható be. A Kisgazdapárt azonban mindezzel ugyláfíszik nem törődik. Ahelyett hogy mosttnár végre belátnák hibái­kat és arra törekednének, hogy ko­moly koalíciós együttműködéssel, a lehetőségek szerint minél jobban se­gítsenek a nehéz helyzetben küzdő kisiparosokon, továbbra is csak a jártcélokat tartják a legfontosabb­nak és lehetetlen követeléseket tá­masztanak a munkáspártokkal szem­ben. A két munkáspárt és elsősorban a Magyar Kommunista Párt azonban elhatározta, hogy nem veszi fel a nártharcot a szegény kisemberek bő­réire, hanem arra törekszik, hogy szá­mukra jólétet, megfelelő megélhetést biztosíthasson. Ezért a munkáspártok minél előbb meg. akarják valósítani a szegedi kisiparosság egységét. En­nek érdekében olyan listát állítottak össze az ipartestületi választásokra, amely a két munkáspárt kisiparos tagjain kívül magában foglalja a de­mokratikusan gondolkodó szegedi kis­iparosság képviselőit is. A kisiparostársadalom mai nehéz helyzetében tehát félre kell tenni min­den egyéni vagy pártérdeket, pozició­hajhászást, vagy egyéb apró ügyet és közös erővel kell törekedni ezeknek a fontos kérdéseknek a megoldására. Számtalan sérelem és jogos panasz akad szegedi viszonylatban is, ame­lyet a legsürgősebben meg kell ol­dani. Ezért hívta össze a két mun­káspárt vasárnap délelőttre Szeged kisiparostársadalmát, hogy tnindeze­' ket a panaszokat, bajokat felvessék, megbeszéljék és minél előbb orvosol­ják is elsősorban uj, demokratikus gondolkodású és szakmai szempont­ból is megfelelő ipartestületi vezető­ség révén. A belügyminiszteri Jelentés eleplezi Kovács Béla szerepét az összeesküvésben Rajk László ismertette az összeesküvés részleteit a Kisgazdapárt képviselőivel • i i (Budapest, február 14.) A belügymi­nisztérium közli: A nyomozás során előkerült adatok ujabb fényt derítettek a demokrácia ellenes földalatti összees­küvés részleteire. Rávilágítottak! amra is, miért vált szükségessé már 1945 őszén, hogy a „Magyar Közösségi" Ko­vács Bcia bevonásával és hozzájárulá­sával! tcljhaitaiímu megbízottat küldjön ki Ausztriába Szügyi Zoltán volit vezér­őrnaggyal, a Szer.t, László-hadosztály Ausztriában tartózkodó parancsnokával való tárgyaiások véglett A nyomozó hatóságok kezében van Szügyi Zoltán összefoglaló „jeleratés"-e. A „jelentés" pontokba foglalva tartal­mazza a demokrácia megdöntésére1 irá­nyuló szervezkedés legfőbb célkitűzé­seit. A „jelentés" beszámol arról, hogy elhatározták a külföldi katonai erők egységes központi főparancsnokság alá helyezését A főparancsnoknak „vitéz" Farkas Ferenc volt vezérezredest jelöl­ték ki- Ennek a hadseregnek az lett volna feladata, hogy támogassni a mai­gyurorszá-; összeesküvést tervei meg­valósilásábuit, a „jogfolytonosság hely­reálHtásábarv". Programba vették a ré­gi országgyűlés összehívását s ott Hor­thy Miklós újraválasztását és Horthy kormányzásának biztosítását, az össze­esküvők számára megbízható fegyveres alakulatok létesítését, elsősorban a csendőrség visszaállítását, a demokrati­kus elemek eltávolítását a kötzigazga fásból és a régirendszerü közigazgatás visszaállítását. E célok érdekében S hogy a teljes együttműködést biztosítsák, a magyar­országi összeesküvők és a külföldi hor­'thysta diplomaták, valamint a nyuga­ton állomásozó csapattestek között, Szügyi Zoli árt több íziben futárokat kül­dött haiza a kapcsolatok felvételére. Fu­tárai Béki József százados, aki a rend­Őrség őrizetében van és Vadász főhad­nagy felkeresték Raffai Sándor buda­pesti lakos, részvénytársasági igazgatót, a földalatti „Magyar Közösség" tagját, aki a Független Kisgazdapárt gazda­sági bizottságának szövetkezeti előadó­ja volt. Közölték vele: mozgalmuk össz­hangbahozatal ára feltétlenül szükséges, hogy egy megbízólevéllel ellátott meg­hatalmazottat küldjenek Ausztriába, aki Szügyivel és rajta keresztül más körök­kel is felveszi a tárgyalásokat. A 'letartóztatásban levő Gyulai László nemzetgyűlési képviselő és Arany Bálint bevallották, hogy ők ismertették Kovács Bélával Szügyi Zoltán üzene­tét és felkérték, hogy adjon megbízó levelet Raffai Sándornak a tárgyalások felvételére. Kovács Béla tárgyalt Raf­fai Sándorral és utasította Gyulai Lász­ló nemzetgyűlési képviselőt, adjon megbízó levelet Raffainak, amit Gyu­lai meg is tett. Kovács Béta ai bizton­ság kedvéért Raffai Sándort a saját gépkocsiján vitette el az osztrák ha­tárig, Szentgotthárdig. Arany Bálint, Gyulai László és az ugyancsak letartóztatásban levő Szent­iványi Domokos vallják, hogy Raffai Sándor Ausztriából irt fürgetésére Ko­vács Béla 1946 januárjában saját alá­írásával ellátott ujabb megbízólevelet küldött Ausztriába! Raffai részére. A megbízólevél, amely a Kisgazdapárt hi­vatalos levélpapírján íródott és a Kis­gazdapárt pecsétjével volt ellátva, a következő szövegű volt: „Raffai Sándor urnák. Megbízom a párt nevében, hogy külföldi tárgyalásokat folytasson, egy­úttal személyes jelintéstételre kérem. Budapest, 1946 január 5-én. Kovács Béla országos főtitkár, miniszter." Időközben a demokratikus államvé­delmi, szerveknek sikerült Raffai Sán­dort elfogni. Raffai vallja, hogy 1946 januárjában meg is kapta Kovács Béla hivatalos megbízólevelét. Raffai vallo­mását megerősíti a Budapesten tartóz­kodó Fóthy Ernő tanúvallomása', aki abban az időben a Magyar Vöröske­reszt klagenfurti meigjbizottja volt. Arany Bálint és Gyulai László va­lamint Raffai Sándor vallomását, hogy Kovács Béla a saját autóján) szállította el Raffait Szentgotthárdig, megerősíti Deli Ferencnek, Kováog Bélai akkori gépkocsivezetőjének tanúvallomása is. A kapott megbízatás értelmében Raffai Sándor Ausztriából számos esetben kül­dött beszámolót Budapestre. Egyik ilyen levelét, amely 1946 október 27-ről kert s amelyben kovács Bélától ujabb uta­sításokat kért, a fentebbi ujabb nyo­mozati adatokkal együtt áttették a nemzetgyűlés mentelmi bizottságához. A belügyminiszter beszámolója a kisgazdapárti képviselőknek Rajk László belügyminiszter pénte­ken délelőtt a parlament kisgazdapárti klubhelyiségében a leleplezett fasiszta összeesküvésről és Kovács Bélának, a Kisgazdapárt főtitkárának az összees­küvésben vitt szerepéről tartott beszá­molót, a Független Kisgazdapárt mi­niszterei, államtitkárai és nemzetgyű­lési képviselői előtt. Beszámolóija előtt Nagy Ferenc miniszterelnökkel és Var­ga Béla házelnökkel folytatott hosszabb tanácskozást, majd a miniszterelnök bevezető szavai után nagy érdeklődés mellett tartotta meg a kisgazdapárti, képviselők mindvégig fegyelmezett csendben, feszült figyelemmel hallgat­ták a belügyminiszter ismertetését, amelyben) részletesen feltárta Kovács Béla kapcsolatait a Magyar Közösség­gel és a Hetes Bizottsággal. A Kisgazdapárt parasztképviselöi elítélik az összeesküvést A Szakszervezeti Tanács csütörtö- csoportot A baráti beszélgetés során a ken este, a köztársasági elnök óhajának megfelelően vendégül látta a Kisgaz­dapárt parasztképviselőiből álló 35 .agu tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a leleplezett összeesküvést haladéktala­nul fel kell számolni. A magyar r«akció még nincs ártalmatlanná téve A moszkvai rádió munkatársa mond-! ja: A köztársaságellenes összeesküvés vizsgálati anyaga élénk fényt dérit a . magyar reakciósok céljaira és a c 'tok. í elérése érdekében alkalmazott módszé- i j reikre. Az összeesküvés leleplezése még ; nem jelenti azt, hogy a magyar reak­j ció már ártalmatlanná van téve, hogy már felhagyott a demokracia elleni ak­namunkájával. A reakciósok most igye­keznek erőiket átcsoportosítani s úgy­nevezett baloldali ügynökeiket mozgó­sítani, nehogy vereségük teljes legyen. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar reakciósok hadát a Horthy-rendszer 25 éven át összetartotta és art a legkülön­bözőbb módszerek alkalmazására is ki­oktatta. Magyarország dolgozó tömegei, munkások, parasztok és a haladó ér­telmiség levonta a múlt tapasztalatai­ból a tanúságot és most, amikor a magyar reakció a dolgozók szabad­ságára tör, még jobban tömörítik ere­jüket a horthyisták elleni harcra és itt igen helyénvaló Károlyi Mihály egyik nyilatkozatát idézni, mert ez az egész demokratikus magyar társadalomnak véleményét fejezi ki. Mielőtt megkez­denék az alkotó munkát, végleg m«í5 kell szabadulni azoktól, akik az össze­esküvésben részttettek, valamint azok­tól is, akik ezeket titokban, vagy nyíl­tan támogatták. A iijékO£tatá$üayi minisztérium költségvetését tárgyalta a nemzetgyűlés (Budapest, február 14.) A nemzet­gyűlés pénteki ülésén a napirend során a tájékoztatásügyi tárca költségvetésé­re került sor. Ortutay Gyulai előadó hangsúlyozta, hogy kételkedhelik a tájékoztatásügyi politika fontosságában és senki sem tekintheti ezt a minisztériumot a koa­líció mértani egyensúlyának egyik té­nyezőjeként. A tájékoztatásügyi minisz­tériumnak a magyar nemzet érdekeit és egyben az igazságot kell szolgálnia. Feladatának szükségességét mind bel­politikai, mind külpolitikai érdekeink egyaránt előírják). Kérte a költségvetés elfogadását azzal a kiegészítő javaslat­fai együtt, hogy a tájékoztatásügyi mi­nisztérium költségvetését emeljék fel-. Kállai Gyula (kommunista) elismerte a tájókoztatásügyi tárca fontosságát. De egyben leszögezte, hogy ez a két minisztérium teljesítette a legkevésbé hivatását. Nismcsak a pénzhiány oka ennek, hanem ez politikai kérdés is. Különösen bírálta a lapok magatartá-i sát és főleg a kisgazdapárti lapok! cik­keit ítélte el, amelyek nem koalíciós szellemben iródnisk. Kifogásolta, hogy; a kisgazdapárti lapok hirdetések cél­jára használják fel a papírmennyiséget és túllépik a koalíciós megállapodást a papirhiasználat kérdésében is. A költ­ségvetést elfogadta. Bognár József tájékoztatásügyi mi­niszter válaszolt az egyes felszólalá­sokra. Kossá István alelnök ezután napi­rendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését szer­dára délelőtt 10 órakor tartja, napirend­jén a kereskedelem- és szövetkezetügyi tárca költségvetésének tárgyalásával. A napirend megállapítása után az interpellációs könyvet olvasták fel. A szerdai napra uj interpelláció bejegyez­ve nincs, csupán az eddig elhalasztott interpellációk szerepelnek. A Ház pén­teki ülése késő délután ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents