Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-15 / 38. szám
üi§ prnímtm WiSÍ!!«ti«§ Símé. M7 február IS. szombat, ÍV. évf. 38. «, JimiiwiiTin»»wai iiiiiiiiB—iwmiimiiwmwiiimhírni——nnnnn mii ii i ii«iiiwi«iiriiiiiiiiiiíirrr)ii ittiiiii iHniniiiiiiiiniiiii«nwniiinn irs: 40 fiilés?* DELMAGYARORSZAG 4^fAflTA» KOMMUNISTA ?A|T & í h M A ü Y AII0 g 3 Z A QI NAPILAPJA Kisiparos sgységaf! Safegjedí i liisiparostóirsadalmának "minden tagja nagy érdeklődéssel tekint a közeljövőben megtartandó ipartestületi választások elé. A Kisgazdapárt Szegedi politikai bizottsága azonban lehetetik 11 követeléseivel a legnagyobb nehézségeket gördíti az egészséges megegyezés elé. Az eddigi tárgyalásokon ugyanis mindenáron bizonyos arányszámot követeltek maguknak a vezetésben. Először SO százalékot kértek, maid lejjebb adták és jnost mindenáron 60 százalékot szerelnének biztosítani maguknak. A Kisépzdapártoak ez a százalékos követelése •íiíndenesetre nagyon hasonlít a Jelepfeett összeesküvők arányosítást tervére és kövcíeléseire. Egyébként is idejét multa állásfoglalás a vezetőség jelölésében a 60 százalékos többség biztosítani akarása. Ezt az arányszámot ugyanis ők a ta"valyi választások után kialakult helyzetkép alapján állították fel, holptt minden becsületes kisiparos tisztában van azzal, hogy a tavalyi választások puccsszerűen történtek, mert hiszen a demokratikus kisiparosok nagyrésze nem is volt ott jelen. így azután sikerülhetett Farkas elnök vezetésével olyan elnökséget választani, akik legcsak a pártérdekeknek fejeltek neg, de magatartásukkal bebizonyították, hogy csak a saját érdebeiket tartiák szemelőtt, ezenkívül nem is igen -értenek az ügyek helyes intézéséhez. A szegedi kisiparosság súlyos helyzete nagyrészt éppen az ö vezetésüknek tudható be. A Kisgazdapárt azonban mindezzel ugyláfíszik nem törődik. Ahelyett hogy mosttnár végre belátnák hibáikat és arra törekednének, hogy komoly koalíciós együttműködéssel, a lehetőségek szerint minél jobban segítsenek a nehéz helyzetben küzdő kisiparosokon, továbbra is csak a jártcélokat tartják a legfontosabbnak és lehetetlen követeléseket támasztanak a munkáspártokkal szemben. A két munkáspárt és elsősorban a Magyar Kommunista Párt azonban elhatározta, hogy nem veszi fel a nártharcot a szegény kisemberek bőréire, hanem arra törekszik, hogy számukra jólétet, megfelelő megélhetést biztosíthasson. Ezért a munkáspártok minél előbb meg. akarják valósítani a szegedi kisiparosság egységét. Ennek érdekében olyan listát állítottak össze az ipartestületi választásokra, amely a két munkáspárt kisiparos tagjain kívül magában foglalja a demokratikusan gondolkodó szegedi kisiparosság képviselőit is. A kisiparostársadalom mai nehéz helyzetében tehát félre kell tenni minden egyéni vagy pártérdeket, pozicióhajhászást, vagy egyéb apró ügyet és közös erővel kell törekedni ezeknek a fontos kérdéseknek a megoldására. Számtalan sérelem és jogos panasz akad szegedi viszonylatban is, amelyet a legsürgősebben meg kell oldani. Ezért hívta össze a két munkáspárt vasárnap délelőttre Szeged kisiparostársadalmát, hogy tnindeze' ket a panaszokat, bajokat felvessék, megbeszéljék és minél előbb orvosolják is elsősorban uj, demokratikus gondolkodású és szakmai szempontból is megfelelő ipartestületi vezetőség révén. A belügyminiszteri Jelentés eleplezi Kovács Béla szerepét az összeesküvésben Rajk László ismertette az összeesküvés részleteit a Kisgazdapárt képviselőivel • i i (Budapest, február 14.) A belügyminisztérium közli: A nyomozás során előkerült adatok ujabb fényt derítettek a demokrácia ellenes földalatti összeesküvés részleteire. Rávilágítottak! amra is, miért vált szükségessé már 1945 őszén, hogy a „Magyar Közösségi" Kovács Bcia bevonásával és hozzájárulásával! tcljhaitaiímu megbízottat küldjön ki Ausztriába Szügyi Zoltán volit vezérőrnaggyal, a Szer.t, László-hadosztály Ausztriában tartózkodó parancsnokával való tárgyaiások véglett A nyomozó hatóságok kezében van Szügyi Zoltán összefoglaló „jeleratés"-e. A „jelentés" pontokba foglalva tartalmazza a demokrácia megdöntésére1 irányuló szervezkedés legfőbb célkitűzéseit. A „jelentés" beszámol arról, hogy elhatározták a külföldi katonai erők egységes központi főparancsnokság alá helyezését A főparancsnoknak „vitéz" Farkas Ferenc volt vezérezredest jelölték ki- Ennek a hadseregnek az lett volna feladata, hogy támogassni a maigyurorszá-; összeesküvést tervei megvalósilásábuit, a „jogfolytonosság helyreálHtásábarv". Programba vették a régi országgyűlés összehívását s ott Horthy Miklós újraválasztását és Horthy kormányzásának biztosítását, az összeesküvők számára megbízható fegyveres alakulatok létesítését, elsősorban a csendőrség visszaállítását, a demokratikus elemek eltávolítását a kötzigazga fásból és a régirendszerü közigazgatás visszaállítását. E célok érdekében S hogy a teljes együttműködést biztosítsák, a magyarországi összeesküvők és a külföldi hor'thysta diplomaták, valamint a nyugaton állomásozó csapattestek között, Szügyi Zoli árt több íziben futárokat küldött haiza a kapcsolatok felvételére. Futárai Béki József százados, aki a rendŐrség őrizetében van és Vadász főhadnagy felkeresték Raffai Sándor budapesti lakos, részvénytársasági igazgatót, a földalatti „Magyar Közösség" tagját, aki a Független Kisgazdapárt gazdasági bizottságának szövetkezeti előadója volt. Közölték vele: mozgalmuk összhangbahozatal ára feltétlenül szükséges, hogy egy megbízólevéllel ellátott meghatalmazottat küldjenek Ausztriába, aki Szügyivel és rajta keresztül más körökkel is felveszi a tárgyalásokat. A 'letartóztatásban levő Gyulai László nemzetgyűlési képviselő és Arany Bálint bevallották, hogy ők ismertették Kovács Bélával Szügyi Zoltán üzenetét és felkérték, hogy adjon megbízó levelet Raffai Sándornak a tárgyalások felvételére. Kovács Béla tárgyalt Raffai Sándorral és utasította Gyulai László nemzetgyűlési képviselőt, adjon megbízó levelet Raffainak, amit Gyulai meg is tett. Kovács Béta ai biztonság kedvéért Raffai Sándort a saját gépkocsiján vitette el az osztrák határig, Szentgotthárdig. Arany Bálint, Gyulai László és az ugyancsak letartóztatásban levő Szentiványi Domokos vallják, hogy Raffai Sándor Ausztriából irt fürgetésére Kovács Béla 1946 januárjában saját aláírásával ellátott ujabb megbízólevelet küldött Ausztriába! Raffai részére. A megbízólevél, amely a Kisgazdapárt hivatalos levélpapírján íródott és a Kisgazdapárt pecsétjével volt ellátva, a következő szövegű volt: „Raffai Sándor urnák. Megbízom a párt nevében, hogy külföldi tárgyalásokat folytasson, egyúttal személyes jelintéstételre kérem. Budapest, 1946 január 5-én. Kovács Béla országos főtitkár, miniszter." Időközben a demokratikus államvédelmi, szerveknek sikerült Raffai Sándort elfogni. Raffai vallja, hogy 1946 januárjában meg is kapta Kovács Béla hivatalos megbízólevelét. Raffai vallomását megerősíti a Budapesten tartózkodó Fóthy Ernő tanúvallomása', aki abban az időben a Magyar Vöröskereszt klagenfurti meigjbizottja volt. Arany Bálint és Gyulai László valamint Raffai Sándor vallomását, hogy Kovács Béla a saját autóján) szállította el Raffait Szentgotthárdig, megerősíti Deli Ferencnek, Kováog Bélai akkori gépkocsivezetőjének tanúvallomása is. A kapott megbízatás értelmében Raffai Sándor Ausztriából számos esetben küldött beszámolót Budapestre. Egyik ilyen levelét, amely 1946 október 27-ről kert s amelyben kovács Bélától ujabb utasításokat kért, a fentebbi ujabb nyomozati adatokkal együtt áttették a nemzetgyűlés mentelmi bizottságához. A belügyminiszter beszámolója a kisgazdapárti képviselőknek Rajk László belügyminiszter pénteken délelőtt a parlament kisgazdapárti klubhelyiségében a leleplezett fasiszta összeesküvésről és Kovács Bélának, a Kisgazdapárt főtitkárának az összeesküvésben vitt szerepéről tartott beszámolót, a Független Kisgazdapárt miniszterei, államtitkárai és nemzetgyűlési képviselői előtt. Beszámolóija előtt Nagy Ferenc miniszterelnökkel és Varga Béla házelnökkel folytatott hosszabb tanácskozást, majd a miniszterelnök bevezető szavai után nagy érdeklődés mellett tartotta meg a kisgazdapárti, képviselők mindvégig fegyelmezett csendben, feszült figyelemmel hallgatták a belügyminiszter ismertetését, amelyben) részletesen feltárta Kovács Béla kapcsolatait a Magyar Közösséggel és a Hetes Bizottsággal. A Kisgazdapárt parasztképviselöi elítélik az összeesküvést A Szakszervezeti Tanács csütörtö- csoportot A baráti beszélgetés során a ken este, a köztársasági elnök óhajának megfelelően vendégül látta a Kisgazdapárt parasztképviselőiből álló 35 .agu tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a leleplezett összeesküvést haladéktalanul fel kell számolni. A magyar r«akció még nincs ártalmatlanná téve A moszkvai rádió munkatársa mond-! ja: A köztársaságellenes összeesküvés vizsgálati anyaga élénk fényt dérit a . magyar reakciósok céljaira és a c 'tok. í elérése érdekében alkalmazott módszé- i j reikre. Az összeesküvés leleplezése még ; nem jelenti azt, hogy a magyar reakj ció már ártalmatlanná van téve, hogy már felhagyott a demokracia elleni aknamunkájával. A reakciósok most igyekeznek erőiket átcsoportosítani s úgynevezett baloldali ügynökeiket mozgósítani, nehogy vereségük teljes legyen. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar reakciósok hadát a Horthy-rendszer 25 éven át összetartotta és art a legkülönbözőbb módszerek alkalmazására is kioktatta. Magyarország dolgozó tömegei, munkások, parasztok és a haladó értelmiség levonta a múlt tapasztalataiból a tanúságot és most, amikor a magyar reakció a dolgozók szabadságára tör, még jobban tömörítik erejüket a horthyisták elleni harcra és itt igen helyénvaló Károlyi Mihály egyik nyilatkozatát idézni, mert ez az egész demokratikus magyar társadalomnak véleményét fejezi ki. Mielőtt megkezdenék az alkotó munkát, végleg m«í5 kell szabadulni azoktól, akik az összeesküvésben részttettek, valamint azoktól is, akik ezeket titokban, vagy nyíltan támogatták. A iijékO£tatá$üayi minisztérium költségvetését tárgyalta a nemzetgyűlés (Budapest, február 14.) A nemzetgyűlés pénteki ülésén a napirend során a tájékoztatásügyi tárca költségvetésére került sor. Ortutay Gyulai előadó hangsúlyozta, hogy kételkedhelik a tájékoztatásügyi politika fontosságában és senki sem tekintheti ezt a minisztériumot a koalíció mértani egyensúlyának egyik tényezőjeként. A tájékoztatásügyi minisztériumnak a magyar nemzet érdekeit és egyben az igazságot kell szolgálnia. Feladatának szükségességét mind belpolitikai, mind külpolitikai érdekeink egyaránt előírják). Kérte a költségvetés elfogadását azzal a kiegészítő javaslatfai együtt, hogy a tájékoztatásügyi minisztérium költségvetését emeljék fel-. Kállai Gyula (kommunista) elismerte a tájókoztatásügyi tárca fontosságát. De egyben leszögezte, hogy ez a két minisztérium teljesítette a legkevésbé hivatását. Nismcsak a pénzhiány oka ennek, hanem ez politikai kérdés is. Különösen bírálta a lapok magatartá-i sát és főleg a kisgazdapárti lapok! cikkeit ítélte el, amelyek nem koalíciós szellemben iródnisk. Kifogásolta, hogy; a kisgazdapárti lapok hirdetések céljára használják fel a papírmennyiséget és túllépik a koalíciós megállapodást a papirhiasználat kérdésében is. A költségvetést elfogadta. Bognár József tájékoztatásügyi miniszter válaszolt az egyes felszólalásokra. Kossá István alelnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését szerdára délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén a kereskedelem- és szövetkezetügyi tárca költségvetésének tárgyalásával. A napirend megállapítása után az interpellációs könyvet olvasták fel. A szerdai napra uj interpelláció bejegyezve nincs, csupán az eddig elhalasztott interpellációk szerepelnek. A Ház pénteki ülése késő délután ért véget.