Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-12 / 35. szám

lilás proletárja! igjfSSilMail Szeged? 1947 február 12 szerda, IV. évf. 35. st. • . ... 111 !• imi—11———1» 11 in 1 1 111 mi 1 i a!,iL iWJffl Rra: 40 íiUé*, L M AGYAKOR S > i> 1. A MAGYAR KOMMUNISTA FART D ÉLM AOY AROR8ZÁGI WAPILAPJ Harminc napon belül ratifikálják a magyar békeszerződést * n é5 9 • e * Bsvin üzenetei intézelI a magyar néphez — Gyöngyöst János hiiejlelíe a magyar kormány álláspontjai a békeszerződésekkel kapcsolatban (London, február 11.) Bcvin angol kiiliigyminlsziier a remény cs a jóaka., rat üzenetét küldötte a volt csatlós •országok népvihez, amelyek képviselői tegnap írták alá. a békeszerződésekéi. A magyar néphez az alábbi üzenetet intézte: A háború csapása végigvonult az Öniik országán is és roinbadönlütte fővárosukat. Bátran és töretlenül önök niár hozzákezdtek városaik és falvaik helyreállításához és a* «í, ragyogóbb Budapest újjáépítéséhez. MI itt az Egy esült Királyság területén rokonszenvvel figyeljük az önök erőfe_ s itéseit é> munkájukhoz méltó sikert kívánunk. Nagyobb távlatokba beszé'vc, ha mindegyikünk jóakerattal együttműködést és kemény munkásságot fejt ki, eltüntethetjük a háború I pusztításait és valariicnnyiünk szarná. • ra a jobb és szilárdabb alapokon nyugvó életet biztosíthatjuk. Harminc napon belül ratiliháljóh a békeszerződéseket A külügyminisztériumban ugy nyilatkoztak, liogy valószínűleg 30 na• pon belül ratifikálják a nagyhatalmak a magyar békeszerződést A nyilatkozat hivatkozik a békeszerződés egyik szakaszára, amely kimondja, hogy az 1 aláirt békeszerződéseket a lehelő lcgT rövidebb időn belül kell ralifik'lui. A nagyhatalmak ratifikálása után a magyar nemzetgyűlés azonnal törvénybe ik'atja a párisi békét. Gyöngyösi János nyitaHtozaia (Zürich, február 11.) Neue Zürichcr. Zeitung című lap első oldalon lcö/p Gyöngyösi János magyar külügyminiszter nyilatkozatát, amelyet Parisba utaztábau a lap tudósítójának bocsátott rendelkezésére. A nyilatkozat a következőket mondja: A háború után a magyar demokratikus kormány többször kérte a magyar békeszerződés túlságosan szigorú és igazságtalan rendelkezéseinek enyhítését. A magyar kormány a győztes államoknál, amelyek a békeértekczlctcu a külügyminiszteri tanács által kidolgozott eredeti békefel'.ételeftt sok tekintetben még sulyosbbiitották, sajnos kevés megértésre talál*. Ezzel a háború pusztításai által gazdasági erőforrásaiban amúgy is jelentékenyen meggyengült országunkra csaknem elviselhetetlen terhet róttak. A magyar nemzetet azonban az a körülmény érintette a legfájdalmasabban, hogy, a békeszerződés nem tartalmaz intézkedéseket a Csehszlovákiában és Romániában élő magyar kisebbség jogainak meg. óvására. Mivel azonban a magyar nép 1öbT> mint egynegyede -a Magyarországgal szomszédos államokban él, a magyar államnak szemelől soha nem téveszthető kötelessége c kisebbség alapvető emberi jogait és tényleges jogegyenlőségét megvédelmezni. Az azonban a szomszédos államoknak is érdekében áll, hogy Magyarország és a vele s. o.nszédos országok közt megvalósuljon az őszinte együttműködés. A magyar demokratikus kormányzatnak is ez alapvető célja. Amig azonban csehszlovákiai magyarságnak a a jogfoS/íoitságnak a történelemben példa-nélkül álló állapotában kell éln'ök, addig nem lehet a két nép között baráti kapcsolatok létesítésére gondolni. Ez a visszás helyzet kedvezőtlenül befolyásolja valamennyi dunai nép közös ügyéé. A nyilatkozat után híreket közöltek ujabb 500 csehszlovákiai magyar menekült Magya'o szagra érkezéséről. A földreform igazolta a kommunisták és parasztok őszinte barátságát A londoni és a moszkvai rádió vitája a magyar parasztság helyzetéről A reakciós elemek akarják szembeállítani egymással a város és falu dolgozóit (Moszkva, február 11.) A moszkvai 'rádió munkatársa mondja: A londoni rádió a minap „Magyarország angol szemmel" cimü előadásában ismertette az Economist cimü folyóiratnak á magyar parasztság helyzetéről szóló cikkét. A cikkíró a löbbck közölt kijelentette, hogy a magyar parasztság néha forradalmi, de gyakran reakciós volt. Ez az állítás elfelejti a magyar parasztság történelmi múltját. Emlékeztetjük az. angol lapot a XIX. századbeli mozgalmakra a magyar parasztságnak a löldesurák ellen folytatott hosszas küzdelmeire. Magyarországon az ország felszabadulásáig, 1945-ig két-hárommik iió paraszt koldussorban sínylődött. 'Ugyanakkor az ország vetésterületének 'iibb mint a fele 16 ezer földbirtokos kezén volt, amig a Nagy-Alföld többi részének több mint kétmillió parasztcsaládot keíli'tt eltartania. Igy volt ez a múltban. A magyar demokrácia a földreformmal mindörökre leszámolt a kiáltó igazságtalanságokkal. Az Economist ugy látszik elhatároz!a, hogy a magyar parasztságnak nemcsak múltbeli, hanem jelenbeli helyzetét is meghamisítja. Mint ismeretes, a kommtinista és más demokratikus parasztok együttműködésével széleskörű földre'ormol hajtottak végre. Az angol lap íigytémur kivüj hagyja azt a tényt, hogy a földreform igazolta a kommunistáknak a parasztsághoz való igazi viszonyát. ' Az Economist azt is állítja, hogy a kommunisták véleménye szerint a munkásosztály fölényben van a parasztsággal szemben s igy a falukban nagyon sok a jobboldali és a falukban a reakció a népszerű. Ez nem egyéb koholmánynál. Az Economist a továbbiakban azt állítja, hogy a demokratikus erők, köztük a kommunisták szembeállítják a munkásosztályt a parasztsággal, holott jól tudjuk, hogy a falu és a város színbeállítását egymással néma demokratikus erők, hanem a reakciós j elemek akarják. A nép elleni reakció | célja az, hogy felemelve az iparcikkek I árát, elégedetlenseget keltsenek a falu siak köreiben. Épp:n a reakciósok azok, akik kiélezve az élelmiszer-válságot, arra szólítják fel a parasztságot, •tagadja meg a beszolgáltatást. A reakciónak az a célja, hogy éket verjen a falu és a város dolgozói közé. A demokr..tik-u-s pártok politikája állandóan az voltí hogy a parasztság és a munkásosztály erőit összefogják és igy még eredményesebben állítsák helyn: az ország gazdaságát. Az Ecooorhist u® tesz, mintha carőlí semmit sem tudna. A reakció valamennyi mesterkedését a magyar demokrácia leplezte le. E tények világánál az Economist koholmányai teljesen nyilvánvalóakká válnak. Ilyen "cikkek, amelyek sajnos, olyan sűrűn látnak napvilágot az angol sajtóbán s amelyet az angol rádió oly szívesen népszerűsít, nem szolgálják a demokratikus Magyarország- érdekeit. A Kisgazdapárt megtisztítja sorait (Budapest, február 11.) A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága hétfőn este tartott ülésén Nagy Ferenc miniszterelnök indítványára deklarációt fogadott el, amelyben megállapítja, hogy a belpolitikai válság elsimítása erdevkében kezdeményező lépést t:s^ és az önkritika teljes mértékű érvényesítése alapján saját problémái felé. fordul és ezzel kapcsolatosan a következőket közli a magyar közvéleménnyel: Elhatározza, hogy politikáját visszaviszi az 1930-ban békésen kialakult paraszti radikalizmushoz és fő törekvése a magyar parasztság felemelését szolgálni és ez: a kérdést elsővonalba állítani. A politikai • bizottság javaslatot tesz a nagyválasztmánynak:, hogy az ügyieket intéző pártszervezetekben a parasztság arányszámát emelje. A Független Kisgazdapárt egész erejével küzd a reakció ellen és minden olyan kísérletet megakadályoz, amely a demokrácia, a köztársaság, az alkotmány és a törvények ellen irányul és sem a reakciós múltnak, sem a reakciós jövőbeni elképzeléseknek i»et nem enged. Mélyen elítéli az össreesküvés.t - és követeli, hogy azok, akikre a köztársaság és a demolcráciaellenes összeesküvés vádja rábizonyul, személyre, származásra és állásra való tekintet nélkül mielőbb vegyék el méltó büntetésüket. A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága, levonta az elmúlt évek válságainak és az összeesküvésnek tanulságait és személyi, valamint szervezeti téran egyaránt megtette és megteszi azokat az intézkedésekot, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a demokráciát a maga részéről zavartalanul szolgálhassa. Ezért történelmi felelősségétől indíttatva, felhívja a koalíciós pártokat a belpolitikai válság megszüntetésére és az alkotó kormányzás biztosítására irányuló tárgyalások megkezdésére. Városfejlesztési probléma (Szeged, (ebruár 11.) A szsgedi mérnökszakszervezet kedden délután nagy érdeklődés mellett'tartott ülést a városrendezés és tiszai duzzasztómű építésének kérdéséről a városháza tanácstermében. Berényi Árpád elvtárs, elnöki megnyitója után a szegedi városrendezés problémájának régi szakom híre: Pálfy-Budinszky Endre főmérnök tartott érdekes előadás'!' Szeged városrendezésének alapvető feladatairól. F»Idtajzi, társadalmi és gazdasági adott v. sáSók* alapján jelölte meg az elkövetkező évtizedek városfejlesztési programját, amely ljprom nagy csoportra: a közlekedés, település és városkép-kialakítás problémaköréibe tagozódik. A - lakóterületek kialakítását a lakosság foglalkozási • áfáinak megfelelően tárta elő/ A rendezés alá kerülő területeket négy nagy kategóriába" osztotta, mégpedig a belső "bérházövezetre, továbbá az, ezt -körülvevő és körtöltésig kiterjedő családiház-övvzetre, azutáni kertgazdasági és végül mezőgazdasági övezetre, • Pálfy-Budinszky főmérnök mindvégig na.gy érdeklődéssel kisért előadása Vegén a legsürgősebb szervezési teendőket ismertette és városfejlesztési alap létesítését javasolta. Hangsúlyozta, hogy az uj defnokratikus városrendezésnél: uj utakon, uj eszközökkel, emberibb életkeretet kell teremtenie Szegeden is. A nagy távlatokat megnyitó és számos értékes javaslatot tartalmazó tervezethez több hozzászólás hangzott el a közöhsógi lelkes tapsai után, majd dr® Mosonyi Emil a földmüvelésügyi minisztérium öntözésügyi 'osztályának .vezetője beszélt a Tiszán négy helyen, igy Szegeden is létesítendő duzzasztómű megépítéséről és annak rendszeré röi, szerkezetéről. Az árvízveszélyre való tekintettel pillérek között'mozgatható, kiemelhető vasszerkezettel kell a duzzasztót megépíteni, a szélsőséges széljárás, a hordalék és jég kérdésének figyelembe vételével. " Szét emelt a továbbiakban annak érdekében, hogy Szeged is bekapcsolódjék az országos energiahálózatba, majd szakszerű részletességgel tárta fel a szegedi duzzasztóműnek' a város energiagazdálkodása és öntözése szempontjából nagyjelentőségű tervét. A különösen mérnökökből álló hallgatóság hálás tapsokkal jutalmazta a minél előbB megvalósításra váró, nagy körültekintéssel " megalkotott tervezetet. Reméljük, hogy ezelcit a város szo ciális és gazdasági szempontjából nagy-* fontosságú elgondolásokat a Magyar Kommumsta Párt hároméves újjáépítési tervén- belül sikerül is- megvalósítani.