Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-11 / 34. szám

Ulág proleürífll 0W«$@i|sÍf*« Umt> <947 február 11. kedd* IV. évi. 34. ÍZ. ára: 40 fillér I- , fct DÉLMAGYARORSZÁG 4 MAGYAR KOMMÜN! RT DÉL MAGYARORSZÁGI NA P I L A P J & FEBRUÁR 10. Az emberiség, a magyar nemzet törtenete ismét gazdagabb egy dátummal. .Parisban ismét történelmet csinálnál;. A magyar nemzet a mai nappal sorsterrdulóhoz érkezett. A multat az ország jtomokiatikus vezetői elméle'.ben már elszámolták. Akadnak azonban még -•?varos fejű emberek, akik összeesküvésekkel szeretnék a történelem kerekét visszafordítaná Az ön tudatosodott i ernz.it azonban éber figyelemmel ldsér rainclen ellenforradalmi megnyilvánulást és elet ösztöne segítségével elsodor minden próbálkozást, amely a nemzetet ujabb kalandokba; sodorná, Párifban lezárni hazánk ellenforradalmi korszaka. A nemzetnek kell vl» -elnie következményűit Horthy és bé• enednek politikai kalandjaiért. Soha a történelem folyamán nemzetet ugy ba tem csapiák és félre nem vezették, ríint Horthyék. A" felismert és leleplezett nemz.tveszejtő politika súlyos ter:idfcet hárít a becsapott és félrevezetett népre. Parisban most a demokráciának teli azokat a tci-heket vállalnia1, melyeket Horthy öncélú politikája és ha' alombitorlésa hozott az ország nyakára, Tudjuk, Ixogy Párisban a békc-.zerzödések magyar szempontból sok kívánni valót hagynak maguk után. A demokrácia azonban vállalja a terlíeket és sérelmeket, melyeket a hitelét •vesztett nemzetre hárítanak. Vállalja a demokrácia a- terheket azért, mert az •ország felelős v:zetői ismerik' a ma. pvarság élhiakarását/A feudális országvezetes megvetést es ellenségeket szerteertt a magyarságnak, a mult itt felejtett politikai vámszedői még napjainkban Is csökkentik hitelünket, A nem et azonban élni akar és ezért élni ls tosf. A párisi békeszerződések terhelniük rfmeretében a Magyar Kommunista Bárt volt az első, amely felkészült a jerhek elviselhetővé tételére, és tervet készített a nemzet felemelésén?-. Az eáztelen és öncélú Horthy-féle ország-vezetés döntötte romokba az országot, . A békeszerződés terheit és a háboruokozta károkat csak tervszerű munkával tudja a nemzet elviselni. Nem osztályokra és icgyérrefcre nehezedik a békeszerződés terhe, hanem a nemzet egyetemességére. A felelős politikai tényezők feladata, hogy ezeket a terheket aráiryosan osszál; meg és irányitáíukkal Induljon el a magyarság a felemelkedés útjára. Az MKP felismerte « tervszerű újjáépítés jelentőségét. Felismerte az egyetlen utat, amely a felemelkedés felé vezet és ismétel fen bekrizanyitotta, hogy a nemzet pártja, r.melv a nemzet szabadsága, függetlensége és felemelkedése érdekében harttotf. A békeszerződés fájó seft.i nem okoz. hatnak a magyar népnek halálthozó csapást, Tudomásul vesszük azokat és pitő munkával bizonyítjuk be ai világ népeinek, hogy életerős, az emberiség haladását szolgáló nemzet vagyunk. \Tem sírunk és nem igyekszünk hazug r-ropagan dóval igazságunknál; liiveket oborozni. A magyar demokrácia születése első pillanatétól kezdve épit, A magyarság bebizonyítja, hogy a honfoglaló ősök vitézsége, szívóssága és ikadályt nem ismerő munkakészsége nem sorvadt el a késői unokákban sem. Életerőnk elvisel minden csapást, fájó -zlweí, de nem életuntán és a felemelkedés biztos íudaIában épitő munkába tegott a nemzet. Ez az előttünk álló cs - -í jövőnk érdekében elvégzendő munka •meghozza a gyógyulást minden sebre. Február 10-ilce megtanitjai a magyarságot, hogy hol keresse barátait. Kik azok, akik falemelkedésében segitő rezet nyújtanak, A győztesek közül a ' Szovjetunió volt az első nagyhatalom, •'.rrvriy segítő kezet nyújtott eddig is. Jószándéku segítségére az elkövetkezendő épitő munkában szükségünk van1 ovábbra is. A Szovjetunió az első pil-| lar.atlól kezdve nem mint győztes hó- " íitá, hanem mint az emberi szabadságjogok legyőzhetetlen harcosa és a kis íemzetek barátja jelent meg. Ebb.n a munkánkban minden vonatkozásban "Cgitscgünkre volt a múltban és meg A békeszerződések aláírásával lezárult a második világháború felszámolásának egyik fontos szakasza Gyöngyösi János a békeszerződések aláírása előd átnyújtotta a francia külügyminiszternek Magyarország jegyzékét a békeszerződésekre vonatkozóan (Budapest, február 10.) Páris újra gyarorrszágot Gyöngyöst János küla vílág diplomáciai fővárosa lett ügyimiiiszter képviselte. Az óra-szaegyetlen napra, amikor egy "diplomár Ionban a mintegy 30 vezető diplomáciái aklus véget \et a Németország tán kivül 70 francia és külföldi lapvolt szövetségesei és a győztes ha-j tudósító, továbbá sok rádió és filmfalmak között fennálló hadiállapot-, riporter volt jelen az aláírási szernak, 1947, február 10-én. Nem ke- tartáson, vesebb, mint öt külügyminiszteri értekezletre és egy nemzetközi konA békeszerződések aláírása egy_ gresszusra volt szükség, hogy a Né-. fzerü formaktás volt. A győztes, hametörszág volt szövetségeseire klsza-j d(°"tö:tek' badandó békefeltételeket tető alá hoz- zött államok képviselő az aláírás p' . fenatábrn sem szóbeli, rem írásbeli "A békeszerződéséket a párisi száj-, deklarációt nem tehetnek, na-par+i Quai d'Orsay-n lévő francia | Ezért a magyar békeküldöttség külügyminisztérium masszív, komor, képviseletéten Kertész István rendtöbbemeletes épületében írták alá. kívüli követ és meghatalmazott, mi Maga az uia-tiaal SZOlOTtaS a KUiUg) minisztérium úgynevezett óra-szalonjában játszódott le. Az aláírási szertartáson Bidault francia külügyminiszter elnökölt, mint jelenlévő rangidős diplomata cs házigazda. ManiSzter hétfon déleíótt a francia; küiügyminisztéir i um ba n ) átnyújtotta Gyöngyösi János külügyminiszternek Bidault francia külügyminiszterhez mint a békekongresszus elnökélvcz, intézett jegyzékét. A magyar jegyzék igy szólt Elnök Ur! Most, midőn íz egyes szövetséges és társult hatalmak között egyrészről és Magyarország között másrészről létesült békeszerződés aláírására kerül sor, van szerencsém exelenciádat felkérni arra, hogy a békeszerződést aláíró hatalmak kormányainak a következőket hozzam tudomására: : A magyar köztársaság kormánya ismételten felhívta az illetékes nemzetközi tényezők figyelmét a magyar békcszerződés-tervezeínek azokra a rendelkezéseire, amelyekét a magyar kormány politika* szemponthói igazság ai® nnak és méltánytalannak, gazdasági következményei tekintetében pedig a meggyengült .Magyarország számára módfelett lerhcsn k, sőt elviseíheteílennék találtA magyar kormány különösen azt kifogásoí'a cs azt fogja ma is, hogy a most aláírandó békeszerződés semm; intézményes intézkedéseket nem tartalmaz abban a tekintetben, hogy a Magvarország határain kivül élő magyarok alapvető emberi jogait tiszteletben tartsa és polgári jogaik tekintetében egyenjogúságot biztosítanak Számukra. Jdogv az ilyen intézményes garanciák hiánya milyen következményekre vezethet, azt világosan megmutatják azok a szomorú esemenyek. amelyek most Csesztovákiában folynak. Ilyen körülmények között nem nehéz elképzelni, hogy milyen lelkiállapotban fogja aláírni Magyarország ezt a békeszerződést, amelynek Magyarország számára igen fontos rendelkezését már az aláírás előtt egyik győztes halalom tudatosan semmibe vette és amelynek végrehajtását meghamisítja. Mktezek ellenére Magyarország a nagyon súlyos politikai és gazdasági helyzeté közepette jövőjót illetően biztatást talál abban, hogy a békeszerződés életbelépésével vissza fogja nyerni teljes szuverén:tását és hogy a magyar hadifogly ok hazatérése sok magyar csalad szenvedésére enyhülést fog hozat. A magyar köztársasági kormánynak szilárd és eltökélt szándéka, hogy szomszédaival legszorosabb ós (eg barátibb közeledést és együttműködést létrehozza. Ez a szándék azonban csak akkor vezethet sikerre, ha a békeszerződés túlzott gazdasági és pénzügyi terhe11 az idők folyamán enyhülni fognak és Magyarországon kivül élő magyarok valóságosan részesülni főárnak az emberi ic>.7olc és polgári jogok élvezetében. Gyöngyösi János ?. k. A béke szer/ő.térek aláírásának szer tartása február 10-én délelőtt 11 órakor kezdődött, amikor Bidault elnök rövid beszédben üdvözölté a szövetséges ha'almák megjelent képviselőit. Ez ala't az idő alatt a legyőzöttek képviselői az óra-szalonnal szomszédos ugv nevezett béke-galériában várakoztak. Először Olaszország szerződését írták alá, majd délután következtek soron a többi legyőzött államok. i r . Aláírtuk a békeszerződéseket Az olasz, romáré és bolgár békeszerződés aláírása után a magyar békeszerződés aláírása volt soron. Délután 5 óra 30 percet mulat az óraszalon faliórája, amikor a győztes hatalmak) delegátusai bevonulnak a terembe. Bidault francia külügyminiszter az ülés elnöke elfoglalja az elnöki széket és megnyitja az ülést. Ezután Bidault elnök elrendelte a magyar delegáció bevez. lését. Gyön. gyösi János külügyminiszter vezetésével megjelent a magyar békedelegáció és helyet foglaltak az asztal közepénél számukra fenntartott helyen Bidault elnökivel szemben. A magyar küldöttség jobbján a jugoszláv, balján ai délafrikai unió küldöttsége helyezkedett el. Az elnöklő francia külügyminiszter 5 óra 35 perckor felállít helyéről ós Gyöngyösi János külügyminiszterhez, valamint a magyar küldöttséghez fordulva a következőket mondta; Elnöki minőségekben a magyar delegációnak kifejezem az erre az emlékezetes napra itt összeült nemzetek! delegátusainak jókívánságait. Megállapodás jött létre a szövetséges nemzetek és a Magyarország között kötendő békeszerződés feiíételeib:n. Igazolom, hogy az a szöveg, amelyet mosrt aláírnak megfelel azoknak az okmányoknak, amelyeket Washingtonban január 17-én az aláíró államok képviselőinek átnyújtottak. A most megtörténő aláírások kötelezettvagyunk győződve, hogy a szovjet segíteni-udás a békeszerződések aláírásának pillanatától még csak fokozódik. Nem veszhet el az a nép, amelynek olyan heves életvágya és letör hetetlen életereje van, mint a magyarságnak. Fel a fej-jel tehát és dolgozzunk a demokratikus magyar jövőért! séget jelentenek arra, hogy lojálisán és hűségesen végrehajtják mindazokat a feltételeiét, amelyeket a békeszerződés, szövegében lefektettek. Az itt levő bckeokmányok véget vetnek a legszofriorubb és legszörnyűbb háborúnak. Szilárd az a reményem, hogy ezek az okmányok megnyitják a nemzetek közötti egyetértés és megértés felé v.zteö utat, továbbá lehetővé teszik a világ javára szolgáló közös erőfeszítéseik elvégzését. Van szerencsém felszólítani a meghatalmazott urakat, hogy helyezzék el aláírásaikat sorrendben a békeszerződésen. Először a nagyhatalmak, majd a kisebb szövetségesek betűrendben, végül Magyarország irta alá a békeokmányt. Először a Szovjetunió, utána Anglia, az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Bjelo-Russia, Kanada, Csehszlovákia. India, Ujzéland, Szovjet-Ukrajna, Délafrika és Jugoszlávia meghatalmazottai irták alá a szerződést. Végül Bidault külügyminiszter felkérte a magyar meghatalmazottat a szerződés aláirásáfá. Gyöngyösi János külügyminiszter a békeküldöttség tagjaival és a kíséretében levő magyer diplomatákkal együtt átvonult a békegalériába, ahol Gyöngyösi János aláirta á magyar békeszerződést. Ez az ünnepélyes pillanat délután 5 óra 49 perekor érkezett el. Utána Bidault külügyminiszter az ülést berekesztette. Az ügyrendi szabályok szerint az olasz békeszerződés eredeti példányát Párizsban, a délkeleleurópai országok és Finnország békeszerződésének eredeti szövegét Moszkvában fogják őrizn;. A békeszerződéseket