Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-09 / 33. szám

VASÁRNAP, .1947 FEBRUÁR 9. íflklSAGYiM O-E SZAG 3 A Magyar Kommunista Párt 3 éves gazdasági terve A Délmagyarország cikkso­rozatában ismertette Gerö Er­nő elvtárs előadása1, amelyben az MKP hároriiév'es gaida&úgi i 'tervét ismertette. A nagyjelen-' I tőség ü újjáépítésitervet az or­szág közvéleménye rendkívüli i érdeklődéssel fogadta és a de­i mokraHkus fejlődés központi í • kérdéséite vált. A „Szikra" ki­I , adásában most megjelent az JVÍKP hároméves tervének tel­j jes s részletes szövege. Az .iz­léssel kiállítóit vaskos könyv­j hoz Rákosi Mátyás elvtárs, i % páriunk főtitkára az alábbi előszót irta: kí IKOR pártunk megbízásából Gerö 1V1 grnő elvtársunk kaíácsohy előtt ismertette Magyarország gazda sági íaipnaálliiátara vonatkozó hároméves tervünk alapjait, a visszhang szinte egyhangú helyeslés volt. Akik hazánk újjáépítésének kérdéseivel foglalkoz­nak, azok számára világos, hogy gaz­dasági fejlődésünk elérte azt a fokot, amikor az egész országra kiterjedő terv­szerűség szükségessége parancsolóan jelentkezik. Az újjáépítés kezdeti stá­diumában, amikor a hangsúly a meg­levő üzemek háborús' kárainak kijaví­i ásón volt s amikor az állam nem is rendelkezett a rílegfeleiő áttekintéssel,' a tervgazdálkodás hiánya nem volt szembeszökő. Most azonban, mikor ipari termelésünk túlhaladta ez utolsó békeév l>5°/V-át és. több ágb«n az idén eléri, vagy túllépi a békebelit, nem le­het és nincs is komoly ellenvetés a .ervgazdálhodás sürgős megvalósításá­val' szemben. Az egyhangú helye - lés, ami ter­vünket fogadta., közelebbi szemügyre-. vételezésnél természetesen meglehetős árnyalati különbségeket mutatott fél. Azt természetesnek találtuk, hogy az iparosítás hívei kissé kötésnek tartják azokat az összegeket, melyeket tervünk éfiúö a célra előrelát. És megfordítva: agrároldalról sokallták az iparfejlesz­tésre beállított hányadot és keveseiték a mezőgazdatág részesedését. Ezt a vi­tát a terv végleges kialakításánál nem lesz .c-héa kölcsönös mgegyezéssel az ország érdekeinek megfelelően elintézni. Nehezebb lesz meggyőzni" azokat' -a kapitalista köröket, melyek nem lelke­sednek tervünknek azért az alapelvé­ért, hogy magánérdeket alá kell Vetni a kdoérdekraek-, ami a gyakorlatban, annyit' jelent, hogy gazdasági éJe:tinik­ben -az állami és szövetkezeti szektor­nak kelt elsősorban fejlődnie. És még nagyobb ellenállásra kell számítanunk a háromévés tervnek annál a részénél, mely a befektetésekhez' szükséges nttl­'. iárdoka. nem a dolgozó osztályok élet­színvonalának rögzítésével vagy éppen visszaszorításával', hanem ellenkezőleg: e színvonal gyors emelésével "párhuza­mosan akarja előt eremteni. * ­Pedig tervünknek ez a döntő ré­sze: a dolgozók életszínvonalának gyors emelkedése. Minden egyebet ebből a szemszögből keli nézni. A felszabadu­lás óta eltelt két esztendő folyamán a munkásság, a dolgozó parasztság, az értelmiség, a tisztviselők és a kisiparo­sok olyan mérhetekleft terheket vállai­ra k az újjáépítésért, amiket lehelellen­ség tőlük továbbra is megkövetni. Itt az ideje, hogy a dolgozó magyar nép • erezze, hogy azok a példátlan áldoza­tok, melyeket hazánk újjáépítése 'erén hozott, kezdenek -gyümölcsözni. Az élet­színvonal gyÖrs emelkedése fogja meg­adni azt az új lendületet, melyet a há­roméves terv sikere megkövetel. Az emelkedő- életszínvonal a legfontosabb gazdasági tényezők egyike, melyektől •ervünk sikeres végrehajtásét várjuk. $ A Z ELSŐ esztendőben 35°/«-kal kí­vánjuk javítani a dolgozók- életní­vóját. -Ezt az emelkedést megköveteli az az átépítés is, amely úgy az ipar­ban, min' a mezőgazdaságban a minő­Irta: Rákosi Mátyás ségre, a belterjességre helyezi a liang­iuiyte A kartellek és monopoiiumok gazdatagi hatalmának visszaszorítása1 teremt? mi-g az egyik fontos előfelté­telei annak, hogy a kevés szakmun­kást foglalkoztató tömegcikkek .gyártá­sa helyett olyan áruk termelésére fek­tessük a fősúlyt, melyekben nem a nyersanyag, de a nagyszerű magyar szakmunkás és kisiparos tudása a leg­nagyobb érték. A mezőgazdaságban a földreform nemcsak megteremtette a „Kert-Magyarország" eiőfe tételeit, de egyenesen paranesoi'óvá tette a belter­jes gazdálkodást. Az új cazdák — de a régiek zöme is, — csak akkor tehet gyorsan virágzó és boldoguló gazdata­gok birtokosa, ha minél hamarabb á— tér a szemterméiésről az intenzivebb kulturáltra. A kezdet minden esetben a mai rendkívüli ciacsony életszínvo­nal emelése, mert csak ez les-zi leheiö­vé a hiányzó Szaktudás megszerzését vagy a meglevő teljes kihasználását. A dolgozók, a küvmberek életszín­vonalának és vagyonánnak emelése há­toméves tervünknek alapja. Csak ak­kor számíthat a .fia-Iái magyar demo­ktacia a dolgozó tömegek egyöntetű és fneg nem ingatható támogatásáig, ha a; munkás, az értelmiségi tapasztalja, hogy az első két nehéz esztendő után újra több ruhát, lábbelit, élelmet, kul­túrát .tud néki biztosítani az új rend s ha a- -földhözjuttaiott, a dolgozó gaz­da tapasztalja, hogy gazdasága gya­rapszik, erősödik s hogy az állom min­denben elősegíti boldogulását: A hároméves texv gazdasági tehető­ségei adva vannak, még abban az eset­iem is, ha semmi néven nevezendő ] külföldi kölcsönt nem kapunk. Ne fc-! iedjük.el, hogy a mögöttünk levő kétj nehez esztendő hatalmas gazdasági eredményein lényegében külföldi segít­ség nélkül értük el. S előre meg tehet jósolni: á külföldi segítség altkor fog jelentkezni, ha megmutatjuk, hogy ön­erőnkből is el vagyunk szánva hazánk gazdasági talpra állttá sára. A HÁROMÉVES tervünk síkele tehát nem gazdasági nehézségeken múlik: ezek t le tudjuk gyűrni. A fő nehéz­ségek politikai -természetűek. Az utol­só hetekben leleplezett reakciós össze­esküvés ázt mutatja: hogy a ,,-régi úri rend" híveinek nem kell újjáépülő, bol­doguló ország, ha az egyben demokra­tikus is. Ezek szabotálták az újjáépí­tést, hogy a rossz-, fűtetlen lakásokban elégedetlenkedő lakosság az. új rendet szidja, gátolták a termésbeszol-gáitatást, hogy a városi, kiéheztessék, meg akar­ták fúrni az értékálló forintot, hogy ej pénzromlás a1 demokrácia ellen fordítsa ! a dolgozókat, álhíreket koholtak, hogy i nyusftalantagoi' keltsenek. Fegyveres felkelést -készítettek! elő,- hogy vissza-' állíthassák népeilene.* uralmukat, mely tuinyi szenvedést, pusztulás: és meg­alázást hozott ránk. Újjászületésünk és felemelkedésünknek politikai alap­feltételét kell minctenekeiőtt megte­remtenünk. Azt a nyugodt, félelemnél­•küli életet, melyben/ az ujöazdának rten> kell attól tartani, hogy -békés munkáját fegyveres összeesküvők nyegetilc, -akik- vissza akarják venni .tőle a demokrácia adta földjét, ahol a­munkásnak, a Ealjídó értéhníségemík nem' keli attól rettegnie, hogy a reak­ció egy napon újra gúzsba kött, jog­fosztott rabszolgává "essá. A hároméves terv legfontosabb elő­munkálata az újra előmerészkedő re­akció szétzúzása. Amilyen mértSkben számoljuk fel a régi úri rend minden maradványát, olyan mértékben te­remtjük meg hazánk újjászületésének előfeltételeit. A gazdasági adottságok; mind megvannak, de csak a demokrá­cia alapján. Demokráciánk megszilár­dítása! és megvédése minden reakciós támadással szemben: ez a hároméves terv sikerének legfőbb biztosítéka. Nemzetünk- gazdasági. felvirágzása de ­mckráeiúnkkal áll vagy bukik. s S, mert mi népünket 'erőssé, virág­zóvá, boldoggá alcarjuk tenni, nem kí­méljük erőnket, hogy a gazdasági le­hetősségekhez a poli'ikai előfeltételeket is létrehozzuk s ezzel a hároméves terv sikerét biztosít s-tvk. S közben arról s-m feledkezünk; meg, hogy egy. ezereszter,. dős nemzet életében három év nem is oly nagy idő. Azok a célok, melyeke: hároméves tervünkkei- magunk éS a magyar nép elé tűzi un te csak kiinduló­pont j:ü az után® következő éy£k és évtizedeit gazdasági és kulturális fel­lendülésnek, s vele nemzetünk újjászü­le ésének. Éhhez a magasztos munká­hoz kérjük a magyarság legjobbjainak áldozatos támogatását. A jövő hét nagy meglepetése: LADY HAM*LTON Korcin Saipáor világfi In-, j el . NEM REPRÍZ! Eud-tpes' legelőkelőbb szánházad, a Corsb, Corvin. Décsi filmszínházak­kal egyidejűleg te közelebb a ííelvérosi Moziisaa Ralfay Brigitta étterem és kávéház. MiJaVr Mte ^eBek bcgslst Béla dobos és rgy fittese Otlov énekc-l díua-vaciora 1 40 forint Régi konyha. MATEOSz uj fuwfYállaij irodája Bfticti'ZsIHnszky-utca 22. (Feketeaas-utca) U-ház. Telefon: 808. Éjjel: 105, 205, 268, 735, 8t2 Ptiitos, sy©fs> megbhtftiié. A tanya népe ismerkedik Petőfivel... A Szabad Föld Téli Esték-mozgak/m Sziiveszler-malomban előadói a« tápéi , Eddig alvással töltötlük a téli estéket, ezután tanulunk na ja.' (Szeged, fWrvár 8.) Helyi- szólás-j mondás szerint Tápé a világ középe.' Ettől' a közép:öl kicsit jobbra a tér­képen van a Szilveszter major. Ebben a -majorban a múltban a városi ura­dalom cseléd'-ige lakott az intézővel: Ma már ujgazdák laknak a majorban. Ide látogattunk el az elmui: heten, hogy meghallgassunk a- MKP által kez­deményezett Szabad. Föld Téli Esték .egyikéi, melynek az a céljai, hogy a fa­lu népét párt különbség nélkül á kul­i-ura, a szellemi felemelkedés útjára vigye. Ezek n cz estéken indult ei egy új tömegmozgalom, amely előbbre akar. ja Ő3 előre fogja vinni a •falu népét a boldog parasztság g a viiáigKó mező­gazdatag Magyarországának megterem­tésében. A város küldölte, amint gyalogszer­rel négyesben nekiindul a sötét .téli éjszakának, még nem tudta, hogy a ma-_ jörban nii vár reá, Éppen ezért öröm-* mel állapítottuk meg a hóval váló :gy­órás kínlódás után, Hogy az uradalmi kastély egyik meleg, -hűtött termében mintegy nyolcvanan szoronganak. A je-» lenlévők naigy szeretettei fogadnak ben­nünket: Waldma.n jóy.set kántort, Szé­nássy László községi tisztviselőt, Bodó, Irtván) NJSz elnököt és jómagurikat. • Szémfira György ujgazdátói megtud- j juk, hogy a terem jövőben a tanyai | gyerekek iskolája lesz, mert eddig a { ruhátlan, cipőtlen gyerekeknek a Ti­szátvíúlra Tápéra keltett iskolába jáfr-I nick. * Most..már van tanítójuk és tetyninca I akadálya, hogy meginduljon a tanyai' telfbla. Elmondja még Szemítra Györgv, hogy m-i n)egv négy hete - folyrnk a Szabad Föld Téli Esték és a hallgatók száma ezóta 30 főről nyolcvanra sza­porodott . Ezen a héten Petőfi Sándorral is­merkednek nieg közelebbről és először. Amint a tápéi kántor lendületes sza­vait hallgatják, vgészen áttüzesednek az. 1348-as szabadságharc részieiteinék hr.(tatára. Az előadás végefelé is egy­re Jjiztatják a kántor urat. — Beszéljen csak, — mondják — szívesen hallgatjuk -, hangzik újra és újra a biztatás. fgy ismerkednek Petőfivel, a nép fiával: a szabad sághaa cossai. És egé­szen az előadás végeztéié síri csöndet csak ritkán sza'kítja meg xiharo® tet­szésnyilvánítás. Esyi^-másSIs érzőké. ~1 BMW1MW Ul 1 I • • »l Derülni, jól mulatni, nevetni a Kétágyas hálószobában lehst. A legsílierüiltebb 'farsangi szórako­zás! Vasárnap és hétfőn fél 4, neftfud 6 és 7 árakor a Belmoti M&jdbbn nytbb lelkületű menyecske és gyermek sírva is fakad, mikor megtudják, hogy Petőfi 27 éves korában, a nép szabad­ságharcának vértanújaként esett el Se­gesvár mei'tett, A beszédet követő csendben néhányan unszolni • kezdenek, hogy mondjunk mi is valami?. Rövid beszédünket telkes közbeszólásokkal .kí­sérik, hevsa Irifa-Jcadások a nép ellen­ségei, az összeesküvők! ellen és éltetik a munkás-paraszt szövetséget. Ezután szünet következett. Ezt felhasználtuk arra, hogy néhány jelenlévő'' megkér­(teszünk, mondja el veteményét ezekről estékről. Koszó Oísivánné szeretelt már eddig is olvasni és szívesen jár ezekre az. estékre. Egy másik asszony­nak a férje hadifogságban van. de azért, r.égy gyermekével szorgalmasan eljár az estékre, ft. Szűcs Sándor há­rom holdas ujgazda már látta Petőfi szülőházát is Kiskőrösön. Eddik a ítf­luba nem tudott bajárná, de ide szi­veron eljön továbbképezni magát. Koszó István '62 éves fővel: balla­gott ide és azt mondja, hogy máf ré­gen várta, hogy a tanultabb várdfek jöjjer.ek el. a falu népéhez. Tisztában van vele, hogy az életszínvonal- emel-' kedése csak idő kérdése és alikor kö­vetkezik majd be, amikor a reakcióval már leszámoltunk az országban. Ter­hes János négy gyerrnc-kes 7 holdas új­gazda most van először a Téli Estén-, de már amit eddig hallott,'az is arra készteti, hogy máskor is eljöjjön és is­merőseit'és elhiyjaL Eddig •— amint mondja — a téli estéket alvással töl­töttük el, most azután hasznunkra for­dítjuk, majd ezeket is. JRö\#d rzünet titán egy MITA-LiU­put gyártmányú Spirltu szí ütéssel' vilá­gító vetítőkészülék kerül elő és a vasz­*on megelevenednek Petőfi étetének részletei. Különösen, a szabadságharc vetítése k.ftzben hangzanak ei megjegy­zések sü,űn. Amikor vége van ennek is, még sokáig együttmaradnak és megvitatják a hallottakat és látottakat. Végtül is K. Tó m Feivac a MKP helyi szervezetének elnöke köszöni még az előadok fáradozását és' 'a hallgatóság lassan, eléged .4 ten eloszlik. Némelyik­nek jó nagy utat Iseli megtenni hazáig, do „mögérte" nTondögat'ták " hálásan, mert nagyon szép volt az. ami: hah lettak. ALBERTI JÓZSEF. „«ONCERT" m«steH>érIet IV. Díms . . cselló-est Ki séf: HAJDÚ rSTVÁN Fsbruír 10, irt:fú. TISZA fél 8. nmm FILMSZÍNHÁZ SZEGED TELEPON: 4f-0. HU főn. kedden! Csak 2 napig! Zenés, énekes vígjáték VOLGA—VOLGA Kacagtató, humoros jelenetek, kitű­nő énekszámok. — Azonkívül Buda. pes-íei' egyidőbe-n a legújabb MAFIRT drór-ika és Ö:osz híradó. gzérdától csütörtökig! Ctafc 2 napig! Csak felnőtteknek! P RE D A Egy letűnt korszak th-ámai „erkölcs­rajza. Anya cs leánya a tej tőn. Azonldvül: Híradók. Jön! Jön! Uj amerikai Mopex-fiim. A #tárok( hatalmris filmje: • Csiilőgok paratíeja Főszereplők: Bing Crosby, Ray Mil­land, Paulette Goddard, Veronica L-'ike. Vera Zoriöe, Franchet Tóne, Bob Hope, Dorothy Lamour, Dick Pov/e!. Előadásaink kezdele: Fél 4, negyed '6 és '7 órákor.'

Next

/
Thumbnails
Contents