Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-08 / 32. szám

5X fftág proíefiriai «gf8$3l|it»«l Szeged. 1947 február 8. szombat, 1«. étf, 32. sz. » - . ári: 40 fillér. " . 1 J" in ii •Mlll'i M A MMUNISTÁ D ÉLMA OTAROR 3-Z A 6 1 NAPILAPJA Károlyi Mihály megállapította, hogy a demokráciaelleiies összeesküvés fel­számolása elsősorban a Kisgazdapárt feladata A második magyar köztársaság elnöke nagyhatású beszédet mondott a nemzetgyűlésben - (Budapest, február "•) A_ nemzet­gyűlés pénteki ülését Varga Béla, a Ház elnöke nyitotta meg. Néhány -napirendelőtti felszólalás után az el­-nök bejelentette, hogy/ napi­rend szerint következik áz 1946— 0Í947. évi állami kölitségvftés"" folyta­tólagos tárgyalás?. A vita első szónoka Károlyi Mi­hály vott. Kifejtette, hogy nehéz egy általános b>á'.at,*mert nagyon is ho­norálni tudja azokat a nehézségeket, untelyekfcel szembe találta magát *.a kdalicós kormány. A politikai stabi­lizáció is fontos mind bel-, mind kül­po-12'.ikai téren. 1918-ban is megpró­bálták megteremteni a politikái sta­bilizációt és a főhangsulyt arra he­lypz';ék, hogy az akkori kormány min­ifen tekintetben a puritáuizmus elő­harcosa legyen. Sok rágalommal il­lették az akkori kormányt, de még ;rz ^ellenségei sem tudták ráfogni, hogy tó októberi kormány ne lett volna puritán. * v A puritanizmust uetn szabad félvállról kezelni, merd nemcsak hasz­nos, haiitm szükséges is. Sajnos ezt a puritanizmust a mostani rendszer nem tudta belevinni a közéletbe. El­ismerte azokat a nagy érdemeket, amelyeket a. koalíciós kormány meg­szerzett a földreform megalkotása, a demokrácia megvalósítása, a stabili­záció, az egész közéletbe a munka­kedv beoltása és mégis azt állítja, liogy nem sikerült a közéletbe bele­vinni a j urjtóitizmust olyan mérték­beli, ahogy azt kellett volna. Szólani kivin még az ellenforradalmi össze­esküvésről. Ennek az Összeesküvésnek két kérdése van: az egyik a öunugy. és a másik része a politikai felelős­ség kérdése. Ennek az összeesküvés, rttek a felszámolása elsősorban a Kis­ga.'dapárt feladata. Sajnos a Kisgaz­dapárt az, amely a legjobban kompro­mittálva van ebben az ügyben és a . tegefrlr.enrebb emberei vésznék részt az összeesküvésben. A Kisgazdapárt magínak követelte a belügyi tárcát Kovács Béla részérc és elképzelhet­jük. mi történt volna, ha Rajk László helyett Kovács Béla lett volna a bel­ügyminiszteri székben Hangsúlyozta Károlyi,, hogy sokan vannak, akik az ügyet szeretnék elbagatelizálnk A Kisgazdapártnak tudnia kell, hogy szorosan összetartozik a magyar pa­rasztsággal. A magyar parasztság­nak, amely az ország lakosságának 55 százalékát teszi) ki, feHétlefi kell, hogy pártja legyen. E párt azonban óvakodjék egy olyan nagyfokú hifii­trációtól, amely az egész párt ka­rakterét megváltoztathatja. A pártban a zömöt a parasztságnak keli alkot­nia, azonban nem ellentét az, ha intellektusok " is szerepelnek a párt-, ban. A parasztságot Nagyatádi Ist­ván már elárulta s a párt kényelmes tunyaságának következménye lemre, ha ez megtörténhetne. Károlyi kifejtette ezután, hogy a Kisgazdapárt legfontosabb feladata, 1 hogy a város és a falu örök elenté­j tét elsimítsa. Hangoztatta, hogy az összeesküvés nemcsak befelé ártott Magyarországnak, hanem ártott kül­földi presztízsének is. Magyarorszá­got tekintik Európa legreakciósabb országának. A külföld nem bízik eb­ben a demokráciában. Kifejtette, hogy ez a kritika nem jogosult, azonban vigyázni kell, mert ezeket a vádakat nem lehet majd. visszautasítani^ ha a többségi pártban nem a legszigo­rúbban hajtják végre a tisztogatást. Az összeesküvés célja nyílfan az volt, l.ogy visszahozzák Horthyt, vagy az crsatz-Horthyt. A veszélyt nem any­n} Ira Száíasiban, mint inkább Horthy­4;au látja. Seálasii nem veszélyes, mert Szálasj: felakasztották. Hiszen Szá­lari Hiler nélkül nem jelentett sem­mit, Horthyt azonban vissza lehet hozni különböző ajtókon és kantko­kon keresztül. Kijelentette, hógy a Kisgazdapártnak a legfelsőbb helyei, még a miniszterek is kompromittálva voltak, mert nemcsak Mistéthről, "ha­nem Kovács Béla volt földművelés­ügyi miniszterről is szó van. - A Kisgazdapártot barátnak te­kinti, mert a parasztság nagyrészét képviseli, s tartja, hogy parasztság nélkül nincs kibontakozás. Puritán Magyarországot akar, amely minden tekintetben megfelel azoknak a köve-' "élményeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarország belekap­csolódjék a progresszív Európába, a prog: essziv világba. Ezután Faragó László a Szociálde­mokrata Párt részéről kért szót, fél­reértett szavalnak helyreigazítása vé­gett. Kifejtette, hogy nem kívánt az októbert kormányt és annak tagjait meghajtani, amikor Nagy Vincével "/kapcsolatban bírálatot mondott. Módosítják a képviselőJi őssscférhateHenségéről szótő törvényi Ries István igazságügyminiszter cz­ittán beterjesztette a nemztgyülési képviselők összeférhetetlenségéről al­j ko'ott törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. . Ugyancsak beter­jesztette a kormány részére rendeletek kivizsgálására adott felhatalmazás meghosszabbií'áisáról szóló törvényja­vaslatot is, amelynek tárgyalására a sürgősség kimondásáit kérte. A nem­zetgyűlés ilyen értelemben határozott. A költségvetési vita következő fel­szólalója . Triesel Henrik, az MKP nevében azt fejtegette, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt a legnagyobb megrökönyödéssel és a káröröm min-* den hiányával vette tudomásul, hogy az összeesküvők a Kisgazdapárt so­raiba furakodtak be. Élesen bírálta a magyar szabadságpárt magatartását az összeesküvéssel kapcsolatban, mert szerinte a párt olyan magatartást ta­núsított, rrintha védené az összeeskü­vőket.' . ' ! • . i A népügyészség kikérte a Kisgazdapárt főtitkárát a menteimi bizottságtól Kovács Béla az Összeesküvő'* belügf.tiiaiszterjelöUje volt (Budapest, január. '7.) Budapesti lap­értesülés szerint a belügyminisztérium államvédelmi osztálya^ még több is­mert nevü politikus es képviselő el­len kapott súlyosa® terhelő nyomozati adatokat. Ezek alapján; az államvédel­mi osztály 48 órán belül átküldi a nép­ügyészsíg elnökének azokat m iratokat, amelyek alapján ujabb iflovi-előket kérnele ki a képviselőház mentelmi bi­zottságától. . A köztársaság elleni összeesküvése ügyében kiadott hivatalos • belügy mi™' niszteri jelentés nem keltett ntgy meg­lepetést beavatott politikai körökben, mert tudták, hogy Kovács Béla „egész­ségügyi szabadsága" következménye a bizalmas nyomozásnak, amelyet az ál­k írvvédelmi osztály , indított a Kisgazda­párt főtitkára ügyében. Már a gyilkos Vértessy Károly szö­kése kapcsán felmerült Kovács Béla neve, aki hosszabban tárgyalt a meg­szökött kisgazdapárti képviselővel, ami­kor az utolsó látogatást tett a képvise­lőházban. Már. akkor tisztázatlanok ivottak a körülmények, amelyek tovább bonyolódtak az ugyancsak megszökött Saláta Kálnten ügyeivel kapcsolatban. A nyomozás adatai és a- letartózta­tott képviselők vallomásai alapján dön­tő bizonyítékot kaptak a halóságok Ko­vács Béla egyéb politikai tevékenységé­ről is. A nyomozás .megállapításai sze rint Kovács Jióia. helyeselte, hogy pa­r asz (napokon kell kirobbantani a pucs­cso'.1, azt >a térvet, amikor százezer pa­rasztot csődítettek a fővárosba a Pa­rasztszövetség vezetői Tudta, hogy a nyugatos'és *emokrá­ciaellenes tisztek f egy verrald alak-at kí­vánnak felállítani, hogy az előre nem tájékoztatott parasztságot órákon beiül felfegyverezzék és1 elfoglalva a középü­leteket, rádiói', postát, minisztériumo­kat, a fegyveres lázadást végrehajtsák. A hivatalos megállapítás szerint Sa­láta Kálmán, a Magyar ^pzösség egyik legfőbb szervezője, még ma is Budapes­ten bujkál és bujkálásában a legutolsó időkig is Kovács Béla segítette. A' népügyészség elnöke csütörtökön délelőtt kaptai meg- a belügyminiszté­rium államvédelmi osztályáról Kovács Béla iratait. Ezek között voltak a le­tartóztatott képviselők vallomásai, to­vábbá azok a jelentések, amelyek a val­lomásokkal együtt igazoltók, hogy a Kisgazdapárt főtitkára az összeesküvők egyik vezére volt. A népügyészség pén­teken délben a képviselőház mentelmi bizottságához átírta a kiadatási kérel­met. A népügyészség azt is kérte a mentelmi bizottságitól, hogy járuljon hozzá Kovács Béla háziőrizette vételé hez addig Is, "amíg a. nemzetgyűlés meg­hozza a ddktést. A belügyminisztérium államvédelmi osztályának bizonyítékai vannak, hogy, Kovács Béla tudott a Magyar Közös­ség mlnderj ténykedéséről, sőt a terve­zett eiienkormányban mint belügymi­niszter szerepelt volna. Leveleket irtak külföldön, főleg Ausztriában tevékeny­kedő ellenforradalmi csoportokhoz é9 azoktól részletes Jelentést is kapott. A hosszú hetekig tartó nyomozás megál­lapította, hogy a megszállott övezetek­ben tartózkodó tábornokokkal- és a Svájcba menekült, nagytőkésekkel ál­landó kapcsolatban állott), sőt vud.ttá­baii volt annak is, hogy Jaezkó Pál megkezdte az országban a fegyveres szervezkedést, hogy adandó alkalom­mai kirobbantsa a puccsot. Betiltották a Parasztszövetség tan­folyamait A demokrácia- és köziársaságeller.es összeesküvésben a Parasztszövetség erő­sen kompromittálva volt, ezért "a vallás­ős közoktatásügyi miniszter a Paraszt­szövetség tanfolyamait és szabadisko­láinak működését további iníézkedérig azonnali hatállyal felfüggesztette., Vasárnap választanak a Szovjetunió népei (Szeged, február 7.) A szegedi hír­lapíróknak pénteken délelőtt alkalmuk volt megismerkedni az orosz demokrá­ciával-. Február 9-én tartják meg a szovjet köztársaságok ne mz^gy ülést választásait. A Szovjetunió miiulen pol­gárának, éljen a világ bárm'e.y részér;, alkalmat adnak, hogy kinyilvánítsa' vé­leményét és a maga elképzeléseinek megfelelő személyre cd ja le szavaza­tát. Miután Magyarországon szovjet meg­szálló csapatok vannak, igy a katonák­nak" Ls megadják ezt a lehetőséget. Sze­geden külön választási proprganda. iro­dát állítottak fel és -szavaz") helyisége­ket. A választási' propaganda már he­tek óta folyik, több izben voltak gyű­lések,. ahol a szónokok foglalkoztak a választások jelentőségével és ismertet­ték az uj ötéves terv célkitűzéseit. A választási propagandairoda falait elbo­rítják a jelöllek fényképei, életrajza, az ötéves terv részletei és a szovjet, alkot­mány, amely mindenkit figyelmeztet polgári kötelezettségeire és jogaira. Szegeden nemcsak az itt élő szovjet állampolgárok szavaznak, hanem a kör­nyékbeliek is itt adják le'szavazataikat. A választó bizottság elnöke Ignyatyev alezredes, aki az érdeklődő hírlapírók­nak a legmesszebbmenő udvarissággal mutatta meg, mint folynak k a szava­zások. A szavazó helyiség-három külön­szobából áll. Az egyikben megállapít­ják a szavazók jogosultságát és meg­kapják a szavazócédulát, melyen a je­löltek névsora van feltüntetve. Dé ezen túlmenően még üres hely is van az iven, hogy, a szavazó esetleg valaki más nevét is beírhassa a jelöltek közé. A szavazócéduiával a szavazó átmegy a másik terembe, ahol szavazófülkék van­nak. Az elfüggönyözött helyiségben sen­ki sem tartózkodik. Különben a válasz­tás napján már tilos mindennemű agi­táció. A szavazólap" kitöltése* után", a követlíező helyiségben lepecsételt urná­ba helyezi tol a lapját és ezzel elcret tett polgári jogainak. Szegeden is, akár a Szovjetunióban, 9-cn' reggel 4 órakor kezdődik a szava­zás és éjfélig tart. Ezt a rendszert az­ért vezették be, hogy tekintet nélkül munkridejére, mindenki élhessen befo­lyásmentesen szavazati jogával. Ilyen tehát a gyakorlatban az á szov­jet demokrácia, melyről -a fasiszta rá,­gqjomhadjárat annyi hazugságot és rémiyiesét terjesztett. A .világ legdemo­kratikusabb választási rendszere a Szov­jetunióban van és hogy a szovjet nép milliói következetesen és egyöntetűn adják ll®szavazaiukat az Unió mostani vezetőségére, ez azt jelenti, hugy a ha­talmas birodalom népei teljesen égybe­forrtak a szovjet rendszerrel1, amit egyébként a most lefolyt világháború tapasztalatai is fényesen igazollak.

Next

/
Thumbnails
Contents