Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-28 / 49. szám

Yiág proletárjai egvasiiíjoíelí! Szeged, 1947 február 28, pánfék. IY. évt. 49. sí. ara: 40 fillér DELMAGY & MAOTAI KOMMBMUTA FAIT P < LM A B T * • 0 B » Z A QI WAPHAH6 Megkezdték az összeesküvők bűnügyének Sőtárgyaiásái Az első í3-as csoport a nép bírósága előtt Donáth György bevallotta, hogy az összeesküvők célja a Horthy-rendszer visszaállítása volt Budapest, február 27.) A népbiróság külön ötöstanácsa Jankó Páter dr elnökletével fé' 10 órakor kezdte meg a közlársaságsllenes 'összeesküvés bűntettével vádolt első 13-as csoport tárgyalását. Az eskü -.száki teremben tartott főtárgya ásra fogházőrök vezették bc a vádlottakat, A népügyészség nagy terjedelmű vádiratban foglalta össze azokat a nyomozóadatokat, amelyekkel alá, tái. isztották az összeesküvők első csoportja ellen emelt vádat, i A in épügv szség vádirata a többek közöl! a következőket mondja: 1 Dr Donáth György 42 éves vő! országgyűlési képviselő. 2. Dálnoki Veress Lajos nyugalmazol: vezérezredes, 3. Szcntmiklósi István nyugalmazott vezérkari őrnac , 4. András Sándor nyugalmazod vezérőrnagy, 5. Szentiványi D okos- rendkívüli követ és meghat mázott miniszter, 6 Arany Bálint gépészmérnök, 7. Kiss Károly műszaki főtanácsos, 8. dr. Héder János magántisztviselő, 9. Bcrkú István vezérkari alezredes 10 Sóvári Tihamér vezérkari ezrede- 11. Fülöp József létszámfeletti vezérkari ezredes, magántisztviselő elle a népügyészség a demokratikus államrendszer és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányi ő mozgalom kezdeményezésének és vezetésének büntette, mig 12 Major János gépészmérnök ellen i mozgalomban való tevékenv rés/véte! büntette miatt emelt vádat 13. Várkonyi László vezérkari 'őrnagy, gazdálkodó ellen pedig a feljelentési kötelesség e'inulasztása líii'íi mell vádat a népügyészség. A vádlottak 19 ló áprilisától 19 Ifi dec nber végéig Budapesten mint az elmúlt Horthy-rendszer hivei a jelenlegi rendszer megdöntésére irányuló térvük céljaira feló'eszlettek • elmúlt rendszer egyik fajvéd és fasiszta szellemű titkos szervezetét, a Magyar Testvéri Közösség mozgalmat. Ennek élén az Úgynevezett hetes bizottság állolt amely a mozgalom kezdeményezője, -tervezője és politikai vezetője vol! A mozgalom politikai cé'kitüzésc i) : demokratikus államrend és köztársaság megdöntése, az elmúlt uralmi rendszernek jogfolytonossági alapon való visszaállítása és a hatalomnak fegyveres erőszak utján való átvétele képezte. E célkitűzés megvalósítása végeit országszerte megindították a szervezkedést, elhelyezték a közösség tágjait a főbb állami hivatalokban megindították a hatalom átvételéhez szükséges fegyveres erők szervezését. Végül a politikai és katonai hatalom tényleges átvételének időpontját 1917 év tavaszára tűzték ki. A vádirat a továbbiak során részletcsen foglalkozott az egyes vádlottak szerepével. A vádirat ismertetése után dr. Donáth György elsőrendű vádlott kihallgatására került sor. Donáth György az elnök kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, ugyanakkor azonban bizonyos cselekményeket beismert. A felszabadulás után gyakran találkozott barátaival és ezek előtt(állahdóan sürgette a Magyar Közösség reaktiválását. 0 vetette fel a katonai szervezkedés kérdését már a mult év szeptemberében. Dálnoki Veress Lajost, András Sándort és Szentmikíósi Istvánt bízták meg e csoport szervezésével. A továbbiakban Donálli György előadta, hogy az el jiuult év október 3-án Veress Lajos lakásán beszélték meg a ké sőbben kiadott hadparancsot, melyben szereplő ^jogfolytonosság kitételt emlékezet szerint ő vette be a szövegbe, de ha nem igy történt volna, a kiigazítás megfelelt mindenben ideológiájának. Szünet után Jankó Péter tanácselnök a katonai szervezkedésre wnatkozó kérdésekel tett feUDonátbnak, aki elmondotta, hogy a fővezérség megalakulása után annak feladata rejtési szabályok elkészítése és a penetráció volt. Penetráción a meglévő alakulatok ku espozicióinak megszerzését és saját embereikkel való betöltését érti, vagy ugyancsak kulcspozícióban lévő magasrangu tisztek beszervezéséi a Magyar Közösségbe. Szerinte a katonai szervezkedés csak erre a kettős feladatra terjedt ki. A lehetőségek széles skálájában számításukban szerepeltek a csendőrség és si nyugatra távozott honvédség alakulatai is. A Horthy-uralom restaurálására vonatkozólag az! vallotta,, hogy a jogfolytonosság elve alapján áttoltak. ezért mint legjobb lehetősége! tartották szem előtt a Hor'hyuraloni visszaállítását. A jogfo'ylonosság visszaállítására a jelen egi nemzetgyűlést nem tartották alkalmasnak. A továbbiakban Donáth elmondotta, hogy a mai köztársasági állaniformál nem tartották törvényesnek és érvényesnek, ugyanis nem tartja az ügyéhen eljáró bíróságot sem jogosultnak az Ítélkezésre. Jankó Péter tanácselnök félbeszakította a tárgyalást és közölte hogy azt pénteken reggel félt 9 órakor folytatják. Hatalmas tábor sorakozik az iparos ecpységüsta möpé (Szeged, február 27J Az ipartestületi választásokon vasárnap indulnak döntő küzdelemre az eg.ves Ősfák. Az előkészületek során csütörtökön délután a városháza közgyűlési termében gyűlést tartottak. amelyen nagy számoan jelentek meg az egységes lista mögött felsorakozó szegedi iparosok. A gyűlésen Ttftli Kálmán megnyitó szavai úlán VörKs József mondott üeszédet. Beszédében rámutatott arra, hogv az ellentábor milyen átlátszó érvekkel igyekszik az Ipafosegységet megbontani. Utána Katona András szólalt fel és elmondotta azokrtt a sérelmeket, amelyek nap-nap után érik a kisiparosokat. Foglalkozott ezután a Független iparosok eddigi j munkájával és kijelentette, hogy ezek i csóvát akarnak most dobni arra az épületre, amelyei Két esztendő keserves munkájával építettek fel. Rágalmaznak, hazudna.: és zavart igyekeznek most is kelleni, hogy a zavarosban halászhassanak. Jobban tették volna, ha a pince- és mühelylakásokbnn szorongó iparosok gondjaival, bajaival törődtek volna. Ezután sorban elmondotta a tennivalókat, amelyek az uj ipartestületi vezetőségre várnak. A beszédeket értékes hozzászólások követték, amelyekben a megjelent iparosok leszögezték, hogv a vasárnap.. választáson az iparosság Szegeden jövendő sorsáról dönt. Nem kétséges, hogy az elmujt esztendő tanulságai alapján az egységlistára kelt szavaznia minden osztályöntüdatös iparosnak. A magyar közlekedés luljutoíl a válságon (Budapest, febr. 27N A nemzetgyűlés csütörtöki ülését Varga Béla elnök nyitottá meg. A közlekedésügyi tárca költségvetésének tárgyalására került sor. A pártok előadói a költségvetést elfogadták. A felszólalások után Rácz Jenő pénzügyminiszter beterjesztette az államháztartás hitelére adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, majd Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra: Ebben a háborúban a legnagyobb veszteség a közlekedést érte. Gör« dűlőanyagunk túlnyomó része ma is távol van. Hajóinkból mindössze 17 egységet kaptunk vissza. Másfél-két évvel ezelőtt az utolsó helyen áHottunk Kurópábáni s a közlekedés terén ma távolról sem állunk az utolsó Helyen. A Közlekedés napról-napra javul. Most már csak nagyon szívós, tervszerű munkára van szükség, hogy lépésről lépésre haladjunk tovább. Nem lefel meg a valóságnak, hogy a közlekedésügyi m'iiiszlérluinhaii párlsutemponlok érvényesülnek. I.eheletlenség yoína ifven eredményeket elérni, ha átok, akik dolgoznak, azt látnák, hogy munkájukat nem honorálják azért, meri más párthoz tartoznak. Magyarországon jelenleg és még ' évtizedeken keresztül a közlekedésben a központi helyet á vasutak foglalják ef. A közlekedésügyi 'ko'rmányzat döntő kérdésnek tekintette kezdettől fogva a vasul kérdését, azonban nem hanyagolták cl a többi kérdést sem. Mindenekelőtt hagy gondot fordítottunk a hidak kérdésére. Majd ezekhez a problémákhoz csatlakozott a posta, távíró és a telefon. Miután ezeket a feladatokat' nagyjában megoldottuk, hozzáfogtunk az összes többi feladatok megoldásához. A miniszter ezután néhány statisztikai adatot mutatott be. Szólott a miniszter a közlekedésben bekövetkezett nagy veszteségekről. A MAV-nak például 444 legjobb minőségű mozdonya volt a háború előtt, jelenleg van 41. Hasonló a helyzet a személy- és teherkocsik terén. Az 1938. évi 40 ezer teherkocsiból ma mindössze 10 ezer maradt, de ezeknek egy része is külföldi kocsi. Minden nehézség ellenére fejleszteni fogják a teherszállítást. Uj menetrendet dolgozlak ki, amely előreláthatóan május 4-én lép életbe és amellyel a lehetőségekhez képest javitani akarják a helyzetét. A jelenlegi öt gyorsvonat helyett 12 gyorsvonatot fognak járatni, de ugyanakkor csökkentik a gvorsmotorosok számát az eddigi hétről négyre. Nagy gondot fordítanak a munkásvonatokra is és itt a helyzetet igen nagy mértékben kívánják javitani. Az uj menetrendbe beállítottak 19 uj munkásvonatot, a helyi személyvonatok számát pedig az eddigi 318-ról 347-re emelték, fgen jelentékeny mértékben emelték a leendő menetrendben a könnyű és nehéz tehervonatok számát is) A miniszter ezután a hídépítéssel foglalkozott. Megállapította, hogy az ideiglenes és felállítandó megoldások helyett most inár itt az ideje a végleges megolüásokat megteremteni. A gépkocsiközlekedésről szólva megállapította, hogy amíg 1938-ban 35.045 gépjármű futott az országban, a február 25-i adatok szerint a mai szám 30.611. Az utakról szólva megállapította hogy elsősorban a fő Közlekedési utakat s azután a másod- és harmadrendű utakat kell rendbehozni. A hároméves terv 1400 kilométer bekötőút létesítését irányozza elő. Még ez időpont lejárta előtt a posta járatainak beállításával megszervezik a vasúti vonaltól.távoleső falvak személy- és csomagszáKitását. A magyar posla sem maradt el a közlekedés többi ágai mögött a fejlődés tekintetében. Beszéde végén a miniszter a tárcája keretében még megoldásra/váró feladatokkal általánosságban foglalkozva, rámutatott a hajózás fejlesztésének, a nemzetközi repülőjáratok "felvételének és a munkafegyelem megszilárdításának a szükségességére. Minisztériuma várja a segítő és épitő bírálatot mert célja a gyorsaság, a biztonság ás a pontosság maximumának elérése. Ennek a célnak' érdekében kérj a nemzetgyűlés támogatását. A miniszter beszédét a Ház minden oldalán egyöntetű tapssal fogadták. A nemzetgyűlés a tárca költségvetését először általánosságban utána részleteiben is elfogadta. Varga Béla elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartják napirendjén az államháztartás vitelére adott felhatalmazás további meghosszabbjlá áról szóló törvényjavaslattal, utána a költségvetés folytatólagos vitájával, a népjóHéti tárcával.