Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-03 / 2. szám

Hál proísiirlii «gy8S0ll8tsR! Szml 1947 január 3. péntek, IV. évi. 2- sz. írat 40 fillér* *™<síMt»ite3eni«eas ÉLMAGYARORSZÁG .A MAGYAR KOMMUNISTA FAttT 9 AOTABOESZÁG1 NAPILAPJ Rákosi mátyás az 1947. év gazdasági és politikai célkitűzéseiről Rákosi Mátyás elvtárs a Szabad Nép újévi számában nyilatkozik az ország gazdasági és politikai helyzetéről. A rendkívül érdekes újévi nyilatkozatból az alábbi részié, téket közöljük: Az 1947-es év feladatai szervesen •következnek: a demokrácia elmúlt két ísg^bendejéaefa fejlődéséből. Az idén a nyugalmat zavarja, álhireket terjeszt, a föld alátt szervezkedik, amely uj háborúban reménykedik, amelynek tervei csak ugy elkerülhetnek, ha a békés, nyugodt fejlődést meg tudja zavarni. A magyar reakció az, amely szakadatlanul ujabb válságokat okoz, amely fondorkodik, ágál, nem akar belenyugodni abba, hogy elvesztette a csatát és haj^^ Iandó újra minden szerencsétlenséget '^TkeíT kezdjünk oáítonklvár'om- i r^dAtani hazánkra, ha ezzel elvesztett v a x— —< uralmának egy toredekét is visszaszerezhetné. Mfés gazdasági tervéneik megvalósítását, amely meggyorsítja és hatványozza újjáépítésünket ég talpraáliitásunkat, amely három óv aüaitt önerőnkből, ha szükséges, minden külföldi segítség hélkül nemcsak begyógyítja a háború ütötte gazdasági sebeket, hanem a békebelinél lényegesen magasabb szinvolalra emeli a dolgozóié életét. Ezt a tervet tartom az 1947-es esztendő legfontosabb kérdésének. A hároméves terv Jőntő része az igazi közteherviselés megvalósítása. Az eknult két esztendőben elsősorban a dolgozó tömegek viselték a terhek zömét. Ez igy volt a pénzromlás idején és sokszor igy maradt a stabilizációban, is. A mi feladatúink most az, hogy a terhek jelentékeny részét átrakjuk a tehetősebbek, a gazdaságilag erősebbek vállaira és központi kérdésül a dolgozó tömegek életszínvonalának megnövelését vessük fel. A munkásság, amely két esztendő óta eléggé asm dte-sórhető önmegtartóztatással és szorgalommal1 dolgozott, most joggal elvárja, hogy sor kerüljön gazdasági helyzetének gyors és alapos megjavítására. Ezt követeli tőlünk a dolgozó parasztság és ezt követeli paran•cSalófeig az értelmiség, a köztisztviselői réteg, benne a közoktatás munkásai, akiknek helyzetén különösen gyorsan és gyökeresen javítani kell. — Az 1947-es esztendő elsősorban azt tűzi ki elengedhetetlen feladatul, hogy több kenyeret, ruhát, cipőt, kultúrát - adjunk a magyar demokrácia legfőbb támogatóinak — a dolgozóknak. Emelteti! a demokrácia követelményeinek megfelelően a közéletben, a gazdasági és politikai kulcspozíciókban1 az eddigi•aéi sokkai nagyobb szerepet keh kapnia az igazi munkásoknak és az igazi parasztoknak. Eddig ezen a téren lényégében még csak az Ígéreteiméi tartunk. Valóban kérgestenyerü, kélikézi munkás vagy paraszt ma1 a demolurácia két esztendeje után is, nagyon ritka jelenség a gyárak igazgatóságaiban vagy közéletünk vezető helyein. Ezen változtatni kell. Ha demökráciánk valóban a munkások, a parasztok, a haladó értelmiség rendje akar lenni, ugy ennek abbarris mea kell nyilvánulnia, hogy e .rétegek képviselői az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb mértékben jutnak vezető helyekre. A reakció előretörésének egyik jelensége például az, hogy a paraszti demokráciáról, a parasztság igazi képviselőinek megfelelő szerephez juttatásáról egyre kevesebb szó esik. Az 1947-es esztendőnek itt is változást kell hoznia. Minden gazdasági és politikai tervünk csődöt fog mondani, ha nem tudunk bátran és bőven meriíen: a magyar nép legértékesebb rétegeiből. Az 1947-es esztendő demokratikus sikerei elsősorban azon múlnak, hogy a; munkásokat és parasztokat a nemzet életének első vonalába tudjuk-e állítani? ••A gazdasági kilátások elsőrendüek a magyar demokrácia számára. Minden feltétele megvan annak, hogy minél gyorsabban ver gyökere', az ujgazda és minél hamarabb alakítja át földjét virágzó, boldoguló gazdasággá, annál nagyobb hive lesz a demokráciának, amely a nin esteien ségből kiemelte. A reakció nem akar jómódú, a demokráciával megelégedett kisiaprosságot és még kevésbé öntudatban, szervezettségben és gazdasági erőben megnőtt munkásságot. A magyar reakció semmitől sem léi annyira, mint a demokrácia nyugodt, békés, virágzó fejlődésétől. Ez az ok® ánnak, hogy a reakció ez, amely A reakció legveszedelmesebb része az, amely elsősorban a Kisgazdapártba befurakodva, a kormányzáson, a koalíción belül folytatja harcát a demokrácia ellen. Hogy ez ai reakció milyen befolyásos és milyen mélyen bele van ágyazva a Kisgazdapártba, azt a Vértessy—Vidovics botránynál láttuk. Ezt a két hétpróbás reakcióst a Kisgazdapárt jórésze szinte az utolsó lehetőségig védte. A magyar demokrácia válságának elhúzódását elsősorban az okozza, hogy a Kisgazdapárt nem akar szakítani a soraiban garázdálkodó reakciósokkal. Éneikül pedig minden koalíciós megegyezés csak a papíron marad meg. Hiába határ ózzuk eli a legszebb gazdasági terveket, ha a koalíción belül is tevékenykedő reakciósok meg tudják fúrni a közös megállapodásokat. A gazdasági megegyezések értéktelenek, ha hiányzik hozzájuk végrehajtásuk politikai biztositéka. Ez a biztosíték- következetes, SZÍVÓS harc, elvi és szervezeti gikon a koalícióba befurakodott reakció ellen. A Kisgazdapárt hajlandó ugyan e téren elvi nyilatkozatokra, de nem hajlandó levonni belőlük az elkerülhetetlenül szükséges rendszabályokat. Ezek nélkül pedig a legradikálisabb nyilatkozat is csak irott malaszt marad és a reakciót inkább felbátorítja, mint visszaveti Ez az oka annak, hogy a pártközi értekezletek e. döntő politikai kérdésben, a reakció elleni harc kérdésében nem vezettek eredményre.. És ez az oka annak, hogja jó gazdasági kilátások ellenére megoldatlan politikai válsággal lépjük, át az uj esztendő küszöbét, emiatt nincs biztosítva népünk nyugodt fejlődése. Újévi tisztelgő látogatások a köztársasági elnöknél Tildy Zoltán köztársasági elnök újév napján a világ magyarjaihoz szólt A miniszterelnök Szilveszter estjén mondott beszédet a rádióban (Budapest, január 2.) Újév napján különböző küldöttségek keresték fel jókívánságaikkal Tildy Zoltán köztársasági elnököt. Elsőnek a nemzetgyűlés elnöksége érkezeit Varga Béla elnök, Kossá István elvtárs és Kéthty Anna elvtársnő alelnökök üdvözlő szaval után Tildy Zoltán köszönetében boldogabb ujesztendőt kívánt az egész magyar népnek, amely ezt a nemzetgyűlést szabad akarattal megválasztotta. A kormány tagjai Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével jelentek meg. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság hat tagozatát Gyöngyössy íjános külügyminiszter jelenlétében fogadta a köztársasági elnöík. Az Ellenőrző Bizottság nevében Svlridov altábornagy tolmácsolta Vor»sí50v tábornagy jókívánságait is. A különböző országok követségének tagjai után a pártok küldöttsége kereste fel az elnökök A Magyar Kommunista Párt képviseletében Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter, Rajk László elvtárs belügyminiszter és Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt régi gárdájának nevében Szentiványi Lajos nemzetgyűlési képviselő, a Szociáldemokrata Párt nevében Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes, B:'n Antal iparügyi miniszter és Bőhm Vilmos stockholmi magyar követ, a Nemzeti Parasztpárt nevében Veres Péter kívánt boldqg újévet Tildy Zoltán köztársasági elnöknek. Ezenkívül a hatóságok, különböző intézmények, társadalmi egyesületek egész sora kereste fei. Az elnök minden küldöttségnek néhány szóval válaszolt és viszonozta jókívánságaikat. Újév napján a köztársasági elnök este a világ magyarságához szólt a rádióban. Összefoglaló képéit adta a felszabadulás óta eltelt időnek. Kifejtette, hogy szinte csodával határos az a hősies erőfeszítés, amelyet az ipari és bányamunkásság végzett a maga munkahelyén. Legendákat lehetne irni sok üzem riiunkásának teljeaiihnényérői, vagy a lehetetlennel is szembeszálló hídépítő munkásságról. Igy eg.ves üzemünk termelésünkben már elérte a bébenivót. tartjuk — mondotta — a teljes gazdasági felszabadi ást s azt, hogy megteremtsük a dolgozó rétegek gazdasági szabadságának intézményes és megdönt hetetlen biztosítékát. A dolgozó magyar nép többé nem lehet senki kizsákmányolt]'a s munkájának eredményei elsősorban életnívójának minden téren való felemelését szolgálják. Ebben a rendben természetes és megbecsült helyet fog elfoglalni az értelmiségi, a szellemi és minden más pozitív értéket képviselő munka. — Kemény eltökéltséggel állunk szemben — folytatta — minden olyan törekvéssel, amely népünk mai szenvedéseit kihasználva a bűnben letűnt volt korszakot akarná visszahozni. Beszéde végén a köztársasági, elnök a jövőért való felelősségtudatról beszélt és többek között a következőkkel fejezte be beszédét: — A politikai, gazdasági és társadalmi demokráciát a maga otthonában megteremtő és megszilárdító Magyarország a népek és nemzetek társaságában a haladás és az igazi béke ügyét akarja szolgálni minden erejével. ' Nagy Ferenc miniszterelnök Szilveszter estéjén mondott beszédet a rádióban. Az elmúlt év eseményeit és a jövő kilátásait vázolta. Hangsúlyozta a közös erőkifejtés fontosságát, mert a belső békés munka érdekében nem szabad lemondanunk az összefogás erejéről és néni szabad megengednünk az összefogott erők ezéthu'lásáÁ Mindehhez reális tervek készi ésére van szükség. A gazdasági tervek elkészítése mellett fontosak a kulturális, szociális tervek megállapítása és végrehajtása is. Ezeket a nagy épi'.ő terveket nemzeti programnak kell azután tekinteni a boldogabbjövő érdekében, A miniszterelnök beszéde végén boldog uj esztendőt kívánt minden dolgozó magyarnak, a mezők küzdő parasztjainak, a gyárak, a bányák, a műhelyek szorgalmas munkásainak és a jóakaratú magyar polgárságnak. Magyarország a békeszerződések előtt A mitizkrai rádió magyar munkatársa kimerítő előadást tarttot Magyarországról (Moszkva, január 2.) A moszkvai rádió magyar munkatársa „Magyarország a békeszerződések előtt" címmel a következő előadást tartotta: A Magyarországgal kötendő békeszerződés aláírására februárban kerül sor. A békeszerződés kidolgozásának legfontosabb sajátossága abban a jóindulatban állott, amelyet a Szovjetunió a tárgyalások folyamán Magyarország iránt tanusitott. Magyarország háború utáni fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bir az a tény, hogy a Szovjetunió korlátozta a Magyarországgal szemben támasztott: jóvátételi követeléseit. A párisi béketárgyalásokon a Szovjetunió minden erejét latbavetette, hogy a Magyarországgal szemben támasztott idegen követeléseket csökkentsék. Magyarország a Szovjetuniónak köszönheti, hogy a kártérítési kötelezettségeket korlátozták. A szovjet rádió ezután megállapította, hogy a békeszerződések megvitatásakor nem lehetett minden kérdést közmegelégedésre megoldani. Ez különösen az ori • „ . , . , .,, . i szághatárokra vonatkozik. A határokon - Az embert szabadsag biztosítása- j]dvüI élő magyarok helyzetének kérdéhoz elengedhetetlenül szükségesnek > ge ncrn intéződött el. Kétségtelen- azonban, hogy a felek álláspontjai közötti nézeteltéréseket csak kölcsönös tárgyalásokkal lehet megoldani. Ez azonban csak ugy lehetséges, ha Magyarország teljesen lemond a soviniszta politikáról. Magyarország egyes körei sajnos, arra használják fel a helyzetet, hogy még mindig bonyolultabbá tegyék a vitás kérdéseket. Még mindig akadnak olyan soviniszta elemek, akik a> legcsekélyebb politikai nehézségeket is igyekeznek kihasználni, hogy a magyar demokrácia és: a nemzetközi együttműködés ellen aknamunkát folytassanak. Bizonyos elemek politikai irányzata le akarja értékelni a magyar d.mokrácia eredményeit és annak a segítségnek az értékét, amit a Szovjetunió nyújtott. A reakció mesterkedése! az újjáépítés idejének meghosszabbítására és a nemzetközi együttműködés megnehezítésére irányulnak. A békeszerződések aláírásakor uj korszak nyílik meg Magyarország történelmében és a magyaf nép annál nagyobb sikerrel biztosi ihatja az ország fejlődését, minél határozottabban végez az ország reakciós elemeivel, akik el akarják állni az utat, amely a 3zebb jövő felé vezet.