Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-12 / 9. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1847 JANUÁR 12. A SZOVJETNŐ AÍ ÁLLAMVEZETÉSBEN ' A nő felszabadításáról, emberi jo Jajba helyezéséről az emberiség legkiválóbb gondolkodói ábrándoztak — hiába. Amiről a szellem emberei csak álmodoztak, azt váltotta válóra a Szovje'unió. A régi cári törvényékből, amelyek mind a termelő munkában, mind a társadalomban és a családban rabszblgasörsra ítélték a nőt, hírmondó se maradt. A műveletien, elől télétektől megzavart nőt nem védte és nem támogatta a társadalom. Ha olyan értékű munkát teljesített, mint a férfi, azértcsak a félfizetést kapta. A női munkát kíméletlenül kizsákmányoló munkaadók meggazdagodtak az ólcsó munkaerőn. A nőt másodrendű embérnek teteintették. A dolgozó nőnek titkolni kellett, terhességét, nehogy elküldjék f gyárból. A szülőnők között nagy volt a halandóság. Munkavédelemről, gyermek és anyasági védelemről, orvosi Segélyről szülés alkalmával, terhesség alatti szabadságról mégcsak nem is álmodhatott a nő. Most minden nemzetiségű szovjetnő teljesjogú tagja a társadalomnak. A szovjetnő művelt, kulturált és résztvesz az állam igazgatásában. Több mint 1.700 különféle nemzetiségű nőt választottak be a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába és az- .Autonóm Köztársaságok Tanácsaiba képviselőnek. 456.000 nő dolgozik a helyi tanácsokban, mint a dolgozók képviselője. A nők sikeresen vezetnek gyárakat, üzemeket, bivalyokat, kolchozokat, foglalkoznak tudományos pedagógiai'és társadalmi politikai tevékenységgel. A háború kezdetekor 150.000 női mérnök és technikus volt a Szovjetunióban. 116 nőt tüntettek ifci a Sztálin díjjal a tudomány és feltalálás' terén kifejtett munkásságukért. Több mint 200 nő kapott egyetemi tanári és magtántaoári címet, sokan közülük á tudomány doktorai. A nagy szovjet állami emberek kőzött sók nőt találunk, a Szovjetunió sok nemzetiségének képviselőit. A Szovjetunió Legfelsőbb " Tanácsában is találunk az autonóm és szövetséges köztársaságok mindegyikéből női képviselőket. A Turkmén Tanácsköztársaságban a helyi tanácsok 34.2°/o-a nő. Ugyanott a tanácsok nőtagjainak száma 34°/o. Matróna Szimazsenkova szövőgyári murnkásnő volt. Most a gyapotipari szakszervezet központi bizottságiának az elnöke. A nép másodszor választotta be a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. Anna Ssoroglna fonónőt a „Trjohgornája" gyár nagyszámú üzeme egyhangúlag jelölte. Február 10-én beválasztották a Legfelsőbb Tanácsba. Szerpuch'ov városának dolgozói a moszkvai [kerületben Marija Szokolovát választották meg képviselőjüknek a Legfelsőbb Tanácsba. Szokolovát két szóval lehet jellemezni: a nép orvosa. A német rablók szétrombolták Szerpuchovban a gyermekklinikát, melyet Szökolova kezdeményezésére építették fel már régen,, a háború előtt. Az orUtolsó piff ' nünket, • i, aki ember, üküii szabad e^s telin, üldör é naoorut és a kegyeteteie; xegvet ' n en az »fe ff mndenki laki hiw> r I éle tnék, ak I rombolás' á —> gyülgií lenkedést. Angolok, franciák, olaszol?, .németek, lengyelek, holtandok és amerikaiak a főszereplők. Azonkívül a legfrisebb MÁFIRT és Francia-hiradó' Budapesttel egyi dőben. Előadások kezdete : fél 4, fél 6 és fél 8 vosnő azonban nem esett kétségbe és nem maradt tétlen, összegyűjtötte a poliklinika orvosait .és munkásnőit s velük együtt kiáSta a romok alól a megmaradt felszerelési tárgyakat, gyógyszereket és megkezdte a betegek gyógyítását. Leningrád péterburgf választókerületében a Legfelsőbb Tanácsba Olga Podvüszockája orvosnőt, tudóst és a köz munkását választotta a lakosság. Podvüszockája 70 tudományos munkát írt. Ö vezeti az 1. számú leningrádi orvosi főiskolát és a bőrgyógyászati klinikát. Olga Podvüszockája az orvostudományok érdemes mű\&lője és 1944 óta az orvostudományok akadémiájának tagja, önfeláldozó munkájáért eddig három kitüntetést kapott. A szovjetnő azonban munkáján kívül családanya is. Családjának egészségéről és anyagi jólétéről gondoskodik az állam. Ez a gondoskodás kifejezésre jut a szovjet törvényhozásban, amely nagy szigorral védi meg az anya és a gyermek érdekeit. A szovjettörvények gondoskodnak a női munka védelméről, anyagi segélyt nyújtanak a szülőnőknek, sokgyermekes és egyedülálló anyáknítk, gondoskodnak a csecsemőotthonok megszervezéséről, a gyermekkertekről, női tanácsadó intézetekről, tejeskonyhákról, gyermekklinikákról és szülőotthonokról. A Honvédő Háború idején, három és félév alatt a sokgyermekes anyáknak 2.800 millió rubel támogatást fizettek ki. ' A Szovjethatalom minden intézkedése arra irányul, hogy az anyáknak segítsen" gyermekeik felnevelésében. A Szovjetunióban az anyaság az állam gondozását és a társadalom megbecsülését élvezi. A gázgyár igazgatósága minden lehetőséget felhasznál a dolgozók kizsákmányolására A szegedi gázgyár Üzemi Bizottsága állandó harcban áll a tőkésekkel A gyár egészségügyi berendezései középkorú nivón állnak (Szeged, január 11.) A MKP III. kongresszusa kiadta a jelszót; „Nem a tőkének, hanem a népnek építjük az országot!" "És a kongresszus ótfc még fokozottabb munka folyik a dolgozók életszínvonalának emeléséért a kommunisták részéről. , Ebbe a munkába szorosan beletartozik a MKP államosítási programja is. Szegeden mái- régen követeli pártunk a gázgyár községesítését.. Ez azonban mindezideig nem következett b.;. Legutóbb, hogy ujabb bizonyítékokat szolgáltassunk a községesítés szükségességére, kint jártunk a gyárban. Amint körsétára indulunk a telepen, szóbaelegyedünk a munkásokkal. A kérgeskezű dolgozókba ömlik a panasz. Nem is kell faggatni őket, egymásután mondják el sérelmeiket. Ezekből a panaszokból kitűnik, hogy szüntelen harc dul az üzemben a tőkés igazgatóság és a dolgozók érdekeit védelmező üzemibizottság között. A tőkés utak minden a dolgozótól érkező kérést elutasítanak azzal az indokolással, hogy nincsen pénze a vállalatnak. Igy történt ez a munkaruha esetében is. Az olajos, pisakos és poros munkát végzők azt kérték legutóbb az igazgátóságtól, hogy mivel már teljesen lerongyolódtak, adjon a vállalat nekik munkaruhát.' Természetesen a kérést elutasította a budapesti igazgatóság. Végül az üzemibizottság hosszas küzdelme után a munkaruha mégis megérkezett a telepre. Viszont nem került kiosztásra, mert az igazgatóság, á ruhát csak ropogós forintok ellenében volt hajlandó a munkások rendelkezésére bocsájtani. Nagy felzudulás követte ezt a hirt. Már-már fehyegető volt a helyzet, amikor az üzemi bizottság a maga felelősségére elrendelte a munkaruhák kiosztását. Most azután ismét megindul a harc az üzemi bizottság ésr az igazgatóság között, hogy ki fizesse meg a ruhák árát. Az igazgatóság nemcsak a munkaruhákon igyekszik a dolgozók rovására takarékoskodni, hanem a kollektív szerződést sem tartja be. A rendkívül nehéz mun-. kát végző, %áz- és tűzveszélyes helyeken dolgozó munkások számára a kollektív szerződés szerint a vállalatnak naponta fél liter tejet és 10 deka szalonnát kellene adni. Hiába fizeti meg azonban a fogyasztó a méregdrága: fogyasztási díjat a vállalatnak, erre^a • juttatásra nincs pénze az igazgatóságnak. Ebben a kérdésben ismét az üzemi bizottságnak kelleti erélyesen fellépnie és sikerült kiharcol®, hogy néhányan kapnak fél-fél liter tejet. Nemcsak a munkásaival és a fogyasztókkal szőrösszívű a gázgyár, hanem hosszú éveken az üzemében 'dolgozó alkalmazottainak özvegyével is. íme egy egyszerű példa: Nacsa József 14 évig dolgozott gázban és piszokban és aránylag fiatalon meghalt, özvegye .ma havi 10 forintos kegydijat kap ugyan, de mivel egyéb keresete nincs, kérte az igazgatóságot, hogy lemond a kegydijról és adjanak neki végkielégítést. Hiábavaló volt azonban a kérelem. az igazgatósás. — névszerint Bodócsi István igazgató úr, a rendeletekre hivatkozva megtagadta' a kérés teljesítését-. • Szembetűnő a szegedi üzem egészségügyi berendezéseinek elhanyagoltsága. A 253 dolgozót foglalkoztató üzemnek a fürdői és illemhelyei középkori nivón állnak. Jellemző még, hogy szociális és kulturális célokra havonta 100 forintot juttat az igazgatóság. ígéreteket. azonban annál többet folyósítanak Budapestről Szegedre. Ilyen igé-( reí VQ.it többek között a tekepálya felépítése is. A gyár dolgozói nem várták meg az igéret teljesítését, hanem hozzáláttak, hogy »ohammunkával munkaidő után építsék fel a tekepályát. A meglévő építési anyaghói a falakat sikerült is felhúzni és ezek most tető után ásítoznak a téli időben. Röpke félóra alatt jutottak ezek tudomásunkra. Megtudjuk azonban azt is, hogy mig az igazgatóság csak az üzemi bizottság nyomására ad valamit a munkásoknak, addig az üzem dolgozói a maguk erejükből létesített -orvosi rendelőben vizsgáltathatják meg betegség esetén magukat és családtagjaikat. A nyárorf konyhát is állítottak • fel, I melyen egészen olcsón éjjeUnáppal fo-. gyaszthatnak meleg ételt a munkások. Kulturházat is építettek a gyár területén. A kulturgórda pedig éppen a közelmúltban nyerte el a Magyar Vegyipari munkások kulturversenyén egy vándorzászlót. Ebben a kis riportban mindenki láthatja az érem két oldalát. Az iegyik oldalon a kizsákmányoló tőkéseket, a másik oldalon pedig » kiesákmányöltakat. A kizsákmányoltak között, pedig ott vagyunk mi is — a fogyasztók. Érthető tehát, ha követeljük a szegte di gázgyár községesítését. Alberti József Nemcsak Rácznak, a népbiróságnak is volt szive V . . Ötévi kényszermunkát kapott besúgásért' (Szeged, január 11.) Közismert alakja a szegedi életnek Rácz Imre cipészmester, aki készítményeit »Ráez, akinek van szive« reklámmal! hirdette. Még 1938-ban feljelentette a szegedi politikai rendőrségen Ecsedi Géza segédjét, mint. kummonista agitátort, akit annakidején a rendőrségen összevertek és 1 évi börtönbüntetésre Ítéltek'.. A fels'zaba'düláis után Rácz ellen eljárás indult besúgásért, ügye elég rég húzódott már, a szombati napra kitűzött fő'táirgyalást orvosi bizonyítvánnyal szerette volna elhúzni, Kiss tanácsvezető viszont specializálta magát az ágyban "fekvő vádlottak kihallgatására, igy kiszállt tanácsával a homlokiíreggyulladást jelentő vádlott Bokor-utca 8. sz. lakásába. A »betegágynál« tartott főtárgyaláson kihallgatták' Győri - és Pintér detektívet, továbbá dr, Valentiny Ágostont, aki annakidején Ecsédi védője volt az akkori ötöstanács előtt. A terhelő vallomások után a népbiröság Rácz Imrét besúgás 'bűntettéért 5 évi kényszermunkára és 10 évi politikai jogvesztésre ítélte és elrendelte a vádlott azonnali letartóztatását, aki vállalkozott, hogy önként bevonul az ügyészségre, minthogy délig nem érkezett meg, Bőzső népiig rész megkereste a rendőrséget Rácz eíőálliitása iránt. Kirobbanó nagy síkere volt a BELVÁROSI MOZI-ban a tegnap bemutatott Később majd elválunk.. c. hallatlanul szellemes vígjátéknak. Az utolsó, évek legsikerültebb filmjében egymást érik a fejtetőre állított helyzetkomikumok, szinte szüntelenül nevetnek az emberek. Az álomszép fülbemászó muzsika, elbájolóan kedves akkordjai egyszerre belopják magukat a néző szívébe. Felejthetetlen 2 órás gondnélküli kacagás. STAN és PAN urak és a HIRADŐ teszik tarkává a pompás műsort. Vasárnap, hétfő és kedden is a?BELVÁROSI MOZIBAN. Indokolatlan támadás a polgármester ellett (Szeged, január 11.) A Szegedi Népszava éles támadást intéz szombati számában Dénes Leó elvtárs polgármester ellen a közigazgatási ügymenet egyszerűsítése tárgyában kiadott rendelkezése ajjf almából. A Szegedi Népszava cikke iskolapéldául szolgál a polgármesteri rendelkezés indokolt, voltára.' A. pénteki sajtótájékoztatón Dénes Leó elvtárs rámutatott, hogy rendelkezésével nefn a. sajtótájékoztatást kívánta korlátozni, 'hanem megkívánta akadályozni, -högy helytelen információk alapján a szegedi napilapokban éllentétes 'hiradások jelenjenek meg. Ha a Szegedi Népszava szerkesztősége részéről .pénteken a polgármesteri 'sajtótájékoztatón megjelent volniai a lap képviselője, ugy birtokában lett volna 'az elsőkézből kapott megindokolt információ. 'A polgármester intézkedése kizárólag a sajtótájékoztató-szolgálat' egyöntetűsége érdekében történt. A nagy tisztviselőhiány következtében a. polgármester nem tud külön sajtótájékoztatót beállítani és igy arra' kérte az ügyosztályvezetőket, hogy minden .eset-, ben közöljék a polgármesterrel, milyen közérdekű híradást kívánnak a sajtóban közzétenni. Az ország legtöbb városában működik a közigazgatás szolgálatában sajtóiroda. (Szeged városa takarékossági szempontból ezt az irodát nem szervezte meg és a polgármester ilyen uton szabályozta a sajtó egyöntetű tájékoztatását. A pénteki polgármesteri -sajtótájékoztatón a megjelent hürlapirők ezt tudomásul vették és senki sem kifogásolta, minden valósz'nüség szerint azért, mert első kézből kapta az egyöntetű tájékoztatót. A polgármester intézkedésére közérdekből volt szükség. Fizess elő DélmagyerorszÉgra