Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-09 / 6. szám

2 DÉLMAGYABOBSZAG CSÜTÖRTÖK, 1347 JANUÁR 9, Veres Péler ötven éves (Budapest, január 8.) A magyar szel­&«ni élet hétfőn ünnepelte VereS Péter­nek, a kiváló népi írónak 50. születés­napját és irói munkásságának 20. év­fordulóját. Ebből az alkalomból a- Nem­zeti Parasztpárt nagyszabású ünnepsé­get rendezett a budapesti Nemzeti Szin­(-Szeged, január 8.) Beszámoltunk házban. Az ünnepi matinén a magyar' airról, hogy a »DéImagy3rorszá!g« Irodalmi, társadalmi és politikai élet ézenlilí ínég fokozottabban 'fogjaLko­vtzetői is megjelentek a színházat zsu-i „ , ... , , . , . -„m, tolásig megtöltő közönség soraiban. Azlk a külvárosok dolgozo nepenek magyar irók és a Nemzed Parasztpárt kerdese,ivei. Éppen ezert a Magyar nevében Darvas József nemzetgyűlési Kommunista Párt előadóival és a leg­MpvÍÍ?-ul aSzabac* Szó főszerkesztője jobb kuKurgárdával műsoros gyülé­köSzontotte ünnepi beszédben a jubiláló , . , , .., - ,, . . Veres Pétert. Meleghangu beszédében seket rerldez a külvárosokban, hogy kérte, hogy továbbra is folytassa lan- megismerje az ott uralkodo viszonyo kadatlan erővel megkezdett munkáját , kat és egyben közelebb hozzá a kü* a dolgozó parasztságért, amelynek tő- vár0s népét a »Délmagyarország«­megei mindig mögötte állanak majd. A i. „ • cí - „lr „ ú parasztság nevében - Hegyes! Jánossboz tlsonek a moravarosiakat U­ttVmzetgyülési képviselő üdvözölte Ve- j fogattak nteg es azóta ts számos lel­kes Rétért, majd gazdag, változatos népi • kes gyűlés, megbeszélés zajlott már műsorra került sor. Ennek során ha­talmas, száztagú énekkar népdalokat adott elő, a békéscsabai és baimazuj­'Városi fiatglok pedig népi táncokat mu­tattak be. A Nemzeti Színház művé­széi nagy .sikerrel játszottak el egy je­lenetet Sárközi „Dózsa" cimü drámájá­jhóJ. A megjelent közönség zugó éljen­Zésére és kívánságára maga Veres Pé­ter is szólt néhány szót és hitet tett a dolgozó parasztság melleit, amely tó­Nagyszabású kuiturműsort rendez a Móra városban a „Dél magyar ország" A szegcdi Nemzeti Sainbáz művészei vefidégszeiepelnek Mőravároeban le. A móraváro^i látogatásokat nagy­szabású kultúrműsorral fejezik be a móravá osi kul urházban január 12-én .vasárnap déittáui 6 órakor. A műsort Sugár Jenő, a Szegedi Nemzeti Szín­ház tag a konferálja. Számos tréfás, zenés, énekes színi szerepel még a gazdag műsorban. A Nemzeti Szín­ház tagjai köziíl B? Gaál Ilona, Föl­des Zsuzsa, Gyulai Lenke, Lánczi Éva, Latkóczi Hédi, Gera Zoltán,, Bágyoni Géza, Nádas Tibor «zórar kozíatják majd a közönséget. Cigányok a lőldmivelésügyi minisztérium „megbízottat" Szabadlábrahelyezték a cscnádvátmegyei parasztok meg­károsítóit (Szeged, január 8.) A kisteleki Ja­vábbra is számíthat odaadó munkás hü- juj árason kívül vasárnap a Belváros séigére.. Az ünnepi előadás a Kossuth- j, - . „i it; nótával ért véget, majd a színház kö-!L 1 ^tszervezete látogatott el Uj­zönsége IRég az utcán is szűnni nem szentívanra Perjési LaSzlo az MKP akaró; lelkes ünneplésben részééitette Inagysreigedi v^Teháiifo bizottsági Veres Pétert és családját. Megalakul Szegeden az Irodalombarátok szövetsége (Széged, januáir 8.) Ismeretes, hogy a magyar könyvkiadás igen nagy vál­ságba jutott. A probléma»megojdá­sár-a megalakult a Magyar Irodalom Barátok Országos Szövetsége, mely. nék fővédnöke Tildy Zoltán köztár­sasági elnök. A köztársasági elnök levelet irt a várós főispánjához, amelyben rámu­tatott a mozgalom nemzetnevelő fon­tosságára és egyben, felhívja Szeged városát is, hogy csatlakozzék a moz­galomhoz, hogy az miméi szélesebb kereteket öltsön. A főispán megbe­szélést tartott Dénes Leó elvtárssal és Donászy Kájmán kulfurtanácsnok­kal,' amelynek eredményeként meg­bízták Donászy Kálmánt, hogy Szege­den is alakitsá meg a szövetség helyi csoportját. ' \ , ­BOrkabátok ^SSSfo. vízhatlan festéssel készül Csordás Mi reha készítő mesternél, Szent Miklós utca 7, Felsővárosi-templom mögött é> SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ SZEGED TELEFON: 4tó. Budapesttel egjidőbefl! Ma premiert Angolok, franciáik, olaszok, neme­tek, lengyelek, hollandok,- ameri­kaiak a főszereplők és az üldöz­tetés szimbóluma -- a marhavagon A nácibestialitás véres felkiáltó­jele ez a monunientáüiis fittig a CANNES! * FILMVERSENY NAGYDÍJÁNAK NYERTESE Utolsó pillanat Mindenkié ez a film, aki híve a fétetemnélkiíH szabad életnek, aki megveti az esztelen rombolást, ár­tatlan emberek üldözését, gyűlöli a háborút és kegyetlenkedést... Nagy film ez. Magában hordja emberek millióinak tragédiáját és az igéreíct, hogy soha többé j Azonkívül: Francia Hiradó es Mafirt Krónika. tagjának vezetésével. Ujszentivánon már néni ismeretlen a kommunista faliujáiró gárda és érért bizalommal fordulnák pártállásra való tekintet nélkül a falazó' kommunistákhoz, mert tudják, hogy őszinte és hatha­tós segítséget csak a dolgozók párt­jától kaphatnak. Az ujszentiváni Kis­gazdapárt elnöke-ís felkereste az MKP faluzó csoportját és rámutatott a csanádmegyei' áldatlan állapotokra. A kisgazdapárti földmüvelésügyi miniszter Csanád vármegye területén. Ferkovics Józsefné makói cigány­asszonyt bizta meg a megye lószük­ségletének és hiányainak pótlásával. Egészen pontos értesüléseink vannak, hogy a inegye területén múdnern minden helyen, megalakultak már a paraszt szövetségek és szövetkeze­tek, nem is beszélve az ujgazdák szö­vetségéről. Ennek ellenére egy rossz­íirü cigányasszony kapott a kisgaz­dapárti minisztertől megbízást. A gazdálkodó ember minden áldozatra cész, hogy lovat kapjon. Így mikor FerkoVicsiié emberei- bejárták a fal­vakat, a földművelésügyi miniszteri megbízólevéllel teljes bizalommal vol­tak a »kormánymegbizottak« iránt. Miután a rendelkezés ugy szólt, Hogy az a gazdálkodó, aki előre kifizeti a lovat, 25 százalékos kedvezményben részesül, az érdekeltek minden hi­telforrást igény bevettek, csak hogy kifizessék a kért összeget. A másik kedvezményt is ígénybevették, amely­nek értelme szerint, aki két hízót ad le legalább 500 kilóigramo9 súly­ban, az elsőosztáJyu lovat kap. A ci­gányasszony kiküldöttei információnk szerint •Mindszenten, Szőregen, Desz­ken (ahol 72 lóra vették fel az ellen­értéket) , Ujszentivánon, ahpl 9 lóra vették fel a járandóságot, szédítet­ték meg a gazdálkodókat. A jóhisze­mű parasztemberek egy ideig vártak, azonban mikor sem pénzüket, sem lovakat nem kaptak, megtették a fel­jelentést. Ekkor kiderült, hogy a ci­gány asszonynak van megbízatása, de «z összeszedett pénzt elköltötte. Így néz ki a kisgazdapárti földmű­velésügyi miniszter gondoskodása a ki semberekkel, k i sgazdálkodókkal szembén. 1 r 1 • « Kedden került Ferkovicsék ügye a vizsgálóbíró elé. Ferkovics kihallga­tása alkalmával bemutatta a vizsgáló­bírónak a földmüvelésügyi miniszté­rium által kiállított engedélyt, mely­hez csatolta a Nemzeti Bank által kiállított szállítási tanúsítványokat is, melyek szerint a sertés ki- és a ló­behozatalra engedélye volt. Igy el­rendelte a vizsgálóbíró Ferkovicsnak és feleségének azonnali szabádlábra­helvezéséí. , helyett kiváló minőségű „FREGOLl* fahéjpótló nagykereskedőknek is ere­deti gyári árban SZERED Ai-néi Cserzy M.-u. 3. — Kárász- u. 10 ségre nevelték őket s est ki altalja be­lőlük nevelni. Szép tervel vannak, d-s. elsősorban a baráti légkört akadja meg­teremteni. Elvét Lénán szavaival fejeli ki: „Vasfegyelem 'nélkül nem lehet de­mokráciát építem" — de igazi baráti légkörben könnyebb a vasfegyeknar létrehozni. Kálmán elvtársnál- csak egy a bal­dogabb; kidolgozott kezű édesanyja, aki megérte fia megbecsülését. Az egyéves unokát ia ő bubiugatfa a szövi az c­álmukat, hátha megéri azok beteljesü­lését is. Kálmán Istvánnak eddig is voltak gondjai, most azonban már az egáBR.. tűzoltóság gondfásbaját' átvállalta. Te­herautót, mentőautót szeretne szerezni a tűzoltóságnak, lábbilit a tűzoltóknak mert rpint mondja, mind lyukas cipő­ben járnak. ' 1933-től mozgalmi ember:, a Magyfer i Kommundstai Pái'tnak megalakulása ÓL: , tagja. Az egész kinevezésből az tölti e­'legnagyobb büszkeséggel, hogy a tísss& gárdába egy munkáspárti proletár ke­rült s annak örülne legjobban, ha megüresedett, őrnagyi és századosi ál­lást is mimkáspá-rtküekal töltenék bf: Árad a derű és bizalom belőle. Ug> látjuk, amit elhatároz, keresztül ja vi­szi s azon a helyen, ahová állították, a demokráciánalc bátor Idállásu harci­sa lesz. Szeged legboldogabb embere Kálmán István, aki szakaszvezetőből tíizoltáfáhadnagy és a szegedi tűzoltóság parancsnoka lett Öt elemi iskolai Wgzetisége vsn és a dcmoktácia viemá* nyálnak tekinti kíneveaé&ét ízig-vérig j,szakember" kerüli a szegedi tűzoltóság élére (Szeged, január 8.) Szeged városában nincs ma boldogabb ember Kálmán Ist­ván tüzoltóföhadnagynál, akit 4-én ne­vezett ki a belügyminiszter szakaszve­zetőből. Bekopogunk a Vásárhelyi-su­gárut 85. számú házba. Hatéves „kis tűzoltó" nyit ajtót, gondoljuk, a család szemefénye. Tessékel befelé s mái- jön is elénk a nyílt tekintetű, munkában edzett uj parancsnok. — Nem tudtam a kinevezésről, csak annyit, hogy valami készül, valami fo­lyamatban van — meséli örömmel Kál­mán elvtárs. De eskütételemkor ki­hangsúlyoztam, hogy nem megtisztelte­tésnek tekintem a kinevezésemet, .ha­nem a demokrácia vívmányának, hogy egy 5 elemit végzett embert tiizoltófő­hadnaggyá neveztek ki. Az öt elemi el­végzése után vesztettem el édesapá­mat, attól kezdve a proletárgyermekek életét éltem. Voltam kubikosgyerek, lakatosinas, pénzbeszedő, eváiimur.kás. — Hogy fogadták a kollégák'a ki­nevezését? — érdeklődünk és joggal. A tűzoltóság 70—80 százalékánál voltunk a feleségemmel. Az egyik lüz­oltótársam szabályszerűen tiszteleg a főhadnagynak — már min* r.ekem> — s utána a nyakamba borul és könnyezve öleltük meg egymást. A tiszteknek én felajánlottam az összefogást. Volt, alá azt mondta, bennem csak ambíció van, de tudás nincs. Azzal tisztában va.gyok, hogy 5 elemi nem elég iskolai végzett­ség, de ezt mos! majd pótolom. A mes­terségemhez pedig iskolai végzettség nélkül is értek. 1941-ben Horváth tűz­oltóparancsnok alatt a tiszti tanfolya­mot^elvégezicm s a vizsgán engem ál­lított mintaképnek p. többiek elé. Ezt sose felejtem el: Azonkívül én a leg­alsó foktól haladtam felfelé, tehát a tűzoltóság minden csinját-binját isme­rem és el is tudom igazgatni. A felszabadulás természetesen itt­hon érte, rögtön bizalmi létt, majd az Üzemi bizottság alelnöke. Programja a legénység és a iisztikar közti testvCTi viszony fejlesztése, mert », aki a legénység sorából nőtt ki, tud­j-a legjobban, milyen elnyomottak vol­Agitáciés gyűfés a Móravárosban (Szeged, január 3.} A Déimagyaro:-. szág kulturgárdája a külvárosok láto­gatása során ismét a m óra v áiosiaka.-. kereste fel szerdára este. Ezúttal a Fa­ragó-utcában a? Ördögh-vendéglő zsú­folásig! megtelt helyiségében tartottak, műsoros gyűlést. A „Déimágyaroiszág' célkitűzéseit, a demokráciáért és a dol­gozók jobb életlehetőségéért folytatott küzdelmét Koipóesin Zoltán elvtára is­mertette a közönség lelkes tapsaitól Jd. sérve. Felszólalása előtt a lrDé!magyai'­ország" kulturgárdája változatos mű­sort adott elő. Ebben- Ady- és József Attila-versekkel, valamint a népnyuzc malmosok, bankvezérek magatartását kigúnyoló jelenetekkel szórakoztatták -a közönséget. A mindvégig lettes hangulatú gyűlés után a „Délmagyaíország" kulturgár­dája még hosszan elbeszélgetett a meg­jelentekkel. • ~ .' örömet és megértést tapasztaltam. Ezek j tak. A múltban emberszámba se vet­az elvtársak voltak. A héten színházban' tek egy tűzoltót a tisztek, szotgalelkü Demokráciánkat még fejleszteni keÜ (Szeged, január 8.) A téli .hideg el ­lenére igen nagyszámú közönség hali gatta végig a városháza, közgyűlési ter­mében Erdei Ferenc v. belügyminisz­ter, a Nemzeti Parasztpárt országos al­elnökének előadását- demokráciánk ki alakulásának- alapvető kérdéseiről. Be­vezetőjében a magyar demokrácia két­éves fejlődését vázolta. • — Ma még — mondotta —• nenr­szabad konszolidálnunk ezen a fejlődé si fokán a magyar demokráciát, mert. meg kell. állapitanunk, korántsem jutot­tunk el odáig, hogy a társadalom széle­tétegei öntudatosan lássák és vállalják a demokrácia továbbvitelének útját. Érintette á földreform kérdését i>. majd hivatali életünk átal^kulásáro­beszélt. Megállapította, hogy az. uj ve­zetők túlságosan a régi hivatalnokok asszimiláló hatása alatt állanak' még, és­ennek következtében a munkásokból parasztokból, régi baloldaliakból állt­hivatalnokok sem -igen tudták megvál­toztatni a hivatali élet dzsentri jel'.e gót. Szólt Erdei Ferenc a háromfajta ma gyar-oiszági reakció veszedelméről is Ezt az úgynevezett nemzeti, egyházi .és polgári reakcióban jelölte meg. Részle­tesen kifejtette mindvégig nagy érdek­lődés mellett ezek lényegé'., majd' érté­kes előadását á magyar értelmiségiek­hez intézett felhívással fejezte be. — Az értelmiség helyezkedjék beie a valóságos helyzetbe — mondotta —. mentesítse magát az ostoba^ aiaptalua. rettegésektől, fogja fel a koreszméket és ne szenvelgő, visszahúzódó szemlé­lője, hanem irányitója legyen demokrá­ciánknak, a- jövő építésének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents