Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-04 / 3. szám

proletárjai egyesületeié Szeged. 1947 január 4. szombat, IV. évf. 3. sz. ín; 40 fillér* ELMAGYAKORSZA A MAGYAR KOMMUNISTA FART DÉLM AOYARORSZÁOi NAPILAPJA Hz nzsorablróstig dicsérete Ezen a helye.n raár nagyon sok ke­meny bírálat jelent meg a bíróságok Lanyha működéséről. Nem a bosszút li­begő megtorlás vágya diktálta nekünk •a, kemény szavakat, hanem a demo­krácia védelmének tiszta szándéka, mert jól tudjuk, hagy fiatal demokrá­ciánknak bizony sok veszedelmes és kártevő ellensége van. Azt is tudjuk, ícgy lagymatag weimari módszerekkel nem védhetjük meg a dolgozók most ipüiö uj hazáját az ádáz és acsarkodó reakciótól, amely mindent elkövet, hogy az újjáépítést akadályozza és a nagytő­ke, a klérus és a bürokrácia uralmát ismét megerősítse a doigozó tömegek rovására, A magyar demokráciának, amikor a Vörös Hadsereg jóvoltából megszületett, nem volt se rendőrsége, •se bírósága, a saját erőnkből kellett "megszervezni mindkét intézményét. Két eöziendő alatt nem lehet olyan karha­talmi alakulatot szervezni, hogy abból ' máníarendőrség legyen, de minden el­fogulatlan emb:r, aki tárgyilagosan fi­gyeli az eseményeket, megállapíthatja, hogy a demokratikus rendőrség ország­szerte erősödik és fejlődik. Magyaror­szágon a rendőrség megteremtette a személy- és vagyonbiztonságot. Ezzel szemben ugyancsak a demo­krácia védelmére alakult népbü-óság, anüely a pártok kiküldötteiből tevődik össze, megállapíthatóan vesztett; kez­deti energiájából és az ügyvédek, men­tőtanuk fondorlatai következtében le­szállt hivatása magaslaláról. Ezt meg kellett mondanunk a népbiróságok mű­ködéséről és mi minden alkalommal gyakoroltuk is a demokratikus közvé­lemény bírálatát. De most nem a népbiróságot akarjuk xriüzálni, hanem az uzsorabiróságot di­csérni abból az alkalomból, hogy ke­mény büniíetésssl sújtott egy elbizako­' dott és hetvenkedő szegedi feketéző társaságot.. Mert ai demokrácia ellensé­gei nemcsak a háborús bűnösök, a fa­siszta műit sötét pali likai figurái, ha­nem azok is, akik a demokrácia gazda­sági rendjét támadják: a feketézők, az árdrágítók. Egyébként az ellenségnek ez a két rétege szoros szövetségben áll egymással. A reakció politikai sikon támad, a siberek, feketézők, árdrágítók " viszont a demokrácia erős pillérét, a fo­rintot akarják kirántani a dolgozók talpa alól. Nem kevésbbé vétkesek ezek, mint a háborús gonosztevők, akik már egyszer elpusztították az országot. A gazdasági bűnözők a demokrácia jövő­jét igyekeznek aláásni és a tömegek megélhetését lehetetlenné tenni. Éppoly szigorral kell elbánni ezekkel a Bartók­kal, Jekelfalusiakkal, Várkonvikkal, mint azt a népbiróságok annakidején a háborús főbünösökkel és a szadista ke­reti egényekkel tették. Ne tegyen kí­mélet azokkal szemben, akik gazdaggá akarják harácsolni magukat a dolgo­zók verejtékéből. Vigyázzunk a fo­rintra, amely mindnyájunk megélheté­•sének, az újjáépülő ország felemelke­désének alapja. A statáriális .bíróságok, az űzsorabiróságok és a gazdasági rend­őrség feladata, hogy a demokrácia gaz­dasági rendjét valamennyi dolgozó ke­servesen megkeresett kis falat kenye­rét megvédje a paraziták, hazaárulók veszedelmes hordájától. Magyarország dolgozó népe bizakod­va tekint ezekre a szervekre és tovább­ra is elvárja, hogy kr.mény kézzel védje mag érdekeit. A nép csakúgy tudja kezében tartani a hatalmat, ha a régi értelmiség: helyett uj népi értelmi­séget teremt Megnyílt a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének első országos nevelésügyi konferenciája fl népi kollégiumok azok a nzi/alö intézmények, mzlyzk demokratikussá teszik köznevelésünket (Budapest, január 3.) A Népi Kollé­giumok Országos Szövetsége megren­dezte első országos nevelésügyi konfe­renciáját. Az egy hétig tartó konferen­cia során a kollégiumok igazgatóinak részvételével sorra veszik és megbeszé­lik a népi kollégiumok valamennyi kér­dését és- nevelésügyi feladatait. Az első országos nevelésügyi konferencia pén­teken reggel kezdődött meg a> Győrffy­Kollégiumban. , Darvas József, a népi kollégiumok tanácsának elnöke rámutatott arra, hogy a népi kollégiumok építésére megindí­tott országos mozgalom teljes sikerrel járt. Ma már 55 népi kollégium műkö­dik az országban. Célunk; paraszt- és munkásfiatalokból uj demokratikus magyar népi értelmiséget nevelni. Köz­nevelésünk szelleme ma még nem olyan, hogy ifjainknak a demokráciára való nevelését teljesen reáhagyhatnánk a hivatalos nevelésre. Itt lép előtérbe a népi kollégiumok nagy jelentősége. A népi kollégiumnak közösségi szellemet, a népi demokrácia szellemét kell sugároz­nia. Ezután Veres Péter szólalt fel. A középosztály felfrissítésének problémá­jával kapcsolatosan kijelentette, hogy a középosztályt nem kell felfrissíteni, középosztályra nincs is szükség, helyet­te valódi értelmiség kell, melynek nincs szüksége értelmiségi tekintélyéhez kö­zéposztályi uri rangra. Olyan jellemes, valóban értelmiségi emberékre van szükségünk, akik közösségi érzésben példát tudnak mutatni a munkásnak és parasztnak. Értelmiségi vezetőkre a társadalomnak mindig szüksége lesz, az értelmiség örökkévaló. A Nemzeti Pa­rasztpárt abban a reményben pártolja a népi kollégiumokat, hogy a nép igé­nyeinek megfelelő népi értelmiséget ne­vel! ki. Presszer István a Szociáldemokrata Párt nevében tolmácsolta Szakasits Ar. pád üdvözletét. Hangsúlyozta, a párt­nak már kezdettől fogva az volt az ál­láspontja, hogy az uj Magyarországot a munkásság, parasztság és haladó ér­telmiség hármas tömegére kell felépí­teni. Donáth Perenc államtitkár a Magyar Kommunista Párt nevében üdvözölte a konferenciát. Az a felfogásunk —mon­dotta —, hogy a nép csak ugy tudja kezében tartani a hatalmat, ha a régi értelmiség helyett uj népi értelmiséget teremt, mely mindenkor feltétlenül hü. lesz népéhez és a dolgozó osztályokhoz. Gyenes Antal nemzetgyűlési képviselő a NÉKOSz elnöke kijelentette: a nép; kollégiumok lesznek azok a nevelő in­tézmények, amelyek demokratikussá te­szik köznevelésünket. Ebben a tekin­tetben irányt mutat a Győrffy-Kollé­gium. Ezt az utat kell követni vala­mennyi népi kollégiumnak. Svájci lap megállapítása szerint a csehszlovákiai magyar kitelepítések embertelenek Csehszlovákia brutális módszereket alkalmaz az ellenőrzés­nékali magyar kitelepítéseknél (Zürich, január 3.) A »Sic und Er« cirnü lap képes riportot közöl a szlo­vákiai magyarok meneküléséről. A tu­dósítást a szerkesztőség a következő szavakkal vezeti be: A prágai kor­mány tudvalévően ugyanolyan kitele­pítési módszereket alkalmaz a szlová­kiai magyar kisebbséggel, mint a szu­déíafölcii németekkel szemben, bár a magyar kisebbség soha sem tanúsí­tott olyan hazaáruló magatartást a csehszlovák köztársasággal szemben, mint a szudeta németek. Míg azon­ban a németek kitelepítése, tekintet­tel arra, hogy az amerikai zóna ha­tárán történt, valamelyest embersége­sebb módon ment végbe, addig azok a módszerek, amelyeket Dél-Szlová­kiában alkalmaznak a magyarokkal szemben, csaknem egészükben kies­nek a világ közvéleményének ellen­őrzése alól és ezért sokkal brutáli­sabbak. ; ; A szakszervezetek megalkuvás nélkül vívják harcukat a dolgozók érdekeiért At MXP politikai akadémiáján Kossá István ismertette a szakszervezeti mozgalmat (Budapest, január 3.) Az MKP poli­tikai akadémiáján pénteken délután Kossá István, a Szakszerveze.i Tanács főtitkára tartott nagy érdeklődéssel ki­sért előadást a magyar szakszervezeti mozgalomról. Rámutatott arra, hogy a .szakszervezeti mozgalom fizikai és szel­lemi dolgozóknak céltudatos szervezete. Harcol a széles tömegek érdekeinek elő­mozdításáért, a dolgozók életszínvona­lának emeléséért s a demokratikus jo­gok biztosításáért. Tehát a szakszerve­zetek nem alkalmi egyesületek, hanem harcos szervezetek. Ezekre a szerveze­tekre vár a feladat, hogy tudatosítsa a munkásság között a tőke elleni közös harc szükségességét, valamint a tőke és a társadalom közötti ellentéteket. A továbbiakban a szakszervezetek ma­gyarországi fejlődését ismertette. Kossá István végül azokról a támadásokról beszélt, amelyekkel az utóbbi időben elárasztották a szakszervezeteket. A tá­madásokkal - színiben megállapította, hogy a szakszervezetek megalkuvás nél­kül vívják harcukat a dolgozók érdeké­ben és nem tűrnek el semmiféle egy­ségbontást, sőt az erre irányuló eset­leges kísérletet már csirájában meg­fojtják. A gazdasági főtanács felemelte a munkások gyermeknevelési pótlékát A textilellátás érdekében a kormány 20 tonna pamutot hoz be — Megállapították a szappan fejedagokat (Budapest, január 3.) A Gazdasági Főtanács pénteki ülésén a nyilvános­ságot közelről érintő ügyekben az alábbi fontos döntéseket hozta: Elhatározta, hogy minden erővel elő kell mozdítani a mátravidéki elektromos centrálé mielőbbi felépí­tését. Egyelőre két turbinát állíta­nak fel, amelyet a magyar ipar állit ,elő. Ugyanekkor megindulnak a Weisz Manfreid elektromos energia­üzemeinek munkálatai is. Elhatározta az ásványolaj árának 226.20 forintról 170 forintra való ujabb leszállítását, ami éreztetni fogja hatását az ás­ványolajtermékek áraiiban is. A kis­ipar számára a tipuscipő előállítására nagyobb bőrellátást biztosított. Feb­ruár 1-től a tipuscipő gyártására al­kalmas bőrből csak tipuscipőt lehet forgalomba hozni fix áron. A .textilgyárak nyersanyagellátásá­nak biztosítására 20 tonna pamut beho­zatala iránt intézkedett. A modern szer­számgépek behozatalára jelentős hiteLt állapított meg. Havi 25 deka szappan­fejadag kiszolgáltatásához szükséges szappan előállítására 675 vagon olajat biztosított. Az árvízvédelmi munkála­tokra 5 millió forint hitel engedélye­zéséhez járult hozzá. Az olajos magter­melés előmozdítására, vetőmag kiosz­tásra, műtrágya biztosítására és egyéb termelési célokra jelentős hitelt bizto­sított. Intézkedett a munikások gyer­meknevelési pótlékának 13 forintra való felemelése iránt. Nagyjelentőségű intézkedéseket ho­zott a közellátás terén. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a sertés­felhozatalt szabaddá tette és a közellá­tás céljaira tízezer hizott sertés felvá­sárlását határozta el. A zsirbeváíárlás­ra 15 és félmillió forintot szavazott meg január hónapban és megtette a kellő intézkedéseket a kenyérgabonaszükség­let biztosítására is. Szombaton folytatódik a Magyar Kommunista Párt politikai akadémiája (Szeged, január 3.) A Magyar Kommunista Párt politikai akadé­miája Szegeden egész rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. Szom­ba'on az előadássorozat folytatódik, amikor is Olt Károly nemzetgyűlési kécvisclő tart előadást »Az imperia­lizmus mai kérdései« cimen. Az érdekes és aktuális probléma iránit nagy az érdeklődés, ugy értel­miségi, in int munkás körökben. Olt Károly az MKP központi vezetőségé­neka tagja és tudásával nagy népsze­rűségnek örvend az ország minden vámosában, ahol megfordult.

Next

/
Thumbnails
Contents