Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-31 / 25. szám

Hág proletárjai igytsflllgtsKf Szeged, 1947 laooár 31. péntek. IV- évf. 25. sz. ira: 40 lilléff* DflMAGYAKORSZAG ,4 MAGYAR KOMMUNISTA PART D É L M A G Y A R O R S Z A G 1 NAP1LAPJ Gyöngyösi külügyminiszter beszámolt a saf tónak Clemeatis csehszlovák államtitkárral folytatott tárgyalásáról Antig meg nem szüntetik az erőszakos áttelepítéseket, addig a magyar kormány nem hajlandó ujabb tárgyalásokat kezdeni A nagyhatalmak támogatását kérjük, szerezzenek érvényt a létrejött nemzetközi szerződésnek (Budapest, január 30.) Gyöngyösi ifeoos külügyminiszter csütörtökön •délelőtt fogadta a magyar sajtó képviselőit s azokat tájékoztatta -a maeyarcróxsziovák viszony időszerű tórdéseirőí. Közölte a külügyminiszter, hogy a csehszlovák kormány január "Uén jegyzéket adott át a magyar kormánynak, amelyben kifejezésre juttatta óhaját a 'két ország közötti,' tárgyalások' felvételére. A jegyzékben ai csehszlovák korTinány egyben kérte, hogy a lakosságcseréről szóló eredeti egyezmény módosításával a már korábban Magyar-országra áttelepifett vagy átköltözött személyek az áttelepitük számának megállabitásánáí maradjanak figyelmen kivül, továbbá, hogy a- Magyarországról áttelepülni kiváltó csehek és szlovákok -részér® ujabb 30 napos jelentkezési határidőt. engedélyezzenek és az áttelepítés 1947 december 31-ig nyerjen.1 befejezést, Végül azt kívánták a jegyzókfe^-Ry é 'tík-^íágesere tényle^sf lebonyolításának ütemét. fa-ggetlenüi- « Vagyonjogoktól és egyéb ácérdések ébn-íézésétől; meghatározott határidő kltü• terével gyorsítsák meg. A magyar -kormány január 14-i vá1 asz jegy zékében megállapította, hegyezek a javaslatok -lényegében az 1946 február 27-i egyezmény megváltoztatásba .irányuknak, ölyán médön, amely egyoldalú előnyöket jelent a csehszlovák köztársaságnak. A magyar doormány hangsúlyozta, hagy a maga részéről az egyezményhez ragaszkodik és innak mielőbbi végrehajtását kívánja. Rámutatott a- magyar kormány arra is, hegy csehszlovák részről az eredeti egyezményben -vállalt olapv.tő ikötele-. zébtségeket nem teljesítették. Nevezetesen nem- fizetik az efbocsájtott imlíy&r közili«ihnazot.taknak járó, úgynevezett „szociális segély"-1, nem szüntetik meg a vagyonelkobzásokat és a magyar családokat egyezményellenes erőszakkal áttelepítik Csehországba!. Mindaddig, amig az erőszakos széttelepités folyik, a magyar kormány nem lát alapot a. tárgyalásolí megkezdésére. Egyidejűleg kijelentettem — folytatta- a Milügyrataiszter -r-, hogy nem zárkózom el a tárgyalások megkezdése elől, le a tárgyalások napirendjén első pontként csak a felsorolt és egyezményt sértő eljárások és magatartások megszüntetés© szerepelhet. Az álláspontok közelebbhozatala érdekében január 25-én Bratiszlavában személyesen beszéltem Clementls állam•iitkára-afli. Találkozásunk eredménytelen volt, minthogy csehszlovák részről kijelentették, hogy a.z erőszakos széttelepitések megszüntetésének előfeltétele a lanuár 7-i csehszlovák jegyzék -tekintetében történő megegyezés. Ez annyit jelent, hogy csehszlovák részről csák akkor hajlandók egy nemzetközi szerződésbe foglalt érvényes kötelezettségeket teljesíteni, ha a magyar kormány ujabb egyezményt köt. A magyar kormány azonban erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja, hogy egy régi egyezmény teljesítését egy ujabb egyezmény kötésétől tegye függővé. Semmi biztosíték sincs arra sem,- hogy az uj egyezményt betartják -akkor, amikor a szabályszerűen- aláirt és ratifikált egyezmény teljesítésére sem került sor. A 88. számú -közmunka-rendelet alkalmazása ellen magyar részről nem emelnek kifogást. Nyi-lvánvailó azonban, hagjy amikor közmunka; címén igénybevett magyar munkások családtagjait is kényszerűik otthonuk elhagyására, ami'k«r e munkások hátramaradt földjeit ás házait igénybeveszdk és azokba nyomban uj birtokosok költöznek be, akkor nem a rendelet végrehajtásáról, hanem erőszakos széttelepitésről van szó. Ilyen eljárás egyaránt sérti a tokosságcsereegyezményt és -ai párisi békeértekezlct határozatát, amely a magyar kisebbség kérdésében a két államot közvetlen tárgyalásokra hivja fel. Az ilyen eljárás a kérdést egyoldalúan intézi el, mind Magyarországot, mind a nagyhatalmakat „fait accompli" elé állítja. Gyöngyösi nyilatkozatának befejezése után az újságírók kérdéseire válaszolt. Az egyik kérdésre válaszolva' közölte a külügyminiszter, hogy a csehszlovákiai magyarok helyzetéről tájékoztatjuk a nagyhatalmakat és kérjük támogatásukat abban a tekintetben, hogy segítsen,ek érvényt szerezni a két ország között létrejött nemzetközi szerződésnek: A békeszerződés aláírása vitán mint az Egyesült Nemzetek tagja, módunk nyiílák ügyünket nemzetközi- lóriim elé vinni- Mindenekelőtt azonban igyekezni fogunk az áttelepített magyarság sorsón segíteni. A csehszlovákiai magyarság! legyen meggyőződve róla, hogy a magyar -kormány helyzetükön rajta tartja a szemét, emberi jogaikért és jogegyenlőségükért harcolni fog, mert ezt a jogot tőlünk ..senki el nem vitathatja. A magyar kormánynak az a célja, hogy a -két ország között legalább is normális kapcsolatot létesítsen. Ujabb kérdésire válaszolva, a miniszter hangsúlyozta, hogy a- magyarokkal való eljárás emberségesnek semmi esetre ssm nevezhető. Utalt a miniszter arra, hogy a magyarokat családtagokkai és gyermekekkel együtt szállítják el a mostani- nagy hidegben fűtetlen vagonokban! A magyar részről haszhált „deportálás" kifejezés- annál is inkább helytálló, mert fegyvere® karhatalommal zárják körül az elszállításra kijelölt falvakat. Az elszáUi-tott magyargazdákat megérkezésükkor csehszlovák telepesek -nézik meig! és testalkatuk szerint válogatnak belőlük. Azok a magyarok, akik otthon saját földjükön voltak gazdák, most csehszlovák gazdának béresként dolgoznak s ezért béresbért kapnak. A megoldásnak ez a módja- — íéjezUi be jszavait .a MÜŰgymtaiSRter — igen mély sebet ütött nemcsak a kintlevő magyarokon, hanem azokon is, akik a kinti -eseményeket olvassák és hallgatják és nem íudmak rajta segíteni. A Magyar Kommunista Párt ismertette hároméves tervét a sajtó képviselőivel Rákosi Mátyás, GerS Ernő és Antos István szaksxera és részletes LUilág Jsíiási adtak a felmerült kérdésesre j (Budapest, január 30.) A Magyar Kommunista Párt csütörtökön délután sajtóértekezlet keretében tájékoztatta a külföldi és a belföldi sajtó képviselőit a párt 3 éves újjáépítési ; tervéről. Az értekezletet Kállai Gyula a MKP sajtóosztályának (vezetője nyitotta !meg. majd Rákosi Mátyás a 3 éves terv részletesnek ismertetése után a tervszerűség kérdésével foglalkozott. Abban a tekintetben n'ncs különbség a magyar közgazdászok közölt j— mondotta —, hogy el-érkezett a tervszerű gazdálkodás -ideje és adva vannak annak előfeltételei is. Vita még a tekintetben van, hogy saját erőnkből tudunk-e komoly újjáépítési tervet ' megvalósít a ii. Itt is egyre inkább fölénybe kerül az a nézet, amely azt mondja, hogy még abban az esetben ís, ha semmi néven nevezendő külföldi kölcsönt vagy hasonló segítséget nem kapunk, saját erőnkből fel tudjuk -építeni Hz országot. Rákosi Mátyás ezután- rátért a hároméves terv főbb adatainak ismertetésére. E tervnek alapja az, hogy a legközelebbi három gazdasági ísztendőben 6 milliárd forintot fektessünk be az újjáépítésbe. Ez a nemzeti jövedelemnek a következő három esztendőben11 százaléka volna. A beruházás ipari része ugy festene, hagy a- legdöntőbb változás a bányászatban, mint az egész ipar a-lapjában állana be. Ez az 1933-as termeléshez képest 148 -százalékra növekednék. Ezután következik a kohászat 136 százalékos, a gyáripar 127 százalékos és a gyáriparon belül a vas- és fémipar 153 százalékos növekedése. — Külön szeretném hangsúlyozni, hogy tervünk érteimében az újjáépítésben igen jelentős -szerepe volna a kisiparnak s -ezért a kisipar részesedése is az utolsó béfceesztendőhoz képest 110 -százalékra növekednék. — A beruházások másik rendkívül fontos része a mezőgazdasági beruházás. A mi tervünk az egész beruházási összegnek csaknem egyharmadát, valamivel 30 százalékon felüli1 összeget óhajt a mezőgazdaságra beruházni. Ennek az összegnek 60 százaléka köz. vetleniüi a mezőgazdaság fejlesztésére fordíttatnék. — A hároméves terv a hangsúlyt a beruházásoknál az állam kezén levő gazdasági szektorra helyezi és mellette a szövetkezeti szektorokra-. Mi az egyéni kezdeményezésre — bár az állami és szövetkezeti szektort akarjuk elsősön ban támogatni — rendkívül nagy súlyt helyesünk. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy eleve elvegyem az élét azoknak a rosszakaratú állit ásóknak, amelyek szerint a hároméves terv valami rideg szocializálást narkózisban végrehajtott szocialista operáció a magyar gazdasági élet területén^ Erről szó sincs. Tervünk az, hogy 1949—50-ben a 38-as életszínvonalnak 100—110 százalékát érjük el és a fejlődés olyan legyen, -hogy az első esztendőkben a dolgozók életszínvonala- legalább 35 százaitokkal emelkedjék. — Ki akarok térni arra a kérdésre, hogy reálisak-e pénzügyi terveink, a hároméves terv finanszírozására vonatkozó számítások. Ebben a tekintetben hallottunk egy és más ellenvetést és valóban itt meglehetősen sok ismeretlen tényező van. Az elmúlt félesztendő tapasztalatai és a stabilizáció körül szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden; szkeptikus - vélemény vagy ellenvélemény dacára azok a tények és számok, amelyeket a Kommunista Párt gazdasági emberei kidolgoztak helycseknek mutatkoznak. — Befejezésül! arra akarok rámutatni, hg-gy — bár most a tervről szóló összeállításunkban a kérdés aránylag 'keveset szerepel — tervünk megvalósításának döntő előfeltétele egy erőteljes demokratikus politika. Enélkül peflitikai előfeltétel -nélkül minden gazdasági erőfeszítésünk eleve sikertelenségre van kárhoztatva! Mivel mi és velünk a magyar demokrácia el van szánva -kilábolni abból a gazdiasági SZÍ- kadékből, ahová a háború vezetett és. begyógyítani a -háború sebeit; ebből a? elszántságból az is következik, hogy az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyob > enengiávail és következetességgel) íc- gunk harcolni a reakció ellen, a rég. rend hívein ele minden néven nevezendő megmozdulásaival szemben. Ez a politikai előfeltétel-, ami nélkül a hároméves tervet nism tudjuk végrehajtan:. Rákosi Mátyás tájékoztatása végén közölte a megjelent Mrlapirókkal, hegy a Kommunista Bárt a Szociáldemokrata testvérpárttal tárgyalásokat folytat arra nézve, hogy terveiket ezentúl egybehangolják és lehetőleg közös vonalon vigyék tovább. Ezután az ujságirők kérdéseire válaszolva, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter hangoztatta, hogy a hároméves terv keretében nem gondolnak eddigi pártközi megállapodásokon túlmenő államositásokra. Antos István pénzügyi államtitka r előadtai, hogy az első év-bem 4170 tniillió. a második évben 5 milliárd, a 3. évben pedig 5.8 milliárdos költségvetési kerettel számolnák. Gerő Ernő miniszter más kérdcSíkic válaszolva kiemelte, hogy a bérel; bői és fixfizetésekbőL élő rétegeknek az életszínvonalát az első év végére 35 százalékkal kívánják emelni. Külföldi ikölcsön esetében el lehet készíteni majd a tervnek, egy másik variánsát. Természetesen -a változás a kölcsön nagyságától függ, részben gyorsítani lehetne a terv végrehajtását, részben pedig kiszélesíteni. A Duna-Tisza csatorna megépítését is felvették, a tervbe! Igy megvalósít j ál; a hajózási összeköttetést a Duna és a Tisza között, amire magyar területen jelenleg nincsen mód- A másik cél az öntöző-rendszer kifejlesztése és ugyanakkor a szikes területekből és a lecsapolt mocsarakból ujabb termőföldeket nyeiilnk. Kulturális téren egész sor nagyszabású intézkedést vettek feí a hároméves tervben. A jelenleg 8 százaléknyi analfabétizmust 2 százalékra csökkentenék. 5000 uj osztályt lét esi tenénék. Lényegesen átalakítják a középiskolai oktatást anélkül, -hogy a- humanista oktatás megszűnne. Egész sor tudományos intézetet kívánnánk létesíteni. Igy például olajintézetet. Nagy mértékben emelni kívánják a népi kollégiumok számát, hogy az egyetemeken a munkás, és para-sztif jak száma- a jelenlegi 3 százalékról a harmadik év végére 30 százalékra emelkedjék. Kívánatos majd, hogy a terv a többi párttal összehangolva, törvényben öltsön formát és megfelelő állami szervet kell létesíteni végrehajtására. Moloiov aiáirh* a magyar békeszerződést (London, január 30.) A brit hírszolgálat jelenti ma Moszkvából, hogy Moloíov tegnap aláirta a NémetuL szág volt szövetségeseivel kötendő békeszerződéseket, igy a magyar, olasz, bolgár, román és finn békeszerződést. Revin angol külügyminiszter e'őre_ láthatólag még e héten szintén aláírja a békeszerződéseket, amelyeket — mint ismeretes — Byrnes már korábban aláirt. < A hivatalos aláírási rkíus az eddigi terveknek megfelelően február 10-én Lsz Párizsban. Gyöngyösi János fcüL ügymíniszter értesülésünk szerint 6-án utazik Párizsba.