Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-29 / 293. szám

4 liÉLÍVlAGiAROtóSZÁÍi VASÁRNAP, 1346 DECEMBER 29 A Magyar Kommunista Párt hároméves újjáépítési terve Néhány nappal ezelőtt váltak is­meretessé a magyar közvélemény előtt a Magyar Kommunista Párt szakértői által kidolgozott + három­éves újjáépítési terv alapvonalai, Gerő Ernő magyar köztekedtiugyi miniszter előadása kétségkívül jelen­tős napja a magyar újjáépítésnek és a magyar gazdasági élet jövendő fejlődésének. Tervgazdatág A felszabadulás után nemcsak ma­gyarországi, de külföldi példák nyo­mán is, világossá vált, hogy Magyar­ország gazdasági, éleiének megszilár­dítására; az újjáépítés hatalmas fel­adatainak elvégzésére, a magyar dol­gozók óriási mértékben leromlott életszínvonalának felemelésére egyet­len módszer alkalmazható: a terv­gazdaság. Ennek szükségessége még nyilvánvalóbbá vált az infláció alatt, a gazdasági káosz napjaiban és a magyar stabilizáció első heleibí i,, amikor a kétségtelen teivszerűtlen­ség a magyar termelésbe? fgea, sok nehézséget okozott és okoz még ma is, j', -A Szovjetunió Ötéves terveinek ritiuden várakozást felülmúló sikere arra késztette a kapitalista országok politikai és gazdasági életének veze­tőit, -- nem kis mértékben a folyton ismétlődő és mindig nagyobb mér­tékű gazdasági válság^oksorozatának hatása alatt, — hogy a tervszerűség, irányítás és kötöttség különböző for­máinak bevezetéséhez folyamodjanak. Meg kell azonban állapítan', — mint azt Gerő Ernő miniszter elő­adásában is megállapította, — hogy a tervgazdaság minden fokozatá­ban kötve van a yiegfelelö poli­tikai feltételekhez és csak meg­valósításakor válik közgazdasági feladattá. A terv konstruálásánál mindenkor az elsőrendű "szempont annak meg­állapítása kell, iiogy legyen: mik a terv elérendő céljai és melyek azok az adottságok, amelyek ezen célok eléréséhez rendelkezésre állnak! Min­denkor a rendelkezésre álló termelő­eszközök, az adott ország társadalmi viszonyainak gondos mérlegelése hagyományainak figyelembevétele azok. a pontok', melyek figyelembe­vételével kell a terv általános, rész­letes és konkrét feladatait megálla­pítani:. Természetes, hogy ugyanazok az elvek, módszerek' és megoldások, melyek megfelelőek voltak például az első és második világháború k<> zött, nem megfelelőek ma. A hároméves magyar terv A Magyar Kommunista Párt há­roméves gazdasági térvének alapvo­nalaiból világosan kitűnik', hogy an­nak konstruálói figyelembe vették fentieket. , . r A magyar tervgazdaság egyik leg­fontosabb feladata a magyar mező­gazdasági' termelés fejlesztése és a magyar falu életszínvonalának fel­emelése. Ezt bizonyítja Gerő Ernő miniszter megállapítása: »... azt lát­juk, hogy a három év alatt az egész nemzetgazdaságba beruházandó más­fél milliárdból közvetlenül a falut szolgálja mint egy 500 milliónyi beruházás, vagyis az összes beruházások egy­harmada, míg az egyéb beruhá­zások többsége szolgálja a fatu érdekéit »«:<• A Hároméves terv sikerének egyik legfontosabb előfeltétele természete­sen a magyar ipar, — és ennek kere­tén" Irel ül elsősorban a nehézipar, — termelésének fokozása. A terv szerint •Magyarország ipara 1950 augusztus l-ig nemcsak eléri az utolsó békeév (1938—39) termelési színvonalát, hanem azt mintegy 26.5 száza­lékkal meg is haladja. Az "ipari termelés keretén beiül a szélesebb értelemben v«tt nehézipar, tehát: a szénbányászat, kohászat, az elektromos energia termelése, a gép­ipar, ezen belül a mezőgazdasági gépipar, továbbá a vegyészeti ipar termelésének növekedése nagyvbi, mértékű lesz, mint a könnyű iparoké, Igy a terv szerint .az 1938. évi ter­melést 100 százaléknak véve: a széntermelés 1946-ban 85.5 száza­lék, 1950-ben 148 százalék; a villamosenergia-termelés 1916-bain S6 százalék, 1950-ben 147 százaié'.;; a vas- és fémipar 1946-ban 60 szá­zalék, 1950-ben 153 százalék. a gépipar 1946-ban 65 százalék, 1050-ben 143 százalék. Kisebb mértékű lesz az úgynevezett könnyűiparok termelésének növeke­dése. Így: a textiliparé 1946-ban 73.—százalék, 1950-ben 121.6 százalék; a bőriparé 1946-ban 46 — százalék, 1950-ben 102.8 százalék; a faiparé 1946-ban 42— százalék.­1950-ben 117.7 százalék; a papíriparé 1946-ban 95.— százalék, 1950-ben 122.— százalék. A nagyobbarányú építkezések meg­indulásával a magyar építőipar az 1938. évi 100 <és az 1946. évi 63 száza­lékkal szemben a számítások szerint 1950-re eléri a 135 százalékot. Az ipari termelés növekedésével lehetővé válik a magyar mezőgazda­sági termelés békeszinvonalának el­érése, sőt kedvező időjárás esetén túlhaladása is. * t A terv számítása szerint a nem­zeti jövedelem feltételezett emelke­dése így alakul: 1946/47 3.2 milliárd 1947/48 ' 3.8 milliárd 1948/49 -4.5 milliárd 1949/59 5.3 milliárd A mégnövekedett magyar nemzeti jövedelem fedezheti a szükséges" be­ruházásokat, mély a hároméves terv szerint túlhaladja a másfél tnilliár­§ AK K. Rovatvezető: Benkő Pál. 5. számú hadállás. Réti Richárdtól Világosi Kc5. Fc6 Sötét: Ke3, ,gy: b4, h4 Világos indul és döntetlent ér el. MARÓCZY"GÉZA Ha találomra száz embert megkér­deznénk, hogy ki a legnagyobb magyar festő, valószínűleg' 95 azt felelné, hogy Munkácsy, de ha magyar sakkozókra tesszük fel a kérdést, mind a száz Ma­róczyt fogja megnevezni. Maróczy 1870 március 3-án Szege­den' született, A sakkal '15 éves korá­ban kezdett foglalkozni. Diáktársai ré­vén ismerkedett meg vele, de csakha­mar messze felülmulta tanítóit. Mér­nöki tanulmányait Budapesten fejezte be, majd a székesfőváros szolgálatába lépett. 1895-ben Hastingsbe utazott és ott 32 résztvevő előtt az első dijat, ez­zel a nemzetközi mesteri cimet nyerte. EÍlől kezdve diadalt diadalra halmozott a nemzetközi sakkéletben. A magyar sakkozás és Maróczy neve elválasztha­tatlan lett. Még 1932-ben is (62 éves kó­dot, a következő részletezés Szerűit: bányászat, kohászat 160,400.000.­ipar 223,800.000.­közlekedés * 389,200.000.— falufejlesztés 472.460.000.­kuTlura, jólét 387,250.0000,y­Mi'iit azt Gerő Erpő miniszter elő­adásában megállapította és mint az a terv számadataiból is teljesen, vi­lágosan kitűnik, a terv célja: az egész nép, a munkások, a pa­rasztok. az értelmiség, a dolgozó kisemberek millióinak életszín­vonalát az 1938-as élttsz'nvonalra, sőt ennél magasabbra emelni.;; A terv számításai szerint a magyar dolgozók életszínvonala az első év végén eléri az 1938-as életszínvonal 85* százalékát, a második év végén már általában eléri a 100 százalékot és a terv harmadik évének végén az életszínvonal általánosan eléri a 109 százalékot. Más észt pedig még a hároméves íerv befejezése előtt, a jelenlegi mun­kanélküliséggel szemben, az egyik legnehezebb kérdése a magyar gaz­dasági életnek a szükséges munkaerő előterem­tése lesz. Gerő miniszter határozottan leszö­gezte, hogy »itt nem szocializmusról van s/ó. hanem arról, hogy végetves­sünk a harácsoló nagytőke garázdál­kodásának és megvessük hazánk bé­kés, fálságok nélküli fejlődésének gazdasági alapjait... megvédjük a* kisemberek magántulajdonát... szük­ségünk van a magyar kisiparosság szorgalmára es együttműködésére, sőt... meg csak a nagytőkések ki­küszöböléséről sincsen sző. őket is bele akarjuk illeszteni a hároméves államgazdaságii' tervbe «. A terv részleteinek megvitatása most már a szakemberek feladata, de a kivitelhez megfelelő politikai fel­tételek szükségesek. Ezeket a feltéte­leket Gerő miniszter egyetlen szóval jelölte meg: »demokrácíal« A demokrácia kiépítése az első és nélkülözhetetlen feltétele a három­éves terv céljainak eléréséhez. Ez pedilg az egész magyar nép, az egész ország és az egész magyar nemzet ügye. ; Kérem a kedves vendégeimet, hogy bejelentenii szíveskedjenek. 0 B. U. É. K. DÁRLING szilveszteri %mrSfi* Január 1-én forgalomba kerül az 5 forintos ezüstpénz (Budapest, december 28.) Az állami pénzverde elkészítette az első ezüst 5 forintosokat. Az 5 forintos egyik ol­dalán Kossuth képe látható, a másik oldalán a magyar köztársaság fel-­irás, éHHíjelzés és a magyar címer. Az uj pénz igen szép kivitelű, sulva nagyjából megegyezik a régi 5 pen­gősével. Január 1-én 40 ezer darab kerül forgalomba. Q nagvváradl minfavásár ideién útlevél nélkül lehet Romániába utalni (Budapest, december 28.) A román miniszterelnökségi államtitkár értesí­tette a magyar népi szövetség kolozs­vári központját, hogy a belügymi­nisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a nagyváradi árumin (avásár tartamára magyar állampolgárok útlevél nélkül román területre léphetnek és ott tar) tózkodhatnak. A vásár időpontját ké­sőbb fogják közölni. Magyar győzelem a hágai versenvkiállKáson (Hága, december 28.) Az amszter­dami egyetem nőhallgatói versenv­kiáílitást rendeztek, amelveu 28 állam iparművészeti és idegenforgalmi tár­gyalt mutatták be. Legnagyobb sikert a magvar pavilon aratta. A zsűri az első dijat 'egyhangúan a nagy ízléssel berendezett magyar pavilonnak Ítélte oda. Az ünnepség során magyar da­lokat és magvar táncokat is bemutat­tak. * . < ^bmbmhhlto SZÍNHÁZ é MŰVÉSZET rában!) könnyedén szerezte pieg a ma­gyar bajnoki cimet. 1936-ban az ő veze­tésével nyerte meg -a magyar csapat a míjneheni olimpiász első diját 21 nem­zet előtt. A sakkirodalmi munkásság terén, is felbecsülhetetlen érdemeket szerzett. Az egész ujabb generáció az ő tankönyveiből tanult és ezek még ma is a legnépszerűbbek. Ma 73 éves a ma. gyar sakkozók szeretelt nagymestere és kitűnő egészségnek örvend. Maróczy Géza' a magyar sakkozás örölc értéke, Szeged joggal büszke lehet nagy fiára. Világszerte ismert neve a magyar mű­velődéstörténetemé. 6. játszma. Királycssl Világos; Maróczy G. Sötét: dí. S. Jakoby 1. e4, e5 2. Hc3, Fc5 3. f4, d6 4. Hf3. Hc6 5. Fb5, Hf6 6. d3, 0—0 7. f5, Hfg4 ? 8. ,Ve2, g6 (Sötét legutolsó két lépése nem volt épp a legszerencsésebb, ezek­kel saját királyszárnyát .gyengítette meg.) 9. h3, Hd4 (Ez a huszárlépés már későn jön, most világos vezérét áldoz­za két könnyű tisztért, de sötét király­szárnyának gyengesége bőven kárpó­tolja a befektetett tőkét.) 10. h:g4 !!, He2: 11. Ke2: !, ,g:f5 12. g;f5, c6 13. Fc4, d5 14. Fb3, Be8 15. Hg5, Vf6 (Sötét azt hiszi, hogy ezzel a vezérmanőverrel megállítja világos támadását, de keser­vesen csalódik.) 16. Hh7:, Vg7 17. Fg5 !, V:h7 (Szomorú kényszer. Fenyegetett Hf6+ és Fh6.) 18. Bh7:, Kh7: Í9. Ff6 ! Sötét feladta, mert tehetetlen a Bhl mattfenveeeté? ellen. Cserfalvy Eli*: janttár 13. Budapestet lázba hozta egy fiatal hegedűs leány, aki a diadaíok sorát ün­nepli koncertjein. Cserfalvy Eliz a genfi zeneversenyek győztese, lobogó t mperamentumával. boszorkányos tech­nikájával és ösztönösen mély muzika­litásával egyszerre a legelső hegedű­virtuózok sorába lépett. Hangversenye, amelyet január 13-án rendez a Kon­cert. nagy zenei esemény lesz. Zongo­rán kiséri Hajdú István, az országosan közismert zongoraművész. Politikai kabaré a Munkás Kufturszövetség színpadán Karácsony másnapján újszerű elő­adást látott a Munkás Kulturszövetség uj helyiségében, a Szakszervezeti Szék­ház nagytermében összegyűlt lelkes kö­zönség. Balla Ferenc elvtárs, az MKSz főtitkárának, az est rendezőjének sza­tirikus politikai konferansziéje kötötte össze az egyes műsorszámokat, melyek­ről találóan mondotta, hogy tréfák, me­lyeken sirni lehetne és komoly jelene­tek, melyen szívből kacaghatnak. Pel­lengérre került életünk minden fontos jelensége, hol „szőrit' a cipő". Az értékes műsornak tehetséges pró­zai szereplői >az előadás sorrendjében: jenéi József, Misán György. Bárkányi Márton, Matuszka István, Gál Dezső, Balga Erzsébet, Gyöngyösi János, Orosz Mihály, Sárvári György, Czirok And­rás, Bovatsels Magda, Schuszter János, Szűcs Jenő, Zsák János voltak. Lányi Viktor; Amerikai történet cimü sanzon­ját Papp Vera énekelte ügyesen és si­keresen, mig a jövő nemzedéket a kis Fekete Julika képviselte a műsor vo­nalába illő gyermekdalokkal. A politikai kabaré és az utána kö­vetkező, a Munkásotthon szellemének megfelelő baráti estély sikeres megszer­vezésében az oroszlánrész Homola elv­társsal az élén, a Gázgyár kulturgár­dáját illeti. Nagyon helyesen, közkívánatra, az MKSz harcos politikai kabaréelőadásait rendszeresíteni fogja. ^-Hf-y^i^.. ».»• . Hifiim a-amaug^CT.. nyulbőrt pézsmát legmagasabb árban vásárol Bozóky Valéria-tér 4. Telefon: 773. es

Next

/
Thumbnails
Contents