Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-21 / 288. szám

2 DÉLMAGYAROKSZAG SZOMBAT, 1946 DECEMBER 21. területen pedig tul is haladjuk az utol­só békeév szinvonalat. A terv első ré­szének végén a munkások, közíisztvise lők, magántisztviselők, vasutasok, pos­tások, tanítók és tanárok, valamint nyugdíjasok életszínvonala lefogja érni az 1938-as életszínvonal 85 százalékát, a második év végén az 1938-as életszín­vonal 100 százalékát* a 3. év végén pe­dig az általános életszínvonal az 1938-as életszínvonal 109 százalékát % fogja el­érni. Még a hároméves terv befejezése előtt teljesen meg kell szűnnie a mun­Jianéküliségnek, sőt éppen egyik legne­hezebb kérdésünk éppen az lesz; hon­fián és hogyan teremtsük elő a terv magvalósításához szükséges munkaerőt. Az 1947 augusztus l-én kezdődő és 1950 augusztus l-én befejeződő terv végén ipari termelésben el kell érni az utol­só békeévnek 126.5 százalékát. Ami me zőgazdasági termelésünket illeti, a há­roméves terv azt a célt tűzi ki, hogy az utolsó esztendőben általánosságban elérjük az 1938-as termelési szinvona­lat Letartóztatták Vfdovitsot (Budapest, december 20.) A nem" zetgyülés, pmint azt tegnap jelentet.. tűk, felfüggesztette a tömeggyilkos Vértessy megszöktetőjének Vidovits Ferenc képviselőjének mentelmi jo" gát Miután előrelátható volt, hogy • mentelmi bizottság milyen határo­zatot hoz, a detektívek felkészülten várták a mentelmi bizottság döntését és aimak elhangzása után tiz perc múlva Vidovits Ferencet már de" Icktivek vitték autón az ügyészség Makó-utcai fogházba. Babkávéval készült édes 1 b J P O K egyedárusítása. — Tejesucavenak, kávékréntnek egyaránt alkalmas. i | Planta, Sámson, hársfateák es teakivonaiok kizárólag vt. saonteladóknak legolcsóbban SZERED Al-nál, Cserzy M.-utca 3, "és Kárász-u. 10. Ingyen villamosjegyet a hadirokkant*ltnak! Kopottruhás, kétmankós hadigondo­zott fiatalember járt szerkesztőségünk­ben. Még az ország teljes felszabadu­lása előtt önként jelentkezett a demo­kratikus hadseregbe frontszolgálatra és hűségesen teljesítette is becsülettel vál­lalt feladatát. Székesfehérvárnál a fa­siszta csapatok elleni küzdelemben sú­lyosan megsebesült és ennek következ­tében el is veszítette egyik lábát. Az­óta csak mankóval tud járni. A mos­tani csúszós időkben azonban ez nagy nehézséget okos neki, ezért legalább villamossal szeretne könnyíteni magán. Munkához eddig még nem jutott, kevés hadigondozotti ellátásából pedig nem tudja megfizetni a magas villamosdi­jakat. A szerkesztőségünkön keresztül kérte a szegedi vitlamostársaságot, hogy a rokkant, hadigondozottak számára legalább kedvezményes jegyeket bocsás­sanak ki. A magunk részéről is felhívjuk erre a szegedi villamostársaság figyelmét. A háború rokkantjai, akik demokratikus hadseregünkben önként kockáztatták életüket mindannyiunk felszabadulásá­ért, elsősorban megérdemlik, hogy leg­alább ezzel részben lerójuk irántuk ér­zett hálánkat. Számukra nemcsak ked­vezményes jegyet, hanem díjmentes tiszteletjegyet illenék biztosítani, hiszen ugy sincsenek olyan sokan, hogy ez na­gyobb megerőltetést jelentene a villa­mosvállalatnak. Ugyanezt a tiszteletje­gyet megérdemlik azok a szerencsétlen hadirokkantak is, akiket önhibájukon kivül kényszeritettek egy szörnyű há­borúba, hogy ott idegen célokért ve­szítsék el kezüket, lábukat és kockáz­lássák életüket. Reméljük, a villamos­vasút vezetősége minél előbb intézke­dik ebben az ügyben és a legrövidebb időn belül kiutalja a rokkant hadigon­dozottak tiszteletjegyeit. A napokban doni a belügyminiszter a városi státustervezet lölőtt (Szeged, december 20.) Régóta va­júdó kérdése Szegednek a státus­kérdés. Dr. Antalffy György helyet­tes-polgármester elkészítette a státus­tervezetet. Dr. Nagy Lajos belügymi­niszteri titkár Szegedre érkezett, hogy a helyszínen tanulmányozza dr. Antalffy tervezetét és megtegye je­lentését, valamint előterjesztését a belügyminisztériumban tapasztalatai alapján. Minden valószínűség szerint a belügyminiszter a közeli napokban a jelentés alapján meghozza döntését. Faragó László előadása a Szovjetunió iskolarendszeréről (Szeged, december 20.) A szovjet-ma­gyar barátság szegedi kulturnapjai ke­retében pénteken délután, dr. Faragó László, a budapesti tudományegyetem kiváló pedagógus magántanára tartott előadást „Iskolarendszer a Szovjetunió­ban" címmel a központi egyetemen. Ab­ból indult ki, hogy igazi szabadságot csak ott lehet teremteni, ahol a társa­dalmi egyenlőség uralkodik az embe­rek között. Ennek azonban igen fontos feltétele a művelődés terén is az egyen­lő lehetőségek megteremtése. Ebből az elvből született meg világszerte mz ál­talános iskola gondolata, amely a Szov­jetuniótól kezdve Angliáig majdnem minden államban megvalósult. A legra­cionalisabban, legtisztábban éppen a i Szovjetunió tudta ezt megvalósítani. Az I októberi forradalom átalakította az orosz társadalmat és igy sikerült ez is­kolarendszert is az uj társadalmi tör­vényeknek megfelelően átalakítani. A szovjet iskolarendszer létrája szilárd alapokon áll, vagyis nincsen olyan is­kola, amelyből ne lehetne magasabb iskolákba menni. A tanulás és a fel­sőbb iskolákba való eljutás nemzeti­ségre, nemre való tekintet nélkül a Szovjetunió minden polgárának egyenlő joga és mindenkinek lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy képessegeit a legma­gasabb fokig kibontakozhassa. A nagy tapssal farado t értékes elő­adást Takáos Béla főigazgatósági titkár vezette be és köszönte meg az előadó­nak. ünnepélyes külsőségek kőzi nyílt meg a magyar-szovjet bélyegkiáititás Alkalmi bélyegzővel látják el a kiállítás területén feladott postai küldeményeket (Szeged, december 20.) A Hungária­szálló nagytermében pénteken délutáni ünnepélyes külsőségek között nyilt meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság bélyegkiállitás;;. A város és a MSzMT nevében Dénes Leó elvtárs polgármes­ter üdvözölte a megjelenteket és hang­súlyozta, hogy a felszabadulás óta ez az első ilyen nagyszabású kiállítás. Rá­mutatott egyben a kiállítás jelentősé­gére, amelyen keresztül is közelebb jut­hatunk a Szovjetunió megismeréséhez. A magyar postavezérigazgatóság ne­vében Visinszky József igazgató szólalt fel és annak a reményének adott kife­jezést, hogy a bélyegkiállitás is hozzá­járul majd a két nép közötti minden fenntartástól mentes barátság alakulá­sára. Villányi Ármin műszaki főtaná­csos, a szegedi bélyeggyüjtőtársadalom nevében mondott köszönetet a kiállítás megrendezéséért. Örvös János a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társaság bé­lyeggyűjtő szakosztályának központi vezetője, a Jövendő munkatársa, a ki­állítás jelentőségére mutatott rá és ki­fejtette, hogy a szovjet bélyegekből is megismerhetjük azt*a hatalmas teljesít­ményt, amelyet a Szovjetunió az elmuit 25 év alatt végzett. Szavai után végig­vezette a közönséget a kiállításon és megmutatta a legkülönbözőbb nemze­tek bélyegeiből ügyesen összeállított íz­léses kiállítást. A régi kőnyomatos bé­lyegektől napjainkig mindenféle fajta bélyeget láthatunk a vitrinekben és a szemlélőnek valóban páratlan élmény­ben van része. A Délmagyarország munkatársa kü­lön is elbeszélgetett a kiállítás kitűnő rendezőjével: Örvös Jánossal. . Elmon­dotta, hogy a Magyar-Szovjet Művelő­dési Társaság a bélyeggyüjtést is fel­használja a két nép közötti kapcsolat kimélyitésére. A kiállított anyagot egyébként eddig hatalmas érdeklődés mellett mutatták be Győrött, Sopron- ­ban, Esztergomban és Hódmezővásár­helyen. t — Kétségtelen azonban — mondotta Örvös János —, hogy valamennyi kö­zött legszebb, legimpozánsabb a szegedi kiállítás, mert itt valósággal muzeális keretben láthatjuk a magyar, valamint a szovjet és a többi külföldi országok bélyegeit. A kiállítás legérdekesebb ré­sze a Szovjetunió külföldi kulturális kapcsolatait ápoló társaság (VOKSz) ál­tal rendelkezésre bocsátott teljes gyűj­temény, amely a szovjet posta által ki­adott összes hélyegeket tartalmazza. A kiállításnak külön érdekességet adott, hogy most van a magyar bélyeg meg­jelenésének 75, a szovjet bélyeg megje­lenésének pedig 25. éves évfordulója. Ugyanezekben a napokban zajlik le eb­ből az alkalomból Moszkvában is nagy­szabású bélyegkiállitás. Ennek emléké­re a szovjet posta külön művészi bé­lyegsorozatot is adott ki. A szegedi ki­állításon levő szovjet bélyegek is hűsé­gesen elénk tárják mindazt, amit a szov­jet állam áz elmúlt 25 év alátt végzett. Igen érdekes péídául az az 1934-ben megjelent sorozat, amely a háború ször­nyűségeire figyelmezteti az embe isé­get. Sajnos, a Szovjetunió figyelmezte­tése ugy látszik, hiábavaló volt. A kiállítás iránt egyébként joggal nyilvánulhat meg nagy érdeklődés, mert valóban ritkán látott, értékes és érdekes anyagot szemlélhet meg itt egész napon át a közönség. A kiállítás területén a magyar posta ünnepi em­lékbélyegzővel látja el a feladó't külde­ményeket. Fájdalomtól megtört szivvel jelentjük, hogy a legjobb anya, nagy­anya és testvér, özv. Diener Pálné sz. Molnár Mária december 20-án elhunyt. Temetése december 21-én délután 2 órakor a belvárosi temető halottasházából. Külön villamoskocsi a Dugonics-térről. — Hadifogolyszolgálat. A mosz­kvai rádió ütján az allábbi magyar hadifogoly üzeni, hogy egészséges, jól érzi magái, szeretettjei köszönti hozzátartozóit és kéri, mielőbb írja­nak a következő címre: Moszkva Krasznij Kreszt Pocstovij Jascsik 58/2 Kiss Jenő Kiss Jenőnének Szeged. — »A züidinges szubrett.z Még 1945-ben a pesti Kis Újság »A zöld­inges szubretté cün alatt az akkor pesti, jelenleg a Szegedi Nemzeti Szinház primadonnájáról: Szondy Bi­riről cikket rrt, aki ellen a cikkben foglaltakért eljárás indult a pesti népügyészségen. Szondy Biri ebben az ügyben tisztázta magát Pesten, a uviomoiáíri meg is szüntették ellene s most egy év távlatából -egy szegedi jóakarója beküldte a szegedi nép­ügy észségnek a Kis Újság Inkriminált cikkét, kérve az eljárás lefolytatását. Szondy' Birit pénteken hallgatta ki dr. Márai Pál népügyész, aki előtt a művésznő igazolta, hogy ez ügyben a pesti népügyészség már megszün­tette az eljárást, igy a szegedi kihall­gatásáról felvett jegyzőkönyv a pesti iratokhoz kerül irattárba. iiiw wi.i imiwwawM mmMMwiiffiiiwminniTinrr—r-iirrrr Olvasd és Uifes<z4\ a Délmagyarországot A tanár ur zongorázik — a diákok táncolnak A diákság és a demokratikus tanár között kialakulóban levő egészsége­sebb kapcsolatra jellemző az a kis, kedvesen megírt cikk, amely a Diák­életé című írógéppel sokszorosított diáklapban jelent meg. A lapot a szegedi városi kereskedelmi leány­középiskolások adják ki Főidényi Ág* nes ügyes szerkesztésében. A ked­vesen iide kis cikket egész terjedel­mében közöljük. Szív és tanár Bátyám, aki még a háború előtt volt diák, azt mesélte nekem, hogy volt egy tanára, aki a kellemetlen, házi feladatokat, a soronkívüli is­kolai berendeléseket, a szokásos megrovásokat mindig azzal indo­kolta meg: »Velein is így csináltak,, mikor diák voltam!« Erről eszembe jut a kővetkező történet: A diák hazahozza a bizonyítvá­nyát. Az apja térdére fekteti és ef­verk Arra jön a szomszéd, megkér­dezi az apát: — Miért veri ezt a gyermekét, hiszen látom, hogy tiszta jeles a bizonyítványa ? Mire az apa így felel: — Nem tudom miért, de engem is megvertek a szüleim, amikor a bizonyítványom hazahoztam. Ezért úgy gondblom, ez a helyes. Ma már nincsenek ilyen tanárok. Ma máir nem hivatkoznak arra,, hogy valamit azért kell megteoniok",, mert annakidején velük is azt csi­nálták. Sőt a mi tanáraink gyak­ran olyan megértőek. amilyenek az ő tanáraik nem tudtak lenni. Talán nem fog senki sem megharagudni, ha feljegyzek erre egy példát: A ke­reskedelmi' fiu középiskola és a vegyipari fiu középiskola egy-egy tanára a láncoló diákoknak zon­gorázott. Nem tévedés. A tanárok zongoráztak s a diákok arra tán­coltak. És nem dőlt le a tanári tekintély. Másnap a diákok ugyan­ennél a tanárnál feleltek jelesre, vagy négyesre, aszerint, ahogyan tudtak. Lehet, hogy vannak olyanok,, akik számára ez jelentéktelen eset, de vagyunk sokan, akiknél ez a zongorázás nagyon is sokat jelen­tett. Köszönjük, hogy a tanárok le­szálltak a katedráról közénk. ígér­jük, hogy hizalmuklkail nem fo­gunk visszaélni', ment ők sem azt nézik, hogy mit csináltak a régi tanárok, hanem talán éppen azt adják nekünk, amiben az ő taná* raik elzárkózó(tak voltak — a szí­vüket. Nagy karácsonyi vásár! Olcsó rádiók, villanylóió ós vasalók Q Rádiójavitá* és villanyszerelés © Porszívó­é$ parkeítkeíélőgép kőetönzés. TALPAI, *Aradi utca 7. Az Alföld legnagyobb láblatíveg raktára és üvegezési vállalata Körösi Gézm Mórev-atc* 9. TeteSon: 407. Rádiót, varrógépet karácsonyra 12 havi részletfizetésre már most vásároljon MARKOVICS műszaki üzletéből.

Next

/
Thumbnails
Contents