Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-21 / 288. szám

tilág proletárját egyesüljetek! siea«t, \w dectnetr 21. szombat, nu m. 288. in: 40 fillér. DELMA6YAKQRSZAG A MAGYAR KOMMÜN ISTA PART D ÉLM AGYARORSZÁG1 NAPILAPJ Bodócsi ur félkeze Hogy mennyire nem ok néikül han­goztatjuk ezt az intim kapcsolatot, •amely a Kisgazdapárt és a párt jobb­szárnyába tömörült reakciós nagytőke között fennáll azt most kirívó példá­val igazolja a Központi Gáz- és Villa­mossági Rt. felháborító esete a szegedi "jzsorabirósággal. Az történt ugyanis, hogy — amint ismeretes — a szegedi államügyészség vádiratot készített a "vállalat, illetve annak felelős központi 'igazgatója, Bodócsi István ellen- árdrá­gítás miatt, mert a vállalat lehetetlen s meg nem engedett kalkulációval olyan összegeket szabott ki a gázszolgáltatás megindításának feltételeként, amit a dolgozó nem tud megfizetni.. A 'varos közönsége elégtétellel vette tudomásul, hogy az uzsorabiróság nemesak az, apró piaci drágitókat, hanem íme, ezt a ve­ssedelmes, a dolgozók ezreit jogtaianul "megkárosító nagytőkés vállalatot is elő­veszi. A legszigorúbb elrettentő ítéletet várta a szegedi közvélemény az ^izsoxa­mrósági tárgyalástól, amelyet deóember 30-áea mán ki is tűztek. De nem igy törtérit, mert — és ezt "mém győzzük eléggé, hangoztatni —_a nagytőkének még mindig nagyon erős "bizalmi kapcsolatuk van a kormány­"saíba beszivárgott, azaz. jobban mond­va att vígan tenyészS=-resksióva'. Bo­dócsi igazgató va, amikor ér te tóit a szegedi államügyészség vádiratáról, megvetően mosolygott és barátai köré­ben fennhéjázva hangoztatta, hogy az ilyen nevetséges vádiratot ő félkezzel elintézi és mi sem könnyebb, mint a felmentő , ítélet megszerzése. De lehet, hogy tárgyalásra sem kerül a sor. £s Bodócsi ur félkezével működésbe lépett. Az igazságügy minisztériumban — szerencséjére — akkor,.még az ál­lamtitkári székben ült Pfeiffer Zoltán ur, akit tegnap mondattak le • mert be­lekeveredett a Vértessy—Vidovics fele 'fasiszta tömeggyilkossági ' s szöktetési bünperbe. Ez a Pfeiffer ur elintézett már ennél súlyosabb ügyeket is és va­lóban mi sem voit könnyebb, mint Bo­dócsi' űr egyszerű „kérlekaíássanjára" azonnal leirt a szegedi államügyészség­re és 10 nappal a tárgyalás előtt fel­kérte a minisztériumba az ügy összes iratait Ez nemcsak azt jelenti, hogy a Központi Gáz- és Villamossági Rt. eilen •folyamatba tett árdrágitási ügyben nem lehet megtartani a főtárgyalást, hanem - azt is, hogy Pfeiffer urnák a miniszté­riumban maradt reakciós barátai meg­szüntető végzést hoznak és a vállalat ílven módon kicsúszik az igazságszol­gáltatás kezéből. Es Bodócsi ur vígan •nevethet félkezénsk markába. Valószínű, sőt bizonyos, hogy Riesz István igazságügyminiszter mitsem tud erről a megdöbbentő esetről, de az is bizonyos, hogy ha ezúton :s tudomást szerez róla, azonnal intézkedik, hogy az iratokat nyomban küldjék vissza a szegedi államügyészséghez és az uzso­rabirósági tárgyalást feltétlenül és ha­ladéktalanul tartsák meg ez ügyben. Ezt követeli Szeged dolgozó népe, ame­lyet a vállalat érzékenyen megkárosí­tott és ezt sürgeti a demokrácia jogér­zéke, amely nem tűri el, hogy a nagy­tőkés vállalatok igazgatói továbbra is ' packázzanak a „független'' bírósággal. Meg kell mutatni az ilyen Bodócsi uraknak, hogy elmúlt már az az idő, • amikor igy, összeköttetésekkel és hatal­mi szóval a nagytöke dirigálta még! a bírósági ítéleteket is. Ezentúl a nép takar dirigálni és kiüti a karmesteri pálcát Bodócsi urék fürge „félkezéből". A törvényhatóság: rendkívüli elfogadta a Kommunista Párt két javaslatát 1. Követeljük a kormánytól Szeged városának tűzifával való azonnali ellátását 2. A téli hónapokban szüntessék meg a kilakoltatást n kisebb lakásokból A Magyar Kommunista Párt felszólítja a város vezetőségét, akadályozza meg; Szeged és Újszeged kettészakadását (Szeged, december 20.) Pénteken délelőtt tartotta a szegedi törvényha­tóság rendkívüli közgyűlését, melyen Pálfy György főispán elnökölt. Napirend előtt Trischler József elv­társ, az MKP törvényhatósági bizott­sági tagja szólalt fel. Trischler elvtárs drámai szavakkal ecsetelte, loilyen+e­hetetlen helyzetet teremt az egyetlen szegedi hid kényszerű lebontása. Az élelmezési nehézségek, amik ebből szár­maznak, elsősorban a dolgozókat sújtják. Ezenkivüi munkásnők és munkások tö­mege jár át Szegedről dolgozni az uj­szegedi ipari üzemekbe. A nagy hideg­ben, lyukas cipőben és hiányos nuha­zatt&l- fagyoskodnak, mig át tudnak kelni munkahelyükre és, ugyanez a I helyzet, mikor hazatérnek. A szegedi gazdálkodók részére is súlyos csapás a hid lebontása, mert a tiszántúli részek­ről érkezett- az. állatállomány részére jelentős takarmány. A város tejszük­ségletének; nagjr részét is a tiszántúli i eszekről fedezte. A h'4 • IWMwriéRávni mindez hiányozni fog. Felszólította Trischler elvtárs a város vezetőségét, hogy a lehető leggyorsabban intézked­jék, hogy Szeged és Újszeged között egy napra se szűnjön meg a közlekedés. Dénes Leó elvtárs polgármester vá­laszolt a felszólalónak és rámutatott, hogy a város vezetősége a .maga részé­ről mindent elkövetett, hogy ai hidat megmentse. A kormányzat a városnak adja az elpusztított hid alkatrészeit, ez azt jelenti, hogy négymilliós költséggel nyolc hónap alatt sikerül majd olyan hidat építeni, amely 15—20 évig eleget tud- tenni a szegediek igényeinek. Be­jelentette a polgármester, hogy a kor­mány embereivel tárgyalásokat folytat a 18 milliós állanöó hid épitése ügyé­ben, amennyiben a város az összeg fe­lével hozzájárul, ugy hamarosan hoz­záfognak az állandó hid " felépítéséhez. Ez Szeged számára nagyon kedvező al­kalom. mert a város soha ilyen olcsón nem tudja felépíteni hiányzó hidját. Nyéki Ferenc elvtárs, tanfelügyelő utalt a pedagógustársadalom súlyos helyzetére. Demokratikus nevelésünk fejlesztésének érdekében indítványozta, hogy o. város irjon ki pályázatot, a leg­jobb eredményt elért általános iskolai pedagógus részére. Az első dij 500, a második 300, mig a harmadik dij 200 forint volna. A rendkívüli gyűlés elfo­gadta Nyéki elvtárs indítványát. Általános figyelem közepette emel­kedett szólásra Gyólai István elvtárs szakszervezeti titkár. Gyólai elvtárs felszólalásában foglalkozott ?. szegedi munkanélküliség kérdésével. Rámuta­tott, hogy eddig több mint 2200 mun­kanélkülit tart nyilván a szakszervezet, a kormányzat pedig hallani sm akar ujabb összegek kiutalásáról a közmun­kák részére. Az ősszel engedélyezett ezres létszám nagyon kevésnek bizo­nyult. • Közben elbocsátották az algyői híd munkásait, a mezőgazdaságokban is a szezonmunkások kenyérkereset nél­kül maradtak. A szakszervezet a maga részéről mindent megtesz a munkanél­küliség enyhítésére, küldöttséget kül döttség után vezetnek, a polgármester­től az újjáépítési miniszterig. Előter­jeszti, hogy a polgármester kérje újból és nyomatékosabban az illetékes minisz­tériumokat. hogy emeljék fel a köz­munkások létszámát háromezerre. A ka­rácsonyi segélyre vonatkozólag pedig kéri a közgyűlés, tegyen előterjesztést a kormányzatnak, hogy azok is része­süljenek segélyben, akik novemberben dolgoztak közmunkán. Dénes Leó elvtárs polgármester vá­laszában kifejtette, hogy a közmunka­ügyi miniszter egyelőre nem engedélyez létszámemelést. Bejelentette, hogy a közmunkán dolgozók részére megérke­zett a karácsonyi segély és szombatig azt ki is fizetik a munkásoknak. A rendkívüli közgyűlés ezután rá­tért az MKP indítványaira., Az első in­dítvány szerint Szeged városa forduljon kéréssel a kormányzathoz, hogy o vá­ros faellátását a kormány rendezze és lássa el elegendő tüzelőanyaggal a vá­rost. A rendkívüli, közgyűlés* ugy hatá­rozott, hogy felirattal fordul a kor­mányzathoz, melynek megszerkesztését Dénes Leó elvtársra bízták. A második MKP-inditvánv azt kéri, hogy az egy­és kétszobás lakásokból, valamint a nagyobb lakásoknál azokból, melyek 'megosztottak, szüntesse meg a kormány­zat a téli hónapokban a kilakoltatást. A rendkívüli közgyűlés elfogadta az MKP- indítványát és felir a kormány­zatnak. A földbirtokpolitikai véleményező bizottságba a rendkívüli közgyűlés be­választotta Jani Mihályt, Jenei Sán­dort ,é3 Simon Imrét. Az iskolaszéket a következő. tagokkal- egészítették ki: Kiss Józsefné, BukovinSfki Emil, Ko­váés Zoltán, Gálé László és Csorna Gyula. Az üzemi szakbizottságét Tóth Pállal és Takács Bélával egészítette ki a közgyűlés. Á szabad pályán eltöltött idő beszámítására alakult bizottságait dr. Kup László beválasztásával egészí­tette ki a közgyűlés. Elfogadta a 1 ör­vényhatósági rendkívüli gyűlés a vá­rosi zálogház alapszabályainak módosí­tását. Több kisebb jelentőségű'ügy tár­gyalása után a rendkívüli közgyűlés a déli órákban ért végett1 * - • A biztonsági tanács bizottságot küld ki a görög helyzet megvizsgálására A görög- helyzetet kivizsgáló bizottságban a közvetlenül érintett államok kiküldöttei is helyet foglalnak (London, december 20.) A biztonsági tanács csütörtökön délután folytatta Görögország ügyének tárgyalását. Kasanovity Jugoszlávia kiküldötte kijelentette: mivel Görögország némely részében polgárháború dul, határmenü Vizsgálat nem deríthet fényt az ügyek egészére, amelyek miatt a Balkán bé­kéje ma veszélyben forog. Ha 'valóban csupán határlncidensek fordultak volna elő, akkor hivatalos diplomáciai uton rendezni lehetett volna az ellentéteket, a Caldarisz-kormányrendszerrel azonban lehetetlen együtt dolgozni. Ezután Gromico emelkedett szólásra. A jelenleg Görögországbán uralkodó ál­lapotokat abnormisnak, a Caldarisz­kormányt pedig antidemokratikusnak minősítette. Ami Görögországban vég­bemegy, 'az már polgárháborúra emlé­keztet és azért feltétlenül a biztonsági tanács hatáskörébe tartozik. Javasolta: hallgassák meg a görög demokratikus pártok véleményét is. Végül bejelentet­te, csatlakozik az amerikai javaslathoz, azonban kéri, hogy a vizsgáló bizottság hatáskörét terjesszék ki az egész or­szágra, azaz a görög belső állapotokra •is. ... A biztonsági tanács egyhangúlag el­fogadta az Egyesült Államok javasla­tát, hogy vizsgáló bizottságot küldje­nek ki Görögország északi határvidé­kére, i A, biztonsági tanács elhatározta, hogy az északgörögországi határvidék­re küldendő bizottságban 11 tagállam képviselteti magát. A bizottságot ja­nuár 1 után állítják össze, A nemze'­közi vizsgáló bizottságot útjára Bulgá­ria, Görögország, Jugoszlávia és Albá­nia képviselői is elkísérik mint össze­j kötő tisztek. A biztonsági tanács legkö­j zelebbi ülését december 31-én tartja. A nemzetnek szüksége van a Kommunista Párt kezdeményezésére Gerő Ernő előadása Magyarország hároméves gazdasági tervének alapjairól (Budapest, december 20.) A Ma­gyar Kommunista Párt politikai aka­dém ájának előadássorozatában pén­teken délu'án Gerő Ernő közlekedés­ügyi miniszter tartott előadást »Ma­gya: ország 3 éves gazdasági tervének alapjak ttmmel. A miniszter bevezetőjében megál­lapította, hogy a Magyar Kommu­nista Párt IJj. kongresszusán hozott ha'ározat értelmében a párt politikai bizottsága létrehozta azt a szervet, amelynek feladata volt a 3 éves ál­lamgazdasági tervnek, mint a Magyar Kommunista Párt javaslatának elő­készi'ésó. Többmint 2 hónapos meg­feszített munka után elkészült a terv részletes vázlata. A Kommunista Párt nem azzal a szándékkal vette kezébe a kezdeményezést, hogy kisajátítsa magának a 3 éves tervet, hanem a.ért, mert a tapasztalat megmutatta, hogy a nemzetnek szüksége van a Kommunista Párt kezdeményezésére az ország nagy problémáinak megol­dása'nál. Miért dolgozunk ki 3 évre szóló ter­vet. Azért, mert végzett számításaink azt mutatják, hogy körülbelül 3 esz­tendőre van szükség ahhoz, hogy összes erőforrásaink helyes, takarékos, ész­szerű felhasználásával, szorgalommal és odaadással általában elérjük, sok

Next

/
Thumbnails
Contents