Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-20 / 287. szám

jfftég proletárjai sgyusáijekfti sm*. m§ iumm 20, Péntek, <u. íis. 187. ««< irt* 40 fillér* w DELMA6YAKORSZAü A MAG YAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI N APIL AP j| Sztálin születésnapja Joszif Viszarionovics Sztálin (Dzsu­gwsvili). Lenin- müvének, nagy folytató­ja és a Szovjetunió népeinek vezére, 1879 december 21-én született a gruziai, Gori városában. Apja paraszti szárma­zású munkás volt. . Sztálin már 15 éves korában csatla­kozott a forradalmi mozgalmaiéhoz. 189S-tól lSCO-ig marxista munltáskört' vezetett és a „Messzame-Dasszi néven .ismert Graz szociáldemokrata szervezet fotradalmi marxista szárnyának élen élit. 1901-ben válik hivatásos forradal­márrá. Mint ilyen, alapította meg Déi­Kaukáz.us forradalmi szervezeteit, ame­lyek Leninnek és „fszkra" cimü lapjá­nak politikáját támogatták. Szibériai száműzetése idején 1903­bari érintkezésbe lépett Leninnel. A Bolseviki Párt 1905. évi finnországi, tammerforsj konferenciáján találkozott vele először személyesen. Az 1905—19C7 évi forradalom idején a délkaukázusi boisevild munkások és parasztok forra­dalmi harcát vezette. Hiven követte Le­nin szervezési és taktikai tanításait, ra­gyogóan továbbfejlesztve okét. Kérlel­hetetlen harcot folytatott a merisevi­kiek, anarchisták és a marxizmus más ellenségei ellen. 1907-től 19:0-ig a bol­sevikok bakui szervezetének forradal­mi munkáját vezette. 1912-ben Sztálint a Bolseviki Párt központi bizottságának tagjává válasz­tották és átvette az oroszországi forra­dalmi mozgalom közvetlen vezetését,. A csendőrség és a rendőrség szünte­lenül üldözte Sztálint. Nyolcszor tartóz, látták le és hétszer száműzték. Hat al­kalommal sikerült megszöknie a szám­űzetésből. Az 1917. évi februári forradalom után szabadították ki utolsó száműze­téséből. Petrográdba ment. ahol a Bol­seviki Párt központi bizottságát és pet­rojtrádi szervezetét vezette és a ,.Prav­dáit (Igazság) adta ki. 1917 májusától Sztálin tagja, a párt politikái irodájának és központi bizott­ságának. 1917 augusztusában személye­sen vezette a hatodik pártkongresszus munkáját. Az 1917 októberi napokban a felkelést vezető pártközpont élén ál­lott. Leninnel együtt lelkesítette a né­pet a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomra. 1917-iől 1923-ig Sztálin volt a nem­zetiségi ügyek népbiztosa és 1919-től 1922-ig a munkás-paraszt ellenőrzés népbiztosa. A polgárháború ideién Le­ninnél' együtt állította fel a Vörös Had­sereget és megszervezte az orosz fehér­gárdisták és a külföldi beavatkozók el­leni harcot. 1922-ben a Bolseviki Párt központi bizottságának főtitkárává vá­lasztották s mind a mai napig betölti ezt a tisztséget. Lenin halála óta a Te­riin kijelölte uton vezeti tovább a Szov­jetunió népeit. Sztálin Irenin hü tanítványa, leg­közvetlenebbül munkatársa és barátia. A Szovjetunió egész, nemze: gazda­ságának szocialista alanokon való újjá­építésének ugvancsak Sztálin a szellemi kezdeményezője és szervezői?. Sztálin vezetésével a Bolseviki Párt és a Szov­jetunió alkotó néne hatalmas szocialista ipari állammá fejlesztette Oroszorszá­got, biztosította a kollektív mezőgazda­sás győzelmét és felépitette szovjet állam legyőzhetetlen véderejét. Sztálin a Szovjetunió fegyveres erői­nek szervezője. Felépítette a Vörös Had­s?reset, gondoskodott elsőrangú 'ege­rekkel és felszereléssel való ellátásáról és a tisztikart az önmagaalkotta baladó haditudomány elvei szerint képezte ki, Igy Sztálin a Vörös Hadsereg nagy stra­tégája és vezetője. A szovjet nép Sztálint választotta első képviselőjének a Szovjetunió leg­felső tanácsába. Háromszor tüntették ki a Vörös zászlórenddel. Hatvanadik születésnapján, a Lenin-renddel egvütt, megkapta a „Szocialista Munka Hősé" cimet is. 1946 május 6 óta Sztálin a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke. A Honvédő Háború első napjaiban Sztá­lint nevezték ki az Altami Védelmi Bi­zottság elnökévé, a Szovjetunió fegyve­res erőinek legfelsőbb parancsnokává i sültek a Szovjetunió népei a német ís­és a Szovjetunió honvédelmi miniszíc- I siszta hódítók leverésére a Honvédő révé. 1943-ban a Szovjetunió marsallja,) Háború napjaiban. Sztálin napjaink 1945 junius 24 óta a Szovjetunió gene- Leninje, Sztálin nevével kapcsolja ösz­ralisszimusza. ) sze a szovjet nép jelenét, jövőjét, ösz­A nagy Sztálin vezetése alatt egye- j szes vívmányait és győzelmét. Módosította a nemzetgyűlés a szövetkezeti törvényt Vidovits Ferenc mentelmi jogát felfüggesztették — A nem­zetgyűlés ülésezéseit bizonytalan időre elnapolta (Budapest, december 19.) A nem­zetgyűlés csütörtök: ülését Kéthly Anna alelnök nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy a köztársaság elnöke a szövetkezek törvényjavaslattal kap­csolatos észrevételeit a 155. szaka­szon kívül a 189. szakaszra is kiter­jesztette és. kéri, hogy a nemzetgyű­lés ezt is tegye megfontolás tárgyá­vá. A 189. szakasz napirendre tűzése iránt később fos előterjesztést ten­ni. A nemzetgyűlés tudomásulvette a bejelentést, majd Nagy Ferenc mi­niszterelnök emelkedett szólásra és ismertette a köztársasági elnöknek a szövetkezeti törvényjavaslattal kap­csolatos átiratát. A miniszterelnök azt javasolta a nemzetgyűlésnek, liogy a 155. sza­kaszra vonatkozó elnöki észrevételt tegve magáévá és a 155. szakaszt a szakminisz er szövegezésében fogad­ja el, a 1S°. szakaszra vonatkozó ész­revételt pedig ugy kéri tudomásul venni, hogy megfelelő előkészítő tár­gyalások után ennek a szakasznak a kérdésével a nemzetgyűlés később foglalkozzék. Mivel hozzászóló nem volt, az el­nök a vitát bezárta, majd a nemzet­.gviilés a szakaszt a javasolt mődosi­itással fogadta eL Ezután SzéHg Imre a mentelmi bi­zottság előadója ismertette a men­telmi bizottság jelentését Vidovits Ferenc mentelmi megkeresése ügyé­ben. A bizottság javasolta, hogy Vidovits Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését a házi őrizetbevétel helyett előzetes letartóztatásra ter­jesszék ki. A nemzetgyűlés a javasla­tot vita nélkül elfogadta. Az elnök közölte, hogy a vallás­és közoktatásügyi miniszter a paraszt és munkáss/ármazásu szegény és te­hetséges gyermekek kollégiumi ne­veltetésének biztosításáról szóló tör­vényjavaslatnak napirendről való le­vételét kérte. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárult. A napirenden több tárgy nem lé­vén az elnök javasolta, hogv a kará­csonyi ünnepekre való tekintettel a Ház üléseit bizonytalan időre na­polja el. A nemzetgyűlés igy hatá­rozott. Végül Kéthly Anna alelnök a nemzetgyűlés tagjainak boldog kará­csonyi ünnepeket kívánt és az ülés befejeződött. Megszakadtak a magyar-csehszlovák vegyesbízottságri tárgyalások Ujabb bizonyítékok a csehszlovákiai magyarüldöztetésekről Angol laplttiásltő msgeeaditő helyszíni jelenlése a magyar-csehszlovák határról (Budapest, december 19.1 A Ma­pvajország és Csehszlovákia közöttt létre'ött népcsere egyezmény végre­hajtására megalakított vegyes bi­zottság decemberi ülésszakán a ma­gyar tagozat felkérte a csehszlovák tagozatot, hogv mutassa be a cseh­szlovák kormány az egyezményben vállalt kötelezettségei teljesítésére ki­adott utasításokat. Miután a cseh­szlovák tagozat a rendeleteket és in­tézkedéseket bemutatni nem tudta, magvar részről az adatok tömegével i tarolták, hogv a csehszlovák ható-, sápok nem tartották be a vagyonel­kobzás felfüggesztésére tett Ígéretü­ket, nem fizették ki a szociális se­gélyt és megkezdték a magyarság s.étteleoitését. Mindezekre vonatko­zóin a magvar tagozat csehszlovák dokumentumokat mutatott be. A va­gyonelkobzásra vonatkozólag hivat­kozóit a szlovák belügyi megbízott november 16-án kiadott rendeletére, amelyben maga beismeri, hogy a szlovák hatósápok a magvarok va­gyonát az egyezmény ellenére elko­bozták. Magvar részről rámutattak ugyancsak szlovák dokumentumokicai arra, hogy a közmunkarendelet ürü­gye alatt a szlovák hatóságok meg­kezdték a magyarok széttelerwtését. Kérték, hogv a vegyes bizottság ügyrendi szabályzata értelmében s álljanak ki helvszini vizsgálatra és állapítsák meg- a tényeket. Szlovák részről ez elől kitértek és ugyan­csak nem voltak' hajlandók kielégítő választ adni az alapkötelezettségek teljesítése ÜPvében. Ezért a magvar tagozat bejelentette, hogv tovább tárgyalni nem tud és a magvar kor­mányfői kér további utasításokat. (London, december 19.) A Iondoni Times bécsi különtudósitója írja: A magyar külügyminisztérium közle­ményt adott ki a szlovákiai magyarok deportálásáról. Károlyi Mihály, a ma­gyar köztársaság volt elnöke pedig sze­mélves levelet, intézett Benes elnökhöz ebben a kérdésben. A délszlovákiai nm~ gvarsás deportálása az utóbbi napokban a magyar sajtóban élénk felháborodást keltett. Abból a célból, hogy meggvőzödiék róla. vájjon ez. az egyhangú felháboro­dás ténvle? indokolt-e vagy csupán a magyar sovinizmus uj formában törlé­nö újjáéledése — ;rja az angol tudó­sító —. a mult vasárnap utazást tettem a Budapesttől 240 kilométerre .északke­letre fekvő határvidékre, ahonnan de­portálásról szóló híresztelések ét keztek Sok magyar menekülttel beszélgetést folytattam. Ha elbeszéléseik megfelel­nek a valóságnak, akkor az, ami a ha­táron tul Szlovákiában történik, na­gyon csekély mértékben különbözik azoktól a deportálásoktól, amelyeket a németek a háború alatt vittek végbe. A tudósító különösen Putnok község­ben folytatott vizsgálatot. Több magyar, ral beszélgetett, akiknek elbeszélését írásbeli tanúvallomások is megerősítik. Az angol lap munkatársa szerint vilá­gos. hogy a határ másik oldalán cseh terror uralkodik. Azoknak száma, akik pddic Magyarországra át tudtak szök­ni. 2055. de valószínű, ezeknek a száma még szaporodni fog, mert olyan hirek teriedtek el, hogy Csehszlovákia az egész magyarságot deportálni akarta a magvar határvidékről — fejezi be tudó­sítását a Times. A Magyar Kommunista Páti iavaslaiára a város a kilakoltatások szüneteltetését kérte a kormányzattól Szeged város fedezni tudja burgonyaszüttség'eféf (Szeged, december 19.1 Csiiíörtö­kön délelőtt a városi kisgyűlés ülé­sezett Pálfv Gvörgv főispán elnök­léjével.'A tárgysorozat mindössze 13 pon'ból állt. Dr. Simon István t. b. tanácsnok ismertette a város buroonvaeüátásí­nak problémáját. Bejelentette, hogv Szabolcsból a városnak 24 vagont utaltak ki, amiből eddig 8.5 vagon burgonya érkezett a városba. Ezen­kívül Somogy és Tolna megyéből utaltak ki a városnak 50 vagon bur­gonyát, a begyűjtés már folvik. A közellátási minisztérium külön kor­mánybiztost küldött ki a burgonva összegyűjtésére, a szegedi közellátás is kiküldte embereit, hogv eredmé­nyes legyén az akció. Miután ez a terü'et közlekedési szempontból a pé­csi MáV üzletvezetőség területéhez tartozik, ujabb nehézségek merültek fel. amennyiben a MAV csak nyi­tott vagont akar adni, ez pedig azt jelentené, hogy a burgonya meg­fagyna. A kisgyűlés Ugy határozott, hogv rövid uton megkeresi a polgár­mestert és közbenjárását kéri Gerő közlekedésügyi miniszternél, hogy a MAV csukott vagonokat adion a sze­gedi burgonya részére. Dénes Leó már is összeköttetést keresett Gerő Ernővel és minden remény megvan rá, hogy a szükséges csukott vagono­kat a város megkapja. Ezenkívül ki­utaltak még a városnak 30 vagon

Next

/
Thumbnails
Contents