Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-03 / 272. szám

Uiléq proletárjai egyasuüeteK! s^oed, 194« dewaiDer 3. kedd. «. M. 272. u. in; 40 fillér. DHMAGYARORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLM AGYARORSZÁG1 NAPILAPJA Legfőbb ideje, •hogy megszüntessék a Népbiróságok Országos Tanácsát, amely egész müKö­dese alatt dicstelenül szerepeit és most a kunmadaras: iLélet eltorzitásával veg­reg teltette a koronát eddigi tevékeny­sebére. Megállapittotó, hogy a NOT­raaua eszmei es érzelmi kapcsolata alig volt a demokráciával es nagyon sok ilé. lete elszornyedést váltott ki a közvéle­ményből. A NOT tanácsainak összeté­tele olyan, hogy ott a poigári pártok kiküldöttei, akik egyúttal a reakció vé­delmezői is, többségben vannak a mun­káspártok bíráival szemben. Ez a ma­gyarázata a NOT felháborító Ítéletei­nek. A kunmadaras! Ítélet megváltoz­tatásának külpolitikai következmenyei is lesznek éspedig a magyar demokracia -hátrányára. Ugy látszik, ez volt az egyik col akkor, amikor a hallraitélt levente­oktatót felmentették es nyomban sza­badlábrahelyeztek azzal az indokolással, hogy Nagy János „csupán a saját ügyé­fa. n tevékenykedett", Hogy ez a „tevé­kenység" néhány ember halálát idézte elő, az* a NOT nem ve'.te figyelembe. Enyhítő körülménynek vette, hogy Tóth Zsigmond elhitte és továbbadta a vér­vád meséjén és Takács Gergely pog­romra uszitott ugyan, de nem hitte, -hogy izgatásának ilyen véres következ­menyei lesznek.. Ennél szánalmasabb indokolást még nem produkált- a ma­gyar demokratikus bírósági, de nehéz is vol-t ezt az ítéletet megindokolni. Azt mégsem mondhatta, hogy „reakciósok vagyunk, tehát nem tűrhetjük, hogy pogromra uszító magyarokat, akik -•r-.-cbkérit derék embprek és a párt lel­kes harcosai, haléira ítéljünk . Ezt •nem mondhatták meg nyíltan és igy köntörfailaznak és jogi halandzsával indokolnak. Ez az indokolás legyen a NOT halá­los ítélete. Meg kell -szüntetni ezt a -kártékony testületet! Statárium A négy nagy demokrata párt között osztották fel a román miniszteri tárcákat Mihály király trósibeszéddel nyitotta meg; az uj román parlamentet (Bukarest, december 2.) Vasárnap délelőtt ünnepélyes ikeretek között nyi­tották meg a román parlament üléssza­kát. A király trónbeszédében megemlé­kezett arról, hogy a bécsi döntés Er­délyt ketté szakította, a párisi békeér­tekezlet Groza kormányának helyes po­litikája következtében visszacsatolta Romániához. Rámutatott arra, hogy a Groza-kormány számos rendelete és közigazgatási intézkedése védte a nép érdekeit. Rámutatott azokra a felada­tokra is, amelyeknek megoldása elen­gedhetetlenül szükséges. Ezek közé a feladatok közé tartozik a nép életszín­vonalának felemelése is. Hangsúlyozta, hogy Románia tevékenyen részt akar venni a nemzetközi béke megszilárdítá­sában, majd kifejtette, hogy a Szovjet­unióval való legbensőségesebb barátság is a kormány feladatai közé tartozik. Szoros együttműködést kell teremteni a nyugati) nagyhatalmakkal is és a töb­bi békeszerető országgal, különösen a szomszéd államokkal. A trónbeszéd el­I hangsása után a képviselők meleg ün- | neplésbe-n részesítették a királyt. A bukaresti rádió jelenti: A de­mokrata arcvonalba tömörült pártok a választások után folytatták a tárgyalá­sokat és a legteljesebb egyetértésben állapodtak meg a miniszteri tárcák szét­osztásában. A négy nagy demokrata­párt, a kommunista párt, Groza ekés frontja, Tatarescu szabadelvű pártja és a szociáldemokrata' párt 4—4 minisz­tert és ugyancsak 4—4 államtitkár^ tár­cát kapott „ j) Az értelmiségnek össze kell forrnia a néppel Gerő Ernő elvfárs előadása a magyar értelmiség jövőjéről Átfogó hároméves államgazdasági terv kidolgozását javasolja a Kommunista Párt Vésztjósló szó ez, amitől megbor­zong ez ember, önkéntelenül is akasz­tófára gondolunk és joggal, mert a rög­tönitélő bíróság a legnagyobb szigorral Ítél az eléje kerülő ügyekben. Most, hogv a feketézőkre, árdrágítókra, csem­pészekre és bűntársaikra is kiterjesz­tették a rögtöni'.élő bíráskodást, az in­dokolatlan drágaság által meggyötört tömegek „csodafegyvernek" tartják a statáriumot, amely majd egy csapásra megszünteti a drágaságot. Ha ilyen rögtön érezhető hatása nem lesz is a statáriumnak, kétségtelen, hogy a feke­tézők, árdrágítók és siberek megtorpan­nak majd az akasztófa árnyékában. A -dolgozók azt várják a rögtönitélő ta­nácsoktól, hogy a nagyfeketézőket, nagysibereket és a harácsoló nagytőke árdrágítóit akasztassa fel, a kisebb bű­nösöknek elég lesz 10 évi fegyház ís. Legyen a statáriáiis biróság ítéleteiben egészséges progresszivitás, -amely kü­lönbséget tesz a nyomorgó kisember kényszerhelyzetére és a nagystílű fez­őrök előre megfontolt és nagy hasznot hajtó gazdasági bűncselekményei kö­zött. Az kétségtelen, hogy a -legdrasztiku­sabb eszközök igénybevételével is ie kell törni a drágaságot és helyreállí­tani az árak és bérek közötti arányla­gos egyensúlyt. 4- dolgozók most is, mint a forint születésnapján, alakulja­nak át detektiwé, figyeljék az árakat és csapjanak le azokra, akik azt) a né­hány fillért is ki akarják ragadni a zsebünkből. De elsősorban a gazdasági rendőrség feladata, hogy leleplezze a nagyfeketézőket, akik két kézzel mar­kolásznak a gazdasági nehézségekkel küzdő demokrácia zsebében, sőt már­már a torkát is fojtogatják. A statárium célszerű alkalmazásá­val és a dolgozók éber árellenőrzésével sikerül majd a gazdasági alvilág geng­sztereit megfékezni és az esztelenül fel­szökő árakat a bérek alacsony színvo­nalára szorítani. Ha ezt elérjük, a sta­tárium valóban „csodafegyver" lesz. (Budapest, december 2.; A Magvar Kommunista Hánt tudományos es mű­vészeti viiaelóadássorozatot indított. Az 1947 tavaszai? tartó előadássoro­zat ünnepélyes megnyitása héttőn délután volt a Zeneakadémia nagy. termében közéletünk számos vezetőié­nek jelenlétében. Molnár Erik népjóléti miniszter megnyitó beszéde után Oerő hrno kö^tejcedésügvi miniszter' tartotta meg nagy érdeklódessei kísért eió-' adasát »A magyar értelmiség jövő(e« címmel. — A mi jelenlegi áu'amunk meg nem a népi demokrácia állama — mondotta többek között. Az aliam ügyeinek intézésiében a donto szó még nem a munkásság, parasztság és naiadó értelmiség szövetségé, de demokráciánk tokozatös kiepitésevei szava mind súlyosabban tog latba. esni. Az értelmiség tehát mindinkább tücgget enné válik a reakciós erőkfór és csak rajta múlik, hogy szoros kap­csolatba kerüljön az uj demokratikus erőkkel, mint ezeknek szerves alkotó része. Még nagy azoknak a szama, akik tétován nezelődnek maguk kö­rül, ingadoznak, haboznak. — Az értelmiség -körében mutatkozó kétségek egyik oka az értelmiség mos­yaryi nehéz helyzete. A demokrácia azon­'owc nem okoitiató a háború rbttenetes pusztításaiért és következményeiért. Vannak azonban fényi--g igazságtalan­ságok egyes értelmiségi rétegekkel szemben, amelyek nem kapják még azt sem, amit feltétlenül meg kell adni. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a demokrácia minden oldalam he­lyeslésre talál a Kommunista Pártnak az a javaslata, hogy átfogó hároméves áli'jamgazdasági tervet keli kidolgozni. Kétségtelen, hogy ízt meg is fogjuk va­lósítani s azt akarjuk, hogy a -kitűzött 3 év elteltével a dolgozók életszínvona­la túlhaladja a békenivót. Ahhoz, hogy ez a terv valósággá váljék, a nép, a. nemzet és mindenekelőtt a magyar ér­telmiség tervévé kell válnia. E tervnek szerves része kell hogy legyen a há­roméves kulturális terv, szellemi éle­tünk ujjáépitési terve. — A hároméves terv -az első hatal­mas lépcsőfok a íeiíete vezető uton. A« értelmiség ama részének, amely mégj kételkedik, ingadozik, meg kell szün­tetni kétségeit és ingadozását. Az értel­miségnek össze kell forrnia a néppel, hogy munkásságunk és parasztságunk megbízható állandó szövetségesre talál­jon a haladó szellemű, nem vissza, ha­nem mindig előretekintő magyar értel­miségben — fejezte be előadását a mi­niszter. Tovább folyik a magyarok deportálása Szlovákiában (Mosonmagyaróvár, december 2.) Aj magyar kormány tiltakozó jegyzékére adott csehszlovák válasz nyomán a délszlovákiiai magyarság körében elha­rapódzott a bizonytalanság. A deportá­lások könyörtelenül tovább folynak. Gomorjáról — hir szerint — ujabb 42 családot szállítottak el. Lakásukba má­ris beköltöztek a Magyarországból és Romániából áttelepített szlovákok, i Ugyancsak ujabb telepesek érkeztek' Gutorra. A Duna északi partján meg­erősített szlovák járőrök) cirkálnak. En­nek ellenére folyamatosam érkeznek a menekülők. Rajkán az elmuit két nap alatt hússzal szaporodott a menekülők száma. Más dunamenti községekből is menekültek érkezéséről jön hir. Sárfe­nyőszigetre és Dobongazszigetre 9 csa­lád érkezett. Egyesek ugy tudják, hogy szombaton sor kerül Északkomárom kö­rülzárására is. Nem elegendő, hogy a nagybirtokot felszámoltuk, a finánctőhét is fel kell számolni Markos György elvlárs előadása a magyar gazdasági életet kezében tartó 50 családról (Szeged, december 2.) A Magyal Kommunista Hart politikai akarie­nwájén szombaton délután Markos Civorgy, a közismert közgazdasági szakíró tartott előadást. Dr. SztodolniK László elvtárs tör­vényszéki élnök nyitotta meg az aka­démiát. Bevezető' be széde ben bemu­tatta a hallgatósaignak Markos tiivor­gyöt, majd ismertette az elóadas tárgykörét. Bevezető szavai után fel­kérte az előadót, tarsa meg elöadasat a magvarországi finánctőke reiioae­séről. — Franciaországban kétszázan van­nak a finánctőke fcepviiselői — kezdte előadását Markos elvtárs. 18(J0-ban léptek a történetem színpadára, mi­kor a francia bank vezerló tanacsat választották meg legtöbb részvények­kel rendelkezők soraiból. Amerikában 60 családról beszélnek. Angliában há­romszázról, akik megszemélyesítői a finánctőkének. Nemetországban sza­zán vannak. — Mi osztályokról és oszttalvnarc­rói szoktunk beszélni, de amikor ala­pos kutatást végzünk kiderül, nogy kisszámú Qsalád tart a kezében min­den gazdasági és politika,i hatalmat. A munkásosztálynak kötelessége, hogy megismerje a finánc-tökét és annak képviselőit, mert csak igy tud eredményesen harcolni ellenük. A ft­nánctőkének világszerte vannak közös vonásai. — Amikor magyar viszonylatban vizsgáljuk a finánctőkét vissza keii mennünk egészen Mátyás királyig. Mátyás halála utan kezdődött meg Magyarországon a nanyatlas. Kelet­felől a török lépett let tenvegeto­le?, e/é t a kereskedelmi utak. mének Magyarországon keresztül vezettek, bedugultak es a Kereskedelem utjai áttevődtek az A'lanti-óceánra, Ame­rika felfedezése megváltoztatta a ke­reskedelem képét. Azok az orszagoK, melyek kereskedelmi Szempontból nő­dig a »világ szélén« feküdtek, egy­szerre a központba kerültek. Magyar­országon a török háborúk, a paraszt­lázadás 1514, 152b Következteben a fejlődés elveszti a tempóját. A XV111. szazaa a teiviiágosoa rtc abszolittzmus kora. Mária "1 erez; a a polgárt és az ipart tamogatja. A magvar agrai.tőke ezen a terén ege­szén turcsin vielkedk. AkKor, amre kor az országot kell védeni, á'lia­•ritja a jobbágyságra, pedi;|g kivált­ságait az ország védelméért kapta. Mikor a nemesek jogairól van szo, akkor ragaszkodnak az »aIlkotmanv-. hoz«. Ellen áfásuknak nemzeti színe­zetet adnak. Megvédelmezik adómen­tességüket es ezzei eimairaa az ipar fejlődése, a tőke csökevényeskedik. A francia forradalom utan változik a foelvzet, a középnemesség eipo'ga­roslasodik. Eíinuui a szacaasagharc és megbukik. Magyarország gvarmat­állam Tesz. 1867-ben indul'meg a tő­le eilődés Magyarországon gátlások nélkül, amikor nvugatoh mar evsza­zadok óta hatalmasat fejlődött. Itt különbö ik a tejlődis menete naujnk és nyugat között, mert amig' külföl­dön a nagyipar a kisipar rovasára fejlődik, addig nálunk párhuzamos a fejlődés. Más orszagban az ipari és banktőke éles harcot vívnak egy­mással, nálunk egymást támogatva íéj­Iőd'ik. Egymás ' mellett haíaa meg velük az áorartöke is. Az agrár ts ipám*, valamlrí tmanctöke közt meg­indul a családi összeszövödes. Az első világháború után beengedik Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents