Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-17 / 284. szám

2 DELMAGYABORSZAG KEDD, 1946 DECEMBER 17. kullúrát terjeszt az elmaradt faluban, dc segédkezik a parasztság felemelésének megoldásában. A demokráciának szüksége van a pedagógusokra, de a pedagógustársadalomnak nem kevésbé szüksége van a magyar demokráciára, amely eddig ugyan távolról sem tudta biztosítani azt az új, emberibb életszínvonalút, mely az értelmiséget, elsősorban a jövő nemzedék kiformáló ját, a pedagógusokat megilletné. A reakció szereti a felelősséget ezért a nyomoruságórt a demokrácia nyakába varrni, szereti elferdíteni, hogy éppen ő hozta a háborút a magyar népre, éppen az ő nemzetrontó politikája taszította nyomorba az országot és vele együtt a pedagógus társadalmat.. A magyar ipari munkásság és a dolgozó parasztság tisztában van az értelmiség jelentőségével és tisztában van- azzal, hogy az értelmiségiek tízezredeinele odaadó, lelke® munkája nélkül nincs társadalmi haladás, n:m képzelhető el a demokrácia felemelkedése sem. Mi bízunk hazánk felemelkedésében — emelte fel hangját dr. Zöld elvtárs — s meg vagyunk győződve arról, hogy ahogy a fejlődésben évtizedekre visszamaradt félfeüdális, nagytőke. Magyarország számára sok volt az értelmiség, ugyanúgy ennek az újjáépülő és a fejlődés széles útjára kilépő új népi demokratikus Magyarország számára túlságosan kevés is lesz. A pedagógusoknak tisztán kell látni azt is, hogy csak a demokrácia hozhatja meg a nemzeti kulturális felemelkedést is. A MagyarKommunista Párt eddigi főfigyelmót az ország gazdasági újjáépítésére fordította, de ez nem azt jelenti, mintha hátat fordított volna a magyar kuliura ügyének. Felkarolta és teljes erővel támogatta a népi kollégumokat, amely most mar országos mozgalommá nőtte ki magát és a munkás-parasztifjak százainak ny.ujt otthont és tanulási lehetőséget. Azt szokták mondani, hogy az MKP az ország gazdasági újjáépítésének a motorja. Meg fogjuk mutatni, hogy az ország kulturális, szellemi életének az újjáépítésében is tőlünk várhat kezdeményezést és lendítő erőt a nemzet. Az MKP felvdrette egy átfogó, hároméves államgazdaségi terv kidolgozásának és megvalósításának kérdésésót. Ennek a tervnek szerves résez a 3 éves kulturális terv, szellemi életünk újjáépítésének terve. Magában foglalja ez az anyagi feltételeket éppúgy, mint a tulajdonképeni szellemieket. Ennek a hatalmas országépítő tervnek a végrehajtásában különösen fontos szerep vár az elkövetkezendő évben a magyar értelmiségre és köztük nem utolsó sorban a pedagógusokra. Arra kérjük őket, hogy támogassák teljes erővel a demokráciát, a munkássággal és parasztsággal vállvetett munkában, a néppel összeforrva segítsék felépíteni mindnyájunk közös hazáját, a szabad, boldog népi Magyarországot. Zöld elvtárs beszédét sűrűn megszakította a lelkes hallgatóság felcsattanó -tapsa s beszédét is hangos tetszésnyilvánítások közepette fejezte be. A határozati javaslat teljesíthető követelései Nagy érdeklődés közepette .erjesztette elő ekkor Simon József elvtárs •z alábbi határozati javaslatot: I. A Magyar Kommunista Párt pedagógus nagygyűlésén megjelent pedagógusok kijelentik, hogy a) mindahnyian őszinte és bődületes hívei a demokráciának, b) a független magyar demokráciának lelkes és buzgó építő munkásai a jelenben és a jövőben is minden erejükkel és képességükkel azok akarnak lenni. II. Megállapítják, hogy a) közoktatásügyi kormányzatunk szociális gondoskodása nem terjedt ki megfelelő mértékben a tanulókra és általában az iskolákra. Ezáltal lehetetlenné tette, hogy a magyar köztársaság iskoláiban olyan eredményes munka follyék, amilyennek személyi felitételei egyébként biztosítottak. b> Megállapítják továbbá, hogy anyagi ellátásuk sem a múltban, sem « jetenben nem könnyítette meg, sőt gyakran lehetdtleruné tette azt, hogy országépítö munkájukat úgy végezzék, ahogyan ők maguk kötelességüknek és hivatásuknak érzik és ahogyan azt tőlük a közösség elvárja. III. A fentiek alapján tehát követeik: 1. hogy minél előbb és minél teljesebben szervezzék meg országszerte az általános iskolát, a magyar demo- ( krafikus nevelés leghathatósabb eszközét. 2. ennek megvalósítása céljából létesítsenek mindenütt, ahol szüksé, ges, általános iskolára alkalmas épületeket és az iskola közelében a nevelök részére higiénikus, modern és bővíthető lakásokat, 3. a meglévő iskolaépületeket hozzák a lehető leggyorsabban valóban használható állapotba és lássák el tüzelőanyaggal, 4 a tanulóifjúságnak biztosítsák tankönyv- és fanszerszükségletét, ezen túlmenően pedig tegyék lehetővé a tanulást az arra rászorulóknak minden indokolt esetben anyagi lámogagai'ással is. 5. a tankönyv olcsóbbá tétele érdekében a tankönyvkiadás államosítását és egységesítését. 6. hogy a tanutóifjúság és az iskolából kikerültek a megfelelő szellemi táplálékhoz juthassanak, adja ki és árusítsa olcsón az állam a magyar és a külföldi irodalom remekeit, társadalmi és tudományos kérdéseket tárgyaló műveket. 7. hogy a tanyai iskolák tanerővel való ellátottsága biztosítva legyen és a már működő pedagógusok ne kényszerüljenek — akaratuk ellenére — kitelepedni, mondják ki, hogy mindenki, aki pedagógiai pályára megy , tanyán, kisfalun kezdje működését és csak bizonyon idő után kérhesse városba helyezését. 8. azonnali státusrendezésf, olyan módon, hogy a pedagógusok pályájukat magasabb fizetéssel kezdjék, előhaladásuk gyorsabb legyen és pályájukét az eddiginél lényegesen magasabb fizetéssel fejezzék be. 9. távolabbi státusrendezést, olyan módon, hogy létesüljön egész külön nevelői státus, mely nagyobb anyagi juttatásával biztosítaná a magyar köztársaság megbecsülését a nevelők munkájával szemben. 10. cu tanyai tanítók részére külön tanyai pó'díj juttatását. 11. a Budapesten fizetésre kerülő közlekedési segélyt a Szegeden működő pedagógusokra is kiterjeszteni. 12. az általános iskolákban a he,ti óraszám megállapítását olymódon, hogy osztálytanításnál 24, szaktanításnál 22 óránál többre senki ne legyen kötelezve, illetve a túlórákért mindenki kapja meg a pótdijat, 13. az óradíjnak 5 forintra emelését, 14. a pedagógusok gyermekeinek — amennyiben nem buknak — teljes |tandíjmentességet iskolákban, főiskolán és egyetemen is. 15. Evenkint legalább 2—3 könyv vásárlására utalványt, melynek terhét át lehetne hárítani a könyvkadókra. 16. szakszervezett könyvtár létesítését, amelybe a kiadóvállalatok bizonyos számú példányt díjtalanul küldenének a pedagógiai szak. és társadalomtudományi könyvekből. IV. Végül leszögezik, hogy ezeknek a követeleseknek teljesítése megindítaná és biztosítaná az ország szellemi és távolabbi fokon gazdasági emelkedését. A nép legszélesebb rétegeinek a kiművelése s az ifjúság demokratikus, korszerű nevelése csakis tárgyi és személyi — anyagi és szellemi — ellátottsággal rendelkező nevelőktől várható. Ezért a köznevelés ügyének jelen állapotban való meghagyása a nemzetnek szellemi, gazdasági, kül- ós belpolitikai szempontból egyaránt hatalmas és talán, soha jóvá nem tehető kárt okozna. Ezt a határozati javaslatot eljvtta'juk a Kormárúyfőhöz, vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, az ipar és kereskedelem és földmivelésügyi miniszterhez, valamint Szeged város polgármesteréhez Az előterjesztek határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel azzal a pótlással fogadták el, hogy azonnaü természetbeni juttatáík kérnek a pedagó gusoknak. Fahéj helyett kiváló m'nőségü „FREG0L1" fahéipólló nagykereskedőknek is ereden gyári árban SZEREDAI-nál Cserzy M.-u. 3. — Kárász-u. 10 Azonnal nevezzék ki az aj kultuszminisztert A» kulturális' problémák felé pedig foko/o t mértékben fordul. A pedagógusok problémája azonban nem lehet egy párt problémája, hanem az egész nemzet feladata. A probléma niegoldácához össze kell fogni pártkülönbségire való tekintet nélkül, a munkásságnak, parasztságnak és az értelmiségnek. Erre az összefogásra hívta fel a megjelenteket, inert ha a. pedagógus a néppel együtt áll ki a probléma megoldásáért, sokkal hamarabb érjük el a probléma megoldását és valóban felépítjük a demokratikus, független Magja: országo»". Köszönetét fejezte ki a megjelent pedagógusoknak, a Nemzeti Szinház művészeinek, akik önzetlenül működtek közre. A függetle i népi Magyarország és a demokratikus pedagógus kar éltetésével rekesztette be az ülést Tombácz elvtárs, majd a Szózat hangja,: mellett fejeződött1 be a Magyar Kommunista Párt szegedi végrehajtó bizottsága rendezésében tartott pedagógus-nagygyűlés. Tombácz elvtárs felhívta a pedagógusok figyelmét arra is, hogy a határozati javaslatban lefektetett követelések nem túlkövetelések, azok egé-'z minimálisaknak tekintendők. Majd átadta a szót Konczné Révész Mária elvtársnak, a Pedagógusok Szakszervezet titkárának, akik előadta, liiájfa terjesztik be a határozati javaslatot, ha nincs kultuszminiszter, tehát sürgönyileg kérjék kultuszminiszter kinevezését. A megjelentek határozatilag elfogadták a következő szövegű sürgöny megküldését a miniszterelnöknek; „A Magyar Kommunista Párt nagyszegedi végrehajtó bizottsága pedagógus nagygyűlésén megjelent Szeged városi és Csanád-Csongrád >ármegyék pedagógusai kérik, hogy a nevelésügy fejlesztése és zavartalan menete biztosítása érdekében szíveskedjék a vallás- és közoktatásügyi minisztert haladéktalanul kinevezni." Tombácz elvtárs zárószavaiban felhívta a megjelenték figyelmét arra, hogy nem politikai fogásból hivta össze a szegedi Kommunista Párt ezt a nagygyűlést, mert az MKP mindig a nép ügyeivel foglalkozk, minthogy a népből tevődik össze. dására épült, hogy nem lehet sza bad az a nép, amely más népeket elnyom. Beszéde tovább: részében beszámolt arról, hogy a Szovjetunióban miképpen biztosítják a nemzetiségek jogait és rámutatott arra, hogy ez a nemzetiségi politika nemcsak befelé érvényesül, hanem kifelé is. Így Magyarország tübbizben is tapasztalhatta, hogy a Szovjetunió és Magyarország népei között nincs ellentét. A háború alatt is több figyelmeztetést küldött a magyar népnek a szovjet kormány és maga Sztálin ,is.. Ilyen figyelmeztetés volt a nemzeti lobogók visszaadása i-s, Nem- mindegy tehát, hogy Magyarországon milyen politikát folytatunk. Nem szabad megtörténnie a jövőben annak, amire már Kossuth Lajos is rámutatott,: hogy mi magyarok mindig min denről lekésünk. Pillanatnyilag ia mintha elmaradtunk volna a környez • demokratikus államoktól. Erélyes harcot kell folytatnunk a reakció .'m radvánvai ellen és belpolitikánknaknép érdekeire, külpolitikánknak pedig a baladás erőire kell támaszkodnia, — mondotta befejezésül Kassai Géza. Dénes Leó elvtárs polgármester köszönte meg az elvezete-:, és nagyhatású előadást és meghívta Kassai Gézát Szegedre egy később) időpontban megtartandó előadásra. Délután a Széchenyi Moziban nagy sikerrel mutatták be a »Ha)ló Moszkva!« című szovjet zenés, táncos filmet, este pedig a MSzMT Kis Dávid-palotai helyiségében az 1946 május 1-i Moszkvában megrendezett ünnepség, valamint Igor Mjszjev táncegyüttes szovjet népi táncokat bemutató filmjét vetítették le a szintén nagy számban megjelent érdeklődők elölt. A Sxnvíetuníó r«n?c!isépi polKíbAía : Nem lehel szabad az a nép, amely más népeket elnyom Kassai Géxa, az Uj Szó b. főszerkesztője a magyar-szovjet FIGYELEM! FIGYELEM! a „Kővirág" cimü filmcsodát szerdától a mi mozink mutatja be. SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ József Attila-est az Ujságiróotthon. ban. Az Ujságiróotthon vasárnap Jójzsef Attila-estet rendezett. Szász Fe.renc előadás keretében emlékezett jmeg József Attila szegedi, makói és hódmezővásárhelyi tartózkodásának (Szeged, december 16.) Vasárnap zö,tt önzetlen barátság? Magyaro-r- idejéről, s rámutatott, hogy a'délaldélelőtt folytatódtak a Magyar.Szov" ' szág ezeréves története folytonos földi táj milyen nagy hatással voh baráti hét keretében előadást tartott Szegeden Jet Művelődési Társaság rendezésében sorrakerülő magyar-szovjet borátság szegedi napjai. Délelőtt- 11 órai kezdettel a városháza tanácstermében szép számú közönség előtt tartotta meg Kassai Géza, az »Uj Szó« helyettes főszerkesztője előadását a rözovjetunio és a kis nejjek« címmel. Kassai Géza Dénes Leó elvtárs polgármester bevezetője után emelkedett szólásra és beszéde elején rámutatott arra, hogy a történelem tanulsága szerint ezideig nem volt nagyhatalom és kis nemzet között megértő barátság. Joggal tehetjük fel tehát a kérdést, hogyan lehet nagyhatalom és kis nemzet köliarc volt az elnyomatás ellen és a fiatal poéta költői és emberi egyccsak 1944—45 év hozta meg a nagy niségének kialakulására. Az előadás változást. Ekkor találkozott Magyar- után József Attila költeményeket szaország elsőizben nagvhaitalommai, jvait Gáti Pál, Radnóthy Éva, Veranvely önzetlen barát és segítőtárs. (sényi Ida, Majlátli Mária és BenköEz a nagyhatalom a Szovjetunió. Ez | Miklós. Papp Júlia Vaszy Viktor álazért van, mert a Szovjetunió uj tár- j 1 al megzenésített lózsef Attila versadalmi rendszerre épült, amely le- set énekelt a szerző zongorakiséretéhetetlenné teszi a dolgozók kizsálr | vei, Solvinossy Margit pedig Laurimányolásáib A Szovjetunió az egyet-[sin Miklós József Attila dalát tohnálen ország, amely a hatalmát nem arra használja fel, hogy más népeket leigázzon és ez az egyetlen orpek szabadságjogai érvényesülnek. Érthető ez akkor, ha tudjuk, hogy S:ovjetuniió társadalmi rendszere, belés külpolitikája Marxnak azon moncsolla Dénes Erzsi kíséretével. Libaháj, aprólék, hus, felvágottak, tejtermékek, szardíniák, s'b. legjobbak, legolcsóbban ÜNGÁR ÉLELMISZERCSARNOK, Mtk«i&tb Kálmán-utca 1