Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-14 / 282. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1940 DECEMBER 14 Összesen 250 könyvet adtak a szegedi könyvnapokon Budapesti irók véleménye a könyvnap erkölcsi sikeréről Olcsóbb könyveket és több érdeklődést! el (Szeged, december 15.) Befejeződtek a könyvnapok, amelyeknek keretében Tildy Zoltán köztársasági elnök, a budapesti Írók egy kiváló élcsapata és a Nemzeti Színház áldozatkész művészei igyekeztek felrázni Srcged közönségét. A három napig tartott könyvvásár siralmas eredménye mutatja, hagy a pénzhiány miatt az anyagi mérleg bizony negativ. Hogy erkölcsi szempontból milyen hatása lehet a szegedi könyvnapoknak, arról az akcióban résztvett budapesti irók az alábbiakban fejtik ki véleményüket: Füst Milán Elsőnek az ősz íróhoz. Füst Milánhoz, az Ady-nemzedék egyik köztiszteletben álló képviselőjéhez fordultunk, akinek írói önvallomása különösen megkapta Szeged közönségét. — A szegedi közönséget két csoportra oszthatnám — mondotta. Egyrészt van egy kis közönség, amely a kultúrát rendkívüli módon szereti, a másik csoport, mondhatnám nagy tömig, pedig úgylátazilc teljesen közönyös iránta. Annál jobban fáj ez annak. aki azt látja, hogy egy lelkes csoport fiiábu fárad, mert nem js olyan régen még más volt itt a helyzet. Szeged egyik centruma volt a magyar kultúrának. Nemrégen alkalmam volt beszélgetni Förstner Aurél klasszika-filológus professzorral és ő azt mondta, hogy életének és tanárságának legszebb idejét töltötte Szegeden. Ugyanígy nyilatkozott Sík Sándorról *s. Ezt el is hiszem, mert amiiW mondottam lelkes kis csoport dolgozik itt, dc azt szerelném, ismét lehetővé váljék, hogy ez a kis fcul túrvilág itt valóban jól boldogulhas son. A továbbiakban elragadtatással nyilatkozott Füst Milán a szegedi színházról és kijelentette, nemcsak hogy bármely fővárosban megállná a helyét, hanem sok tekintetben a budapestiek is lejöhetnének ide tanulni. ' Illés Béla Szegeden talán legtöbb hallgatója Illés Bélának, a Szovjetunióból hazatért kiváló írónknak volt, aki jelenleg írói munkássága mellett mint a Vörös Hadsereg alezredese az Uj Szó főszerkesztői munkakörét is ellátja. — Bevallom, nem sok reménnyel jöttünk Szegedre — mondja nekünk kedves mosollyal —, mert ismerjük a gazdasági viszonyokat és tudjuk, hogy a könyvek ára sokkal magasabb, semhogy széles rétegek a mai viszonyok között könyvet vásárolhassanak. Ha optimisták lennénk, bizonyára csalódnánk. Csalódtunk azonban így is — de kellemesen. Nemcsak abból áll csalódásunk. hogy a szegediek, tisztviselők, diákok, munkások egyaránt, sokkal * több könyvet vettek, mint amennyit reméltünk, de még kellemesebb csa.'ódás volt az a nagy és meleg érdeklődés, amejyet a könyvek és a Szegedre érkezett írók iránt tanúsítottak. Ha a könyvnapoknak n.jm volt átütő sikere, annak elsősorban a pénzhiány volt az oka. Tudjuk, hogy ez sem tart örökké és így minden reményünk megvan arra, hogy a legközelebbi alkalommal Szeged a magyar könyvet ne csak er kölcsileg támogassa, hanem gyakorlat ban is hozzájáruljon rhhoz, hegy a magyar irodalom megerősödhessék. Illés Béla is a legnagyobb elismerés hangján szólt a szegedi Nemzeti Színházról. Elmondotta, hogy Párizstól Vladivosztokig rengeteg színházat látott, Moszkvában ped'g a Sztmiszlavszkv-színház szomszédságában élt, mégis a szegedi szinház komoly nagy művészi élvezetet jelentett számára Hiszi, hogy ez a szirház Európa bármely nagy színházi városában megállná helyét. Felhívta TI lés Béla figyelmünket a könyvnapok egyik nagy hibájára is, mégpedig arra, hogy a rendezőség nem vonta be munkába a szegedi írókat — Nem akarom kitanítani a szegedieket — mondotta —, hogy milyen nagyszerű íróik vannak, hiszen .joggal kinevezhetnének, ha ezt tenném, de ami engem illet megtanultam, hogy amikor Budapesten irodalmat vagy irodalompolitikát csinálunk, akkor a szegedi írókkal komolyan kell számolnunk. Nem hiába élt és dolgozott Szegeden minden idők egyik legnagyobb magyar stilisztája: Móra Ferenc. Közvetlen nyilatkozatát azzal fejezte be Illés Béla. reméli, hogv hamarosan visszatérhet ide. Barabás Tibor A budapesti írók fiatal, tehetséges tagja: Barabás Tibor, az írószövetség főtitkára, aki különösen nemzeti nagyjainkról írt újszemléletű tanulmányaival írta be nevét a haladószellemű magyar irodalomba, eléggé sötét képet fest a szegedi helyzetről. — A szegedi könyvhét — mondja — feltárta előttünk a magyar kultúra szinte valamennyi válságjelenségét. Azok a művészi események, amelyek a könyvkiállítás felé vonzották a közönséget, Hegedűs Tibor rendezésében á fővárosi művészi események színvonalát érték el. Csodálatos, hogy ezek élményszerűsége sem serkentette a kö zönséget könyvvásárlásra. Helytelen lenne ezért csupán a közönséget okolni. A közönség fogalmán ugyanis különböző társadalmi rétegek húzódnak meg és szinte az egész magyarságra érvényes az újjáépítés második évének vastörvénye, amely a kulturális szükségletek kielégítését a dolgozók és a dolgozó értelmiség számára majdnem 1 ehetetlenné teszi. -A magyar könyvkiadásnak okulnia keltene végre ebből. A diszes, de néhány ezer példányt kitevő könyvek kiadásától át kellene térnie vagy ennek legalább is ki kellene egészülnie a népkönyvkiadás szervezetével. A masyar irodalom ettől a fordulattól nemcsak a könyvek sikerét, ha. nem a magyar irodalom népi jellegének és a demokratikus szellem szolgálatának továbbfejlesztését is várja. Elsősorban a dolgozó nép gazdasági megerősödésétől. kulturális felemelkedésétői várhatjuk az igazi magvar könyvkiadást és az uj magyar könyvek igazi szeretetét. A közeljövőben jelenik meg egyébként ..Egy nép nevelői" cimmel Barabás Tibornak komoly képzettséggel öszszeállitott munkája, amely Apáczai Csera Jánostól József Attiláig élvezetes stílusban tárja elénk a szabadságtörténet magyar harcosait és a néni európai szellem képviselőit. Ezt a könyvét a népi kollégiumoknak ajánlja, mert a Arra a kérdésünkre, hogy ez az „üvegharang-elmélet" a szegedi kultúránkra is vonatkozik-e, a következőket válaszolja: — Optikai csalódásba eshet itt az ember. Akikkel ugyanis ezekben a na pókban összejöttünk, azok mind a város kulturcentrumához tartoznak. Szin te a város idegcentrumában éltünk, állandó feszültségben. Azt kell mondanom. az itt eltöltött idő azokra a napokra emlékeztet, amelyet legutóbb Stockholmban töltöttem a Pen Club kongresszusán. Egyébként Passuth Lászlónak js kü. lönösen a színház nyerte el őszinte csodálatát Szegeden. Csodálkozva mondja, azt kérdezték tőle. hogy nem tul nagy-e Szegednek ez a szinház. Egészen megdöbbent ezén. hiszen ha Kolozsvárnak ilyen szinház kicsi volt. akkor hogyan lehetne Szegednek nagy. Palotai Boris a budapesti Népszava munkatársa, akit különösen közvetlen hangú novellái tettek ismertté, elhibázottnak tartja általában az ilyen könyvnapokat a mai körülmények között. t — A könyvnapoknál eredményesebbnek találnám — mondja —•. ha helyettük valami olcsó könyvkiadást valósitanának meg a kiadók. Nem hiszem ugyanis, hogy a most valamiképp felkeltett érdeklődés tartós dolog lenne. Az ilyen tarka délutánokkal egybekötött könyvvásárlás csak pillanatnyilag ingerli az embereket. Végtére is .ilyen ..tarka-könvvvásárlás" csak egyszer van egy esztendőben és ennek nem lehet olyan hatása, hogy állandóan inspirálja az embereket. Sokkal hatásosabb lenne, ha gondoskodnának arról, hogy a dolgozók széles rétegei olcsón juthassanak könyvhöz. Er.nek természetesen többféle módja lehet. Ezeken a hangversenyeken általában nem is láttunk soha uj arcokat, helyesebben mondva, mindig ugyanannak az osztálynak tagjai, ugyanaz a réteg mozgott ott. Ezek meghallgatták a műsort és ettől Inspirálva talán vásároltak is egy-két könyvet. Nekünk azonban nem ez a célunk. Azt szeretnénk, ha azok, akik valóhan éhesek a könyvre és utolsó fillérüket ku porgatják össze erre. sokszor ebédjük vagy ruházkodásuk kárára is. azok juthassanak hozzá. Ezen pedig csak az olcsó, de mégis -értékes könyvsorozatok kiadása segíthet. A szegedi könyvnapok tanulságait talán azzal fejezhetjük be. ami a legtöbb iró nyilatkozatából is kicsendült, hogy elsősorban olcsóbb könyveket vár nak a dolgozók. Bizony lehetett, volna az érdeklődés is nagyobb, de hisszük, hogy ha kis pénzért kaphatja a magyar olvasóközönség íróinak valóban értékes, korszerű irodalmi alkotásait, akkor nem zárkózik el a kulturátói és a legközelebbi könyvnapoknak már sokkal nagyobb sikere is lesz. Az anyagi mérleg A könyvnapok anyagi mérlege bizony eléggé szomorú képet mulat. A három nap alatt összesen körülbelül 250 könyvet adtak csak el. A legnagyobb érdeklődés a második napon mutatkozott. Ekkor látogatta a legtöbb ember a könyvvásár területét és ekkor valamivel több könyvet vettek Is. Az első napi 70 könyvnél ezen a napon -körülbelül 20-szal többet sikerült eladni. Szomorú eredmény, de -ha ezeken a napokon a szegedi dolgozók legalább közelebb jutottak volna a- könyvekhez és az Írókhoz, akkor talán mégsem veszne kárba a rendezés hatalmas munkája. Sajnos, nem igy történt és ez teszi a szegedi könyvnapok erkölcsi és anyagi mérlegének képét oly siralamssá. fcőkös Zoltán NAGY KARÁCSONYI VÁSÁR A JÉGKUNYHÓBAN Szaloncukor gyári és , sajátkészítésű N«BT kedvezmény! Nagy az öröm odahaza, ujjongnak a gyermekek, papa, mama megengedte Jégkunyhóba menjetek. Édes, szines és gyönyörű •saloncnkrot vegyetek. Oesserlak, angyalhaj, csillagszóró Karácsonyfadíszek Nagy választókban Viszonteladók részére nagybani árak! Csalás miatt is eljárás indult a letartóztatásban levő Jekelfalussy nagykereskedő ellen Nyolc kereskedőt is felelősségre vonnak, mert Jekelfalussy áruját a megengedettnél drágábban adták el (S/eged, december 13.) Jelentettük,, hogy Jekelfalussy Sándor Oroszlánutcai textilnagykereskedőt a szegedi gazdasági rendőrség sofozatos fekeiézésért •őrizetbe vette. A feketéző most születendő magyar munkás- és j nagykereskedő jelenleg is métg a parasztértelmiségben van minden bi-, rendőrségi fogdában van és ügyézalma. Amint elmondotta nekünk eh-, 1>en fo]vtatják kihallgatását és a nyohez nagvrészt hozzájárult az. hogv itt i . J 3 , , J meeismerkedett a Móricz Zsiemond. mozast is. Ennek sorait Jekelfalusst Nőni Kollégium néhány tagjával, akik mély hatást tettek rá. Passuth Lászlót fűzik Szegedhez. Itt avatták ugyanis jeles eredménnyel doktorrá 1925-ben. Azóta is szeretettel figyeli Szegedet és lennjárf a szabadtéri játékok alkalmával is. ' ré-.-' — Amikor most Szegedre jöttem — mondja — különös várost láttam. Olyan az egész, mintha egy üvegharanggal letakarták volna. Még a cégtáblák sem változtak -az elmúlt évek alatt. özv. Klein Dezsőné, született Sandberg Erzsébet és gyermekei Anikó, valamint messze idegenben élő fia József tudatják, hogy a leggyengédebb férj, a. legjobb, legönfeláldozóbb apa Klein Dezső holttestét hazahozatják, hogy keserves megpróbáltatásokban és szonvedésekben elgyötört teste, hazai földben leljen örök nyugodalmat. Gyászolják még örök árvaságra ítélt családján kívül testvérei, Kéri Imre Makó, Klein Erzsi Békéscsaba. Temetése 1946 december hó 15-én 12 órakor'a zsidó temető cinterméböl. Külön villamos fél 12 órakor a Dugonics-térről indul. ellen csalás cimén is érkezett bejelentés. Donionkos István szegedi szövőmester ugyanis üzlethelyiség át, . ,, , . , , , , .irnása céljából átadta neki iparenge82 rillt^uí avagttákaPugS cjélvét. Jekelfalussy azonban visszaelt ezzel es Domonkos iparengedélyére egy mázsa paniutfonalat vett fel. Ezt kihallgatása során ntár be is ismerte. Valószínűleg ezt a nagymennyiségű pamutot később azután ezer méter molinora cserélte 'el. Mészáros Bodnár János szegedi szövőmester iparengedélyére ugyancsak jogtalanul felvett néhány kilő pamutfonalat. Most ezek alapján csalás címéit is eljárást indítanak ellene. KiKiskereskedők! Értesítem a kedves vevőimet, hogy hatósági cukorszükségletüket cégemnél is beszerezhetik. Előzékeny és gyors kiszolgálás. Házhoz szállítás. Tisztelettel: PETERNELLY JÓZSEF UTÓDA CSÓRJA GYULA nagykereskedő Szígad, fiajcjl-Zs. (F«katesas)-utea 14. sz. hallgatása már lényegében be is fejeződő tt, iigy valószínűen a mai napon átadják a szegedi államügyészségnek. Ujabb nyolc kiskereskedőt fedezett fel egyébként a rendőrség, akik Jekelfalussitól vásároltak textilfélét és a megengedett árnál magasabban árusították Szegeden. Ezek ellen is eljárást indítanak. Megkezdik a kettősbirtokosok határátlépési igazolványainak kiállitását A szegedi határrendészeti kapitányság Szeged város területére és a torontáli járásnak a kisebb határszéli forgalom szempontjából megállapított határsávba eső területek Kettősbirtokosai részére a határbirtokos igazolványok és a határszéli utiigazolványok 1947-re való kiállitását december 17-én a kapitányság hivatalos helyiségében (Párisikörut és Kossuth Lajos-sugárut sarok, volt csendőrlaktanya) megkezdi. Kettősbirtokosságot hitelt érdemlően a következő módon lehet igazolni: 1. 1946-ban kiállított kettösbirtokoskönyvecskékkel, 2. az 1946. évi kettösbirtokos-lajstrom alapján, melyben azok szerepelnek, akik részére a kapitányság kettősbirtokos-könyvecskéket kiállított. 3. telekkönyvi kivonat alapján. A kettősbirtokosok az igazolvány kiállítása céljából mind a saját, mind munkásaik részére fényképet tartoznak magukkal vinni s ezzel a kapitányságon a következő sorrendben jelentkezni: December 17 és 18: A-tól H-ig, 19-én és 20-án I-től Ny-i© 21-én és 23-án pedig O-tó! Zs-ig.