Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-13 / 281. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG PÉNTEK. 1946 DECEMBBtl 13. Szeged zenei ünnepe Szöged zenei élete talán legjelentő­sebb határkövéhez érkezett Bartók Béla „A fából faragott királyfi" cimü táncjátékának bemutatásával. Operánk müködésa a város zenei életét máris észrevehetőin fejlesztette, most pedig olyan hatalmas ugrással lenditi előre, wni egyszeriben Szegedre kell, hogy irányítsa a figyelmet. A szegedi opera rövid másféléves működése alatt lefek­tette az alapjait mindannak, ami egy íenéhez fogékony talaj megművelésé­hez szükséges. Népszerű melódiák hang­zottak fel az elmúlt másfél év alatt operaszinpadunkról, most pedig a me­lódiák helyét a Muzsika foglalja el Szeged dalcsarnokában. Ugy érezzük, hogy ezzel lezárult a szegedi szinház zenei életének őskorszaka és elkezdő­dik a tökéletesedés kora. Bartók Béla már régen a világ legjelentősebb kom­ponistái közé tartozik, akinek életmüve a modern zeneirodalomban nem is a jelen, hanem a jövő irányát mutatja. Müveit az egósz világon játszák és ün­neplik. Mosí, hogy a szegedi színházban is felhangzik egyik legzseniálisabb müve, Szeged olyan áramkörbe kapcsolódik bele, amely az egész világot körülsugá­rozza. Most kezd igazán nemzetközi 2enei góccá válni Szeged. Olyan közép­ponttá, amelyn.k hivatása és vezető­szerepe van, nemcsak az ország hatá­rai között, hanem az egész Dunameden­cében. Az, ami ma elkezdődik Szege­den, a „Fából faragott királyfi" bemu­tatásával, nemzetközi jelentőségű kul­turális téren és vonzást kell, hogy gya­koroljon a Dunamedence szomszédos népeire. Délkeleteurópa zenei főváro­sának kontúrjait rajzolgatja a mai be­mutató, amely annál iőkább szegedi tett és kezdeményezés, mert sajátos helyi vonatkozásai vannak. Bartók Bé­la társszerzője, „A fából faragott ki­rályfi" szövegírója ugyanis a szegedi Balázs Béla, akinek a szegedi népiélek­ből, a szegedi talajból, a szegedi miliő­ből táplálkozó fantáziája álmodta meg a fából faragott királyfi történetét. Még fokozza a bemutató helyi jelentő­ségének érdekességét, hogy „A fából faragott királyfi" megírásának indité­kai Szegeden születtek meg mintegy 30 évvel ezelőtt, amikor Bartók Balázs Béla társaságában Szegeden és környé­kén végezte a magyar népdal gyűjté­sét. Szeged zenei ünnepének kulturális jelentőségén tul egy kis elégtételt is érzünk a mai bemutató alikalmával, amikor Balázs Béla költői jelentőségét Bartók mellett méltathatjuk. A kom­munista Balázs Béla, akinek évtizede­ket kellett töltenie száműzetésben a re­akció és a fasizmus időszakában, most mint a magyar néplélek egyik legava­tottabb ismerője, a magyarság egyik legszínesebb fantáziájú mesélöje, Bar­tók társaságában tér visszia hozzánk, arra a talajra, ahonnan együtt indultak el, éppen Balázs kezdeményezésére, ösz­tönzésére, az akkor újszerűsége miatt mindenünnen kirekesztett Bartók első nagy sikere, a táncjáték felé. Nem vé­letlen, hogy ugy Bartók, mint Kodály (aki Balázs Béla Cinka Pannájának ze­néjét szerezte) éppen a kommunista magyar költőt választotta szövegíró­jául Mindhárman a magyar néplélek legmélyére szálltak és onnan bányász­ták elő a zene s a mese kincseit, ök azok, akik az igazi magyar értékeket nemzetközi kinccsé nemesitették, mert közel állnak a néphez, amelyért harcol­nak. Nagy ünnepe a mai nap Szeged ze­nei életének és remélhetőleg kiinduló pontja egy olyan zenei fejlődésnek, amelynek hatásai túlterjednék a város és az ország határain. Szósz Ferenc A szegedi nevelő-társadalom legkiválóbb képviselői Fejétői büdösödik a hal — Oervik kötöttárufoem (Vásárhe­lyi-sugárut 81.) 2 darab gyermek kötött-kábáiot adoinányovott a kis ru­hátlanok karácsonyi segélyére. Illeté­kes helyre juttattuk. Fahéj helyett kiváló minőségű „FREG0L1" iahéjpótló nagykereskedőknek is ere­deti gyári árban SZEREDAI-nál Cserzy M.-u. 3. — Kárász-u. 10 az MKP pedagógus-gyűlésének diszelni&ségében (Szeged, december 12.) A Magyar Kommunista Párt vasárnapi műsoros pedagógus nagygyűlésének elökészü­leei fontos állomáshoz érkeztek el. A nagyszegedi Végrehajtóbizottság fel­kérésére Szeged város pedagógus társadalmának legkiválóbb, reprezen­tatív képviselői vállalták el, hogy résztvesznek a nagygyűlés diszenök­ségében. A szegedi nevelői kar min­den rétege képviselve van a díszel­nökségben a tanítóktól az egyetemi tanárokig. Igy kifejezésre jut, hogy közös ügyük érdekében zajlik majd le a nagygyűlés. Azontúl pedig kel­lően kihangsulyozódik az is, hogy a fontos és döntő kérdésekben mind­annyian egyeiértenek. Az MKP nagyszegedi végrehajtó­bizottsága hálás köszönettel fogadta a ddszelnökség tagjainak részvételét és megtiszteltetésnek tekinti, hogy nagygyűlésének diszelnökségébcn. a szegedi nevelőtársadalom olyan kivá­lóságait üdvözelheíi,, mint dr. Tóth László egyetemi tanár, az egyetem rektora, dr. Greguss Pál egyetemi tanár, dékán, a pedagógusszakszer­vezet elnöke, Janson Vilmos tankerü­leti főigazgató, Nyéki Ferenc tan­felügyelő, dr. Firbás Oszkár gimná­ziumi igazgató, Csorna Gyula polg. isk. igazgató és Wéber József elemi iskolai igazgató. Ez a diszelnökség biztosíték arra, hogy a nagygyűlés eléri a kitűzött célt és megfelelő módon kifejezésre jut a szegedi pe­dagógusok egyértelmű követelése. Sikerreí járt Somogyi tanácsnok bácsmegyei burgonyaszerző utja (Szeged, december 12.) Jelentettük, hogy a közellátási kérdésekkel foglal­kozó pártközi értekezlet megbízásából Somogyi Imre gazdasági tanácsnok kedden Bajára utazott, hogy ott meg­indítsa a burgonya felvásárlását annak a 30 vagonos kiutalásnak a terhére, amit S?eged a közellátási minisztérium­tól kapott. Somogyi tanácsnok Baján Mezei főispán közellátási kormánybiz­tossal lépett érintkezésbe. A főispán elő­zékenyen állott Szeged rendelkezésére, annál is inkább, mert megkapta a mi­nisztérium utasítását', hogy megyéje te­rületéről minden bungonyafelesleget Szegednek kell adnia. A főispán nyilt rendelkezést adott Somogyi tanácsnok­nak, aki ezzel1 végigjárta a megye já­rásait, felkereste a főjegyzőket és kér­te, hogy a gazdákkal tétessenek eleget a burgonya beszolgáltat ási kötelezettsé­güknek. A burgonyabeszolgáltatás nyomban megindult, ahol arta szükség volt, rendőrségi segédlettel. A tanács­nok becslése szerint rövidesen összegyű­lik Bácsmegyében 15—18 vagon burgo­nya, amit nyomban, Szegedre lehe'. majd szállítani. Mint a tanácsnok mondotta, egyelőre kevés rsmény van arra, hogy a teljes kiutalást, tehát mind a 30 va­gont meg tudjuk kapni, 'de ha a fogad­kozásoknak és az Ígéreteknek, hinni le­het — mondotta a tanácsnok —, ugy megeshet, hogy mind a 30 vagont meg­kapjuk. Pillanatnyilag mintegy két va­gon burgonya tárolódik Bácsmegye kü­lönböző községeiben, ezt pár napon belül Szegedre szállítják. Somogyi ta­nácsnak máris magával hozott belőle 50 mázsát. Amint Kiss Kálmántól, a közellátási hivatal egyik vezetőjétől értesülünk, Kelebiáról és Tompáról is számíthatunk a közeli napokban 5—6 vagon burgo­nyára. Ezeket a burgonyaszállitásokat, amint Szegedre érkeznek, nyomban ki­adják az üzemi és egyéb beszerzési cso­portoknak a dolgozók közéttí szétosztó® végett. i Jegyünk már leszi Hétfőn kezdődik az uj élelmiszerjegyek osztása (Szeged, december 12.) Jelentette a Délmagyarország, hogy január 1-én uj közellátási jegyek lépnek életbe. Az uj esztendőtől kezdve nyolcféle jegyünk lesz. Most részletes tájékoztatással szoL .gálunk a jegyekről, ami ugy hisszük, nem lesz érdektelen, mert bizony gon­dot ad majd az amúgy is sok gonddal terhelt ellátatlan lakossápiak a sokféle és sokszínű jegy között való eligazodás. Az első jegytipus magában foglalja a kenyérjeggyel együtt a közellátási je­gyet, valamint a kenyér- és lisztváltó­jegyeket, ami az egész ország területén érvényes lesz. Egy ilyen együttes jegy­szelvény egy hónapra érvényes, egyszer­re azonban háromhónapit ad ki belőle a közellátási hivatal az év első negye­dére. A jegyek darabja 40 fillér. A má­sodik jegytipus a testi munkások ke­nyérpótjegye, a harmadik a nehéz testi munkások kenyérpótjegye. Ezeket ha­vonta adják ki az eddigi rendszer sze­rint az üzemek igénylésére. Egy jegy­saelvény 30 fillérbe kerül. A negyedik. tipus az ellátatlan gyermekek kenyér­pótjegye 0—12 evesig. Havonta ebből is egy-egy jegy jár, 20 filléres áron. Az ötödik tipus teljesen uj jegy, ilyen ed­dig még nem volt, tudniillik a terhes és szoptatós anyák kenyérpótjegye. Ezt is havonta adják ki, darabját 20 fil­lérért. Hatodik az ellátottak közellátási jegye. Ezt egyszerre kapják meg há­rom hónapra azok, akik az elsődleges élelmiszerekkel, kenyérrel, liszttel, zsir­ral, stb. el vannak látva, viszont csak jegyre igényelhetnék cukrot, sót, stb. Ezeknek a jegyeknek darabja 50 fillér. A hetedik az önellátó gyermekek közel­látási jegye. 0—12 évesig, darabonkint 50 fillérért. Ezt is havonta adják ki. Vé­gül nyolcadik a csecsemők állami liszt­pótjegye 0—1 évesig, 3 hónapra előre kiadva 10 filléres áron. A szegedi közellátási ügyosztály 540 ezer darab, tehát több mint félmillió személy részére kapta meg a jegyeket a közellátási minisztériumtól. Ilyen ha­talmas tömegű jeggyel való bánás és el­számolás természetesen óriási munkát ró a közellátási ügyosztályra. A szétosz­tásra való előkészületek már napok óta folynak. Hétfőn pedig megkezdődik az osztás. A vasárnapi újságok részletesen közlik ki, hol és milyen körülmények között kapja meg uj jegyeit. A közellá­tási ügyosztály városrészenkint, iskolá­kat és kereskedéseket jelöl ki a jegyek átvételi helyéül. Az "újságok közlik, hogy egyes utcák lakosai mikor és hol vehetik át jegyeiket. H legveszedelmesebb hírverés az, ami száiról-száira jár — mondotta kt as ttélet Indokolásá­ban Klaa tanácavezetö (Szeged, december 12.) A hírverés fogalmát többféleképpen magyarázzák s az eddigi gyakorlat szerint csak ak­kor állapították meg tényálláskén', a népbiróságon, ha az többek jelenlétében hangzott ef. A csütörtöki népbirósági főtárgyalás, illetve Ítélethirdetés uj megvilágításban magyarázza a hírve­rést. Terhes Istváni tápéi szatócs 1943 év közelebbről meg nem határozható időpontjában többek előtt több alka­lommal a németeket dicsőitette és az oroszokat becsmérelte. A csütörtöki főtárgyaláson a meg­idézett tanuk nem jelentek meg. Kiss tanácsvezető a vádlott kihallgatása után ismertette a már felvett tanultihallga­tási jegyzőkönyveket s elnapolás he­lyett ítéletet hirdetett. Terhes Istvánt bűnösnek mondották ki népellenes bűn­tettben, mert ha nem is többek előtt egyszerre, de külön-külön egyesek előtt a német győzelmet hirdette s az oro­szokról taecsmérlőleg nyilatkozott s ez­zel a demokráciaellenes hirverés szol­gálatába szegődött. Ezért 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi politikai jog­vesztésre itélte. Az itélet indokolásában kimondotta Kiss tanácsvezető, hogy a legveszedelmesebb hirverés az, ami szájról-szájra jár, mert azt még a hi­vatalos propagandánál is elhihetőbb­nek tartják, mert személyes tapasztalat­ként adják tovább g igy jobban méte­lyez. Dr. Márai Pál népügyész súlyos­bításért fellebbezett. Berey Géza. csúfos bukása és botrá­nyos körülmények között történt eltá­volítása azt a lá'-szatot keltette, hogy a Szegedi Kis Újság "és a Kisgazdapárt helyi szervezete' megtisztul" a reakciós elemektől. Hogy nem ez történt, oizo­nyitja a Sz. K. U. legutóbbi számaban megjelent és a Kommunista Párt ellen intézett tüszurás, egy félénken megfo­galmazott glossza, arríelybefi az újság védelmére kel a pártból kifúrt Nagy­iván János egyik alsóközponti (jeilem­ző a Sz. K. U. felületességére, hogy fei­sőközponti esetről beszél) pár.liivének, akiről azt irtuk meg, hogy Antal Ist­ván barátja volt. Amíg tehát a Kisgaz­dapárt Sulyokék reakciós kohkurrentiá­jától félve élesen támadja a zászlóbon­togató „Szabadság"-pártot, ugyanakkor megvédi lapjában Sulyok szegedi expo-, nensének, a reakciós baklövéseiről s elszólásairól hírhedt Nagyiván János­nak alsóközponti párthiveit. Csúnya es erkölcstelen politikai játék ez, de na­gyon is átlátszó manőver. A munkás­ság és parasztság átlát a szitán. Jól tudja, hogy a két jobboldali polgári párt között ideológiai ellentét nincs és a kőz­tük levő marakodás nem egyéb, mint csúnya s veszélyes versenyfutás a fa­siszta tömegek, a reakciós elemek, a­nagytőke és az egyház kegyeiért. Ezt most akaratlanul leleplezte a Sz. K. U. glosszája, amely hevesen megvédi An­tal István és Nagyiván János alsóköz­ponti barátját. A Kisgazdapárt helyi vezetőségével,, amely mögött ott sötétlik Shvoy Kál­mán figurája és az általa képviselt re­akciós uri szellem, nem vagyunk olyan pártközi viszonyban, hogy közvetlea tárgyalások során „hívjuk fel figyelmét a párt kebelében levő, demokratikus szempontból kifogásolható" elemekre Erre a Délmagyarország sém vállalkoz­hatna, mert lapunk terjedelme nem elegendő ennek a névsornak leközlésé­re. Mi helyesebbnek tartanék, ha első­sorban a vezetőség ,.kebelében levő s demokratikus szempontból kifogásol­ható" elemektől tisztulna meg a Kis­gazdapárt. Ezekre szivesen felhivjuk a figyelmet, mert pártjuk derék kisgaz­dáival együtt mi ls azt valljuk, hogy „fejtől büdösödik a hal". Nem történt visszaélés az újságíró-évkönyv kiadasa körül (Budapest, december 12.) Az Újság­írók Országos Szövetsége felkér.e a MOT-ot a következő nyilatkozat köz­zétételére: A Magyar Újságírók Szövet­ségének választmánya legutóbbi ülésén, ismét foglalkozott « MUOSz főtitkára, Gyöngyösi Nándor ellen elhangzott vá­dakkal. A választmány meghallgatta a kiküldött hármas vizsgálóbizottság je­lentését, valamint a szövetségi ügyész jogi véleményét. Ennek alapján tudo­másul vette, hogy az évkönyv kiadása körül visszaélés nem történt. Minthogy azonban a választmány helytelenítette, a főtitkár kiadói tevékenységét a sajtó­évkönyvvel kapcsolatosan, ennek követ­keztében Gyöngyösi Nándor lemondott főtitkári állásáról. A könyvnapok búcsúhangverseny e (Szeged, december 12.) A szegedi könyvnapok harmadik napját újból elő­adásokkal és irodalmi délutánnal tet­ték változatossá. Délután a könyvvásár területén a Hungáriában hangversety­nyel egybekötött irodalmi délután zaj­lott le. Ezien a budapesti írók részéről Passuth László szólalt fel. Értékes elő­adásában különösen egy eddig nálunk ismeretlen Shakespeare-darabbal fog­lalkozott. A szegedi irók közül Sz. Szi­gethy Vilmos olvasta fel egy kedv»3 novelláját, Magyar László pedig régi szegedi Írókról és „Sziklasir" cimü re­gényének történetéről beszélt. A Sze­gedi Nemzeti Szinház művészei közül Horti Hilda, Lázár Márta, Lánczi Éva, Nagy Erzsi. Zentai Anna, Levitzky An­dor, dr. Sikolya István énekszámokkal, Kőműves Erzsi, Gáthy Pál, Deák Sán­dor, Molnár Istváni pedig Petőfi, Har­math Imre és Faludy György verseinek előadásával szerepeltek. A műsort Ben­kő Miklós zárta be a Szózat megrázó erejű előadásával. A konferanszié sze­repét Sugár Jenő, majd Herczeg Vilmos látta el, a zongorakisóretet Virány László. Utána az Ujságiróotthonban Palotai Boris olvasta fel élénk érdeklődés mel­lett „Katonaszökevény" cimü novellá­ját. A kiváló írónőnek Gábor Arnold elvtárs, az Ujságiróotthon főtitkára mondott köszönetet. A Nemzeti Szinház estj előadása előtt Füst Milán mondott tartalmas bevezetőt.

Next

/
Thumbnails
Contents