Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-08 / 277. szám

) VASÁRNAP. 1946 DECEMBER 3. DELMAGYARORSZÁG Beszéljünk az orvosnyomorról irta: Dr. Zápori Dezső. Az MKP falulátogatásainak célja, közelebb hozni a falu-tanya dolgozóit, a város dolgozóival, eloszlatni a bizal­matlanság ködét, megmutatni azt az utat. amelyen a falu és város dolgo­zóinali együtt kell haladniok, közös ér­dekeik védelmében, a demokrácia szol­gálatában. A falu dolgozói megtanulják és be­látják. hogy a régi módon nem lehet tovább élniök és munkástestvéreik:, az ipari munkások, a gyári munkások azok, akikkel közös küzdelmükben egyek kell legyenek. A falu dolgozói látják, hogy a MKP az a párt, ahol a munkások és paraszfbk a maguk jól megszervezett erőivel azonnali és hat­hatós sígitséget nyújt ott, -ahol a baj, a nyomor a legnagyobb, ahol az igaz­ságtalanság a legkirívóbb. Uj szint, új képet kap a falu, mikor a motor zúgást is túlharsogja a dal és megérkezik egy-egy faluba, tanyára a MKP teherautója, az emberek érzik' és látják a változást, a régi világ és a ma világa között. Látják a szeretetet, amit munkájuk közben, egymás iránt ezek az új emberek, a kommunisták tanú­sítana]*. Nem kérdezik, milyen párthoz tartoznak, milyen nemzetiségű vagy vallású az, aki rászorul a segítségre, segítenek, mert szükség van rá. mert sok a baj. s a nyomorúság nagy. A munkában az értelmiségi dolgo­r.ók sem maradnak el, egészségügyi, jogi- közigazgatási, művészi vonalon elvtársaink, fáradságot nem kímélve, kiveszik részüket. Falulátogatásainkon szerzett tapasz­talatok megerősítenek abban a meg­győződésemben. hogy gyökeres átszer­vezésre szorul a közegészségügy szolgá­lata és az alábbiakban mutatok rá azokra a kirívó esetekre, amelyek meg­szüntetése múlhatatlanul szükséges. Dr. Zajtai Lajos elvtársammal rész­letesen- megbeszéltük ég összefoglaltuk, kb. egy évvel ezelőtt orvosi problémá­inkat, s most falulátogatásaink során úgy vélem, meglátásaink helyesek vol­tak. Nehéz és áldozatos, minden idő­ben állandó készültséget jelent az or­vosi hivatás. A falusi orvos helyzete még • nehezebb, minden irányban önál­lóságot és különleges rátermettséget kiván, hiszen rieki csak korlátolt mér­tékben állanak rendelkezésére azok a klinikai felszerelések és tanácsadási le­hetőségek, amik egy városi orvos ré­szére adva vannak. A rossz utak, a közlekedési .eszkö­zöl: hiánya, rendkívül igénybeveszi az orvos munlkaerejét és idejét, a megél­hetés gondjai, a jövő bizonytalansága s ami a legsérelm-esebb, biztosító inté­zeti orvosok nem utalhatók be, beteg­ségül: esetén az intézetek terhére, sem kórházba, sem klinikára s részükre a gyógyszerellátás sem kedvezményes. Elérkezettnek látjuk az idejét. ho*v az orvosi szakszervezeten keresztül végre az orvos is, félre téve passzivitását, sa­ját szociális problémáinak megoldását is tűzze ki feladatául. A közönség szé­les í'étegei előtt csak egyes kivétele­sen jól kereső orvos-tanár jövedelme szolgál még a múltból mértékül, az or­vos kereseti lehetőségeként, de nincs tudatában annak az orvosnyomoroknak, melyről már adóhatóságaink- is kényte­lenek tudomást szerezni. A közönség fizetőképes rétegének állandó sorvadá­sa. a biztosítottak számának fozokatos emelkedése nyilvánvalóvá teszi, hogy új utakon kel! megélhetését és jövőjét biztosítania az orvosnak. Az értelmiség s így az orvosi kar is. nem ikülön osz­tálya -a társadalomnak, hanem egy ré­tege. amelyeknék tagjai a különböző társadalmi osztályokból adódnak. Ez a réteg csak akkor lehet életképes, ha gyökere annál a társadalmi osztálynál van, ahová maga is tartozik, a dolgo­zók egységes, megbonthatatlan szövet­ségében, a munkás-paraszt és haladó értelmiség táborában. Egyes állami biz­tosítóintézetek fizikai dolgozói egysze­rűen n-em tudják elképzelni, hosv az ő egészségüket csak annyira értékelje az állam, hogy esetenként filléreket fizessen gyógyításukért az orvosnak. A 'fizikai dolgozók értékelni tudják és megbecsülik a tudást, nem a munkás­, osztály ítélete az értelmiségi munka leértékelése, az értelmiségi és fizikai munkás közösen (kell. hogy megoldást találjon saját szociális érdekeik védel­mében, a szakszervezetek azok a szer­vek, ahol a legmesszebbmenően kép­viselni tudjuk érdekeinket, ezek meg­erősítésével érhetjük el minden orvos vágyát: egy egészségesebb nemzedék -s eey egészségesebb társadalom kialakí­tását, ahol megvalósul a szociálizmus elve: „Mindenkitől képessége szerint, mindenkinek munkája szerint" legyen jussa az élet javaiból. A gazdagok dőzsölnek — a dolgozók nyomorognak Sürgősen emelni kell a dolgozók életszínvonalát Villámriport arról, hogyan nyomorog az ötholdas ujgazda, az ipari munkás és a köztisztviselő (Szeged, december 7.) A megél­hetés "sohasem leientett olyan nagy problémát, inin-t na inainkban. Pén­zünk stabilizálása alkalmával a kor­mányzat azt igerte az ország öölg-o­zömak, hogv 1938-as jövedelmünk '4U százalékát biztosította. Vizsgáltak meg . a korinanyzat ígérete szerint alakult-e a heiyzet. 30 forint heti fizetése van egv ötholdas gazdának Vizsgálódásainkat kezdjük a faun. A városi ember, mikor taturof van ssió, legvint és azt mondja: »von a parasztnak mindene, de jól tno sím ív. Egészen pontos adatok e® számítások áljn-ak a rendelkezésünkre, ugv hogv heives képet tudunk adni. Földműveseink álma öt nóta io toia, KIS baz es háziállatok. Vegyük ezt az ideális helyzetet. Férj es telel ő­nek két gverinei*é van, ót hold földje, háza, egv lova. egy tehene, egy disznóm es baromfiállománya. Miivcn megélhetési' lehetőségeket biz­tosít számukra ez a -. vagyon - .- A teicorolt irtat állományra, mar csak azért is szüksége van, mert egvreszt a föld trágyázása megkívánia az. ál­latállomány tartását, másrészt okosan csak ttov tudia felhasználni kis va­oyonkáját. ha e/eket tartja. Elenged­hetetlenül szükséges, hogv i maste: hold földön gabonát vessen. Átla­gos ió termésnél 15 mázsa hozamra számíthat. A termésbői leszámitiui*. a másfélmázsa vetőmagot, másfél­mázsa csénlési díjat es- az o* hola irtán beszolgáltatásra kerülő ket má­zsa gabonát. Marad a gazdálkodónak 1(» mázsa gabonája. Egv holdon a gazdálkodónak teltébeniií takarmányt kell termesztenie áliatáiflomanvánai*. ellátására. Két hoídon kukoricát ter­mei a gazdálkodó. Átlagos >p ter­'nies esetén 22 mázsa morzsolt ten­geri te lesz. A disznó telhizlaiTasara szüksége van kí'en mázsa tengerire, a megmar töt 13 mázsát megeszi a meglévő állatállománya. ami szűkö­sen elég erre a célra. A megmaradt fe. holdon pedig kerti veteménve­ket termel a gazdálkodó, miután Öt hold után ugvancsak kef mázsa bur­"onv't kell beszolgáltatnia. Az öt­ho'das gazdának ezek aiaman ma­ra-n egész evi ellátására 10 mazs­kodóuak a tehén te (termékeit elfo­gyasztani, azt a piacra kelt vinnie, hogy a konvha körüli szükségletet fedezze (só, "paprika stb), ezenkívül hoz jövedelmet a telvén borjuia, a ló csíka-ja és a baromfiállomány. Pontosan átszámítva, miután a g-xr aálkodónak ezen túlmenően meg KÜ­lönféle közszolgáltatásoknak Kell ele­get tennie, az ötholdas gazdálkodónak ha­vonta harminc forint jövedelme van, amibői feleségével es Ket gyermekével nem csak megélni kelj, hanem ruházkodni is. Egészen tragikus és vigasztalan kep. Falusi gazdálkodónkon a legsürgő­sebben ' kel! a kormányzatnak segi­ten;e. Nemzett- vonatkozásban mér­hetetlenül káros, hogy gazdálkodóink­nak az önellátásra kell berendozkea­niök, ha rányitott gazdálkodás tcivna, ugv földműveseink jove­crtirne a többszörsére emelkedne a mainak, ezenfelül1 oedíg a föld ho­zama is a többszöröse volna. Ter­melést szövetkezeteinknek e/en a té­>-en m"ta'ko/ik felbecsülhetetlen je­lentőssége. melyeket az MKi- ha­tá:rr)70ft kivanságára sem ramogat olvan mértékben a kormánvzat, ahogy azt az ország erdekei meg­kívánnák. fdv él nr ipari munkás Ha megvizsgáljuk a városi prole­tariátust," ugyan ezt az elriasztó', szomorú kéoet kamuk. Ha Összegez­zük és megkeressük az atlagot, amit Kénzett szakmunkás és az úgyneve­zett segédmunkás kan. ugv arra i:z eredményre jutunk, hogv egv elol­dó/óra heti negyven tor:"' jut. A leg-obb ecetben egv heti bér a havi lakbérre elegendő." A második hét l ete-efe a villanvszámia és reszben a tirzekőanviuz fedezésére etegetjeh'. A hónap megmaradt két hetének kere­sete nedm a legóvatosabb és íeg­onttm-'stább számítás szerint «ern ele­gendő a dolgozóknak és pcsaládjának egyhavi ellátássára. Floi van még a ruházkodás es a gyermekek is­koláztatása. Ennek ellenére azt i.it­tak, ^hogy a dolgozók becsületesei megáll iák a hei vüket -es •ferme'es.unK Hónanrói-hónat-ga emelkedik, mm a gabona és a tehen termekei vala- unMs mUnkakészsége és egeszs.-o minta konyhakert hozadéka, tt ki-f a-„anota romlik. Hihetetlen nemzeti vamuk meg-egyezn, hogy a legrit- érték nK„v , t5n|cr a .fl l-abh esetben van alkalma a gazáni-1 munkakészsége Csoda, hogv még nem haltak éhen a hÖTnlkatmarotfah Ha vizsgálódásainkat tovább 1o.lv­• tatjuk, ugv sorrakerülnek a köztiszf­visselők, itt találkozunk azután a legszomonibh hervzet'ei. A kózri-szt­visselők fizetése a (08 forinttól 5ib forintig téried. Ha ezen a téren kí­séreljük meg a számításokat, frthe­te-í lenül állunk meg, hogv miért nem haltak éhen már eddig us Köztiszt­viselőink. A stabilizáció sikere vagy buio-sa azon ált, hogv a pénzügvigázgatósi­, gok milyen mértékben vetik ki es | haitiák he az adókat. Az állam io­vedeime't ezeken a szerveken keresz­tül szedik be. A munka nagyságára csalk egv jellemző pé'dát kívánunk elmondani. A megye területén osz­sz-ese" 65 pénzügyőr végzi a munkát. Az állam és a stabilizáció erdeke, hogv nunden jogos követeléséhez hozzá lusson. A dohánv és n szesz­,töz.ési kihágás e-dia a legtöbb mun­kát. Pénzügyőreink annak ellenere, hogy sem cipőt, sem ruhát, sem fegyvert nem kaptak, a magok ru­hájában végzik becsületesen munká­jukat és a stabilizáció óta értesülé­sünk szerint tizenkétezer jelentést ké­szítettek. Közben éhesen, fázva, gon­dolnak az odahaza nyomorgó család­tagiajkra. A bélistázás utan a sze­gedi Pén/ügyiigazgatóságnái a for­galmi adóhivatalban több mint egy hónapig, a tisztviselők éjiéi es nap­pal dolgoztak, hogv munkáuikat el­végezzék. A hivatali szobákban reg­gelig égett a lárrfba. A munkát azon­ban elvégezték és nem kaptak c"te egyetlen fillér túlóra díjat sem. Ha tovább megyünk és megvizsgáltak a városi tisztviselőket, csak égv pél­dára hivatkozunk. A városnak nutté­egy harminc adóhivatali Külterü­leti becsüse van, Ibü tonnr tizetek kannak. Hétfőn reggei elindulnak a tanvavilágrn és pénteken este tér­nek vissza. Szombaton beszámolnak végzett munkáiukrói. A vasarnapot családtak köréhen töltik. Legutóbb a város megszavazta, de a minisrté­rium még nem hagyta jóva a riavi százforintos úgynevezett fuvarköltsé­gét. Ezt az összeget arra kapják, hogy fedezzék kiszállásaik költsé­geit. Egyik áldozata — vagy ha ugy akarjuk "tisztviselője — a' varosnak megmutatta, hogy miután Csenge­lére száll ki, havonta 28 forintot fi­zet rá csak a vasúti költségre. De laknia és kosztolnia is kell a kiszál­lások alkalmával. Fgvik életerős ilyen adóhivatali külterületi becsüs a "be­csületesen elvégzett munka eredmé­nyeként egv even belül negyven ki­lót fogyott. Az infláció idején a varosnak je­lentős jövedelmet biztosított es ma a közellátást a 'ehetőség határain be­lül a városi községi élelmiszerüzem végzi. Ezek a tisztviselők három hó­nán óta csak fizetési előleget Kan­nak 148 forinttól 17b forintig. Majd­nem kivétel nélkül valamennyien csa­ládos emberek. Sürgős intézkedéseket köve­telünk Szükségtelen példákat es a szamo­kat tovább felsorolnunk. Ramutat­tunk legutóbb a pedagógusok tra­gikus beiv/étére. Az íttotsó órákat él­éül'. útikor köztisztviselőinken és a fizikái dolgozókon segíteni keU. Hi­szen ma csak azt látjuk, hogv két véglet van: a legtcljesbbe (ölét es a legsötétebb nyomor. Mig az egyik oldal déltengeri halakat, kaviárt es pezsgőt fogyasztanak, addig, akifc dolgoznak és életrehfvjiK a nemzet ui életfo'"má:á\ cheznek es nélkülöz* nek. A demokrácia pedig a oolgozók boldog és megelégedett országát akarja megteremteni. A tűrhetetlen és fairtli a tartan állapoton a korm á ny­zatnak a íegsűnrősehben ssegíteiti kelt, mert íernim volócfott és tiziku­el.eiíálkókéi'tek'íi -dotgo-jőkaf to­vábbi vegetációra Ígéretekkel már nem lehet sscrkenteni. Attni kell és barnr'iie-negvven forintos karácso­jivi -énéi' eket . Körtisztviselő nk es fizikai dolgozóinknak ne ni segély iá", mert nem nanlonók vagy koldu­so1", hanem becsületes dolgozók, a-'rik c^-'k a n-Cfférdemeb es keser>'e­sen megdolgozott becsületes l>ert kérik. AKIUTESES TÍFUSZ hordozója a f £ jf JJ a TETŰ biztos irtószere a Super cora por Hatásáért szavatol a gyár! Cora vegyészeti gyár BudapMt, X, Bihari-utca 2. Ar Ujságiróotthon hirei December Q-én, hétfőn délután 5 órakor a női tagozat megalakulása. * December 10-én. kedden délután fél 5 órakor dr. Ortufay (jyula előadása. fi December 11-én, szerdán délután fej 5 órakor Várnai Zsen, előadása. 4> December 12-en. csütörtökön dei­utám féi 5 órakor Roiozsvárv (írand­píerre Emit előadása. •e De ember 15-én, vasárnap délután fél ti órakor József Attila ünnepély. Szász Ferenc, a Detniagyarország szerkesztőié Tózset Attiláról ta.rt elő adást P. Radnótliy Eva, Majlath Mária, Versényr Ida, S. Papp Juha, Soimossy Margit lózser Att.iJ i verse­ket szavalnak es énekelnek. Zongorán kísér N. Denes Erzsébet. Q MNDSz 40 szegény gyer­meknek ad ruhát karácsonykor I (Szeged, december 7.) Mint már je­lentettül:, a Magyar, Nők Demokrati­kus Szövetsége országos akciót kezde­ményezett 100.000 magyar sz.gény gye­rek felruházására. A MNDSz szegedi csoportja is csatlakozott az akcióhoz és az előjelek után ítélve, a gyűjtés ered­ményeképen mintegy 600 szegedi gye­reket sikerül ruhával ellátni. A MNDSz szegedi csoportja nagy lelkesedéssel és önfeláldozással végzi a gyűjtés munkáját, eddig jelentős si­kert értek el. A következő adományok futottak be. Rosmann testvérek 1000 forint, Csáki Ferenc tíz éves gyerek felöltöztetése, Tisza-malom két mázsa liszt, Faludi-maiom 175. kg. liszt, 'Ábra­hám József paprikakereskedő 10 íkg. paprika. Szegedi Kenderfonógyár 1000 forint, Rókusi konzervgyár 500 forint, Ujszegedi Gőzfürész és Ládagyár 600 forint, Gyufagyár 600 forint, Pick sza­lámigyár 600 forint, Fehér Mátyás 70 forint, Csáki János 50 forint, Körösi Géza 50 forint. A gyűjtés tovább folyik és egészen bizonyosan jelentős összegek fognak még befolynú így 600 szegény gyermek szeméről törli le karácsonyra a MNDSz a könnyeket. Hatszáz gyermek meleg ruhában és jó cipőben járhat iskolába. RÍDIÚ-VILLANY SZEMMÁRI ANDOR-nál, Kossuth La­jos-sugárul 10. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents