Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-08 / 277. szám

í DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP. 1946 DECEMBER 8. Anyagi csőd előtt áli a szegedi egyetem Az egyetem üzemi bizottsága beadvánnyal fordult a kultuszminiszterhez és azonnali segítséget kért A miniszterhez intézett beadvány szerencsétien módon szembeállítja a tudósok helyzetét a színészekével (Szöged, december 7.) November végén Pécsett az ország egyetemeinek gazdasági igazgatói és üzemibizottságai üléseztek. Az ülésen megjelent a közoktatásügyi és pénzügyi kormányzat kiküldötte is. Tragikus megállapítást tettek az egyetemek kiküldöttei: az egyetemek annyira komoly anyagi válsággal küzdenek, hogy további fenn. tartásuk veszélyeztetve van. Az egyetemek javadalma annyira minimális, hagy abból szükségleteinek alig egy tizedrészét tudja csak fedezni. Illetékes tényezők olyanirányú nyilatkozatot tetlek, hogy ha a pénzügyi kormányzat sürgős anyagi segítséget nem nyújt, úgy végső szükség esetén 1—2 egyetemet időlegesen megszüntetnek. Szeged egyeteme egészen különleges helyet foglal el az ország hasonló tudományos intézetei sorában. A szegedi egyetem bizonyos vonatkozásban világhírre tett szert, mert a nobeldijas Szentgyörgyi Albert itt végezte világhirü kísérleteit, amelyek éppen- a szegedi tájjellegben gyökerező adottságodé — a paprika — következtében vezettek sikerre. A sebészeti klinikán hetenkint károm szor operálnak A kultuszkormányzat — Keresztury vezérkedésévef — egészen furcsa intézkedéseket hozott a szegcdi egyetemmel kapcsolatban. Igy utasította a bélistázás után az egyetem gazdasági hivatalát, hogv az elbocsátásra ítélteken kivül még száz alkalmazottat küldjenek el. Ez azt jelentette volna, hogy az egyetemen úgy a tudományos kutató. mint egészségügyi cs tanügyi oktató* a lehető legminimálisabbra csökkent volna. Atmenctilegi a ©azdasagi hivatal talált megoldást és így a tisztviselőket nem bocsátották el egyrészt azért, mert antiszociális lenne télvíz idején sokgyermekes emberekét kenyérkereset nélkül hagyni, másrészt az egyetem munkáját legalább a mostani mértékben fenn kell tartani. A tisztviselők megtartását az tette lehetővé, hogv egyrészt a dologi kiadások, másrészt a klinikák kiskasszájának terhére tartották vissza a tisztviselőket. Ez a helyzet azonban nem szabad, hogy állandósuljon. mert az lcnr.e a következménye. hogv az egyetem tudományos kutató munkájának fenntartásához közvetlenül. vagy közvetve szükséges anyagi létminimumot más célra fordítják és ezzel az egyetemen a tudományos kutatás lehetősége tovább csökken. Jellemző az egyetemi helyzetre, hogy a szegedi sebészeti klinikán hetenként csak háromszor operálnak, mert hiányzanak a sterilizációhoz szükséges eszközök. A fűtés az egyetemi klinikán már a legszükségesebb minimum alatt van. mert a tájékozatlan' látogató úgy érzi. hogy nem fűtenek. A klinikák tetőzete kivétel nélkül mind megrongálódott, az ablakokat — csak a külsőket — részben üveggel, részben falemezzel pótolták. Kivételes elbánást az egyetemeknek Ez a helyzet arra késztette az egyetem központi üzemi bizottságát, hogy beadvánnyal forduljon a kultuszminiszterhez, melyben többek között a következőket mondják: A bizottság kényleien rámutatni arra a tényre, hogy kultúrpolitikánkban furcsa kettősség nyilvánul meg. A velünk szomszédos nagy keleti demokrácia példájára hivatkozva, a színészek csoportja kiemeltetett a bosszul honorált köztisztviselői státusból és színházi kulturánk felemelésére valóban hatalmas áldozatokat hoz az ország. Ezzel szemI ben mintha teljesen elfeledkeztek volna kultúrpolitikánk és pénzügyi politikánk irányítói arról, hogy mind a velünk szomszédos hatalmas Szovjetunióban, mind pedig a nyugati demokráciákban az igazi szellemi arisztokrácia, a nemzet legfőbb konstruktív eleme, az elsőrendű kulturmissziót teljesítő tudósok, még az előbb kiemelt színészi osztálynál is jóval kiváltságosabb helyzetet élveznek. Magyarország hihetetlen erkölcsi süllyedésének, amely végül az 1944-es összeomláshoz vezetett. egyik legkomolyabb oka, az általános tudatlanság volt. A szegedi egyetem központi üzemi bizottsága a kultuszminisztertől a következőket (kéri: Eszközölje ki a pénzügyi kormányzat egyetértését és tegyen sürgős előterjesztést a minisztertanácsnak, hogy az összes egyetemeket részesítsék kivételes elbánásban úgy a személyi, mini a dologi kiadások terén. Ezen túlmenően pedig az egyes karokon csökkentett asszisztencia létszámát a karok előterjesztésének megfelelően emelje fel. Az összes egyetemi alkalmazottait számára a jelenleginél magasabb számú végleges állás létesítését kérik. Végül az egyetemi alkalmazottak részére nemzetépítő munkájúknak megfelelő „tudományos" pótlékot kieszközölni. Vagyis olyan tudományos pótlék rendszeresítését kéri. amely az összes egyetemi alkalmazottak fizetését az állami színházak színészei és színházi alkalmazottak fizetésénél magasa bb nívóra emeli, feltétlenül elismerve azt az elvet, hogy a pótdíj az egyetem összes alkalmazottait — kivétel nélkül — megilleti, mert vagy közvetlenül a tudomány művelői, vagy közvetve szolgálók mindannyian. Űzzék ki előbb a reakciót az egyetemről örömmel üdvözöljük és köszöntjük az egy.tem beadványát, melyet mi is a magunk részéről támogatunk. Szerény megjegyzésünk csak az. hogy ha a tudósainkat olyan elvek alapján akarjuk dotálni, amint azt a Szovjetunió teszi, úgy az anyagiakért folytatott harcban talán szellemi síkon is igyekezzünk azt a haladó szellemiséget a magunkévá tenni egyetemeinken, .mint a Szovjetunióban van. Meg vagyunk győződve, hogy rosszemlékű „demokrata" kultuszminisztereink szomorú kettős,ségü politikája véget ért, hisszük, hogy tudósaink is szakítanak a konzervativizmussal és nemfogják többé beadványukban másodrendű kulturmissziót teljesítőknek nevezni demokrácáinkat építő és demokráciára nevelő színészeinket. Nagyon helyes, hogy a tudósok és az egyetem alkalmazottai önérzetesen követelik a jobb megélhetést biztosító javadalmazást, ami meg is illeti őket. De nem helyes, hogy a tudomány emberei lebecsülvén a színházművészet jelentőségét, a két értelmiségi réteg szembeállításával akarják céljukat elérni. Hála az üzemi bizottságnak, az egyetemi alkalmazottak is felhasználják a demokrácia lehetőségeit, egyelőre csak anyagi síkon. Azt hisszük azonban. hogy a professzor uraknak szellemi téren kellett volna kezdeni a demokratizálódást. Sokkal nagyobb esélylyel ós megnövekedett önérzettel léphetnének most fel anyagi követeléseikkel, ha a reakciós szellemet kiirtották volna a szegedi egyetemről. Sajnos, nem így van. Ezért hát azt javasoljuk, hogy az egyetem értelmiséai dolgozói indítsanak egyidejűleg a mostanihoz hasonló erélyes mozgalmat a demokrácia megszilárdítása és a régi szellem kiűzése érdekében. Mindjárt nagyobb súlya lesz a fizol ésrendezési követelésnek. Nincs orvosa az 1500 lakosa Oszentiván községnek Alig pár kilométerre Szegediéi a. legnyomorultabb középkori elmaradottságban tengődik a falu népe az MKP falutétogafrii elsősegélyt visznek Ószentivánra Rádiót, varrógépet karácsonyra 12 havi részletfizetésre már most vásároljon MARKOVICS műszaki üzletéből. (Szeged, december 7.) A MKP Városi a faluért mozgalom keretén belül va-! áárnap a lelkes, falulátogató gárda! Ószcntivánra látogat el. A falulátogatást megelőzően a MKP tagjai meglátogatták az ószentiváni szervezetet, melynek segítségével megállapították a legsürgősebb tennivalóikat. Szomorú képet mutat a kis 1500 lakosú község. Közel van Szegedhez, de mégis csáknem megközelíthetetlen. Vasútja nincs, az utat is erősen megrongálta a háború. A falu jegyzője, papja és bírája kezdetben bizalmatlanul fogadták a MKP kiküldött embereit. Mikor azonban kiderül, miről is van szó, enged a bizalmatlanság és közlékenyek'lfesznelc az emberek. Nagy az érdeklődés a falulátogatás iránt. Hiszen a falunak nincs orvosa. A háborúban és a rossz élelmezési viszonyok következtében fizikailag erősen legyengültek a falusi dolgozók és a különféle betegségekkel szemben bizonv nem ellenállóak. A falulátogatást előkészítő csoport látogatást tett a község egyik szegény családjánál. A legsötétebb plolet árnyomorral találkoztak a nyolcgyermekes családnál. A felnőttek rongyos és egészen hiányos öltözetben, lábbelijük Times, a gyerekei'; félmeztelenül ténferegnek a hideg lakásban. A konyhában inkább füst, mint meleg van. Élelmiszer pedig semmi. Nem az egyetlen ház, ahol ilyen sötét a nyomor. Ószentivánra még az újság is két napos késéssel érkezik annak ellenére, hogy 18 kilométerre van Szegedtől. A falu lelkiségén meg is látszik ez a hátul lkullogás. A haladó szellemiségnek nyoma sincs. A legsötétebb feudális szellem és elmaradottság üli meg a lelkeket. A Zöldkeresztes ház súlyosan megrongálódott, de ?, községnek nincs költségvetési fedezete, hogy megjavíttassa. Két iskolaépülete van a falunak, azonban tüzelője egyiknek sincs és a gyerekek ezért nem járnak iskolába. A MKP fa.lulátogatásainak jelentősége talán ószentivánon jelentkezik a legjobban. Nemcsak a leggyorsabb segítséget viszik a fdlu nyomorgóinak, hanem a mindenen segíteni tudó tudást és felvilágosítást is. Ószentivánon nyáron a mindent elszürkitő por, mig ősztől tavaszig a haladiniakarót a feneketlen sár húzza vissza. Ezen a helyzeten sürgősen segíteni kell, mert a demokrácia nem tűrheti meg, hogy egy falu hibáján (kivül ennyire elszakadjon az új magyar életformától. A MKP falulátogató csoportjának szeme a falun lesz és segítő készsége minden körülmények közt a falu bármelyik elesettjének a rendelkezésére áll. H&tdUíi/ML Mtyy* választék férfi-, dőf Köretekben selyem kalönJegeaeégekbeu ICmács Béla divatáiu uxtttéteh,, Tisza L.-k&ud 51. Alkalmas karácsonyi ajándékkelmék megérkeztek! KÖNYVSZEMLE Gróf Ciano naplója 1939-1943 A volt olasz kü'Iűgvimii szter titkos politikai feljegyzése; teíjes és jrieoröviditetien tonnában. Ciano gror 1939 január 1 -tői kezdve egeszcu a küIiigynuitisztcrségÜŐL való elmozdításáig, 19T3 lebruar 8-ig pontos naplót vezetett, amelybe napról-napra feljegyezte a legfontosabb, nemcsak Olaszország, ue egész Európa sorsára jelentős esemenveket. A Naplót Ciano kivégzésé után ie lesénre, ívuissohn'i Edda fetsóolaszorszá?! terhes parasztasszonynak öltözve csempészte at Svájcba, ahol Közlését egy nagy amerikai világlap, a chicagói Dai.y News szerezte meg. Könyvalakban a Doubleadav nagv amerikai Kiadóvá'lla at art1 a ki Summer Webes előszavával. t/ a Napló egyik legértékesebb történelmi dokumentuma' az etmuú napokban s egyben legérdekesebi/es legizgalmasabb emtémrta a vilaighábour tragikus korszakának. Ezen a Nanlón át nyerhetünk mélvebb benillantnst a Téngciv nemzetköz:' politikájának sörét boszorkánykonyhájába. Ez ad tiszta képet Hitler Németországának es Mussolini Italiajánaik niesterkedéseirői, ez ervet'" meg a leigázott népek mély süftyedés*: es Hitler csatlósainak lealiasodásái-'a íegiekiismeret'eiúhb empertehiscegig. A Naplón keresztül oivan megrázó 'rép bontakozik kr előttünk, ametv Dante hatalmas Költeményének internóiával vetekszik. Monumentális, országok es népek sorsát oldon tó, roppant események árnyékában, sót szor azoknak irányt adva, bűnös es nevetséges emberi gyöngeségek húzódnak me", amelyeket a Napló kíméletlenül leleplez. Megdöbbentő képet ad az egész olasz fasizmus hclsö ziláltságáról es ziiílötségéról s rávilágít Mussolini féktelen és ostoba hiúságára. A magvar olvasó közönséget kiváltképpen érdekelhetik a Magyarországra vonafkozo, sokszor CSÍPŐS élű. de egyben a dolgok igazi arcát is leleplező feljegyzések, nmeivek egészen más színben tüntetik tei Mussolini /barátságát . t mellett az eméssz mű izgalmas erdekességu, feli ifin e s el só ö tva smán y. A kötethez előszót Summer W öles, az HSA külügyi államtitkára irt, aki in-ár akko1' tiKfonjjsf szerzett a NapTóról, amikor Roosevelt einök kiküldetésében még a nyugati nagy Irrémet támadás megindítása elölt /Európában járt és közvetítő béketapogatózásai soáru tárgyalt Ciano gróffal. Summer Welles maga ezt iria a Napló írójáról: Ciano grót kétségtelenül korának jellegzetes teremtménye és naplójában pontosan annak mutatja magát, ami eteteoen volt Olaszország egy teljes dekadens korszakának amoralis terméke, aki nemzetközi vonatkozásokban nem ismén erkölcsi gátlásokat és sokszor jobb meggyőződése ellenére vakon •es szolgaian követte Mussolini irány itá sál A vaskos kötet, ajnelV elsőrendű lieivet toglaif el a világ legtragikusabb korszakának hatalmas "okmánytárában, a legkíméletlenebb élességéi lenn'"világét be ennek a korszaknak véres kulisszái iriöge s ugvis mint történelmi forrás s úgyis mint a legmélvebh emberi dokumentum es paratlan érdekességéi olvasmány, legnagyobb eseménve a magvair könyv* piárnak. (Athenaeum kiadás.I M. ÍLJIN Az óra históriája Az időmérés és az óra története. A hatalmas orosz birodalom adta az emberiségnek M. üjint, az 0 mindenbe bevilágító, mindent egyszerű elemeire bontó és józan világossággal bemutató tehetségét. Ebben a lenyűgöző érdekességéi könyvben, nniiunyájunk időmérőjének, az órának rcjlódéssét nyújtja olyan izgalmas sno rásu előadásban, amilyenre nincs példa a tudomány eredményéit népszerűsítő irodalomban. Mint egv hatalmas filmben ugy pörögnek" Je lel lei szemeink elótt az idomérés eseményei a legprimitívebb »órá«-tói. az e^-i óra<-toi kezdve a napórán, a tetóarán es vrzt oran át egeszen a gépóráig s annak legmodernebb változatáig: a kronométerig. Ezt az utat frissen/ s/.mesen es változatokban gazdagon tárja oivasói elé az uí arosz prózaurás.egviK íegldváTóbh mestere. Ara 15 tonnt.