Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-08 / 277. szám

tilág proletárjai egyesüljetek I szeged, 1948 december 8. vasárnap, ili. éti. 277. fi. ín: 40 fillér. DELMAfiYARORSZAfl A MAGYAR KOMMUNISTA PART D É L M A O Y A R O R S Z A G I NAPILAPJA Tüntetések és küldöttségjárások jelzik) azt ai feszültséget, amely a dol­gozók leikében eleven erővel ól a fele­más koaliciós kormányzás tehetetlen­'eége iránt. Mélyebb oka ennek a türel­metlenségnek abban rejlik, hogy a Bal­oldali Blokk hiába sürgeti a politikai helyzet teijes tisztázását és a reakció • kiseprését a legnagyobb koaliciós párt­ból, a Kisgazdapárt vezetői gyakori s ájtatoskodó mellébeszéléssel igyekeznek kibújni a fontos kötelezettség alól. Ez 'a föoka anpak,. hogy divergens, egy­mással ellentétes erők működnek a kor. mányzatban, amelynek a nép érdeké­ben való tevékenységét hatásosan aka­dályoza a reakció és a nagytőke kulcs­pozíciókban működő képviselői. Ez az mka annak, hogy a koaliciós kormány­zás tele van hibával és a különböző érdekcsoportok szempontjai érvényesül­nek ott, ahol kizárólag a dolgozók érde­keit kellene szem előtt tartani. A poli­tikai helyzet tisztázatlansága igy hat ki az ország egész gazdasági életére cs iiogy ma a dolgozók ugyázóiván min­den kategóriája nyomorog, elsősorban a Kógazdapárt huzavona-politikájának tulajdonítható. A kisgazdapárti pénzügyminiszter -állapította meg. hogy a forint a legszi­lárdabb valuta Középeurópában, az ugyancsak kisgazdapárti közellátási mi­niszter jelentette, hogy az ország, élel­mi szer készlete fedezi az uj termésig a lakosság szükségleteit. Mégis azt látjuk, hogy itt hiányzik a burgonya, ott a ve­tőmag. amott eltűnik a hagyma és se­re' sincs a tojás. K-öéeUátási anarchia uralkodik a meglevő készletek elosz­tása tekintetében és az iparcikkek ár­politikájában is teljes a zűrzavar. Az egész ország lakossága várja, köveleli az árak gyors s alapos letörését, a fe­ketézők kegyetkn megbüntetését, de az adminisztrációt és a gyors kivitelt a reakciósok s nagytőkések szőrös keze akadályozza, aminek következtében semmi sem történik, csak nagy szavaik ás Ígéretek hangzanak, de azok aztán annál sűrűbben. A dolgozók már megelégelték ezt az oktalan huzavonát és ezért követelnek hangosan és erélyesen gyors megoldá­sokat a budapesti parlamentben épp­úgy. mint a szegedi városházán és az ország minden részében. A polgári la­pok, főleg a Kisgazdapárt orgánumai a népnek ezt az ingerültségig fokozódott türelmetlenségét ugy igyekeznek beál­lítani, mintha ez valamelyik pártnak a politikai manővere volna. Azt írják, hogy nem Játnak okot a tüntetésekre és elégedetlenségre, mert ha a dolgozóik szó nélkül birták az inflációs idők szörnyű szenvedéseit, akkor indokolat­lan, hogy ma a stabilizációs korszak­oart robbanjanak ki az indulatok. Erre -a cinikus cs ostoba érvelésre csak azt válaszolhatjuk, hogy a dolgozókat az inflációs időkben éppen a munkáspár­tok hallatlan erőfeszítése tartotta visz­sza a lázadozástól, mi voltunk azok, akik fegyelmeztük a tömegeinket, több­'.ermeiésre buzdítottuk a dolgozókat, mert meg akartuk teremteni a stabil forintot, a normális életlehetőségeket -és a demokrácia gazdasági rendjét. A munkáspártok áldoztak ezért népszerű­séget és mi teremtettük meg a forintot. A stabilizáció sikerült, de a dolgozók a saját bőrükön érzik, hogy az uj gazda­sági rend kiépítése nem a nép érdekei­nek irányában halad. Emlékeznek az infláció embertelen szenvedéseire és ir­tóznak attól, hogy ez a helyzet ismét visszatérjen. Élénken emlékeznek a fe­ketézők hőskorára és ezért olyan inge­rültek ma, amikor a reakciós sajtó tet­tetett naivitással semmi okot se lát az aggodalomra. Hát nekik kevés okuk van erre, de annál több okuk van a dolgozóknak a felháborodásra azért, ami ma történik és ami mögött az inflációs mult rémké pei fenyegetnék. Ezért ingerült ma a tömeg, ezért tüntet és követel. Nem engedjük a sta­Oilizáció eredményeit lerontani és a de­mokrácia gazdasági rendjét ismét a ka­pitalisták, reakciósok és feketézők va­dászterül-tévé változtatni. Ne ígéretekkel etessenek bennünket! Burgonyát és tűzifát követelnek Szeged dolgozói Munkásküldöttség fegyelmezetten, de határozott hangon követelte a közellátási kormánybiztostól, hogy záros határidőn belül lássa el a várost a hiányzó közszükségleti cikkekkel Drákói szigorral büntessék a feketézőket és árdrágítókat! Szerdán visszajövünk! (Szeged, december 6.) Borús, nedves, ködös decemberi délelőtt volt szomba­ton, mikor a Magyar Kommunista Párt szegcdi törvényhatósági képviseletének tagjai Farkas István elvtárs vezetésé­vel munkásküldöttséget vezettek a köz­ellátási kormánybiztoshoz. Tépett, sza­kadt ós foitosruháju, agyonkinzott és csontig lesoványodott dolgozók mintegy 70 főnyi csoportja. Kivétel nélkül vala­mennyien rossz cipőben, de fegyelme­zetten és méltóságteljes: n vonultak a torony alá. Pálfy György főispánnáik Farkas István elvtárs előadta, hogy a magyar dolgozók miután megteremtették a sta­bil pénzt, jogosan elvárják, hogy ellá­tásukról gondoskodás történjen. Mind­ezideig a dolgozókat Ígéretekkel etet­ték. A munkásság kqpetgli, ijflau ^ gonyaoal és tiizelóvei zárol tMiá'iáíőii belül lássák el. A dolgozókat nem ér­deklik a kifogások éá nehézségek. A magyar dolgozók a forint megteremté­sével bebizonyították, hogy csak ráter­mettség és akarat kérdése minden pro­bléma. Farkas elvtárs beszéde során a dol­gozók küldöttsége .közbekiáltásokkal adtak hangot véleményüknek. Követel­ték a dolgozók, hogy mondjanak le az olyan tisztviselők, akik nem tudják fel­adatukat ellátni. Kérdést intéztek a főispánhoz, hol van az a 469 vagon fa, amit Szegednek) kiutaltak? Bejelentette a küldöttség tiltakozá­sát a Wéil-házaspár kétszáz forintcs büntetése ellen. Követelte a küldöttség, hogy a főispán forduljon: táviratilag az igazságügyminiszterhez, hogy drákói szigorúsággal büntessék a feketéző ár­drágítókat. Ezenkívül előadta a küldött­ség, hogy a főispán ugyancsak távirat­ban követelje az igazságügyminiszter­től', hogy az utóbbi két hónapban tetteri­ért feketézőket, árurej'égetőket és ár­drágítókat állítsák a statáriális bíróság elé. Pálfy György főispán, közellátási kormánybiztos válaszában rámutatott, hogyan képzeli el Szeged tűzifával való ellátását. Elmondta a közellátási kor­mánybiztos, hogy Sze§pd 30 vagon rend­kívüli burgonyakiutalast kapott Bajá­ról. Kérte a főispán a küldöttséget, miután szállítási lehetőségei nincsenek, az üzemek bocsássák rendelkezésére au­tóikat, hogy azokkal elhozathassa, a burgonyát. A munkásság tiltakozott Pálfy főispán ilyen elképzelései ellen, követelték, hogy a főispán hivja be közmunkára a MATEOSz-kocsikat, in­ditsa útnak hétfőn és keddre a burgo­nya Szegedre érkezik. Közben azonban felhívták Baját, ahol a MSzK azt a felvilágosítást adta, hogy Baján nincs 30 vagon burgonya, legfeljebb ha 1—2 vagonnal össze lehetne szedni a gazdál­kodók tói. A közbekiáltások megállapí­tották, hogy bohócot csináltak a főis­pánbót a 30 vagon burgonya kiutalás­sal. A dolgok ilyen módon való kifejlő­dése arra késztette a küldö.ttséget, hogy határidőt szabjon: ai közellátási kor­mánybiztosnak, mikorra szerezzen bur­gonyát. Megállapodás szerint szerdáig várnak a dolgozók és akkor ismét láto­gatást tesznek a főispánnál... Ez a játék, ami a torony alatt le­folyt, a stabilizáció első pillanatában kezdődött. Dolgozóink megelégelték azo­kat a kiutalásokat, amelyekre semmit sem kaptak. Ezaikaiommal méltóságtel­jesen és fegyelmezetten viselkedtek a dolgozók, de türelmük kifogyott! A köz­ellátási kormánybiztosnak megbízatása értelmében el kell látnia Szegedet -élel­miszerrel. Miután papirossal nem lehet az éh.s dolgozókat kielégíteni, a kor­mánybiztos feladata és munkaköre, hogy előteremtse a szükséges élelmi­szert. Minden elismerésünk a dolgozóké, akik ennyi önuralommal rendelkeznek. De nem lehet egyetlen hurt sem túlfe­szíteni, mert az elpattan. A dolgozók türelme is túlfeszített, ezt a közellátási kormánybiztosnak tudomásul lcell ven­nie. Szerdán a dolgozóknak burgonyát kell kapnia, mert tovább nem várnak és nem engedik magukat hitegetni! Ha ..vei-cj^n Szegednek rpm igaz burgonyá­ja, ismét látogatást fesz a munkássága városházán... Táviratok tömege kér gyors intézkedést A küldöttség távozása után. a főis­pán elrendelte, hogy táviratot küldje­nek a miniszterelnöknek, a közellátási miniszternek, a földmüvelésügyi minisz­ternek, a Gazdasági Főtanácsnak és az igazságügyminiszternek a küldöttség kö­veteléseinek előtárására. A miniszterel­nöknek küldött és a Gazdasági Főtanácsnak. sze a városházára a gazdasági távira:ban a főispán rámuta-1 megbeszélésére. • tott, hogy a december l-re igért általá­nos árcsökkentés még mindig nem kö­vetkezett be. A dolgozók türelme elér­kezett legvégső határához, ezért sürgős intézkedést kért az árak letörése terén. A földmüvelésügyi miniszternek kül­dött távirat; a tüzifahelyzetet teszi szó­vá. Szeged dolgozóinak úgyszólván egyetlen kiló tűzifájuk nincs s ha nem történik gyors intézkedés, a helyzetért nem vállalható tovább a felelősség. Rá­mutat a táviratban a főispán, hogy Zala vármegye területén többezer vagon fa vár elszállításra. Kéri, intézkedjék a földmüvelésügyi miniszter, hogy ebből a fából Szegednek is jelentős mennyi­ség jusson. A közellátási minisztertől burgonyát kért táviratban a főispán, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a burgonya necsak utalványon érkezzék meg Szegedre, hanem tér.fflegesen, va gonokban is. Rámutatott táviratában a főispán, hogy a legutóbb Bács-Bodrcg vármpgye területéről Szeged részére kiutalt 30 vagon burgonya csak papíron van meg, mert a bácsimegyei gazdák még be sem szolgáltatták. Az igazság­ügyminiszterhez küldött távirat a feke­tézők, árdrágítók és spekulánsok ügyei­nek visszamenőleges felülvizsgálását kéri, ho-gy statáriális biróság elé legye­nek állíthatók. A főispán egyébként hétfőn déli 12 órára pártközi értekezletet hívott ösz­helyzet Rákosi Mátyás elvtárs közbelépésére január 1-re várható a tisztviselők fizetésemelése A közalkalmazottak helyzetének javítása érdekében foly­tatott harcról számolt be a szegedi tisztviselői szakszervezet gyűlésén Szamai országos íőtvtkár (Szeged, december 6.) Szombaton Szegedre érkezett Szamai Lajos elvtárs, a Városi Alkalmazottaik1 Országos Szö­vetségének főtitkára. Ebből az alkalom­ból szombaton délben gyűlésre hívták össze a városháza közgyűlési termébe a­városi alkalmazottak szakszervezetének tagjait. Résztvett a gyűlésen Tombácz Irnre elvtárs is, a Magyar Kommunista Párt nemzetgyűlési képviselője. A zsú­folásig megtelt teremben dr. Tölcséry László szakszervezeti elnök üdvözölte az országos főtitkárt. Napirend előtt Kiss Andor tanácsos, a városi adóhivatal vezetője szólalt fel és tolmácsolta a szakszervezeti tagok­nak azt. a kérését, hogy a karácsonyra való tekintettel szakszervezeti beszerzé­si csoport január 15-ig ne vonjon le részletet a tagoktól a különböző bevá­sárlások törlesztésére. A szakszervezet vezetősége hozzájárult a méltányos ké­rés teljesítéséhez. Szamai Lajos főtitkár szólalt fel ez­után és részletesen ismertette a tisztvi­selőt ársadaimat érdeklő problémákat. Szólott a közalkalmazottak nehéz hely­zetéről és emelt hangon jelentette ki, hogy a köztisztviselők is megkövetelhe­tik az őket megillető létminimumot. A köztisztviselő jelenlegi fizetéséből nem lud megélni. Követelte, hogy a kor­mány váltsa be igéretét, amit a B-listá­zás megkezdése előtt te't. Azt mondot­ta akkor a kormány, hogy kisebb, de jobban fizetett tisztviselőgárdót akar. A tisztviselőgárda csökkentése megtör­tént, most jöjjön a nagyobb fizetés. Emeljék fel a tisztviselői fizetéseket a létminimumnak megfelelően, fi Városi Alkalmazottak Országos Szövetségébe tömörült tisztviselőtársadalomnak az a kívánsága, hogy a XV. fizetési osztály­tól a VIL-igi fizetésemelést hajtsanak végire olymódon, hogy a legkisebb tiszt­viselői fizetés 200 forint legyen. Szamai főtitkár ezután azokról a tárgyalásairól számolt be, amelyeket vezeiő tényezőkkel folytatott a közal­kalmazottak fizetésemelésének érdeké­ben. Elmondotta, hogy tárgyalt ezirány­ban a jténzügyminiszterrel és a belügy­miniszterrel, sőt Rákosi Mátyás és Sza­kasits Árpád miniszterelnökhelyettesek­kel. Tárgyalásainak akkor mutatkozott az első kézzelfogható eredménye, ami­kor Rákosi Mátyás elvtársnak tárta fel a tisztviselők nehéz helyzetét. Rákosi elvtárs magáévá tette azt a nézeteti hogy a demokratikus rendszer nem tűr­heti el, hogy a köztisztviselő éhezzék. Rákosi elvtárs nem ígérgetett, hanem nyomban cselekedett! Azonnal érintke­zésbe lépett a pénzügyminiszterrel és a rövid tanácskozásnak az le'.t az ered­ménye, hogy január elsejére várható a

Next

/
Thumbnails
Contents