Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-25 / 291. szám

sz«eda. d£cub!dbhb 25. DÉLMAGYAROKSZÁG AK MKP zenei szeeün&ríuma Hogyan hallgassunk operát? Irta: Várady László, a Szegedi Nemzeti Színház karnagya. ii. A« cnek szerepe * dramábaa Miután tisztáztuk az opera, mint drámai műfaj lényegét, most vegyük ©orra a műforma összes hatóelemeit, melyek az ének, zenekar, mozdulat­gesztus és diszletvilágitás és vizsgáljuk; meg, mennyiben szolgálják ezek a ható­elemek a drámát, mi az egyes elemek­nek az egyéni kifejező eszköze, amely­lye! résztvesz az együttes törekvésben, hogy különböző hatósugara művészi fonnák egységes . drámai hatásban egyesüljenek. Előre kell bocsáj tanunk, hogy az elemeknek ez a kivánt egyensúlya ideá­lis törekvés, mely átlagos operaelőadá­sokon nem mindig valósul meg, hanem gyakori eset, hogy valamelyik elem a többi rovására túlsúlyba kerül. Ilyen esetek pl. ha valamelyik énekes nem törődve sem szerepének szövegi értel­mezésével, sem pedig játékának, moz­dulatainak kifejezésével, feladatát csu­pán szép és hatástkeltő hangok meg­formálásában látja. Egyes karmesterek is gyakran esnek abba a hibába, hogy minden figyelmüket a zenekarnak szen­telik, igy "a hangszeres együttes pro­dukciója kerül előtérbe, szintén az egy­séges drámai hatás rovására. További gyakori hiba az optikai, dekoratív ele­mek (díszlet, jelmez, világítás) túl­súlya. Vannak operaelőadások, amelye­ken a diszletek, jelmezek, függetlenül a drámai hatásuktól öncélunkká vál­nak és csupán dekoratív festőiségük­kel igyekeznek hatni. Mindezek az egyéni hatástörekvések hibák a műfaj egységes drámai hatásának szempont­jából. Egy ideális operaelőadás irányí­tóinak (karmester, rendező, díszletter­vező) bölcs önmérséklettel kell rendel­kezniük, amellyel a legmesszebbmenő módon tekintettel vannak egymás szán­dékaira és minden igyekezetükkel alá­rendelik egyéni érvényesülésüket a leg­magasabbrendü kollektív művészi fel­adat: egy ideális operaelőadás céljai­nak. Az opera drámai megjelenítésének legfontosabb hatóeleme az ének, hiszen az énekelt szöveg jelzi azt az érzelmi alapot, amely a drámai cselekmény el­indítója. A szövegben kristályosodik ki az érzelmek egymásrahatása, az indu­latok összecsapásából fejlődő konflik­tus. A drámában szereplő figurák em­berek, érzelmek, indulatok képviselői, akik érzelmeiknek énekké felfokozott szavakban adnak kifejezést. A szava­kat, mondatokat a mögöttük izzó szen­vedély énekké magasztosítja, az emberi hang és a zene ezt az izzó szenvedélyt töretlen erővel viszi a hallgató elé. A hallgató tehát kettős hatással ta­lálja magát szemben: a zene és ének dinamikája sokszorosari felfokozott erő­vel érzékeltet valamely indulatot (lán­goló szerelem, gyűlölet, tüzes lelkese­dés stb.) azt, hogy ezek közül melyik lebeg az alakitóban, az egyidejű szöveg világítja meg. Tehát, h® egy operának csupán a szövegét hallanánk, tudnánk j ugyan, hogy milyen érzelem füti a szin- j padi figurát, az érzelem nagyságáról, intenzitásáról azonban nem lenne fogal­munk, vagyis azt teljes mértékben csak megérteni tudnánk, de nem átérezni. Az együttérzés intenzitásához van se­gítségünkre a szöveggel egyidőben meg­szólaló zene és emberi énekhang szug­gesztiy varázsa. Ezért fontos követelmény, hogy a hallgató egy elénekelt operarészlet szö­vegét is pontosan ismerje, mert csak igy érezheti át teljesen a drámai szen­vedély tartalmát és intenzitását is. Az operák cselekményének felépí­tése dramaturgiai szabályok szerint tör­ténik. Ezek legfontosabbika, hogy a cselekmény szerkezete fokozódó feszült­ségek és nyugvópontok váltakozását mutassa. Vagyis a prózai színmű dia­lógusadnak megfelelően, zenei párbeszé­dekben fejlődjön a cselekmény egy emelkedett pontig, ahol azután a dráma szereplője a cselekmény közben elért érzelmi állapotát monológ (ária) for­májában adja tudtul, vagy pedig két vagy több szereplő együtt ad kifejezést érzelmi állapotának (duett, tercett, együttes). Ilyen tetőpont: után megint elindul a cselekmény, hogy megfelelő fokozás után újra egy érzelmi tető­pontban kulmináljon. A legtöbb ope­rában világosan követhető ez a szer­kesztési mód. Legegyszerűbb formája az operaszerkesztések (főleg vigoperák­bam alkalmazták), hogy a cselekmény prózai párbeszédek formájában folyik (Szöktetés a szerályból, Varázsfuvola, Sevillai borbély), mig a cselekmény fejlődése és fokozása az érzelmi tető­pontokon zenében és énekben kulmi­nál (zárt zenei számok, áriák, duettek, együttesek). További lépés a tiszta zenei szer­kesztés felé, amikor a párbeszédek u. n. recitativ (énekbeszéd) formájá­ban zajlanak le. Ilyen szerkesztési mód­dal találkozunk pl. a Carmenben. Végül a legfejlettebb operai szer­kesztési mód, amikor a cselekményt állandóan követni tudjuk. Ajánlatos ilyen müvekkel (főleg a szőve® és zene kapcsolatával) behatóan foglalkozni, mielőtt a színpadi előadást meghall­gatjuk, mert csak üyen módon jutha­tunk a teljes drámai átéléshez. A drámai hatás elérésében az ének­hang dinamikáján kivül annak szine is döntő jelentőségű. Világos hang­színek (női hangnál szoprán, férfi hang­nál tenor) a felsőbbrendűség, tisztaság, emelkedettség érzését keltik, ezért van hogy elenyésző kivételtel az operák jelző párbeszéd és az érzelmi állapotot! szimpátiát keltő főhősei (a közönség kifejező ária határai elmosódnak és a ] sajátmagát mindig a szimpatikus hős­cselekmény is melódikusan énekelt pár-) sel azonosítja) magas hangsinre írott beszédekben folyik (Wagner). Ez a faj- • szerepek (tenor, szoprán), mig az intri­tája az operának igényli a legnagyobb: kusok, akik a magasratörő hősi igye­elmélyedést a hallgató részéről, mert keznek lerántani a mélységbe, mély nagyon pontosan kell ismerni a mü teljes szövegét ahhoz, hogy a cselek­mény, a drámai kifejlődés menetét hangszínű szerepet kapnak (alt vagy basszus). Ami az egyéni érzelem ban történő megjelenítésére vonatko­zik, ugyanúgy érvényes a tömeg érael­meinek érzékeltetésénél is. A kórus, mint a hős mellett, vagy velo szem­benálló tömeg érzelmeinek kifejezője, már hangerőben is nagy hatás kifejté­sére alkalmas és az opera drámai me­netének fontos tényezője. A drámai hős mint az átlagon felülemelkedő egyéni­ség, mindig ellentétbe kerül az átlagot képviselő tömeggel és azt vagy felemeli magához, vagy annak ellenállásón bu­kik el. A tömeg tehát a drámában alap­vető fontosságú tényező. Igy az operá­ban is jelentős szerepe van éa a nagy hangerő pompás alkalmat ad a tömeg­indulat érzékeltetésére. A magas és •mély hangszinbeli különbségek drámai ereje itt még fokozottan érvényesül­het. Összefoglalóan látjuk tehát, hogy em operai műfaj drámai tartalmának meg­jelenítésére a leghatásosabb momen­tum az éneit, amely a szöveg segítsé­gével tömör szuggesztivitásban közve­títi az élményt. A következő fejezetekben ismerte­tésre kerülő részletmomentumai ae ' operaelőadásnak már csak ezt az alap­j építményt vannak hivatva alátámasz­énekhang-1 tani, kibővíteni és felfokozni. Mozduljon meg Szeged demokratikus társadalmai Somegyltelepeu ruhátlanul, fagyoskodva, éhesen tengődik Szeded egyetlen ellenállási mártírjának kilenc hozzátartozója Ördögh András elvtárs, aki felgyújtotta a Back-malom hadiüzeméi és akit % readsrka­pók h<<iálrakinoziak, számonkéri a demokráciáiéi családja sorsát Látogatás az Ördí^h család saroogyifelepi nyom oriany áfást 1944 február 20. Sürü füstoszlopok szállnak az ég felé ... Tűz van! Tűz van! Halló tűzoltóság! Ég a Back-ma­lom! Özönlik a kíváncsiak serege, hisz a tűz mindig érdekes látnivaló annak, akit közelről nem érint. A Back-malom hadiüzem volt, amely a Szovjetunió el­len harcoló német és Horthy-hadsereg számára szállította az élelmet. Min­denki érezte, hogy ez a tűzvész nem véletlen műve hanem szabótázscseLé­kedet. Az elnyomott magyar munkás­ság tiltakozik eképen a fasizmus zsar­noksága ellen és fejezi ki szolidaritá­sát a diadalmasan közeledő Vörös Had­sereg iránt. Jól tudta ezt a hatóság is és azonnal megkezdte a tettes nyomo­zását. Tűzoltóság, katonaság, rendőr­ség lepi el a malmot és környékét s rövidesen előállítják Ördögh András szervezett munkást, a tűzveszély oko­zóját. Március 13-ig faggatják a Hor­thysta rendőrök és detektívek. Ördögh András mé- nem ördögh András, csak egy deformált húscafat, körmei letép­ve, csontjai összetörve, mozdulatlanul, földre roskadva hallatja utolsó vallo­másként: „Én voltam egyedül, társaim nem voltak, nem akartam, hogy még ezt a lisztkészletet is kivigyék Német­országba ..." 1944 március 14. Anya­könyvi hirek: Meghaltak ... Ördögh András, élt 52 évet... Igy él Ördögh András családja 1946 december 20. Tíz fok hideget mutat a hőmérő, mikor a gedói villa­mosra felszállunk, hogy a szegedi gon­dolattól átitatott város egyetlen ellen­állási mozgalmi mártírjának özvegyét túlzsúfoltságára, ahol még télen is ven­tillátor után kiált a nép s alig vártuk, hogy Szeged nagy halottjának özvegyé­vel duruzsoló kályha mellett elmélked­jünk a hálás utókorról. Somogyitele­pen, olt is a legelhagyatottabb utcák egyikében találomra bekopogtatunk az első házba, ahonnan tiszta gyermek­szoprán szűrődik ki s tudtukra adják, hogy jó helyen járunk. Gorkij Mene­dékhelye fejedelmi lakosztály ehhez képesi. Tétovázva nézünk körül, tény Nagy a család, kilenc éhező szájról keU gondoskodni. Ruha, cipő, tüzelő és étel nélkül... Van ugyan Somogyitelepen egy „ét­keztetési akció", amit a város tart fenn és apácák bonyolítanak le. Ördöghék öt ebédet kapnak, ha ördöghné 20 na­pot dolgozik. Hol itt a segítség? Ha & családfő 20 napot tölt el az ebédosztás az óhitozott duruzsoló kályháról — és szembenézünk a valósággal. Bámészan nézünk 'egymásra két kis „sráccal", nem tudnak hova tenni. Ezt szószerint kell érteni, nincs egy szék az egész szobában. Két ágy a berendezés és egy asztal, később felfedezünk még egy ágyfélét. A mi elképzelésünkben az ágy legfőbb kelléke a matrac s aztán jöhet az ágynemű. Itt valami üres zsákféle anyag pótolja a matracot s csak centi­méterben kifejezhető rongyok- össze­visszasága az ágyneműt. Ha felgombo­lyítanánk a rongyokat, két futball ta­lán kitelnék belőle. A földön is ilyen rongyok a sarokban, ott a kicsik alsza­nak. Az asztalon lukas lábosok és fa­zekak, látszik, hogy használaton kívüli tárgyak. A két kicsi ül a sarokban, egy parányi dobkályha mellett. Fő az illú­zió. Tél van, jó a kályha mellett ülni. Hogy nincs fűtve? Leszoktak már ró­la. Á fél ablak papírral beragasztva, lábukon nincs cipő. de a kályha kör­nyékét nem hagyják el. Az bérelt he­lyük. Megtudjuk, hogy özv. ördögh Andr ásnának sikerült „kifogni" egy .. „„ __ nagymosást s lázas izgalommal várják otthonában meglátogassuk. Irigykedve] haza, mert ez vacsorát jelent, ami itt gondoltunk a híres pesti 6-os villamos a legnagyobb ritkaságszámba megy. leg jó helyen járunk? Elfelejtjük szép j felett diszponáló apácák keze alatt, mi­álmunkat a hálás utókorról — no meg j bői teremti elő a lakbért, a petróla­Szegedi Kereskedelmi és Iparbank Klanz&f-tér 2 sfásn és Kárász ntca 4. sarok Alapítva 1867-ben. Telefonsam: 389 & Foglalkozik a banküzlet minden ágával, betéteket igen előnyösen gyümölcsöztet, kölcsönök folyósí­tása a legkedvezőbb feltételek mellett. Anyainté­zetei : a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank utján közvetlen összeköttetések a tőzsdepáhollyal. Értékpapír vételi és eladási megbízások azonnali lebonyo­litása. Safefülkék olcsón bérelhetők. ==== umot a világításhoz — Szeged külvá­rosának ebben az utcájában meg nincs villany világítás — szóval mindazt, amit megélhetésnek nevezünk? Mária férjnél van, férje orosz fogságban, 2 éves kis­fiával ő is ennek a háztartásnak szen­vedő hőse, Ilona eddig kenyérkereső volt, az üzem jövő héten megszűnik, Gizella, aki később hazajött, tipusa a szervezett munkás öntudatos gyerme­kének. Már megvan a véleménye a hálás utókorról, ö tart rendet a gyer­mekek közt. András és István a hideg kályha szerelmesei. Mihály és Piroska délelőtt jár iskolába. Hét éves a leg­kisebb, orgonasipként következnek a többiek. Egyiknek sincs cipője. Haris­nya nélkül, rongyokba csavarják lábu­kat az iskolások s a délelőttiek még ezt is levetik otthon, hogy átadják a dél­után elmenőknek. Tehát nem cipőt cse­rélnek az iskolába felváltva járó gye­rekek, hanem rongyokat. Testüket nem ruha fedi, csak folt hátán folt zsákda­rab. Mesebeli álom előttük egy pár ci­pő, amit felváltva hordhatnának. A lá­nyok a háziiparban szeretnének elhe­lyezkedni, bár oda ruha is kellene, ami jelenleg nincs. Meg kell menteni Ör­dögh András családját Kimondhatatlan az a tragédia, ami ezt a családot érte. Ördögh András gyermekein az öntudatos, szervezett munkás nevelése érzik. Ezek a' gyer­mekek viszonylagosan jó körülmények közt éltek. Nem ismerték a ruhátlansá­got, szobában didergést s a; gyötrő éh­séget. Tudjuk, hogy ezt megszokni so­hasem lehet, de aki kezdettől fogva így él, könnyebben viseli el s ez a csa­lád azelőtt sohasem nélkülözött, Agyer­Boldog karácsonyi ünnepeket és boldog a tévét kiván Také András paprikakereskedő

Next

/
Thumbnails
Contents