Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-10 / 253. szám

VASÁRNAP, 1946 N0VEMB8R 18. DÉLMAGYARORSZÁG 3 THOMAS MANN: A kommunizmustól való félelem századunk alapvető ostobasága Thomas Mann, a világhírű német író, aki jelenleg Amerikában él, a ,J3. N. D. képekben" című folyó­iratban megjelent cikkében száza­dunk alapvető ostobaságának vala­mi babonás és gyermekes dolognak nevezi a polgári világnak a kommu­nizmus szótól való rettegését, ami­ből olyan sokáig tökét koizácsoH magának a fasizmus. Thomas Mann a „Die Buddenbrooks" és a „Der Zaubcrbertf' című, világszerte is­mert regények szerzője a legna­gyobb német író. A nácik hatalom­rajutása után önkéntes emigrációba ment Amerikába, ahol a bibliai Jó­zsef történetéről szóló híres regény­ciklusát írta. Feltűnést keltő cikké­ben élesen állást foglal azokkal a •reakciós mesterkedésekkel szemben, melyeknek az a céljuk, hogy keletet és nyugatot kijátsszák egymás el­len. A jövőt — írja Thomas Mann — nehezen lehetne kommunisztikus vonások nélkül elképzelni. A továbbiakban ezt írja: „A világ konzervatív kapitalistáinak szemében a fasizmus egyenesen bás­tya volt a bolsevizmussal és mind­azzal szemben, amit az ember ezzel a névvel éppen meg akart bélyegezni. A német diktátorok később bizonyos joggal kiálthatták: „Mit akarnak ezek az emberek? Miért viselnek most elle­nünk háborút? Hisz ők voltak a mi nyilt és titkos pártfogóink, segítőink! ök ültettek bennünket nyeregbe, ők erősítettek meg bennünket ebben a nyeregben és ök hozták tálcán nekünk azokat a külpolitikai sikereket, ame­lyek révén itthon teljesen elnémíthat­tuk ellenfeleinket. De hisz ök nem is gondolják ko­molyan ezt az egészet. Alapjában vé­ve nem akarják ök megsemmisíteni a fasizmust, titokban meg akarják tarta­ni. Félszívvel, homályos szándéklkai harcolnak és akaratuknak ez a két el­lentétes iránya a mi bizodalmunk. Ka­tonailag ugyan felülkerekednek, de ha kitartunk, a szövetségesek közötti bel­ső ellentétek nyíltan ki fognak robban­ná és mi lógunk abból hasznot húzni, kj fogjuk játszani egymás ellen keletet és nyugatot. Nagyon tévednek és reményeik meg fognak hiusulni. Az bizonyos, hogy Oroszország és szövetségesei világnéze­te 'között vannak ellentétek, de ez' a háború többek között ennek az ellen­tétnek' a kiegyenlítésére, a szocializmus és a demokrácia közös nevezőre való hozására is jó eszköz volt és minden reményét éppen ebbe helyezi az egész világ. A szabadságért és a jogért csaj? a népekkel és csak a népek érdekében lehet háborút viselni. Szivünkből re­mélnünk kell, hogy nem lehet úgy, mint ahogyan a Napoleon elleni hábo­rúk után volt. amelyeket „szabadság­harcoknak" neveztél? addig1, ameddig folytak és amig a népeket s a népek szabadságvágyát felhasználhatták erre a célra, de amelyek akkor még csak „felszabadító háborúk" lehettek és csaki,g külpolitikai értelemben véve, mert a harc belpolitikai. Forradalmi gyümölcseit továbbra is megvonták a néptől. 1932 márciusában, egy évvel azelőtt, hogy elhagytam Németországot, Goethe halálának századik évforduló­ján a porosz művészeti akadémián be­szédet tartottam, milyet a következő szavakkal fejeztem be: „Az a hitel, melyet a történelem ma még a polgári köztársaság, a demokratikus polgári társadalomnak nyújt, ez a nagyon is rövidlejáratú hitel azon. a még mindig megőrzött hiten alapszik, hogy a de­mokrácia azt. amiről az Önök hatalom­ratörő ellenségei csak állítják, hogy meg tudják tenni, valóban meg is tud­ja tenni, tudniillik az államot és a gazdaságot át tudja vezetni egy uj vi­lágba." Ez az intés, ami annakidején csak a német középosztálynak szólt, ma az egész nyugati polgári világra vonatkozik. Azt hiszem, nem (kell védekeznem az ellen a gyanú ellen, hogy a kommu­nizmus előharcosa vagvok. Ennek el­lenére a polgári világnak a kommuniz­mus szótól való félelmében — mely­bői a fasizmus oly sok ideig tőkét ko­vácsolt magának — nem láthatok egye­bet. mint valami babonás és gyerme­kes dolgot, nem tarthatom másnak. mint századunk alapvető ostobaságá­nak. A kommunizmus, mint vízió sokkal régibb, mint a marxizmus, viszont tar­talmaz olyan elemeket is, amelyek csu­pán egy később bekövetkezendő világ­föld javaira való közös tulajdon- és élvezeti jog alapeszméje nélkül, az osz­tálykülönbségek fokozatos kiegyenlítő­dése nélikül, « mindeniki számára érvé­nyes munkajog és murrkakötelesség hélkül." munisztikus vonások nélkül; azaz afhoz tartoznak. A kommunizmus sokkal régebbi, mert már a vége felé jánS kö­zépkor vallásos népmozgalmai is esz­khatalógikus-kommunisztikus jellegűek: voltak; már akkor azt hirdették, hogy a föld, a víz, a levegő, a vadak, a ha­lai? és a madarak mindenkinek közös tulajdonai kell, hogy legyenek, hogy az ural? is dolgozzanak meg a minden­napi betevő falatért, hogy minden ter­het és adót töröljenek el. Igy hát # kommunizmus idősebb, mint Marx és mint a 19. század. De annyira tartozik a jövőhöz, hogy azt a világot, amely következik, amely­ben gyermekeink és unokáink élni fog­nak és amely most kezdi elénk térni körvonalait, nem lehet elképzelni kom­Féltékenységből megfojtotta vadházastársát egy szegedi határrendőr A gyilkos három é\szakát töltött együtt áldozata holttestével, majd önként jelentkezeti a határrendőrség parancsnokánál Lehet, hogy Farkas János statáriális bíróság elé kerül (Szeged, nov-Cmber pt Szombation reggé i Farkas János szegedi határ­rendőr jelentkezett zsilje arezrede®­né«, a ®z«gecu határrendőrség pa­rancsnokánál es megtörten'jeientetté, hogy még csütörtökxc virradó hajnal­iban megfojtott? vadházastársát: Sze­pesi Sándorné, Fekete Margit 33 éves asszonyt- ys'lle alezredes nagy meg­döbbenéssé: fogadta a hírt f? azonnai értesítette a szegedi rendőrség Dun­ügyi osztályát. A rendőrség őrizet­be vette "Farkas Jánost es Kovács Attila rendőrafhndnagy vezetésevei nyomban huUaSzem[éré ment ki egy nyomozócsoport a gyilkos férfi ősz­utca 5. szam matti ,udvari lakásába. A nyomozói? Felnyitotta* "a rezarc ra­Kasajtót e® egyenesen a gyilkosság színhelyére, a hálószobába mentei?, jtt a besötuett Szobában az ágv mei­lett egy pokrócba csavarva feküdt a földön a megölt Fekete Margit, csu­pán két láoa fehérlett ki a pokrócbői. A s/obában egyébkent minden a leg­nagyobb rendben vort es a konyhában 1- még ott a 't" a fözesri Kikészített hus. meg egy sült kacsa. A nyomozók kicsavarták a holttestet a pokrócból é® ekkor borzalmas "ratvany Tárurr a szemük ere A meggyilkol? no egpsz teste mar teie vofi hullafoltokkal, fei­sdtestén pedig mar a huUamerevseg jeiei mutatkoztak." A szá'jabőf egy vér­rel teijesea átitatott sál lógott' ki. Amikor ezt a syiat a rendőrök a hulla Szájából kivette*, meg mindig vastagon ömlött ki alóla a ver. A nyakán háromszorosan egy hosszú "zai zsinór tekeredett Köritt, valószí­nűm ezzei fojtotta meg Farkas ja­nos, miután már egy ideig kczzc, fojtogatta. A hullaszemle utan a holt­testet a törvényszéki bonctani inté­zetbe szaHitott&k. Farkas János, a gyilkos próbarend­őr 30 év körüli, intelligens kinézésű szolid arcu. kékszemű fiatalember. Je­lentkezése óta csendesen, szinte sorsá­ba beletörődve viselkedik. Tettét csu­pán féltékenységével tudja megokolni. Vadházastársa azelőtt a „Kék macska". vendéglőben volt pincérnő, de amióta esyüttéltek. otthagyta állását. Gyakran kimaradozott azonban és ezt' Farkas Já­nos nem nézte jószemmel. A gyilkos, sáq éveién is hajnal felé tért haza és ez váltott ki köztük heves veszekedést, cmel.11 vénül is a jóvátehetetlen, bor­-ns-tó tettre ragadta Farkast. A holttestet valószínűen azonnal pokrócba csavarta anélkül, hogy a szom­szédok valami'; is cszrevettek volna az esetből. Reggel, mielőtt elment hazul­ról, nehogy a házi lakóinak feltűnjön ar. asszony távolléte, azt mondta nekik, hody feleségének apja sídyos beteg és távirati hívásra néhány napra sürgősen haza keltett neki utaznia. Egyben meg­kérte a szomszédokat, hogy libájukat tömjék meg felesége helyett és a többi aprójószágokat is gondozzák néhány napig, amig ismét együtt lehetnek. Ez­után, mintha semmisem történt volna, minden nap rendesen hazajárt aludni és még két éjjel egy szobában aludt megölt vadházastársával. Farkas fe­küdt az ág-iban, a holttestet pedig ma­ga mellé fektette a földre. A harmadik napon azonban már ugy látszik, nem bírta tovább idegekkel és ekkor jelent­kezett a rendőrségen. A rendőrségen Kovács Attila alhad­nagy szombaton délután megkezdte Farkas János próbarendőr kihallgatá­sát, hogy az eddigi adatok szerint fél­tékenységből származó gyilkosság min­den részletét kiderítse. Kihallgatása után a szegedi államügyészségre kisé­rik át. Lehetséges, hogv az ügyben sta­táriális birósáq ítélkezik majd, mert Farkas a gyilkosságot éjjel követte el. Az algyői Tiszahid közgazdasági jelentősége Irta: Gyöngyösy József MÁV üzletigazgató A Hódmézavasárhe ly—szabadkai vasútvonalat 1870 szeptember hava­ban nyitottak meg e® adtai? at, a for­galomnak. Éten a he;yen a Tisza felett ak­kor fahid készült. A jelenlegi vas­hidat iQ02-ben építették 8darab (6 darab 50.0 m-fl darab 60 8 m-j-1 da­rab 104.0 m) összesen 465.0 méter hosszú párhuzamos rácSos hídszer­kezettel. A hidat 1035-ben közúti for­galomra átépítették. 1044 október 3-án kivonuló német csapatok minden komoly stratégiai o* néikü' a?- összes vasszerkezetet i€i­robbantották, azok több-keveseb ®e­rüiéssei a mederpe estek. Két évi szünet utan itc ur eipt­tünk a magyar üo'gozó* v*rejtékevei romjaibó' újjáépített aigyoi Tiszahid, Ki" monvai, er a regi szépségével, változatlan teherbírással, készen arra, hogy meginduljon rajta az or­bzag Kcieti e® nyugati resze közöté, vasúton és közúton a rövid, gyors &> egészséges gazaa®agi verxermges. Gazdaságosabbá teszi 'a vasút mun­káját, megkönnyíti a Délvidék lako®­sagának megélhetését. Matói Jtezdv*- nem í?eii naponta Szeged és Hódmezővásárhely között 000—1000 utasnak, gyermekeknek, öregekne*, betegeknre* e® ro**anta*­nak esgben. sárban, hóban és szél­ben l km-es utat veszélyes tiszai fel- é® lejárókkal kcszüit bürühidon megtenni, nem ken 1—1 e® félórát vá­rakozással eltölteni. Visszakerülne* hozzánk azok az utasok, a*i* eddig a Kényeimetrcnsegek és idoveszteseg miatt eiKerüite* bennünket, bekapcso­lódna* ismét S'zegeo ipari e® keres­kedelmi életébe. Még Szomorúbb képet mutatott a vasúti hid mellett a kompon K"bo­nyoiódó közúti forgalom. A Komp­hoz vezető kiépítetlen lejárók miatt a Közúti járómüvek csak erősen le­csökkentett terhe'ésséi tudnak köte­kedni és néha 2 órai 1® eltart, mig egy jarmti, autó át tud kenu a Ti­szán. Mátó> Kezavc megszűnik a köz­úti kköziekedés nehézsége, hosszadal­massága és veszélyességé, idóotn, pénzben felmérhetetlen ehnek közgaz­dasági jelentősége. Nagv a jelentősége a hid üzCmbe­heiyezéiének aruforgaum szempont bfii. Megindul Bék*'6?saba, Orosháza és Hódm'e '.ővásarhe y ipari és rr.ezö­gazaasagt termékeinek szauuasa a Duna és Tisza Köze és a Dunán­túlra, úgyszintén meeindúi a Dunantui ipari termékeinek szipiitasa az Alföld ke'et: felébe, visszakérúi a MAV-hoz mindazon tömegáruk Szál­ntasa, ameiyCket, eddig Közúti Tuvar­rai szállítottak, vagy pedig a drága szállítási Költségei? miatt eiszanitai­lanok maradtak. Megrövidül ® Szállítási ravotság S-rged—Bék-'s-saba között "30. Sze­ged— Orosháza között ;44. Stéged ­Hódmezővásárhely között "47 km-el. Kocsiforduiő Szempontjából az? jeientt, mintha 50 teherkocsit •állíta­nánk forgaiomóa. Még nagyobb a hid ujjáépitásentk jelentősege vontatási szempontoöi. az ujjáépitett hid teherőve teszi a fövo­náu mozdonyokkal vafö közieicraéat. A mellékvonali forgalom icbonvoüta­sara eieg Ti. rangú mozdony nem an rendeike-ésre és azok terhelése is jó­vai Kisebb az x. rangú mozdonyok terhelésénéi. Az ujjáépitett algyői hiddai «z a neriozseg is ki van kü­szöbölve. Ha Bék'ScSaba, Orosháza. tHóánfe­zővásárhely és Szeged közöté az ed­digi kerüiö útirányon lebonyolított &zenéiy- es teheraruforgalom Költs© geT összehasonlítjuk a jelenlegi ye­éscsaba—Szeged viszonylatban megin­duló vonaio* vontatasi költségéivel, ugy havonta Szén- és kenőolajmegsa­Karitásban, valamint a vonaticisero személyzet illetményeinek csökkens­sében körülbelül havi 100.000 forint megtakarítás várható. II. Újjáépítési Állami Sorsjáték 50.000« Főnyere­mény \ Sorsjegyek ara: Egész: 50 Ft FéB: 2*50 Ft 16.650 drb különböző készpénznyere­mény 500.000 Ft összértékben. Húzás: Budapesten 1646 dec. 5-én déli 12 órakor a Székesfővárosi M. Pénzügyigazgatóságnál (Budapest V., Szalay-u. 10—14, alagsor 7. sz.). A sorsjegyek kaphatók a Székesfővá­ros; M. Pénzügyigazgatóságnál (Bp. V., Szalay-u. 10—14. félemelet 1.), azonkívül minden dohányárusnál és osztálysorsjegy árusnál. A pénz elő­zetes beküldése esetén a M. Pénz­ügvigazgatóság a sorsjegyeket portó­mentesen küldi meg.

Next

/
Thumbnails
Contents