Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-10 / 253. szám

liág proletárjai egyesüljetek I Szeged, 1915 novemoar 10, vasáraap. Hl. árt. 253. n. Óra: 40 fillér. DÉLMAGYARORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARO US ZA <H NAPILAPJA A városi közgyűlés után Irta: Koimócaln Zoltán Két nappal ezelőtt a város törvény­hatósági bizottsága ismét rendis köz­gyűlést tartott. Az elmúlt negyedévben csak rendkívüli közgyűlések voltak egy 'tárgysorozati ponttal, Legfőbb ideje volt már, hogy a város lakossága a számok tükrén és a jelentéseken keresztül vi­lágosan láthassa saját különböző pro­o témáit. Dénes elvtárs polgármesteri jelentése alkalmat adott a bizottsági tagoknak arra, hogy bírálatot mondja­lak a város vezetőinek eddigi munká­járól, másrészt pedig előadják elgondo­lásaikat, terveiket Szeged dolgozóinak rnegsegitéséiőL Minden dicsekvés nélkül megálla­píthat juk, hogy tervekkel, konkrét ja­vaslatokkal elsősorban a munkáspártok bizottsági tagjai jötték. A Magyar Kom­munista Párt törvényhatósági bizott­sági tagjai ismételten bizonyságát adták annak, hogy a város lakosságának ügyeivel foglalkozni, a bajokra orvos­lást javasolni, a tömegekkel váló érint­kezésük következtében legjobban alkal­masak. Bizonyíték volt ez a törvényha­tósági közgyűlés arra, hogy melyik párt foglalkozik a legtöbbet városunk -.épének mindennapi gondjával, bajá­val. A-kommunista és szociáldemokrata felszólalók mindegyike egy vagy több •olyan panaszt tett szóvá és legtöbbször alaposan megindokolt inditvány for­májában a megoldás módjára is rámu­tatott, melyek fájó pontjai Szeged egyik vagy másik társadalmi rétegének. A kommunista törvényhatósági bi­aottsági tagok Szeged város szellemi és fizikai dolgozóinak hétköznapi bajait három főcsoportba osztották és hozták a közgyűlés elé. Az első főcsoport a közellátás megjavításának kérdése. Az • ellátatlan lakosság a felszabadulás óta •vagyon keveset kapott a hatóságoktól. A közelgő téli hónapokban az ellátat­lanoknak zsiradékkal, burgonyával, tü­zelővel és egyéb elsőrendű közszükség­leti, cikkekkel való ellátása a legfonto­sabb feladat. A közeilátás eddigi mun­kájával joggal elégedetlenkedő töme­gek helyesen fejezik ki igazukat, ami­kor azt mondják, hogy a legszebb ígé­retnél is többet ér, ha az asszonyok a kosarukban, de még inkább a faizekaik­•ban látják az élelmezési cikkeket. Fél­reérthetetlenül kifejezték a kommu­nista törvényhatósági bizottsági tagok, hogy a közellátási kormánybiztos-főis­pán nyilatkozatok helyett minden ere­jével törekedjék megiszerezni a város •ellátására szükséges burgonyát, zsira­dékot, tűzifát és cukrot Rámutatlak ar­ra, hogy lehetetlen az, hogy Szegeden 57.000 ellátatlan legyen. Minden bizony­nyal van néhány tízezer olyan listába felvett ellátatlan, akiknek, ha körül­ményeiket megvizsgálják, le kell kerül­niük az ellátatlanok listájáról. De a fel­tétlenül rászorulókat minden körülmé­nyek között el kell látni és ha a néhány tízezer nem ellátatlant leveszik a listá­ról, fel lehet emelni a ténylegesen ellá­tatlanok számárai a szolgáltatásokat. A másik fő kérdése városunknak a munkanélküliség leküzdése. A kommu­nista törvényhatósági bizottsági tagok rámutattak arra. hogy a közmunkára behivottakkal milyen munkát végez­tessen el a város vezetősége. A körtöl­tés fűtől való megtisztítása helyett az alsóvárosi iskola és a többi megrongált középület helyrehozását, a r.ossz tanyai utak kijavítását, a Somogyitelepi át­járó megvalósítását sokkal fontösabb­r«ak tartják. Meg kell oldani az indít­ványok szerint a közmunkán foglalkoz­tatottak egészségügyi biztosítását is. Lehetőség van arra is, hogy a közmun­kásoknak a díjazását a város felemel­je a kollektív szerződésekben megálla­pított bérek alsó határáig. Ez járul majd hozzá ahhoz, hogy a közmunkások keresete ha nem is sokkal, de emelked­jék és ezáltal az alacsony juttatás miatt & közmunkáktól magukat távoltartókat is be lehessen vonni hasznos munkák elvégzésére. A kommunista felszólalások a to­vábbiakban olyan intézkedéseket sür­gettek, amelyek egy-egy városrész la­kosságának életét vannak hivatva meg­könnyíteni. Nagyon fontos a követelé­seknek az a csoportja, amely a köz­szolgáltatások árának mérséklését tar­talmazza!. A város lakosságán élősködő gázgyár állami vagy városi kezelésbe való vételének sürgetése elsősorban a kisemberek javát szolgálja. Mindezek a követelések a közgyűlés minden pártjá­nak, de minden bizonnyal' a város össz­lakosságának helyeslésével találkozott. Barna Mihály elvtársunk a külváros lakosságának jogos panaszaira mutatott rá. A gázgyári kémény egészségtelen füstjétől és hamujától, a dohánygyár mögötti szeméttel megtelt gödrök bűzé­től sürgősen meg kell szabadítani a környék lakóit. A külváros villanyvilá­gítása, az utcai átjárók rendbehozása, a Kolozsvári- és a többi külvárosi te­rel; feltöltése és parkírozása olyan kö­vetelések, amelyek teljesítése nem tür halasztást tovább. A közel 2000 főnyi, szinteljesen ruha és cipő nélkül álló proletárgyermekek felruházására a vá­ros vezetőségének meg kell találnia minden körülmények között a lehetősé­törvényhatósági bizottsági tagok nem kívántak, de világos, hogy a következő Nagy örömmel könyveljük el, hideg téli hónapokban lehet könnyíteni a rászorulókon helyi intézkedésekkel is. hogy az összes pártok, a közgyűlés min­den tagja, az elnöklő főispán is, egyet­értettek velünk. Helyeslik a felvetett problémákhoz fűzött javaslatainkat. Re­méljük, hogy a főispán egyetértése nem azt jelenti, hogy a felvetett kérdések felett ezzel kísérli meg. a napirendre való térést. A főispán urnák az elkövet­kező téli hónapok alatt meg kell mu­tatnia, hogy érdsmes Szeged lakossá­gának bizalmára. Minden bizonnyal nem fogja sem erejét, sem idejét kí­mélni, hogy a közellátás nehéz kérdé­seit megoldja. A kommunista törvény­hatósági bizottsági' tagok mindenesetre a legközelebbi közgyűlésen meg fogjál; nézni, hogyan hajtja végre a főispán ur a határozatukat. A Kisgazdapárt vezérszónoka ezen a közgyűlésen azt a megállapítást tette, hogy az általunk felvetett követelések régi követelései a Kisgazdapártnak is. Ugy látszik, tehetetlenségüket és nem­törődömségüket ugy akarják a közvéle­mény előtt leplezni, hogy életrevaló javaslatainkból, amelyek a közgyűlési teremben, de itt Szegeden is elsőizben a Kommunista Párt képviselőinek szá­jából hangzottak el, rámondják, hogy ezek a Független Kisgazdapárt régi kö­vetelései, Mindenki tudja; a követelés önmagábanvéve nem sokat jelent. Sze­get. Dénes polgármester elvtárs ezzel a j retnénk tudni és szeretné tudni Sze­kérdéssel kapcsolatban válaszában le­hetségesnek tartotta, hogy a város még a tél beállta előtt néhány száz legjob­ban- rászoruló gyermeket a legszüksé­gesebb téli holmival és cipővel el tud látni. Tudjuk, hogy az ország és azon be-, lüli városunk is még mindig nagyon szegény. Lehetetlenséget a kommunista '.ed közvéleménye is, hogy ha a most cÜangiotí. követ eleseink a Független Kisgazdapárt régi követelései, mit tet­tek a követelések teljesítésére? A köz­ellátás kérdései a Független Kisgazda­párti főispán hatáskörébe tartoznak. Hogyan szorgalmazták áliitólagos régi követeléseik végrehajtását a kisgazda­párti főispánnál? Milyen megoldásokat javasoltak és hogyan jártak el a mun­kanélküliség megszüntetésére? Talán csak nem annak a néhány embernafa elhelyezésére gondolnak, akiket a sah szervezet megkerülésével szük párt­szempontok érvényesítéséért juttattak állásba? De mi van a többi száz éssBár­szegedi' munkanélküli sorsával? Mit tet­tek ezeknek érdekében? Milyen lépéseket tettek eddig az új­ra virágkorukat élő tőkések és kartelek ellen? Mi' tudóul^ hogy a Független* kisgazdapárti dolgozó parasztok, de a Független Kisgazdapártban levő demo­kratikus értelmiségi és kispolgári tö­megekben is számtalanszor felvetődött már az a kérdés, miért nem tettekkel bizonyítja be a Kisgazdapárt vezetősé­ge, hogy valóban a dolgozó parasztság, a városi kispolgárság érdekeit képviseli és miért van olyan arculata a dolgok­nak, hogy ai Kisgazdapárt csak sza­vakkal áll ki a tömegek mellé, de ami­kor cselekvésről vani szó akkor meg­marad az „egyetértésnél". Tehát mindent összevetve, az általá­nos nagy kérdéseken belül, mint a pénteki közgyűlésen is kitűnt, a kom­munista törvényhatósági bizottsági ta­gok a helyi vonatkozású problémák felvetését és megoldását tartják döntő nek. Szükséges bejelentenünk, hogy a pénteki közgyűlést csal; a kezdet kez­detének tekintjük ezen a téren. Anui« a város vezetőségétől követelünk, azérí a magunk részéről is mindent megte­szünk. Kitartó munkával minden he­lyen, minden eszközzel Szeged dolgozói­nak mindennapi apró gondjain kívá­nunk segíteni. A feltornyosuló gondok a fenyegető téli nyomorúság közepette a bajok enyhítése és orvoslása tekinte­tében Szeged dolgozói mindenkor rá biztosan számithatnak a Kommunista Pártra és a törvényhatósági frakció minden egyes tagjára. Magyar jegyzék a hülugymmiszterek tanácsához Csehszlovákia után Romániával is közvetlen tárgyalás induljon az erdélyi magyarok sorsáról A külügyminiszterek levették napirendről a trieszti kérdési és hétfőn rátérnek a lobbi csallósáiíam békeszerződésének tanulmányozására (London, november Q.) Az angol ra- J (Budapest, november 9.) VA magyar dió jelenti: A külügyminiszterek tana- i külügyminisztériumban jegyzéket ke­csa hétfőn tartja legközelebbi ülését, j szitenek a négy nagyhatalom New­A péntek e®u megbeszéléseken Byrnc" azt javasolta, vegyék it a napirendről a trieszti kérdést, javasiatat nyom­ban ex IS fogadtak. A külügyminiszte­rek ezután ugy döntöttek, hogy rá­térnek a román, magyar t bolgár es finn békeszerzodes tanuimanyozasara. Az olasz békeszerződés vitás pont­jaira később térn«K ki. A tanács csas keveset haladt előre. Az egyik Cikkely a maSik után k«rüu szőnyegre anél­kül, hogy megegyeztek volna a tár­gyalók. B«vín végűi a következőket mondottta: — Nem dolgozunk a moszkvai meg. egyezés szeueme nen. Félreteszünk oiyan cikkelyeket, amelyeket panSoan nagy többséggel elfogadtunk, mintha a párizsi érteKezie; lényegtelen va­lami fett volna. Molotsv ezzex kapcsolatban elismer­te a párizsi békeszerzodes fóntossa­ga« es komolyságát, a*- megállapí­totta, hogy az értekezlet s0k igazsag­taJLau és néhány felesleges döntést no­fott. A román szerződéssé* kapcsolat­ban targyalta a külügyminiszterek ta­nácsa a dunai hajózás kérdését ts. Eevín külügyminiszter megállapítot­ta, hogy a szövetségesek közül Anglia harcolt a leghosszabb ideig és nem hajlandó feláldozni semmit sem 'a ba­boru eiotti jogaiból. Moiotov tiltako­zott; az uyen beallitá® etten. a kérdést elhalasztották. [I i í • i :' i • yorkban tárgyaló külügyminiszterei­hez é® abban a bolgár es a román emlékirathoz hasonlóan újból leszö­gezik a magyar békecélokat és kivan­sagokat. a jegyzék lényegében rövi­den összefoglalja a Párizsban elmon­dottakat, de ezen túlmenően a • ma­gyar kormány kéri a négy küiügynu­a Csehszlovákia és Magyarország kö­zötti targyaiasokoan, utasítsák Romá­niát é® Magyarországot is ketoinai. tárgyalásokra az erdélyi magyar ki­sebbség sorsat utetóen. a jegyzéket diplomáciai uton juttatják a Kül­ügyminiszterekhez. Amennyiben sor kerülne a mt meghallgatásunkra i6­ugy a külügyminiszterek tanácsa eiot Szegedy-Ma%ák Aladár washington magyar követ teszi majd nreg a m®­nisztert, hogy mihelyt megállapodtak magyar deklarációt. Csökkentik a felsőközponti, csengelei és a királyhalmi gazdák beszolgáitatási kötelezettségét (Szeged, november 9.) Amint köztu­domású, a közellátási miniszter mérsé­kelte azoknak a gazdáknak a beszolgáL tatási kötelezettségét, akiknek buza­vagy rozstermése nem érte el az átlagos 4 mázsát. Az erre vonatkozó hivatalos leirat tegnap Szegedre is megérkezett, A miniszter értesiti a polgármestert, hogy Felsőközpont határrészének 16.027 katasztrális holdnyi összefüggő terüle­tén, továbbá Csengele 5042 és Király­halom 11.668 katasztrális holdat kiíevő területére beszolgáitatási kedvezményt ad a gazdáknak. Azok a fetsőközponti, csengelei és királyhaimi gazdák, akik­nek az átlagos termése búzából és rozs­ból nem éri el a két és félmázsát, a beszolgáitatási kötelezettség alól egé­szen mentesülnek. Az 5—20 holdas gaz­dák, akiknek az átlagtermése 4 és fél— 5 mázsa között váltakozik, 10 százalék, akiké 4—4 és fél között váltakozik azok 40 százalék, akiké 3 és fél—4) között, azok 75 százalék s végül akiké 2 és fél —3 és félmázsa között van azok 90 szá­zalékos beszolgáltatást kedvezményt kapnak. A 20 holdasnál nagyobb birto­kosok négy mázsától 4 és félmázsáig 30, 3 és fél mázsától négyig 75, kettő és fé'-mázsálól három és félmázsáig 90 százalékos beszolgáitatási kedvezmén ­re tarthatnak igényt. A természetbeni adófizetésre a ked­vazmény nem vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents