Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-01 / 246. szám

DÉLM AGYARORSZAlG PÉNTEK, 1946 NOVEMBER 1. Perneki Mihály mukásköltő utja Szegedtől a reakció börtönén át a párisi Parnasszusig (Szeged, október 31.) a francia főváros íegnagyobbhirü művészeti lapjai az Árts és a Gawroche hatalmas cikkekben áradoznak egy magyar költőről, perneki Mihályról, akiről szines életrajzok jelennek meg <e® akitői a francia lapok egyszerre öt-hat verset Közölnek feltűnő helyen, perneki Mihály elvtársunk, aki alig másfél evtizeddei ezelőtt Szegedről indult ei a munkásmozgalom harcosainak szenvcdésteii utján, megjárta a reakció börtieneih íme tehát most eljutott a párisi Parnasszusig. pernekirej aki hosszabb ideig élt itt éb resztvett a munkásmozgalomban, bizonyara még ma is sokan emlékeznek Szegeden. A sorok írója annakidején sokat beszélgetett veié a muxikáSmozgaiomróJ, amelynek perneki fanatikus prófétája volt ' már kora ifjúságában írott verseiben, csaladja n«m nagyon tűrte pemfikit szélsőséges forradalmi gondolkodása miatt, ezért a fiatalember ott is hagyta a családi kört. Budapestre ment, ahoi tevékenyen résztveqc a munkásmozgalomban e® iegymás után irta a ezebbné*-szabb forradalmi verseit. 1933-ban jelent meg első versessfüzete >Ágyrajárók« cimen, ezt követte 1936-ban a »Munkásfeivétei nincs? cimü verseskötete. A versek egyszerű hangon, kötetlen íormaban mtndig a munkásság bajait, bánatát, örömeit szólaltatták meg. A költőt perbe is fogtak verseiért és suiyos börtönbüntetést keiíe.tt érettük elszenvednie. Büntetése kitöltése után Franciaországba ment, ahoi kitűnően megtanulta a francia nyelvet e® ma mar franciául irja gyönyörű költeményeit, amelyeket a francia sajtó, mint a forcadaimx Jira gyöngyszemeit üdvözöl. A Gawroche cimü művészeti lap a következőket nja pernekiről: »pemeki Mihály, a nagy magyar költő megérdemli, liogy Franciaország a keblére ölelje. Darabos művészete igaz és az élei, legtisztább forrásából menteti; költészete: a nyomortói itatódott át. Lelke állandó íázadásban izzik az elnyomók ellen. Testvére ó az elnyomottaknak, a szenvedőknek es írásait az a csökönyös meggyőződés hatja at, hogy »a kenyeret egyenlő szeletékré kéli vágni?.* versei miatt hazájában börtönben ült, ami természetes, mert ott nem lehetett büntetlenül ostorozni a társadalmi rendet. Büntetésének kitöltése után hozzánk jött, hogy megvalósítsa álmát: szabadón élhessen és alkothasson. Mi kárpótóljuk az igazságtalanul járó szenvedésekért és kinyitjuk előtte a szabad emberek társadalmának kapuját.* ' : • Az Art3 cimü iap így ír pernekiről: > •• i : 1 sírásaiban feltarja előttünk az emberi nyomorúságot, stílusa tudatosan primitív, versformája kötnien.c í ! i. í ;. ' perneki Mihály egyik testvére ma ts Itt él Szeged közeiében, Mezőhegy«belvarosi mozi ts NOVEMBER 1-5-ig. TRUE GLORY • • 9 IGY TÖRTÉNT! Minden idők legnagyobb háborús filmje. — 500 hsditudó8iló filmre fényképezte a ÍÖBienelmet Normandiatói- Bet linig, a Westwall lüzpokla. A haláltáborok kapui megnyílnak. Történelem és művészet, eleven riport és felemelő élmény. A Szövetséges kormányok megbízásából készült gigantikus fiiméposz. VÉGIG MAGYARUL BESZÉLI Előadások kei dele: fél 4, 'j« 6 és 7 sen. perneki István a mezöhegyesi MÁV fűtőház vezetője. Büszkén emlékezik öccsére, aki mar gyermekkorában lázadozó természetű volt es korán meglátta a társadalmi rend kiáltó igazságtalanságait, amelyeket ko. rai verseiben kezdett e," ostorozni, perneki István elmondotta, amikor nemrég meglátogattam, hogy édesap. juk szegény vasutas volt, aki nagy nehézségek arán nevelte gyermekeit, perneki Mihály keservesen élte át a nyomort, amelynek költője lett. Legnagyobb nyomorában i® azonban mindig tanult é® képezte magát. Igen hagy tehetsege voit a színészethez ís és pesten színész lett belőle. A Vígszínház epizodiStája voit. Színészi karrierjét bebörtönzése szakította meg. Utána 1936-ban Párisba emigrált. Amig itthon volt irodalmi körökben ig«n nagyra becsülték, sokat varcaK tőifc. Szabó Dezső tanulmauyt irt róla. Az »Ágyraj ár ók «-on és a »Munkásfeivétei nincs? cimü könyvein kivüi még kettő jelent meg itthon »gg a gyapot? és ,Kétszer volt? cimen. Párisban nemrég adott ki egy kötetet, sTalálkozásom egy lóval? cimen. Mi régi munkatársai, akik a kezdeti időben együtt harcoltunk perneki Mihállyal, azt üzenjük neki innen Szegearöi párisba, hogy most már nálunk 1® szabadság van. szabadon írhat idehaza is, jöjjön hát haza és itt harcoljon tovább a munkásságért, itt fejlessze tovább a munkáskulturát. Kuracsal Lajos Hogyan verbuvál uj tagokat a Kisgazdapárti A hivatalos snunk&kihvetito sseav megkerülésével a párt szerez munkát az asszonyoknak — A hadigondozottak 20 fillérért párttagsági Igazolványt kapnak, támogatást nem (Szeged, október 31.) Érdekes és jellemző eset jutott tudomásunkra, hogy a Kisgazdapárt milyen eszközökkei igyekszik tagodat verbuválni. A hivatalos munkaközvetítőnél igényük a szükséges munkaerőt a szegedi munkaadók. A város is, amennyiben szüksége van munkásra, bejelenti a munkaközvetítőnél é® a jelentkezések Sorrendjében veszi fel á jelentkezőket. Ezzei kapcsolatosan különös kortesfogást alkalmaz legutóbb a Kisgazdapárt. A munkaközvetítőnél jelentkezett tizenhat asszony, miutáin azonban női munkaerő igénylés nem voit, a munkaközvetítő nem adhatott Alkalmaztatást a jelentkezőknek. A Kisgaz. dapárt szerepe ezután következett. Gábor pátné az asszonyokat elvezette a főispánhoz, aki telefonált a városi kertészetbe es intervenciójára alkalmaztak is az asszonyokat. Az egész eset ugy fest, mintha a kertészettel szándékosan ném jelentették volna ne a munfcaerőígényies c, hogy ilyenformán ne a hivatalos műnk közvetítő küldjön dolgozókat, hanem a part érdeme tegyen. A munkaközvetítésnél veszedelmes dolog ilyen pártpolitikát űzni es a dolgozók tiltakoznak is ez a játék elten. A Kisgazdapárt „önzetlen? és ,nemzetmentő? akciójárói a hadigondozottak istapoiásárői is furc®a dolgok derülnek ki. A Kisgazdapártban minden csütörtökre összehívtak a hadisegíiyczettekét es jo szóvai, valamint igeretekkei bőven tartották őket. Tőtn Anna az egyik gyűlésen bejelentette, nogy mindazok á hadigondozottak, alrik 20 filtert fizetnek ie, azok rendszeresen tátogathatják a jfadisegeiyezetttek gyűlését. Akik a felhívásnak cicget tettek es lefizették a 20 fillért, azok a következő héten kéretlenül is megkapták a Kisgazdapárt tagsági igazolványát. Így derült KI, hogy nem a hadigondozattak megsegítése a végső célja a Kisgazdapártnak, hanem párttagságának emelése. A hadigondozottak nagyrésze csalódottan maradt a gyűlésekről, mert nem hajlandók odaadni magukat teljesíthetetlen ígéretek eitenében a Kisgazdapártnak játékszerüc ink dorozsmai éiményefoői. Dr. Benkő Sándor elvtárs, belgyógyász a járni n©m tudó betegeket i«. kasukon seresté fei. Mindenütt nagy nyomorúságom tapasztalt, a® mina«nütc hatartaian kedvességgel, szívességgel ragadtak. A déh órákban ebédre hívtak meg e® őszintén megmondottak nfckt ,hogy sehogyan sem tudták eigondoini, hogy egy orvos ennyire kcove- es közvetlen tehessen s nogy oiyan nagy gonddat törődjék oeu'geivei. Járos a faluérf-nap Sándorfalván és Aigyön A legjobb szegedi szakorvosok sietnek & sái&dorfalvi betegek segítségére. Aki sürün megfordul faluhelyen s beszédbe elegyedik a falu népévei, hamar rajon, müyen sokfél© gondja-baja van a falusi népnek. A legtöbb baj persze a földdel kapcsolatos problémákból adódik, de vannak keserűségek mas üiDáküói eredően is. Egyik központi probléma, szinte országosan, az általános orvoshiány. A szegény népnek, akármilyen beteg is tegyen, anyagiak hiányában csak a KgritkáDb esetben an rendelkezései orvos- Másik panaszuk az, nogy — tisztetet a kivételeknek — bizony még most is sok a raiusi orvosok közül oiyan mindenható, a nép fölött álló hatalomnak érz; magát, mint az eiműit rendszerben, innen van, hogy aa amúgy is szégyenlős es gátlásokkal küzdő szegényparaszti nép íhkaob hagyja magát a betegségtől kínozta mi, mégsem megy orvoshoz. Ha csupán ennejr a néhány szempontnak a jelentőséget átgondoljuk, mari® óriásivá növekedik a Kommunista párt »város a faluért? akciójan beim az orvosok falusi kiránauiaSa, ingyenes orvosi vizsgálata. A kommunista orvosok munkájának 'erkölcsi értékét emeii, nogy a falusi nép nem csupán mint ormosokhoz fordrn hozzájuk, hanem embert ÍS FÁT bennük. Nem véletlen az, hogy ©zi) a munkát mí kezdeményezők, egyformán jo szakemberek és a népet a parasztokat szerető es őszintén segíteni akaró orvosok vallatták magukra. Amikor most vasárnap Sándortalva népe fogja megismerni mit jelent az orvosi Szakmai hivatásaként tekintő szakemberekkel szembekerülni nem art, ha tömören ídeirjuk néhány jellegzetességet orvosrejvtársa' EGÉSZSÉGÜGYI CIKKEK nagy választékban » OPTIKOti SANDBERG GYÖRGYNÉ h i g y ó - uíca í. szám. SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ szeged TELEFON: 4r'0. Jön! Jön! Csak 4 napi a Az orosz filmgyártás hatalmas alkotása Nagy Péter Carbonpapir, stenciipapir és festék f "VB*ARPí"! legolcsóbban \/p|il"\l irodagép Vállalat A tildék legnagyobb irodagép import vállalata Dr. Kalló® Károiy elvtárs, gyermekgyógyászé mar á tar© megelőzte es sokan a tar© aíapjan régi ismerősként üdvözölték. Dr. Zápon Dezső elvtárs nem tudjuk mlvei végzett eredményesebb munkát, vizsgálataival vagy azzai, hogy kartársai közüi már számosan érdeklődnék az 0 é® orvostarsai munkája iram e® máris többen ajamourak közreműködésüket. Dr. Gergely Sándor elvtárs, nőgyógyásznak vaiamívei kevesebb amga akadt, mim a többieknek, de a dorozsmai benyomások plyan hatassa, voltak ra, hogy a sanüorfaívj napon a többiekkt. együtt, ö 1® resztvesz é® etvégzi a rea esö részét a munkának. Dr. Geréb Tibor elvtárs ideggyógyász yáUalta magára az önxeu'.es orvoscsopoit megszervezését. Hogy az a nagyvonalú, jeientős kezdeményezés sikerült, ovosi vonaton is,, az n©m kis mértékben az érdeme. O kommunista orvos, elismert szakember vállalkozott arra, ami szint© nmetetiennek látszott, hivatásának gyakoriasán keresztül közelebb kerülni a néphez, segfteni a faiu szegényein. Munkájuk példamutatás, efedmenyeiIrtt maga a legilletékesebb, a falu népe bírálja meg és ismeri ei. Nevük a 'következő vasárnapon Sándorfaivain i® ugy k«rüi át a köztudatba, 1 mint akik orvosnak és embernek egyformán a néR barátainak bizonyultak. Az ősomogyitelepi elvtársak vasárnap Aigyő községei latogatjak meg ,október 31.) Az MKP akciója »város a gaiuért? mind nagyobb tömegeket mozgat meg e® mm a több öntudatos demokráciánkat szerető é®* azért harcoio embert kapcsol be. [ ( , j , ; Az MKP ósomogyitetopi szervezete vasarnap, 3-án kis különítménnyel m«gy ki Aigyőre, hogy a raiu szegény e« tanácstalan lakóinak segítséget nyújtson- Értesülésünk szerint a somogytceiepiek magukkai visznek egy orvost, ©gy közigazgatási szakértőt, egy adóügyi szakértő1, egy heggésztőL ós több iparosembert- A kis különítmény a tehetőség szerint minden kérdésben, ameiyben szakember áll a rendelkezésére, ingyenes tanácsot aa. Az iparosok pedig a javításra szoruló mezőgazdasági és náztart&si eszközöket javitják ki -a faiu szegényeinek. Ezen túlmenően "pedig a község szamára aktuális egészségügyi eiőadapt i® tartanak az osomogyítetepiek. ... , November 1-én, pénteken, Mindenszentek napján ci szegedi mozik csak 2 előadást tartanak Egynegyed 6 és 7 órakor? A Timt* s „Magyarország a szabadság es kultúra oázisa (London, október 31.) JA londoni ra. dio ismertette a Times Magyarországgal foglalkozó cikkét. A Times többek között ezeket írja: Magyarország most nyerte ei jutalmát annak, hogy korán megtartotta a választásokat. Bár a Kisgazdák, valamint a Szociáldemokraták e® Kommunisták koalíciója csak nehezen tartható fenn, a stabiíizaciő, az újjáépítés es az ország álláspontjának Párisban való képviselése terén mégis egységesen dolgozott. Magyarország" a balkáni államokhoz hasonlítva a kultúra és a szabadság oázisa. , JleitUl Kötöttáruk mérték után is. MtatgU-uUa. 30.