Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-30 / 270. szám

fílég proletárjai egyesüljetek! Szeged, 194f november 30, szombat, Hl. éet, 270. a Ári: 40 fillér. DflMftGYAROBSZAfl A M A G Y AR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Együtt ünnepelünk Irte: Rajk Lásr'.ó Nem s/ázszor elmondott szavakat akarunk újra elmondani, nem meg­^/okott, hivaitaloshaiigu üűvozlesnez veszünk tollat kezünkbe. A mi sza­munkra a mai Judoszlav állami ún­"neanap nem csupán egy szomszé­dos, baráti állam ünnepe, amelyet a nemzetközi kapcsolatok szabaivai szerint üdvözölnünk kell. Sokkal tobú ennél. November 29-én, a Jugoszláv Szö­vetséges Népköztársaság kikiáltásá­nak napban szeretettei es hátával gtnv üciunk azokra a harcosokra, akik a jugoszláv nep szabadságáiert ontva vérüket, hozzájárultak ahhoz, nogy Magyarországon a kétkezi es szettem* dolgozók, a falvak es varosok nepei megszabadultak a fasiszta elnyo­móktól es szabaa, független, aeiiio­fcratrfcus köztársaságukat epnhetik. Szeretettel es Italával gondolunk fa­tűk, de nem feledjük azt sem, hogy van mit jóvátenniink a hós jugoszLa­viavai szemben. Horthy .'Miklós ak­kor vitte ra a végzet "útjaira hazaia­kat, amikor s/éttepte az alig megkö­tött lügoszláv-niagyar barátsági szer" zodést és segédkezeti tfillemek Jugo­szlávia orv és galáa megtámaűisa­ban. A Grassyk, Feketehaímy-Gzeia­lierek állati vérengzésükkel a Varci" Ságban meg tetézték e bűnökéi. A magvar demokrácia kötelessége, hogy tettekkel bizonyítsa: a magyar népnek nem volt köze urainak e gaz­ságaihoz. : , A magyar nép feszült figyelme es meleg rokonszenve kísérte azt a küz­delmet, amelyet a német iga alól tci­szabadult délszká; nemzetek belső tát­sadalmi átalakulásukért vívtak. |tigo­szlávia népei tanultak az eimult evek tapasztalataiból. Megtanultak, hogy nemzeti 'függetlenségüket csak egy gazdasagilag és szociálisan felszaba­dult nép védheti meg. Megismerték a régi rendszer urait, a jnonarclusta, kat, a nagybirtokok es nagyválla­latok haszonélvezőit, nemzeti függet­lenségük ellenségeinek, a htivany ha­zaarulókiiak szerepében. Levonták en­nek a tapasztalatnak tanulságan. Alaposan felszámolták a régi népeJle­'uea rendszert és hatalmas iramban vitték előbbre a jugoszláv nép tár­sadalmi felszabadulásának és íejio­desenek ügyét. Lehet, hogy a ma­gvar nagybirtokosoknak, a magyar reakciónak nem tetszik ez a rejlócics. Nekünk azonban tetszik. Es tetszik miuden dolgozó, szabadságotszéreto magyarnak." A régi rendszer kíméletlen fefsza­molássában, a nép ellenséget étiem küzdelemben tanulni akarunk Jugo­szláviától. A magvar-csehszlovák viszony sú­lyos és fájdalmas problémai Köze­pette újra és újra a legnagyobb él­ismeréssel tekintünk Tito Jugoszlá­viája télé, amely a területén eiö né­pek tel es nemzeti egyenjogúsága alapján termébe btc meg ország a belső békéjének es biztonságának egvik legfontos bb teltételét. De meg ennél többet is. jugöszláva, ahol ma testién szövetségben élnek szerbek, horvátok, szlovének, macedónok, re­ketehegviek es magyarok, — petdat mutatott arra, hogyan lehet a nem­zeti gyűlölködés es elfogultság, fe­küzdésévei békét teremteni a Üuna­völgve tarka nemzetiségű vidékéin, tzt a jugoszláv példát mi is kö­vetni akarjuk és hisszük: követni togja Közepeurópa valamennvi 'sza­baa nemzete. Jugoszlávia nemcsak magas eszmei és erkölcsi erőivel építi a szociális igazság és nemzetisegi beke aiia­mát, hanem kemény niunkavai ts. A haboru es a fasiszta megszállás lugoszlávia gazdaságában is szörnyű, mély sebeket ejtett — SOK heiyutt mélyebbeket, mint Magyarorszagon. A magyar nép örömmci es elismerés­sel kisérte azt a hósf, öntefáildozó munkát, amelyet Jugoszlávia nepe a liá'Dorúdútta ország ujjáepiíeseben végzett és végez ma is. Egy sze­rény, kicsiny reszt mi is vallanunk ebből a munkából, amikor a magyar itjuság önkéntes rohamcsapata a oci­sz Láv ifjúság vasútvonalának epitcsen dolgozott. L>e részt veszünk a nagv munkában mindennap, amikor a ma­a fasiszta dúlás magyarorszagt rom­jait takarítjuk ei. A két nep KOZOS sorsa, közös küzdelme talán még so­sem mutatkozott meg ilyen világo­san, mint ebben az újjáépítő kuz­deiemben. Az újjáépülő magyar gya­rakban ugyanaz a lelkesede's gyor­sítja a géfiek munkájának ütemét, mint Jugoszláviában, A magyar szántó-vétő nep ugyanolyan kemeny munkával dacol a háború oröksege­nek terheivel, munt a Dráva túlpartjá­nak megmunkálói. A Habsburgok­gunk országát építjük ujja; amikor I egvmás ellen uszíthattak magyaro­kat és délszlávokat; Horthyék szem­beállíthatták népünket déli szomszé dannkkal, de ma a magyar-jugosztav határon nem az uszítóké, nem a na­borúskodóké, nem az einyomasra tö­rekvőké a szó. Ma vegre egy arc­vonalon állunk Jugoszláviával. Együtt építjük ujja és sokkai szebbe lerom­bolt orszagaankat. Együtt állunk, együtt dolgozunk es együtt is akar­juk ünnepelni "délszláv szomszedauiH ünnepnapját. Üdvözöljük az egyesz­tendős Szövetséges jugoszláv Nép­köztársaságot ! fl minisztertanács egyhangúlag elfogadta a statáriáiis rendeletet Nagy Ferenc miniszterelnök a legszigorúbb intézkedéseket igérte a drágaság ellen tiltakozó munkásküldöttségnek A minisztertanács megszavazta a közalkalmazottak karácsonyi segélyét (Budapest, november -29.) Pénteken délelőtt a minisztertanács előtt hatal­mas munkásküldöttség jelent meg a parlamentben és Nagy Ferenc minisz­terelnökkel és Rákosi Mátyás minisz­1 crelnökhelye'.tessel kívánt beszélni, hogy a legszigorúbb intézkedéseket kér. jék az árdirágitók és feketézők ellen. Nagy Ferenc miniszterelnök Rákosi Mátyás jelenlétében fogadta a küídöti­ség 10 tagját, akik előadták', hogy az áremelkedések következtében a dolgo­zók helyzete mindinkább tűrhetetlenné válik. Kérték, hogy a. minisztertanács hagyja jóvá és hajtassa végre a statá­riáiis rendeletet. Nagy Ferenc miniszterelnök válaszá­ban hangsúlyozta, hogy a dolgozóknak guan fogadja el ezt a rendeletet s ha-j N«m vonatkozik ez a rendelét olyatt lározott utasítást ad a rendészeti és, árukra, illetve szolgáltatásokra, ame­közhivatali közegeknek, hogy keményen és kíméletlenül hajtsák végre azt. Lehe. íetlen az a demokráciában, hogy a gaz­dasági élet olyan irányt vegye a, hogy a dolgozók életszínvonalai visszaessék. Á minisztertanács megvizsgálja a fo­gyasztói árak emelkedését is. Lehetet­len "clog, 'nogy valamely élelmiszer­cikk hatósági ára magasabb legyen, mint szabad piaci ára. Ezután a küldöttség tagjai külön>­böző panaszokat tártak a miniszterel­nök elé, felsorolva azokat a nehézsé­geket, amelyek az indokolatlanul ma­gas árak, vagy a helytelen elosztás kö­vetkeztében a dolgozók életét súlyossá ez a kívánsága a mai napon teljesül. A teszik. Nagy Ferenc miniszterelnök a koalíciós pártok egyértelműen követe- kérdésekre kimerítő választ adott és a lik a statáriáiis rendszert és a rendelet küldöttség tagjai megnyugodva fogad­kiadását és ennek nagyon szigorú vég- j iák a felvilágosítást. rehajtását. A minisztertanács egyhan­A minisztertanács határozatai A kormány tagjai pénteken délelőtt Nagy Ferenc miniszterelnök elnöklésé­vel rendes heti minisztertanácsot tar­tottak. A közellátási miniszter arról tett bejelentést, hogy a zöldségféléknél egyes árak felemelése azért vált szük­ségessé, mert a volt árakat a fekete­piacon kialakult árak már amúgy is többszörösen túlhaladták. Balogh István miniszterelnökségi ál­lamtitkár javaslatára a B-listarevizió határidejét, továbbá a nyugdijasok B­listájának végrehajtási idejét 1946 de­cember 31-ig meghosszabbították. Az igazságügy miniszter javaslatára rendeletet fogadott el a miniszterta­nács az, uzsorabirósági eljárás gyorsí­tása tárgyában. Elfogadta továbbá a minisztertanács a rögtönbiráskodás to­vábbi kiterjesztésére és kihirdetésére vonatkozó rendelettervezetet. Eszerint a rögtönbiráskodás az egész ország te­rületére kiterjed az árdrágító visszaélé­sekre, a közellátás érdekeit- veszélyez­tető cselekményekre, a gazdasági rend érdekeit különösen sértő bűntettekre, továbbá a közszükségleti cikkek enge­dély nélküli kivitelére (csempészet), .va­lamint a bűncselekmények kísérletére Ss a tetteseken kivül a részesekre is. A minisztertanács elfogadta a pénz­ügyminiszter előterjesztését a dolgozók karácsonyi segélyére vonatkozóan. Eszerint 70 millió forint értékben ré­szesülnek karácsonyi segélyben a mun­kavállalóik. Az I.—III. fizetési osztály nem kap karácsonyi segélyt. A nem ál­lami tanszemélyzet, az önkormányzati tisztviselők és közüzemi alkalmazottak ugyanazt kapják, mint az államiak. A nyugdijasok családi állapotra és fizetési osztályra való tekintet nélkül 40 forintot kapnak. A kollektív szerződés hatálya alá tartozó akár közületeknél, akár magán, vállalatoknál alkalmazott testi és szel­lemi munkavállalók havi 720 forintig, ha családi pótlékuk nincs, 40 forintot, ha két családtagot tartanak el, 80, ha legalább 3 családtagot tartanak el, 100 forintot kapnak, A honvédség zsoldban részesülő tag­jei 30 forint segélyben részesülnek. A közellátás is meglepetésekkel ked­veskedik karácsonyra. Cukorból és zsír­ból a már felemelt fejadagom felül ka­rácsonyra még egy külön fejadagot fognak kiosztani és lesz burgonyakiosz­tás is. Be kell felenleni a november 25-i árakat (Budapest, november 29.) A Ma­gyar Közlöny szombati szama közli az iparügyi1 miniszter rendeletét az 1946. november 25. napján érvényesi­tett árak bejelentése tárgyában. A rendelet szerint minden iparos es kereskedő, aki a vas- es tem- es gép­ipar, a textilipar, továbbá a bőripar körébe tartozó árukár közvetlenül ro­gyaisztóknak ad ei, kötetes az 1946 november 25. napján általa érvénye­sített fogyasztói' árakat jegyzékbe foglalni. A jegyzékben fei keh tün­tetni azt is, hogy az árakhoz a ror­gaimiadót vagy egyéb járulékos köz­terheket külön felszámit ják-e es na igen, melyeket és milyen mértékben, milyen százalékban. A jegyzieket ket azonos példányban keh kiállítani es azi a bejelentés időpontjának, vala­mint a két példány azonossága naR igazolása végett valamely postahiva­talnál keletbélyegzővel keh éüáittatnu A jegyzék egyik példányát vidéken a területileg illetékes kö/elJátásügvi tei­ügyeLőséghez 1946 december' 15-tg ajánlott levélben vagy elismervény ellenében be keli hyujtani. A m-asne példánvt pedig ellenőrzés céljából to­vábbi intézkedésig meg Keli őrizni. Iveknek legmagasabb fagyasztói arái, diját az iparügyi miniszíer a Magyar Közlönyben közzétett rendeletévé, összegszerűen megállapított. (Budapest, november 29.; A Ma­gyar Közlöny szombati szama közli a' kormány rendeletét a rögtönbiras. kodas ujabb kiterjesztése es -kihir­detése elrendelése Tárgyában. A reu aeiet kihirdetése napján lep eterbe. Ugyancsak a Magyar "Közlöny szombati száma közli a kormány ren­deletét az uzsorabiróság! eljárás gyorsítása tárgyában. Megszűnik a szekuoda! (Budapest, november 29.) A kultusz­minisztérium illetékes ügyosztálya ter­vezetet készit az iskolai osztályozási rendszer átalakításáról. Az eddigi je­gyek helyett pontrendszerrel való mi­nősítést akarnak bevezetni. Bevezetik a magasabb iskolai tagozatba való fel­vételnél az előzetes felvételi vizsgát is. A kultuszminisztérium azt is terv­bevette, hogy az összes tanyai iskolá­kat telepes rádiókészülékkel látják el. Még e héten 30 készülék kerül rendel­tetési helyére éspedig négy Budapest környékén, 18 Szeged és 8 a kecske­métkörnyéki tanyavilágban. A rendel­kezésre álló összegből a kultuszminisz­térium havonta 4—5 tanyai iskolát lát el rádiókészülékkel. Százszemélyes turista­és munkásszálló! állit fel Szegeden az OMIH (Szeged, november 29.) Az Országo? Magyar Idegenforgalmi Hivatal érte­kezletet tartott Budapesten a városok idegenforgalmi vezetőinek bevonásával. az értekezleten Szegedet Gerö Dezső tb. tanácsnok, a városi idegenforgalmi hivatal vezetője képviselte. A kétnapos értekezleten, amelyen résztvett Rónai Sándor elvtárs, kereskedelmi miniszter is, Gerő tanácsnok, az OMIH segítsé­gét kérte az 1947 nyarán megrendezen­dő szabadtéri játékokhoz. Az idegenfor­galmi hivatal meg is Ígérte legteljesebb támogatását és kilátásba helyezte, hogy ekkorára újból felállítja szegedi turista­szállóját munkásszállóval kibővítve. Az uj turista- és munkásszálló a régi­nél sokkal nagyobb lesz, amennyiben 100 személyre rendezik be. Megígérte továbbá az OMIH, hogy anyagi segítsé­get nyújt Szeged idegenforgalmi hiva­talának egy Szegedről szóló orosz és eszperantó nyelvű prospektus kiadásá­ban. Gerő tanácsnok beszélt Rónai Sán­dor kereskedelmi miniszterrel is, töíe ugyancsak támogatást kért a szeged szabadtéri játékok megrendezéséhez. A miniszter szintén kilátásba helyezte leg­messzebbmenő támogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents