Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-29 / 269. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I Szeged, 1941 november 29. péntek, Ili. ivt. 269.1L Ára; fiilét. DÉLMA6YAR0RSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA P A R DÉLMAGYARORSZAGI NAP I LA P J A Héiíőn életbelép a statárium az árdrágítók, a valutázóh és csempészek ellen A haláfos iíéfef órákon brtül végrehajtandó — Legkisebb büntetés: tO év („Budapest, november 28.) Az igazságügyminisztériumban elké­szült a rendelet, amely statáriu­mot hirdet minden olyan ügyben, amely az ország gazdasági életét veszélyezteti. Statáriális eljárás a statárium bünsegédi bünrészes­ségre is. A rendelet pénteken ke­rül a minisztertanács elé és amennyiben a minisztertanács el­fogadja, szombaton kihirdetik és hétfőtől kezdve minden árdrágitó, elé kerül nemcsak az árdrágitó, j valutázó és csempész ügye statá­valutázó és csempész, de kiterjed i riális eljárás alá kerül. A rögtön­itélő biróság a súlyos bűncselek­ményt halállal bünteti és az Ítéle­tet órákon belül végrehajtják. A statárium a legkisebb bűncselek­mény elkövetéséért is szigorú bün­tetést szab ki, mert 10 évnél ki­sebb büntetés nem szabható ki. Molotov az atombomba törvényen kívül helyezését javasolta A szovjet külügyminiszter beszéde az Egyesült Nemzetek politikai bizottságában az általános leszerelésről (Newyork, november 28.) Az Egye­sült Nemzetek politikai bizottsága csü­törtökön fo-lytat'.a a katonai adatszol­gáltatás kérdésének megvitatását. Molotov a bizottság feszült érdsklö­dése közepette emelkedett szólásra és programbeszéd kíséretében terjesztette elő a szovjet kormány javaslatát a le­szerelésről és az atombomba törvényen kívül helyezéséről. Kifejtette Molotov hogy a leszerelésnek nemcsupán a sor­latonaság létszámcsökkentésében, ha­nem a tengeri és légihaderek leszerelé­sében és a haditechnika megfelelő kor­látozásában is még kell nyilvánulnia. Majd kérte a politikai bizottságot, szó­lítsa fel az alapokmány szellemében a közgyűlést, dolgoztasson ki a bizton­sági tanáccsal gyakorlati tervezetet a nemzetközi leszerelés megvalósítására. A leszerelésre vonatkozó nemzetközi egyezménynek természetesen rendeznie kell az atombomba kérdését is. A Szov­jetunió véleménye szerint az atomrom­bolás óriási jelentőségű felfedezés lehet az egész emberiség szolgálatában, de háborús alkalmazása nem a hadserege­ket. inkább a városok békés lakosságát sújtaná. — Nem tudni, hogyan döntheti el a rxmm.tf ni.—ím iiniiinMMiaimi'iwr^ háború sorsát az a'.ombomba — foly­tatta Molotov —, de kétségtelen, hogy használata súlyos következményekkel járhat az emberiségre. Molotov ezután ismertette a szovjet kormány javaslatát az atombomba elő­állításának és felhasználásának törvé­nyen kiviil való helyezésére, továbbá az ellenőrzés megvalósításának rend­szerét, amit Sztálin elengedhetetlennek minősített Emlékeztette a bizottságot,, S2á kö.öm sziikséges jószomszédi vi­hpgy a kerdes megoldasa tortenelmi J sJnyU hanem Jszélle2teti Európa lyosan megrontják a légkört a két nem­zet között és alkalmatlanná teszi a han­gulatot arra, hogy a párisi békekonfe­rencia által elhatározott utasítás alap­ján közvetlen tárgyalások folyjanak a két. ország között. — Felvilágosítást csak annyiban tudtam kapni, hogy itt a közmunkaren­delet végrehajtásáról van szó, s a köz­munkára való igénybevételt az tette szükségessé, hogy a németek kitelepí­tése következtében munkaerőhiány tá­madt Csehszlovákiában, továbbá, hogy ezt a rendeletet már előzőleg nagymér­tékben alkalmazták a cseh és szlovák nemzetiségű polgárokkal szemben is. Sajnálatos, hogy a délszlovákiai ma­gyarok elleni üldözés nem szűnt meg, egyre több jelentés érkezett a deportá­lásokról. — E hónap 23-án a csehszlovák kor­mányhoz jegyzéket intéztünk, amely­ben konkréten felsoroltuk azokat a saj­nálatos eseményeket, amelyek Délszlo­vákiában a magyarsággal szemben le­játszódtak. A további lépés az volt, hogy november 25-én utasítottuk wa­shingtoni követünket, hogy mindazokat a sérelmeket, amelyek a csehszlovák kormányhoz intézett jegyzékben benne vannak, hozza a külügyminiszterek ta­nácsának tudomására. — Azt hiszsm, senki előtt nem két­séges — fejezte be szavait a külügy­miniszter —, hogy a'mi Csesszlovákiá­ban történik, nem szolgálja a két or­fontosságu, hjs-.en a Népszövetség ku­darcát is a leszerelés elodázása okozta. Gyöngyösi külügyminiszter a nemzetgyűlésen ismertette a szlovákiai eseményeket (Budapest, november 28.) A nemzet­gyűlés hosszas szünet után csütörtökön újból összeült. Az ülés iránt rendkivü nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert híre terjedt, högy a délszlovákiai ma­gyarság elleni eseményekről napirend előtti felszólalás formájában szó lesz. Varga Béla elnök bejelentette, hogy az összeférhetetlenségi törvény alapján mely képviselők mandátuma szűnik meg és kik azok a képviselők, akik le mondtak érdekeltségükről és megtart­ják mandátumukat. „Ilyen módszereket a nácik használtak" Ezután Bereczky Albert a nemzet­gyűlés külügyi bizottságának elnöke szólalt fel napirend előtt. Meg vagyok győződve — mondotta —, hogy a nem­zetgyűlésnek 'a szünet utáni első ülé­sén komoly felelősségének .tudatában hangot kell. adnia a mélységes megdöb­benésnek, amely minden magyar ember lelkét eltölti azoknak az eseményeknek hatása alatt, amelyek Délszlovákiában történtek és fájdalmas, történnek. Egy­nek kell azonban lenni ebben az érzés­ben a világ minden békeszerető népé­nek és elsősorban azoknak a nagyha­talmaknak. amelyek a nagy és egyete­vagy legalább is Európa eme részének jövendő békéjét. Ilyen nagy nemzeti tömegeket erőszakos, kényszerítő mó­don deportálni, veszélyes jelenség. Ez az eljárás nem szolgálja Európa béké­jét. Ezzel a kérdéssel már két éve fog­lalkozom és remélem, hogy ha nehezen is, a kibontakozás útjára lépünk. Bár­hol, bárki kifogásolja a magyarság ma­gatartását, nem fogunk lemondani ar­'tói a jogunkról, hogy a határon tul élő magyarság sorsával törődjünk, annak emberi és nemzeti jogaiért küzdjünk bárhol és bármely fórum el itt minden megengedett békés eszközzel. A külügyminiszter szavai után Var­mes emberi célokért győzelmesen vé-t faimi erőfc között. Ezekről az esemé­gigharcolták a háborút a fasizmussal, nyékről értesülve, magamhoz kérettem szemben, hogy ne csúfoltassák meg j a csehszlovák misszió vezetőjét, tájé­nsok a nagy eszmények, amelyeket az, koztattam ői azokról az eseményekről, Atlanti Chartában foglaltatnak. amelyek tudomásomra jutottak és fel-. Bereczky Albert ezután áttért a , világosítást kértem, és egyben arra kér. í ga Béla eínök javasolta? hogy "a" nem­Délcsehszlovákiában történt események 1 -em. hogy kormányát tájékoztassa olyan • zetgyülés legközelebbi ülését pénteken ismertetésére. Sajnálattal mutatott rá : formában, hogy ezek az események su- ] tartsa. Az elnök javaslatát elfogadták arra, hogy Csehszlovákia a békeértekez. i un iw« iujllih——.i... let után nem járt el a megfontolás szel­lemében. A deportálás módszere nem' ismeretlen a magyarság előtt, mert i ugyanilyen módszereket használtak a német megszállás idején a nácik és j cimboráik. Akkor is a humanitás elvére ' mertek hivatkozni. Délcsehszlovákiában Jugfosstlivía megerősíts csapatait a görög határ mentén (London, november 28.) Görögországban polgárháború dul, amely nemzetközi bonyodalmakkal fenyeget 1 c ' i • . •„ •• a magyarokat ugyanígy deportálják. Nem revizionizmus az, ha a határon tul élő magyarság sorsának életéért, szabadságáért és emberi jogaiért sza­vunkat felemeljük. Nem lennénk mél­tók a nemzet bizalmára, ha' nem ten­nénk meg mindent, hogy ezt megaka­dályozzuk. A szónok ezután a magyar kormányhoz fordult, hogy mit tett és rádió jelenti; Hivatalos görög forrás­ból megerősítették azt a hkt, amely szerint a jugoszláv kormány bejelen­tette a görög kormánynak, hogy csa­patait a görög határ mentén megei ő­siti, tekintettel arra, hogy a görög-ju­goszláv határ mentén tömegesen me­nekülnek át a görögök Jugoszláviába Az angol átlépték az albán határt és albán kato. mit tesz a délesehszlovákiai magyarság az északgörögországi terror elől Az üldözésének megszűntetése érdekében ; alban kormány ugyancsak jegyzéket Altalános helyesles közepstte hang- j intézett a görög kormányhoz, amelyben súlyozta, hogy a magyar kormány min- megállapítja, hogy den lépése mellett, az egész magyar j ' nemzet pártkülönbség nélkül egyember- ! ként áll. a görög csapatok nákra tüzeltek. Mint a londoni rádió közli, szerdán este Macedóniából fokozott gerilla­tevékenységről szóló hirek érkeztek Athénbe. A Times athéni tudósítójának jelentése szerint a helyzet egyes kör­zetekben határozottan polgárháború­nak felel meg, amely nemzetközi bo­nyodalmakkal fenyeget. A kormány számára a helyzet mind kénvesebbé válik. A kíitügymímszter beszámolója Gyöngyösi János külügyminiszter azonnal válaszolt a felszólalásra. Be­reczky Albert mint a külügyi bizottság elnöke — mondotta — a demokratikus pártok bizalmának letéteményese, olyan üggyel' foglalkozott, amely jó néhány nap óta a hazai közxéleményt állandóan izgalomban tartja. Ez az izgalom tul­<terjedt a határainkon ic és nemcsak a csehszlovákiai magyarságnál, de a szom­széd erdélyi magyarságnál is visszhang­ra talált, Ugy érzem, hogy kötelességem haladéktalanul tájékoztatni a nemzet­gyűlést tárgyilagosan e kérdés állásá­ról, bár azt hiszem, nem kell kihang­súlyoznom, hogy igen nehéz feladat ez. — November 16-án érkezett az első nyugtalanító hir a dunamelletti Délszlo­vákiából, hogy több csehszlovákiai köz­séget karhatalommal vesznek körül és szóló behivójegyei kap. Ezeken a behi­vójí.gyeken a családtagok is fel voltak tüntetve. A behivottaknak a jegyek alapján jelentkezniük kellett a község­házán. Az azonnali elszállítások erősza­kosan folytak le. Gépkocsikon Csehszlo­vákia azon részeibe szállították őket. ahonnan a németeket kitelepítették. Az izgalom csak növekedett, mert jelentős karhatalmi erők hajtatták végre .az ösz­szefogásokat. Majd arról kaptam jelen­tést, hogy a Dunamentén a Dunán ke­resztül a délszlovákiai lakosság átme­nekül magyar területre. A menekülést, a csehszlovák karhatalmi erők igyekez­tek megakadályozni és például a gutori menekültek esetében rálőttek a mene. külőkre, minek következtében egy em­bert nyakszirten találtak, többen meg­sebesültek, majd tüzelésre került « a lakosság egy ideiglenes közmunkára sor a magyar és a csehszlovák karha­Uj zérőramegállapltást kérnek a kereskedik-' {v v" (Szeged, november 28.) Csütörtö­kön délután 6 órakor a Kamarában a kereskedők értekezletet tartottak Legelőször az üzleti záróra kérdését tárgyalták és azt határozták, hogy a polgármestertől a nyitási, és zárási időnek a következő ' megállapítását kérik: élelmiszer, továbbá tüzeló­anvagkereskedések regget 7-tői dél­után 4-ig, szombati napon délután 5-ig tarthassanak nyitva egvfoiviában, détt záróra nélkül. A nem élelmiszer­üzletek tél 8 órától délután 4 óráig egyfolytában, virágkereskedések reg­g'ei fél 8-tói délután ö óráig, nagyke­reskedések tél S-tól délután 4-ig, szombaton délután 2-ig tarthassanak nyitva. A kereskedők azért hívet az egy. totytában való nyitvatartásnak, mert a délutáni korábbi zárással 'jelentős tanak meg. Kérték a kereskedők, hogy a kamara az áruellátás Kérdé­sét a december 3-án tartandó mi­niszteri napon tegye szóvá. Ugyan­ezen a kamarai napon a kamara meg­lógja sürgetni a kamarai választások elrendelését Negyvennyolcórás határidőt szabott a munkásság az árak leszállítására (Budapest, november 28.) Az ár­emelkedéssel kapcsolatban számos budapesti gyár munkássága táv­iratot intézett a Szakszervezeti Ta­nácshoz, amelyben követelik az árak leszállítását, 48 óra időt adva a kormányszerveknek a leszállítás végrehajtására, mert ellenkező esetben a munkásság a felelősséget fittes e« világítás költséget takin- elhárítja magától.

Next

/
Thumbnails
Contents