Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-24 / 265. szám

VASÁRNAP. 1946 NOVEMBER 24. DÉLMAGYARORSZAG Szeged a vádlottak padján Irta : Dániel Gyflrgy „Nem fogok • tetszeni minden ol­vasónak, de nekem sem tetszik min den olvasó. De én nem tetszeni, ha­mm használni akartam. Azt, ami igaz, jogos, hasznosnak ismertem fel, azt teljes alázatossággal mint tór " vényesen megvalósítandó előnyt ja­vasoltam édes. hazámnak. Ha pedig annak javára híven irtam, vagy hí­ven cselekedtem, úgy hiszem nem dicsére; et érdem lek, hanem a mu­lasztás vétkétől ment.sítem maga­mat." (Berzeviczy Gergely; De Oéco nomia Publico-Politica). A DEMOKRÁCIA kulturnapjai Sze­geden a magyar sajtóban le sújtó megnyilatkozásokra adott alkal­mat a vendégül látott írók részéről. A Szegedről szóló lesújtó bírálatokban persze nagyon sok volt az erős túlzás, de sok az igazság is. Mindenesetre a kulturhé; jó volt' arra, hogy alkalmat adott a magyar tollforgatóknak: figyel­meztessék a szegedieket Apáczai C$eri János tanítására: Ideje felébredned te álmos, te mámoros, te hájogos szemű magyar nép! Végre, végre ősálmodból ébredj föl, leheld ki magadból Bakhust, kinek mindig áldozol, szemeid homá­lyát oszlasd el." A SZEGEDET ismerő és szerető ide­gen tragikus képet alkot magárak a mai Szegedről. A sivatagi települések sorsát jósolja az ország második leg­nagyobb városának: homokba fullad. A fizikai, a lelki, a szellemi pusztulást látja a kívülről szemlélődő. A város értelmiségére elmondhatjuk: „Ha pedig tovább nem folytatják tanulmányaikat, azon vadakhoz lesznek, hasonlók, me­lyek, miután az őket fenntartó fán egy darabig fsljutot-tak, ha ez tovább nem nyúlik, önként a főid felé száll­nak. És ez a mi legnagyobb szeren­csétlenségünk." H A SZEGED tétlenségét, tespedtsé­gét vizsgáljuk, úgy megállapíthat­juk, hogy bizonyos vonatkozásban a tespedtség egyoldalú. Mig a fizikai dol­gozók hősi erőfeszítést tesznek, hogy az országot, a várost újjáépítsék, ad­dig értelmiségi lészen, tevékenység he­lyett „tartózkodó álláspontot" találunk. Így döbbenünk rá, hogy a fizikai dol­gozók hazafigtlanság-vádja az értelmi­ség. felé mennyire indokolt. A HÍRHEDT „szegedi gondolat" szü­lővárosa — a történelmi hűség ked­vééit állapítjuk ezt meg — nem tehet róla és sok köze sincs hozzá, hogy. a nemzetveszejtő szellemiségű „gondolat" falai között született meg. Amikor a múltban a Szegedet nem ismerő politikus valamely haladószelle­mű politikai pártba igyekezett a- sze­gedi értelmiséget beszervezni, általá­ban a következő válaszokat kapta: „Én kormánypárt! vagyok", „A kormány ér­dekeit szolgálom", „Nem Tielyezkedhe­tem szembe a kormánnyal". Annak el­lenére, hogy kivétel nélkül igazat ad­Prima minőségű gumi nadrág, watta és kötszerek leszállított áron OPTIKO -nál SANDBERG GYGRGYNÉ higyó-utca 1. szám. KORZO MOZI Telelőn 024. Ma vasárnap utó'jlra adjuk! Egy nőorvos naplója Kizárólagosan csak felnötekrek Hétfőtől amerikai vígjáték ! Margarete Sullavan és James Stewart főszereplésével SAROKÜZLET Előadások kezdete: fél 4, 'U 6 és 7-kor. tak a haladószellemü agitátornak, egyetlennek sem jutott eszébe, hogy a nemzet érdekeit szolgálja, hogy nem helyezkedhefik szembe a nemzet aka­ratával. Amint Horthynak és cinkos­társainak sohasem volt fontos a nem­zet, csak a hatalom és a-z azzal járó konc, úgy a szegedi értelmiség nagy részénél is csak a személyszerin-t jól felfogott érdek lebegett. Az kevesek­nek jutott eszébe, hogy senki sem tud­ja függetleníteni magát a nemzettől. Ideig-óráig lehet a nemzet rovására jql élni, de -a-z ilyen- politika csődbe- v» szi még a személyi érdekeket is. A nemzetét szerető fizikai dolgozó kiáltja: elég volt!' Küszöböljük ki a nemzet testéből a fertőzött és gennyes részeket. Az óvatosan lapítókat, akik minden időben és minden alkalommal megvárták mig a vihar elmul-t és akkor -kiálltak „ugye megmondtam" diadal­mas csatakiáltással. A Z ÉRTELMISÉGNEK Szegeden — nsm lehetnek még hasznothajtó eleme demokratikus élet­formánknak, amig passzív magatartást tanúsít a nemzet érdekeit minden vo­natkozásban képviselő új életforma irá­nyában, a dolgozók hazia-fiatlanság-vád­ja helytálló. Értelmiségünknek meg kell tanulnia az élő igazságot: az eszmék küzdelmé­ben a létért, természetes kiválasztási processzus utján az életrevalók fent­tartják magukat, a tévelygők és feles­legesek pedig eliminálódnak. M IKOR „A demokrácia kulturnapjai Szegeden" visszhangjaként a fővá­rosi sajtóban a legsúlyosabb támadás 'éri Szeged szellemi életét — az egye­temtől egészen az általános iskoláig és a szegedi értelmiség érdeklődéséig a haladó szellemű megnyilatkozások iránt — mélységesen megrendülünk, mert rajtunk kivül állók is észrevették piár nemcsak városunknak, de a nem­zetnek is tragédiát jelentő passzív ma­gatartást. a' „SZEGEDI GONDOLAT" szülővá­rA rosa, a degenerált „szülőktől" a igényei a nemzettel szemben, mert még nem végezett olyan alkotó munkát, mint -a fizikai dolgozó. Az értelmiség munkájának még nincsenek gyümöl­csei. melyeket az egész közösség élvez. múltban a „gondolat" szolgálata fejé­nemcsak ben „nemziti" ajándékot kapott. Egye­temi város, majd iskolaváros lett, ahol a haladás szellemét eltipró szolgalel­keket nevelték. Tudatában vagyunk annak, ho-gy nagyon- nehéz a múlttól KÉT PAJTÁS emberi sorsok a viharban, kedd, Belvárosi a legmegrá­zóbb dráma ... már két éve, hogy Szeged elsza­kadt a: konzervált feudális életformá­tól és haladószellemü irányzat kereke­dett felül. Azóta sokkal többet lehetett Volna alkotni, az értelmiség annak a részének, amely hazafinak mondja ma­Iát. Elhisszük, hogy Horthyék jól fizet­tek, de ezért részt kellett venni Orgo­ványnál és Siófoknál a vérengzésben, vagy legalább lelkesen éljenezni a gyilkosságokhoz. A demokrácia nem 'testvérgyilkosságckon keresztül diadal­maskodott, a demokrácia „csak" építő haladószellemü fizikai és szellemi dol­gozókat jutalmaz! A római impérium akkor bukott el, mikor szolgák nevelték a nemzetet, ők írlak költeményeket, miikor a kényurak tninden szellemi munkát rabszolgákkal végeztettek. Horthyék kitenyésztették a szolgai szellemet és elbuktak. A demor fcráciának nem Fejbólongató Jánosok­ra, „alázatos szolgákra", hanem harcos dolgozókra van szüksége. Ha- a szegedi értelmiség a tyaladás szellemét a magáévá' teszi és harcos építője lesz új életformánknak, úgy a Addik amig az értelmiség nem lesz hezen megy az átalakulás, de... és annak fertőző befolyásától szaba-1 jövőben a „demokrácia kulturnapjai dúlni. A nemzet honorálja is, hogy ne-1 Szegeden" nem olyan visszaemlékezése­I ket eredményeznek, mint a mostani. Megkezdődött az árleszállítás Jelentős mértékben csökkentették a mezőgazdasági szerszámok, acél­öntvények, a bőr. a cipő, a textil és az építési anyagok árát További árleszállítások a keddi hivatalos lapban (Budapest, november 23). A Gazda­sági Főtanács pénteki ülésén az ipar­cikkek árát, beleszámítva az eddigi ár­leszállításokat, ' a következő százalék­arányban csökkentette; Mezőgazdasági szerára le 36.5" o, k(tsza. sarló 20*/i; acélöntv.ér.yek 12.5%, mező­gazdasági gépek és alkatrészek 22%, kész bőr, lábastalp 20%, gépszij 38%, bányászbakancs 27.8%, férfi félcipő 15.9, mezőgazdasági benzin 69.3%, má­zsánként 50 forint, mezőgazdasági pet­róleum 65.7%, mázsánként 36 forint, ét­olaj 18.7%. 6.10 forint, margarin 19%, 8.90 fqrin;, mosószappan 25.6%, 5.80 fo­rint. rézgálic 25%, 2.15' fórint, növeny­védőszerek 20%, ablaküveg 19.7%, négyzetméterenként 10.92 forint, gumi­árak 20%, zsákszövetek 26.4%, zsák 21.1. gyapjúszövet 15%. kötött és hor­goltáruk 17%, tégla, égetelf mész, ce­ment 10%, kefeáruk 16.5" ». Az árleszállítások további közlése va­lószínűleg a hivatalos lap keddi számá­ban jelennek meg. Az árdrágítás elleni kü2delem ma kezdődő hetében azonnal uzsorabiróság elé állitják az árdrágítókat (Szeged, november 23.) Jelentettük, hogy az Anyag- és Árhivatal kezdemé­nyezéséi- az egész országban november 24-ém kezdődik „Az árdrágítás elleni küzdelem hete", A szegedi Közellátási koimánybiztos ..utasította a közellátási felügyelőséget, hogy szervezze rneg az árdrági-tási küzdelem hetét. Szombaton délelőtt megbeszélés loiyt a köze-lá­tási felügyelőségen a gazdasági rendőr­ség és a szegedi államügyészség bevo­násával. A megbeszélésen eldöntötték, hogy az elkövetkezendő héten a város lakóinak közreműködésével a gazdasági rendőrség teljes apparutussal veti rá magáf az árdrágítókra és árureitegeUk­re. Az árdrágítás elleni küzde-ein hete a forintvédés jegyében zajlik majd le. Ezúton is felhívják az illetékesek a nagyközönség figyelmét, hogy ezen a héten bárki bárhol a legcsekélyebb mértékű árdrágítást észleli, azonnal hívjon rendőrt és az árdrágító: adja át a hatósági közegmk. A gazdasági rendőrség egyébként nemcsak a piacokon folytat ezen a hé­ten ellenőrzést, hanem az ipar és. ke­reskedelem- .minden ágában. A munkás­ság és a mezőgazdasági dolgozók éi de­keit kívánja megvédeni akkor, amikor az ipar és kereskedelem mind.n ágá­éban kiterjeszti az ellenőrzést. A köz­ellátási felügyelőségen megtartott meg­beszélésen megegyeztek .abban :s az il­letékesek, hogy az eljáró közeg k köz­belépése gyors és tapintatos, de -hatá­rozott lesz. Senkit sem fogna:; fejes­legesen zaklatni. Mindent, elkövetnek, hogy az áru ne tűnjön el a piacról és az üzletekből, amennyiben p=dig eltűn­ne, ugy a legradikálisabb intézkedése­ket foganatosítják, hogy a piacra, be nem hozott és elrejtett áru á leggyor­sabban a fogyasztóközön-ség rendelke­zésére álljon. A közellátási felügyelő javaslatára eldöntötték, hogy az ár­drágítás elleni hetet a jövőben rend­szeresítik Szegeden és hoss-abb-rövi­debb időközökben megismétlik, hogy ezúttal is hozzájáruljanak a dolgozók életnívójának emeléséhez. A jövőben a külterületek vagyonbiztonságának meg­őrzésére inditott járőrök egyik tagja a gazdasági rendőrség kötelekébe tarto­zik és a vasútállomásokon, országutakon is ellenőrzést gyakorolnak .zek.. Álta­lában a jövőben a vámhatáron átlépő feketéző nem érezheti biztonságban magát a város egyik részében sern, mert a gazdasági rendőrség emberei mindenütt jelen lesznek, ahol árdrágí­tás vagy árurejtegetés feltételezhet:ő. Az árdrágítás elleni küzdelem he­tén elfogott minden árdrágító ügyét ugy a rendörségen, mini az állam­ügyészségen soronkiviil intézik és az árdrágító azonnal uzsorabiróság elé ke­rül. Egyben az áron felül vasárlók el­len is eljárást inditanak. Az uzsorabi­róság is utasítást kapott, hogy minden ügyet a legszigorúbban bíráljon el és elrettentő ítéleteket hozzon az árdrágí­tók ellen. Ezen a hélcn az egész ország sajtó­jában ismertetik a társadalom ellensé­geinek ténykedéseit és napról-napra megemlékeznek majd az elért eredmé­nyekről. Bizonyos, hogy az árdrágítás elleni hét nagy mértékben hozzájárul a forint megvédéséhez és a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy minden dolgozó egyemberként álljon a hatósá­gok mellé és támoeas-sa azok munká­ját. Szervezkednek az ujgazdák ás a házhelytulaidonosok (Szeged, november 23.), Az Ujigazdák és Földhözjuttatottak- Országos Szövet­sége november utolsó hetében népgyü­léseket (art Szegeden föld- és ház­helyügyekben. Szeged földhözjuttatot­íainak eddig nem volt képviseletük, egyedül a munkáspártok segítettek ne­kik a földosztásnál és a házhelyigény­lésnél. Ezeken a népgyűléseken igyek­szik az UFOSz szegedi előkészítő bi­zottsága az uj földhözjuttatoitakat szövetségbe tömöriteni. A gyűléseken szóváteszik a házhelyekre beszedett műszaki kölcsönöket és a ki nem osz­tott házhelyeket. Követelik a házhe­lyek kiosztását és ingyenes jogvédel­met az uj földhözjuttatottak részére. Az, UFOSz pártkülönbség nélkül kivánja megalakítani szegedi szervezetét, mely­ben minden uj földhözjuttatott érde­keit egyformán képviseli. A gyűlések november 25-én Alsóvároson a Gárgyán­vendéglőben a Rákóczi-utcában, novem­ber 26-án Somogyitelepen a XlV-es utcában, a legényegylet helyiségében a somogyitelepiek részére és november 28-án Felsővároson a Postás-otthonban este 6 órai kezdettel lesznek. Egynapos sztrájkkal hivta fel a figyelmet a mezőhegyesi cukorgyári munkásság tartha­tatlan helyzetére (Makó, november 23.) Mezőhegyes­ről érkezett jelentések szerint a mező­hegyesi cukorgyár munkássága csütörtö­kön reggel sztrájkba lépett. A sztrájk nemcsak az alacsony bérek miatt tört ki, hanem ezúton tiltakozik a szerve­zett munkásság a B-listás és nyugatos tisztviselők alkalmazása ellen, továbbá a gyárban mir.dezideig nélkülözött szo­ciális berendezések megteremtését kö­veteli. Tarthatatlannak látják, hogy az iszapolóban ai munkásság gumicsizmák nélkül, mezítláb dolgozik a jéghideg iszapban. Mosdófülkck berendezését követelték törülközőkkel és vuhaszek­rényekkel. A munkásság fegyelmezett­sége elejét vette minden erőszakos cse­lekményeknek. Péntek délelőtt Mezőhe­gpesre érkezett a Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt kiküldöttje 3 megkezdődtek a tárgyaiások, amelyek eredményre i9 vezettek. A munkásság ideiglenesen felvette a munkát, mert belátta, hogy a sztrájk az ország népé­nek nagy kárára van és nagy kiesést jelent a termelésben. Ugyanakkor elha­tározta, hogy munkásküldöttség utazik Budapestre és a Gazdasági Főtanácstól és a Szakszervezeti Tanácstól orvos­lást kér a mezőhegyesi cukorgyár mun­kásainak súlyos helyzetére.

Next

/
Thumbnails
Contents